Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-03 / 80. szám
80. szám. 1 Szerkesztőségi iroda > Sepsi-Szentgyorgyön j Derneter-f'éle ház, hová \ a laj) szellemi részét illető ; közlemények küldendők. Kiadó hivatal: lt n OlCcirk I KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és , előfizetési pénzek , bérmentesen intézeiulők. I A hirdetmények és nyiltte- [ rek dija előre fizetendő. Sepsi-Szentgyörgy, 1883, Csütörtök, október 3. XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhivás „NE m'e R E“ tizenharmadik évfolyamának utolsó negyedére. ZE21őfi:z;etési ár : Egész évre....................6 frt — kr. Háromnegyed évre ... 4 frt 50 kr. Félévre .........................3 frt — kr. N egyed évre.....................I frt 50 kr. E gy hóra.......................—- frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhetők, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szétküldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pénzek Bernstein Márk könyvnyomdájába,' mint kiadótulajdonoshoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala. Politikai szemle. Nagy és nehéz feladat vár az országgyűlésre, mely utolsó ülésszakára gyűlt össze, de tartunk tőle, hogy a kormány kitér a nehézségek elől s elodázza, mint szokta tenni, az országgyűlés szünetelése alatt fölvetett nagy kérdések megoldását, vagy olyan intézkedéseket tesz, melyekben nem lesz köszönet. Az antiszernitikus mozgalmakkal szemben a legtöbb teendő magára a zsidóságra vár. Volt már alkalmunk elmondani azon követelményeket, melyek teljesítését a magyar nemzet és a társadalom megvárja a zsidóságtól, s azért azokat nem ismételjük. De van teendője a kormánynak is, csak hogy nem az, a mire Tisza nagyváradi felköszőiitőjében czélzott. A közszabadság megszorítása, a sajtó megrendsza- bályozása ugyan legkevésbé sem fognák megszüntetni azon okokat, melyek az antiszemitizmust megteremtették. A kormány teendője : a polgári házasság mielébbi behozatala, mely a zsidók elvegyülésének legfőbb előmozdítója. Ezt tovább nem szabad halasztani, bár tudjuk, liugy egyhamar most már nem lesz meg azon üdvös hatása, mely ki nem maradhatott volna akkor, ha az emanczipáczióval együttesen hozzák. Egy másik leendője a kormánynak e kérdésben a lengyel zsidóság beözönlé- sének s 'az orthodoxok üzelmeinek megakadályozása. A liorvát kérdés megoldását lázas izgatottsággal várja az ország. Az országgyűlés hor- vát tagjai csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap értekezleteket tartottak b. Inkey elnöklete alatt. A pénteki értekezleten Tisza Kálmán is megjelent. Ez alkalommal a liorvá- tok előadták, hogy nem igen tartják lehetségesnek addig, mig a királyi biztos működik, a közös magyar országgyűlésen megjelenni, minthogy a liorvát képviselők ugyanazon helyzetben vannnk, mintha d. Magyarországba királyi biztost neveznének ki, a midőn a magyar képviselők sem jelennének meg bizonyára egyetlen delegáczionális ülésen sem. Más képviselők ismét arra utaltak, hogy azon kérdés, miszerint a liorvát képviselők a magyar országgyü lésen egyáltalában megjelennek-e, jelenleg alárendelt jelentőségű dolog, melynél sokkal fontosabb az, hogy a liorvát képviselők jelen lehetnek-e akkor, midőn a magyar országgyűlés a czinierkérdés ügyében dönt, habár csak valamely határozat meghozataláról volna is szó, Mert minden a kiegyezési törvényre vonatkozó kérdésre nézve az 18G8-iкi kiegyezési törvény 70. § a értelmében, a hol világosan meg van mondva, hogy „ez egyezmény az egyezkedő országok ‘külön törvényhozásainak tárgya nein lehet“, a magyar országgyűlésnek külön és a zágrábi tartomáay gyűlésnek külön kell tanácskozni és határozni. E kérdés megvitatásánál tehát a Jgy^át képviselők semmi esetre sem jelen^me!?#^^ az országgyűlésen. Hogy a hon'éolí' a /íÍjotji tanácskozásokon megjelennek-e vagy sem, most teljesen közönyös. Tisza Kálmán miniszterelnök ezen észrevételekkel szemben kifejté, hogy a liorvát képviselők az országgyűlésen mindenesetre megjelenhetnek és hogy ott a jó visszony érdekében meg is kellene jeleuiök, miután ő azon szándékban van, hogy a parlament elé indítványt ter- jeszszen, melynél fogva a kormány illetve a miniszterek csupán felhatalmaztatnának, a czi- merkérdés tekintetében belátásul? szerint eljárni, minek megtörténtével a miniszterek el- távoJlitatnák a magyar czimereket s. helyettük minden felirat nélkülieket a 1 - k a 1 m a z t a t n á n a k. — Ez el járással ki volna kerülve a kiegyezési törvény minden interpre- tácziója. Magáról a kiegyezésről nem is lesz szó, és a miniszterek, kik csak az országgyűléstől nyerhetnek meghatalmazásokat, előttük jónak látszó s remélhetőleg a liorvát nézeteknek is megfelelő módon fognak eljárni. — A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány akkor is követni fogja ezt az eljárást, ha a liorvá- tok nem is jelennek meg az országgyűlésen vagy akárminő határozatokat hoznak. A magyar kormány elhatározásaira most már a hor- vát képviselők tanácskozásai és határozatai sem az egyik, sem a másik irányban nem bírnak semminemű befolyással. Szóló helyén levőnek találta e békéltető propoziczió megtételét, hogy a horvátok a kölcsönös megértés útjára térhessenek ; ha ezen megindított kölcsönös megértés hajótörést szenvedne, ezért csak egyedül a liorvát képviselőket- ér/ié a felelősség.- Szombaton újra tanácskoztak a fölött, mily eljárást kövessenek a magyar országgyűlésben való részvételt illetőleg. A vita heves volt. Voltak, kik a nyílt szakadás mellett emeltek szót ; a mérsékeltebbek azonban utaltak arra, hogy ily módon nagyon kevés a kilátás az alkotmányos állapotok visszaállítására, mert maguk a liorvát képviselők akadályozzák meg az orvoslás lehetőségét. Mások kiemelték, hogy tekintettel a Horvátországban uralkodó hangulatra és a jövő évben történendő választásokra : okvetlenül megóvandó a jogi álláspont, és bár az országgyűlésen való megjelenés lehető is volna — a czimerkérdés fölötti vitában való részvétel mindenesetre megengedhetlen, mert ezzel Horvátországra nézve épenséggel veszélyes praecedens alkottatnék, miután a kiegyezési törvény értelmezése ez esetben mindenkorra ki volna szolgáltatva a magyar ország- gyűlésnek, a hol a horvátokat mindig leszavaznák. A tanácskozás azon határozattal végződött, hogy b. Гпкеу vezetése alatt Bart/olovics, Jo- sipovics Imre, Kussevics, Miskatovics és br. Ozsegovics tagokból állő küldöttség menesztessék a miniszterelnökhöz,’ ki elé a következő négy pontból álló nyilatkozat terjesztetett : 1. A czimtáblák az ezelőtt szokásban volt törvényes felirattal függesztessenek ki. 2. Az alkotmányos kormány állíttassák mielőbb helyre s ezután hivassák össze a tartománygyülés. 3. A közös miniszterek nyilatkoztassák ki, hogy készek mindazon visszaéléseken és panaszokon, a melyeket maguk is ilyenek gyanánt elismernek és melyek részletes megjelölésére készek a liorvát képviselők, adminisztratív utón segíteni, illetve azokat eltávolítani ; azon törvényellenességek pedig, melyeken ily módon nem lehetne segiteni, alkotmányos utón esetleg reg- nikoláris bizottságok által beszéltessenek meg és orvosoltassanak. 4. A horvát képvise'ők kijelentik, hogy az országgyűlésen várható tanácskozásokban a czimerkérdés ügyében nem fognak résztvenni. Tisza szombaton este fogadta a küldöttséget s kijelentette, hogy feleletét a legközelebbi napokban fogja a horvát képviselőkkel közölni. A kibékülés tehát meglesz Horvátországgal ; a válság egy időre ismét elodáztatott. Marad minden a régiben, a horvát tisztviselők ismét izgathatnak a magyarok ellen, mint eddig tették s annak a végtelen rósz közigazgatásnak, melyről a leplet az utóbbbi lázongások lerántották, minden nyomorúságáért ismét minket okolhatnak ; a helyzet mindössze is annyiban fog változni, hogy nehány újabb engedményt fognak a kormánytól kicsikarni, amint hogy a czimerre nézve Tisza már Ígéretet tett nekik, hogy a magyar nyelv száműzetni fog Horvátország területéről. Mig Budapesten alkudoznak, azalatt a dal- mát, határrészeken Starcsevics-párti ügynökök felkelésre lazítják a lakosságot A vállalkozóknak 100 frt foglalót s napjára 3 forint bért Ígérnek. A lázitás a következő jelszóval folyik : „A magyarok ellen ! Itt van az idő, hogy a magyar igát lerázzuk !“ A katonákat nem veszik föl, — igy szól a hír — miután ezt a fiatal császár nem akarja Bedekovich horvát miniszter lemondott állásáról. Helyébe Josipovics Imrét emlegetik. A szerb szkupcsina megnyittatott s a pártok összemérközésénél a radikálisok győztek. Az igazoló bizottságba 6 radikálist s 3 szabadelvűt választottak, a korelnök Nikolaje- vich Sándor is radikális. Mind nagyobb mértékben terjed az a meggyőződés, hogy egy mérsékelt radikális kormánynak kilátásai lehetnek arra, hogy a jelenlegi skupcsinában többséget szerezzen magának, s ennélfogva nem is alakul uj konnáuy, hanem csak a kevéssé népszerű tagok távoznak és engedik át helyeiket radikális elemeknek. A király nem idegenkedik e megoldástól, föltéve, hogy a kabinetbe lépő radikálisok biztosítékokat nyújtanak a párt alkotmány terveire vonatkozólag. Mindenesetre azt hiszik, hogy az uj kabinetnek sikerülni fog a jelenlegi szkupcsina egyetlen tárgyát, a vasúti szerződés megkötését foganatosítani, mert eddig a radikálisok maguk is azt hangoztatták, hogy a nemzetközi kötelezettségeket respektálni kell. Búig- á ri a helyzete napról-napra válságosabbá lesz. Sándor fejedelem elhagyta országát s inkognito Bées felé utazik, hogy vissza se térjen többé Sofiába. E komoly Ilii* mindezideig nem nyert hivatalos czáfo- latot. Karagy orgy e vies Péter herczeg, Bukarestbe ment s a bulgár kolónia előkelőségeivel azonnal tárgyalásokba bocsátkozott. E tárgyalások értelmét fölösleges fejtegetni. A herczeg Oroszország protekeziója alatt áll, azt mindenki tudja; az pedig, hogy Oroszország Bulgáriával rendelkezni akar, szintén read dolog'. A s p а и у о 1 királyt, ki Németországból hazamenet Párisi is meglátogatta, hol Grévy s a franczia iniuiszterek fogadták, a párisiak inszultálták. Alfonz szombaton érkezett Páris- ba, s amint a pályaudvarból kilépett s kocsiba szállt, fütty és orditás hallatszott: „Le az ühlá- nussal!“ „Le Alfonzzal !“ Az üvöltésbe a gyermekek gunykiáltásai vegyültek. A király e lárma közt ült kocsira, a lovasság ügetve megindult s a kocsit úgy körülfogta minden oldal-
