Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-23 / 77. szám
ki. A sikkasztásra tegnapelőtt jöttek rá; a mérnöki hivatal azonnal intézkedett S. F. letartóztatása. végett, ki egész az utóbbi napokig rendesen följárt a hivatalba s csak pár nappal ejébb ment haza Csikmegyébe. S. Ivet tegnapelőtt délután tar tóztatták le Csik-Szentkirályon ; elfogatásakor 86 forintot találtak nála. ügy nyilatkozott, hogy tévedésnek kell lenni a dologban, mert ő ártatlan. Ma (szombaton) délután szállították S.-Szentgyörgyre. Meghívás. A háromszókmegyei vadász- és védegylet folyó évi október hó 5-én délutáni 3 órakor Sepsi-Szentgyörgyön közgyűlést tart, melyre a t. ez. egyleti tagok tisztelettel meghivatnak, tárgy : ■ a megerősített alapszabályok kihirdetése s az egylet végleges szervezése. Kovács Albert, titkár. Hymen. Dr. Barabás Sándor volt kovásznai kör- orvos ma tartja menyegzőjét Kovács Ferencz kéz- divásárhelyi gyógyszerész bájos és művelt leányával, Theklával. Kiss Károly, kézdi vásárhelyi felső népiskolai tanító pedig f. hó 29-én lógja tartani Tompa Lujza kisasszonynyal. Dr. Barabás ez alkalomból székhelyét Kovásznáról Kézdi-Vásárhely- re tette át. Bodoki Józsefet Uzonból egy utász, kit amaz folytonosan sértegetett, becsületsértésért bepöiölte. A járásbíróság hasztalan akarta őket kibékíteni; a sértőfél semmikép sem akarta a másikat megkövetni, sőt a bíróság előtt is folytonosan rakonczátlanko- dott. Minthogy a békés kiegyenlítés nem sikerült, a bíróság a makacs sértőfelet 100 frtra vagy 10 napi fogságra Ítélte. Bodoki midőn haza ment, újra kezdte sértegetni az utászt, ki ezen annyira feldühödött, hogy kedden neki ment Bodokinak s úgy fejbe találta ütni, hogy feje behasadt. Bodoki moet a kórházban fekszik. Véletlen szerencsétlenség. Kedden K.-Szentléleken Mészáros Pált Kovács István kis leánykája, amint az haza felé ment, gúnyolni kezdte. A gúnyolódás Mészáros Pált annyira fölingerelte, hogy a leányka után futott s a község háza folyosóján utolérvén, meg akarta verni. A leány sikoltozni kezdett, mit anyja meghallván, oda futott s Mészáros Pált a mintegy félöl magas grádicson letaszította, de oly szerencsétlenül, hogy Mészáros Pál agyrázkódásban f. hó 16-án meghalt. Gyilkosság, Szárazpatak határában Kis-Kászon felé a nád közt f. hó 15-én egy hullát-találtak, melyet a vadak már megkezdték; arcza a felismer- hetetlenségig össze volt roncsolva, a fej a törzstől egészen elválva; csak annyit lehetett megállapítani ruhájáról, hogy csíki ember volt. A bonczolásból kitűnt, hogy itt gyilkosság követhetett el; a törvényszék nyomon van. Pyromania. Bokor, máskép Pityóka András kézdi- vásárhelyi csizmadiát elhagyta a felesége, mit a szegény ember annyira szívéie vett, hogy megháborodott és vasárnap virradóra fel akarta házát gyújtani. Szerencsére csakhamar észrevették a +ü- zet és sikerült azt idejekorán eloltani. Ezalatt a / szerencsétlen ember felmászott a ház tetejére s ott I sétálgatott egy ideig, azután leült és kiabálni kezd- t’ te, hogy ő az úristen első bírája s az isten megparancsolta neki, hogy a világot tűz által tisztítsa meg. A rendőrség őrizet alá téttette s gyógykezelteti, minek annyi eredménye van, hogy a szegény őrült néha-néha már tudja magáról, hogy ő csak egy szegény kézdi-vásárhelyi varga, nem pedig az úristen legelső bírája. f Halálozás. Udvarhelymegyében Demeterfalván id. Gálfi Mihályué Jánosi Mária meghalt f. hó 13-án, élete 95-ik évében, A|boldogult anyja volt Gálfi Sándornak, a székely költőnek, ki a Kriza- féle gyűjteményhez a legbecsesebb kincseket szolgáltatta és Gálfi Mihálynak, s anyósa Török Jánosnak, a székely vértanuknak, kiket 1851-ben gyilkolt meg az önkényuralom. Hagy szerencsétlenség. Kassán Suhr Albert lovardájában vasárnap este 9 órakor, vak tüzilárma következtében iszonyú rémület támadt. A lovarda zsúfolásig tömve volt, az előadás javában folyt és két bobócz ép a legnagyobb derültségben tartotta a közönséget, a midőn a főbejáratnál álló tüzérkatona elkiáltja magát: „Tűz van!“ Erre a karzati közönség eszeveszetten rohanni kezdett a főkijárat felé. más része pedig leugrott a földszintre és a korlátokat és a csarnok ajtaját összezúzták. A nyomás oly erős volt. hogy igen sokan egymásra esve a menekülők által összetapostalak, vagy úgy a deszka falhoz szorultak, hogy ájultan rogytak össze. E közben a karzat is recsegni kezdett, mire a földszinti közönség is rémitően megijedve, megindult. A bátrabbak csititása, hogy nincs veszély, elhangzott az iszonyú zsivajban s alig néhány perez múlva a kijárat a földön fekvő emberhalom által el volt torlaszolva. A rendőrség fejét vesztve elfelejtette kinyittatni a biztonsági kijáratokat s ez csak akkor történt meg, a midőn a zene tovább játszott és az előadást folytatták, hogy talán ekkép sikerül a közönséget megnyugtatni, hogy nincs baj. A tolongás közben egy asszonyt és egy fiúcskát összetapostak, úgy, hogy életveszélyben forognak ; több nő elájult s egynek úgy összeszoritották a mellét, hogy szintén életveszélyben van. A tolongás közben igen sok ékszer és tárcza veszett el, melyek nem kerültek meg, — valószínűleg ellopattak. A közönség egy része az istállók felé tartott és oly hevesen tódult ki, hogy Suhr Márta lovarnőt, ki már lóháton üP, lovastól együtt fellökték. A zsivaj mintegy 10 perczig tartott, mely után sikerült a közönséget megnyugtatni s az előadást folytatni. Ekkor uj zavar kezdődött, mert a lovardán kívül ácsorgó csőcselék a kedvező alkalmat felhasználva, a lovardába rontott, mit a rendőröknek csak nehezen sikerült megakadályozni. A szerencsétlenség akként keletkezett, hogy a karzaton valakitől órát akartak lopni s az a tolvajt megragadva, ezzel verekedni kezdett. A bejáratnál álló tüzér azt hitte, hogy tűz van és azért hangoztatta a végzetes kiáltást. E katonát egy tüzértiszt elfogatta, lefegyverezte és személyesen kisérte a kaszárnyába. Scharf Móricz — Amsterdamban. Hitsorsosai közbenjárása folytán egy amsterdámi iparos ezég elfogadja Scharf Mórt iparos tanulónak, eltartja és kiképezted. Scharf Móricz tegnap indult szüleivel Bécs- ből, hol már hetek óta tartózkodott egy zsidó családnál, Amsterdamba. Mielőtt Bécsbe vitték volna, a rottenbiller-utczai orsz. siket néma intézetben volt elhelyezve. —Ezzel szemben a Búd. Corr. ezt írja : A tisza-eszlári bünpör egyik fővádlottja, Scharf József egész családjával — mint hitelesen értesülünk — alkalmazást nyert egy osztrák nagyiparosnál és ma az egész család, velük Móricz fiú is, ki augusztus 8-ika óta nem volt Budapesten, Bécsből útnak indult azon helyre, hol a családfő munkát nyert. A monarchiából sem az apa, sem Móricz nem fognak távozni. Egy osztrák magyar konzul bajai. Turn Szeve- rinben nemrég Neumann Tódor, az ottani osztrákmagyar konzul, szóváltásba keveredett egy ottani oláh pénzügyőrrel, kit a konzul kihívó fellépéséért megütött. Az oláh lapok nagy zajt csaptak s a konzult erőszakoskodással vádolták. Neumann emiatt kénytelen volt nyilatkozni. A „Románul“-ban közzétett nyilatkozatában a következőkép adja elő az ügyet : A dunagőzhajózási állomásnál hazatérő nejét és gyermekeit várta, s hitvesének bokrétát nyújtott át, melyet a turn szeverini kertben köttetett. E pillanatban egy pénzügyőr nejére vetette magát s ki akarta a hölgy kezéből tépni a bokrétát. A konzul, aki a tolakodót közönséges munkásnak tartotta, megütötte, mert azt hitte, hogy az illető nejét bántalmazni akarja. Később kitűnt, hogy az illető vámrevizor volt s mint ilyen, azt hitte, hogy Neumann asszony vámköteles virágokat hozott magával. A revizor szidalmazta a konzult és parancsot adott, hogy erőszakkal vegyék el a hölgytől a bokrétát. A szegény nőt és két gyermekét egy óra hosszáig letartóztatták. A „Románul“ maga is beismeri, hogy a revizor helytelenül járt el. Hogyan aludjunk? A londoni „Electriczian“, állítása szerint, felette fo ltos az egészségre az ágyat' úgy állítani, hogy az alvó feje észak és lába dél felé kerüljön. Az álom ily módon sokkal nyugodtabb és jóitevőbb. Mir most a „Monde“ ban egy franczia orvos is megerősíti azon állítást, hozzátéve, hogy 107 éves magas korát csupán a fön- tebbiek szigorú s pontos követésének köszönheti. Értéktelen! Egy dólamerikai hírlap helyi hírei között a miniszterelnök palotájában elkövetett lopásról igy ir : „Gonosztevők ma éjjel betörtek a miniszterelnök lakásába. Valóságos lopási dühben szenvedhettek az illetők, mert az összes ezüstnemün és készpénzen kívül, még sok értéktelen és haszontalan limlomot is elvittek, többek közt a miniszteri tárczát különféle törvényjavaslatokkal és egyéb törvényhozási irományokkal.“ A jövő földrengések. Említettük, hogy Delauney franczia tengeri hadseregbeli százados, ki az idei földrengéseket már 1880-ban megjósolta, 1885-re újabb földrengéseket helyez kilátásba. Az 1920-ik évig lesz földrengés: 1883-ban 5; 1885-ben 3; 1886-ban 5 ; 1888-ban 6 ; 1891-ben 7; 1895-ben 3; 1898-ban 3; 1899 ben 5; 1900 ban 3; 1901- ben 7; 1910-ben 2; 1912-ben 1 ; 1913-ban 4; 1914-ben 7; 1918-ban 8; 1920-ban 6. Legerősebb földrengések lesznek Delauney szerint 1886., 1891., 1898., 190,0 — 1901., 1912., 1913 — 1914., 1918. és 1920. években. — A régebbi nagy földrengések közül rettenetes volt az 526 iki Justinianus császár idejében, mely egyedül Antiochiálmn 200 ezer embert pusztított el. 1755-ben november 1-én Lisszabont, Portugália fővárosát rombolta össze a földrengés s mintegy 30 ezer ember életét rabolta el. 1759-ben Kis-Azsiában volt nagy földrengés, mely elpusztította Antiuchia, Baalbek, Saida, Akre, Fusa, Saphes, Nazareth, Tripolis stb. városokat s 300 ezernél több emberéletet követelt áldozatul. 1783- ban Siciliában és Calabriában volt egy több hétig tartó földrengés ; Messinát s több mint 400 helységet rombolt össze s 100 ezer embernél több veszett el. 1822-ben Syriában egyetlen egy éjjel mintegy 50 várost pusztított el a földrengés ; Aleppo elvesztette lakosainak felét. Amerikában is gyakoriak a földrengések ; legrettenetesebb az 1812-iki volt, mely egy fél perez alatt romba döntötte a szép Caracas várost s egy pillanat alatt Venezuelában több mint 20 ezer ember veszett el. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. szept. 10-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 .............................................118 75 Ma gyar vasúti kölcsön........................................................137.50 Ma gyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 90.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . — Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 90.60 Magyar földtehermentesitési kötvény.......................99.— Mag yar földteherment. kötvény záradékkal ... 98 — Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 98.60 Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . 97.76 Erdélyi földtehermentesitési kötvény............................ 98 60 H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény ... 99.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény...................................97.-M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön..................................113.60 Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy..................—.— Osztrák járadék papírban............................................ 78 28 Osz trák járadák ezüstben....................................... 79.— Osz trák járadék aranyban............................................99.26 1 860-iki osztrák államsorsjegyek............................153.60 Osztrák-magyar bankrészvény........................................ 837.— Magyar hitelbank-részvény............................................. 293.— Osz trák hitelintézet-részvény........................................ 293.— E züst...............................................................................—.— Cs. és kir. arany..................................................... 5.66 20 frankos arany (Napoleond’or)......................... 9 50 N émet birodalmi márka . . 68.40 London..............................................................................120.10 Magyar aranyjáradék 4°/0.............................................86.95 M agyar papirjáradék 5°/0 ............................................. 85 70 F elelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk.
