Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-01-25 / 8. szám - 1883-01-29 / 9. szám
szépen fülentett az a Dorong ! pá kedves, máskor is a nyakunkba köthetsz egy hazugságot; elhisszük azt hatszor, ha egyszer mondod is! Tehátlan hogy is mondja a mese : „Kapom a botot, ütöm a papot . . . No, ne féljen tiszteletes ur, nem rontok neki erősen a doronggal; csak úgy lassacskán lábujjhegyen lépegetek, hogy zajt ne üssek, s pennahegy- gyel irok, nem doronggal hadonászok ; azt is, nehogy azt foghassa rám. hogy személyeskedni akarok — nem Demes Péter uramhoz irom, hanem a nagy közönséghez szólok pár szót. A tiszteletes urnák a „Nemere“ 6-ik számában közzétett nyilatkozata tehát azt állítja, hogy az általam irt czikkek a karácsonyi veszekedésről „minden valóságot nélkülöztek.11 Ez tehát a vád és szen- tenczia egyúttal. De már bocsásson meg a világ, azt én csak nem szoptam az ujjamból. Aztán meg a közmondás is azt tartja, hogy : „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja“ ; már pedig karácsony első napján olyannyira fútt a Nemere, hogy a templomhegyről czifrábbnál czifrább imádságokat lehetett hallani, a mint a sok istent és szentet ott összehordták. Fogadni merek, hogy az egész faluban az egy Süket Anis kivételével mindenki hallotta a skandalumot, — csak az egy tiszteletes nem hallotta, vagy nem akarta hallani ; mert ha teszem fel aludt volna is, akkor is ép úgy kellett volna csöndes álmából fölriadnia, miként majd az utolsó ítélet napján fölkelnek a halottak a Gábriel árkangyal harsogó trombitájának szavára. Punktum ! Tovább igy szól a mese: „hogy az isteni tiszteletet igen rakonczátlanul megzavarták volna.'1 (t. i. az minden valóságot nélkülöz). Hát ehhez csak annyit szólok, hogy a tiszteletes ur nagyon szelíd, phlegmatieus, elnéző ember, a mi igen szép tőle. Lám, én azt mondtam volt, hogy botrányosan, ő pedig azt mondja, hogy nem igen rakonczátlanul. Tehát e szerint akkor lett volna „rakonczátlanul“, ha az istenfélő hívők a verekedést már benn a templomban megkezdik, a székeket megrongálva, ütőfának használják, őt magát pedig kathedrájából leránczigálják és kidobják vala ; igy azonban ez nem volt semmi, mert nem történt amúgy, nem is nevezhető rakonczátlankodásnak. Jól van, ráhagyom, hogy „lelkiismeretes igazsággal nyilatkoztassa ki, miszerint a templom kebelében semmi botrány elő nem fordult.“ De aztán, ha szabad kérdenem, tudja-e tiszteletes ur azt a mesét, mikor az egyszeri czigány maga alatt kezdte vágni a fát ? Megmondjam-e, hogy járt? hát bizony szárny nélkül s igy szegény feje leheppent. — Hát mit jelentsenek az alábbi sorokban azok a rejtélyes hyerogliefek : „Kívül a templomot hogy mi történt, nem tudóin.11 Ugyan ugy-e? Hát csakugyan történt valami V No lám! Tehát a tiszteletes ur kedvéért ez egyszer következetesebb vagyok Demos urnái, már csak azért is, mert fennebb azt állítja, hogy nem történt semmi, mig tovább — nagyon logikusan — mondja, hogy valami történt, de azt nem tudja, hogy mi! En pedig fennebb azt mondottam, hogy a tiszteletes ur nagyon elnéző; most pedig ugyanazt mondom. Hiszen nem is csoda, mert az ige igy szól : „Es ne tudja a te balkezed, hogy mit teszen a jobb kezed“ ; az ige kedvéért pedig Demes ur, ha kell, siket is, vak is. Minő szigorú megtartása a Mindenható parancsainak! Csak hogy ez egyszer ám nem a legjobban volt az alkalmazva! Mert az a „nem hallottam semmit, nem láttam semmit“ verembe vezette, hol meg van fogva. Mert de bizony történt valami (ha mindjárt a templomon kívül is), meg pedig' saját szavai szei int olyasmi, ,.и unt tudni és ellenőrizni, hatáskörén kivid esik.“ így a mi az ő hatáskörén kívül esik, az egy csend- vagy rendőrnek épen hatáskörébe vágna, mert lény, hogy csendzavarás történt, ezt pedig ő nem volt köteles ellenőrizni. __ Már most épen ott vagyunk, a honnan a „Nemere“ 2-ik számából kiindultunk ! Tehát tisztelt olvasó közönség, ugy-e, hogy nem ültettelek föl ama közleményemmel? Hej! mert kiüti magát a szeg a zsákból — igaz ám az a példabeszéd ! Demes lelkész ur pedig ne vegye rósz néven tőlem azt a tanácsot : ne feszegesse többet a mesterválasztást és az ezzel összefüggő botrányt. Ez uióbbi megtörtént s nem lehet megváltoztatni, sem eldis putálni ; a mi pedig a mesterválasztást illeti, az úgy hiszem, valószínűleg uj stádiumba fog lépni, s akkor majd hozzászólhatunk. Dorong. VEGYES HÍREK. A csángók betelepítése a minisztériumot is foglalkoztatja. Mint az „Ellenzék“ írja, a keddi mi* misztertanács elhatározta, hogy kész előmozdítani az ügyet s az államjószágokon kedvező feltételek mellett telepítést eszközölni, de kezdeményezést, a nemzetközi jog miatt, nem teszen ; ha azonban az osztrák kormány nehézségeket támasztana, kész azok megszüntetésére közreműködni. Meghivó. A sepsi szentgyörgyi ev. ref. egyház 1883. február hó 3-án Sepsi-Szentgyörgyön, a városház dísztermében a templom-alap javára jótékony- czélu tánczfstélyt rendez Belépti dij: személyenkint 1 írt, családjegy 2 frt, karzatjegy személyinkét 50 kr. Jegyek előre válthatók : Ferencz Lajos és Csutak Péter és fia kereskedésében; este a pénztárnál. Eelülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapikig nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. A közohajtásnak tett eleget egyháztanácsunk, midőn egyhangúlag elhatározta, hogy addig is, mig a tervezett díszes uj templom felépittetnék : a régi templom renováltassék; a tiszta jövedelem az Ősök által épített régi templom kimeszelésére, vakolására, székek stb. stb. ki- jаVitására fordi t tassék. A városi nagyvendéglo, a „hg. Schwarzenberg- féle csarnok“ árverezése ma, szombaton délelőtt volt a tanácsnál. Pál István jó hírnévnek örvendő vendéglős vette ki 2550 Írtért, ki már egy ízben bírta. Kézdi-Vásárhely egészségügyi viszonyainak megvizsgálására, mint említettük, dr. Gébéi- Ede kolozsvári egyetemi tanár lett kiküldve. Működésének eredményét f. hő 19-én adta elő a városi képviselő testület előtt. Jelentésében összegyűjtötte az adatokat K.-Vásárhely halandósági viszonyairól 1870-től 1882. végéig; ez adatok szerint az 1870. évben elhalt 196, 1871-ben 141. 1872-ben 165, 1873-ban 161. 1874-ben 197, 1875-ben 159, 1876-ban 137, 1877-ben 140, 1878-ban 215, 1876-ben 140, 1880- ban 103, 1881-ben 149, 1882-ben 165, összesen pedig ezen 12 év alatt 2081 lélek. Ugyanezen idő alatt a születések száma 2169 volt, úgy hogy a 13 év alatti összes szaporodás csak 88-ra rug, a mi valóban szomorú eredmény! A város egyes részeiben az utóbbi pt év alatt ezek voltak a halandósági viszonyok: az I. kerületben, melynek lakossága 1268. elhalt 207, halálozás 32°/0. a II. kerületben, melynek lakossága 1065, elhalt 140, halálozás 26°/0. a III. kerületben, melynek lakossága 2168. elhalt 320, halálozás 32°/0. IV. kerületben, melynek lakossága 668, elhalt 94, halálozás 28%. Plon-Plon és a kalaposok. Egy párisi kalapos Pá- ris valamennyi utczasarkára egy kiáltványt ragasz- tatott ki, melyben Napoleon Jeromos herczeg hires manifesztumát igen ügyesen kiparódizálta. A kiáltvány igy hangzik: „Manifestum. Polgártársainkhoz! A kalapos mesterség senyved. Mindazok, a kiknek idegbántalmuk vannak, forronganak. A nemzet nagy többsége undorodik kalapjától. Nem bízva jelenében, olyan jövőt látszik remélni, melyben nem lesz többé szükség kalapra. Elegáns és könnyed kalap- formát ígértek nektek. Mind csak hazug ámítás volt ! Nincs többé jó kalapostok ! Kizsarolni a vevőket nem annyit tesz, mint jó kalapot adni nekik. En a nagy Pinceau örököse vagyok ; én vagyok az egyetlen ember, kinek neve 7 millió 300 ezer vevőt képes összecsőditeni ! Azóta a felszólítás óta, melyet 1882. április 1-én intéztem minden ízléssel biró emberhez, hallgatagon vártam, mi fog következni. Mozdulatlanul néztem konkurrenseim hiába való fáradozását. Arról beszéltek, hogy bezárom üzletemet -------ez nem fog megtörténni ! S :mmi kétértelműség ! Az én elvem az: a népnek joga van, hogy jó kalapot követeljen! E jogot tagadni annyi, mint merényletet elkövetni a nép fensége ellen! Franeziák ! emlékezzetek e szavakra: A legkitűnőbb, kalapot René Pinceaunál lehet kapni, Rue Richelieu 94. Hihetetlen ára egy-egy darabnak 18 frank. Siessen hát boltomba mindenki, a kinek zsebében még van egy árva Napoleon.“ Fogképzb'dés az orrban. Egy német orvosi szaklapban olvasható a következő érdekes eset: Seb. 36 éves egyén már régebben panaszolkodott orvosának, hogy orrának bal részében gyenge dugulást érez. Tizennégy nap múlva, midőn ujjával benyúlt, kemény tárgyat tapintott, mely érintésénél eltűnt. A rhi noskopik us vizsgálat kiderítette, hogy a betegnek orrüregében egy teljesen kifejlődött fog képződött, melyet azután el is távolítottak. A „Cimbria“ nevű német kereskedelmi hajó el- sülyedéséről irtunk volt lapunk közelebbi számában. Az újabb adatok megerősítik a katasztrófa rémességét, A 492 utas közül összesen csak 54 en menekültek meg, 438-an a tenger hullámaiban lelték halálukat. Az utasok közt volt 85 magyarországi, zemplén-, abauj- s főleg sárosmegyei kivándorló ; ezek közül egyetlen egy sem menekült meg. A „Pesti Hírlap“-nak vérfagyasztó jeleneteket Írnak Hamburgból a katasztrófáról. Az összeütközés a „Sul- tan“-nal éjjel két órakor történt; a „Cimbria“ oly gyorsan sülyedt — húsz perez alatt elnyelték a hullámok — hogy a mentő csolnakokat lehetetlen volt mind használni, csak négyet oldozhattak le, melyek azonnal megteltek. Sokan a vízbe ugrottak s uo7 igyekeztek elérni a csónakokat. S ekkor valóban megrázó jelenetek történtek. A csónakokat kö- röskörül menekvők lepték el, kik esedezve emelték Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön. I föl karjaikat, de könyörtelenül kellett őket a biztos halálba visszalökni, nehogy a már csolnak - ban levők életét is koczkára tegyék. Némelyiket ismét és ismét vissza kellett lökni, mígnem lassan- kint a hidegtől megdermedve örökre eltűntek a hullámok közt s a csolnak a megmentettekkel tovább mehetett. Némelyeket mégis megszántak a csolna- kolcra kapaszkodók közül, mint egy kis lengyelzsidó leánykát is. s felvették őket ; ez a szánalomra méltó teremtés elvesztette szülőit s mert csakis lengyelül beszélt, senki sem értette meg. Egy nő, ki csak pár héttel ezelőtt szült, szintén nem eresztette el addig egy csolnak szélét, mig csak fel nem vették, pedig a csolnak már túl volt terhelve. A menekültek egyike azt beszéli, lngy fejeket érzett maga alatt, midőn a csolnak szélébe kapaszkodva, a hullámok által tova ragadtatott. Irodalom, művészet.- Az „Ország-Világ“ heti kiadásának 4-ik füzete gazdag tartalommal'.megjelent s hozzánk heküldetett. Mi mindig s njra csak azt mondhatjuk, hogy úgy szerkesztésére, valamint belső tartalmára nézve egyedüli képes szépirodalmi lap. mely bármely külföldi hasonnemii lappal a versenyt kiállja. К szám is a legérdekfeszitőbb, s művészi illusztráeziókkal telt tartalommal kerül az olvasó elé. Képei közül Mária Valeria fó'her- czegnő kedves és sikerült arczképét hozza. Auersperg Aglaja herczegnővel ; hatásos és remek kivitelű kép a „Bál az udvarnál“.; у „Pusztaszeri rom“ és a „Magyar Phanteou“ is érdek- feszitő tanulmányok; továbbá hoz nehány képet az állatvilágból. |s végül Szernay festménye után készült fametszvénvt : „Csak nem pihenni!“— A képekhez aránylag kellő hatásban van a szöveg is megírva, mely kezdetén Mária Valéria fő'her- czegnő életét és gyermekkorát a leghívebben festi; ezután Karlovszky Endrének „Gyógyulás“ ezimii kedves költeménye, mely magában is emelné a lapnak érdekes és mulattató tartalmát. „A migraine mint házasító”, Csengey Gusztáv eredeti beszélje, mely egyedül az „Ország-Világ- részére lett irva, nem fogja elmulasztani az olvasó ügyeimét — Képmagyarázatok, leírások, Relie Iván, a „hét története“, a „tengerész miniszter“ Bellágh Lajostól, „Észlelet-és képzelet“ K. Tóth Kálmántól zárják be a lapot, s meg vagyunk győződve, hogy a legjobb kedélylyel teszik félre a kiolvasott 4-ik számot! - Ara a csinosan kiállított képes heti lapnak negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 irt, egész évre 10 frt. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, Budapesten (koronaherczeg-uteza, 3-ik szám alatt). Megjelent az „Qnügyvéd“ 17-ik füzete. Irta Knorr A'ajos, kiadja Nagel Ottó Budapesten (a nemzeti színház bérházában). E füzetben a szerző az ingatlanra vetendő végrehajtás szabályai ismertetését folytatja, közli az ingatlanok haszon elvesztésére vezetendő végrehajtás módját, úgy a végrehajtás egyéb nemeit, nevezetesen az ingó vagyon átadása, ingatlan tulajdon jogára és munka teljesítésére irányzott végrehajtás módjait, — a biztosítási intézkedések nemeit, a biztosítási végrehajtás és zárlat szabályait ; ezzel áttér a csődeljárás ismertetésére, különösen közli a rendes csődeljárás szabályait, ismerteti a csődujitás módjait, a csődbiztos, tömeggondnok és választmány teendőit, a csődbeli igény érvényesítésének alapjait, a vissza- követelési jogot, a tömeg tartozásait, a külön kielégítésre jogosított hitelezők viszonyát és pedig a jelzálog, ingó zálog és bánya vagyon által biztosított hitelezők kielégítésének módját, a csődhitelezők követelései kielégítésének szabályait, és a tömeg elleni igények bejelentésének módját. — Ezen igen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Az „Önügyvéd“ 1- 10. füzetei külön fél kötetbe fűzve kaphatók- 3 írtért. — Hirsch Sámuel könyvkereskedésében Sepsi-Szentgyörgyön kaphatók a következő legújabb zenedarabok Lányi Ernő : „33 eredeti magyar népdal“, 3 frt. „32 eredeti magyar népdal“, 2 frt 50 kr. „Három dal“, 00 kr. — Svarcz Gyula : „5 eredeti magyar dal“, 80 kr. „Polka de salon“, 80 kr. — Agg- házy Károly: „Sárosi nóta“, 1 frt. „Munkácsy nótája», 1 frt. — Volny Vilmos: „18 eredeti magyar dal“, 1 frt 50 kr. — Farkas Miska : „Gyula csárdás“, 60 kr — Révay Arnold : „Ugrás a másvilágba“ polka-mars, 00 kr. — Klepsch Károly : „Yalse de sálon“, 80 kr. — Ziraay László: „Magyar ábránd“ egy népdal felett, 1 frt. — Papp Dezső: „Régi dal“, „Dózsa György“ szomorujátékból 80 kr. — Györgyi Kálmán: „Művész csárdás», 00 kr. — Nagy Zoltán: „Krampusz csárdás“, 00 kr. — Lecocq Charl : „Nap és Imid“ Operette, 1 frt 50 kr. — Somogyi Mór: „Gyermekélet“. 1 frt. — Erkel b'erencz : „Takarodó“, » 4pvtelen hősök« ez. dalműből, 1 frt. — Schauer Ferencz: „Atala“ dalműből 1. és II. Egyveleg, 3 frt. — Cramer IL: „Dr. Piccolo“, 1 frt 80 kr. — Huber Károly : „Harmonia induló“, 00 kr. — Greehenek Béla; „Paula rezgő“, 60 kr. — Rácz Pál : „1882 iki Jogász csárdás“, 1 frt. -- Halmay Kázruér: „1882-iki Gyógyszerész csárdás“. 80 ki'. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1882. január 21]. Magyar aranyjáradék 60/0 ................................... M agyar aranyjáradék 4%................................... M agyar papirjáradék 5%................................... M agyar vasúti kölcsön ■ • • Magyar keleti vasnti államkötvény, 1. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, П. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . Magyar földtehermentesitési kötvény . • ■ • • Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . Teraes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . .. . . Ilorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . • Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény ................. M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön...................... T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . Osztrák járadék papírban................................... Osztrák járadák ezüstben.............................. • O sztrák járadék aranyban................................... 1860-iki osztrák államsorsjegyek:.......................... O sztrák-magyar bankrészvény ........ Magyar hitelbank-részvény................................... O sztrák hitelintézet-részvény............................... E züst.................................................................. Cs. és kir. arany................................................ 2 0 frankos arany (NapoleomPor)........................... Német birodalmi márka . - ............................... L ondon ......................................................... 118.40 85.50 84.90 134.25 89 50 109.50 93.50 97.50 95.— 97.— 95.— 97.50 98 50 97.75 113.50 108.50 77.20 77.75 95.75 130.— 830,— 274.— 280.25 5.64 9.81 58.75 119.90 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
