Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-16 / 75. szám
— 299 — hogy rövid időn elfoglalja állomását Székesfehérváron. A minő örömmel üdvözöltük körünkben, oly búsan válunk meg tőle ; de szerencséseknek érezhetjük magunkat, hogy kitűnő tehetségét láttuk s szakértő, szabályos játékaiban gyönyörködhettünk. — Ítészünkről nem tehetünk irányában egyebet, mint szerencsét kívánni a kisasszonynak s szép sikert fényes tehetségeinek. Kisantal Sámuel. A javai földrengés — Újabb részletek. — A jávai földrengésről Londonba következő jelentés érkezett : A földrengés Krakatoa szigetén kezdődött augusztus 25-én. Sarapetában és Batáviában világosan lehetett hallani a földalatti dübörgést. — Kezdetben nem igen nyugtalankodtak az emberek, de már néhány óra múlva valóságos kőzápor hullott le, és egész éjjel tüzes kövek és hamu özöne bo- ritá a földet. A következő reggel már lehetetlen volt közlekedni Anjerrel, mivel minden út és hid el volt rombolva. A viz forrongott, kavargóit, tombolt ; borzasztó hullámok csaptak a szárazra; a tenger vizének hőmérséke 20 fokra rúgott. Még Madurában is, mely 500 angol mértföldnyire fekszik, házmagasságra csaptak a hullámok. A földalatti dübörgés mindig hangosabb, rémesebb lön; délben óriási lángok csapdostak ki a Ma- ha Mezuból, a sziget legnagyobb vulkánjából. Nemsokára a többi kráter is okádta a tüzet és rövid idő múlva a 45 káter egyharmadrésze teljes működésben volt. A sötétség beálltakor fényes felhő képződött a Gonung Guntur felett, melynek krátere óriási mennyiségű követ, lávát, ként és szirtdarabo- kat hajigáit ki. Ezek mindenfelé pusztulást és halált okoztak. A tenger tajtékzani és tombolni kezdett. Több, mint tizenöt vizforgatagot láttak egy időben. Az emberek borzasztó félelmükben futásnak eredtek ; segélykiáltásuk rémesen hangzott a légben. Sok százan nem menekülhettek lakásaikból és a le- omló épületrészek eltemették őket. Vasárnap este nagyobbodott a kitörések száma és hevessége, az egész sziget úgy tetszett, mintha a tengerbe sü- lyedne. Az óriás nagyságú hullámok becsapdostak egészen a sziget közepébe ; a föld meghasadt, nagy mélyedések keletkeztek. Mint az előtte való nap, most is egy izzó felhő képződött a Guntur felett és a Kandangon is. — Ez a felhő mindig nagyobb lett, és sok mértföldre megvilágította az egész országot. A vulkánok kitörései szaporodtak, a szétömlő láva mindent elpusztított, a mit ért. Reggel két óra felé eltűnt a felhő s virradatkor látták, hogy a sziget egy része, a Capuchin-foktól Negery Possoeraugig egészen eltűnt. Ezen a területen állt Negery és Negery Babawang. Egyetlen lakos sem menekült meg. A szigetnek ezen a részén gyérebb a lakosság, mindamellett is elveszett 15,000 ember. Az egész Kaudaug-hegy- láncz, mely mintegy 65 mértföldnyire húzódik félkörben, eltűnt. A Welcome-öbölből és a Pepper- öbölből a tenger becsapott a szárazföldre s uj tavat alkotott. Hétfőn este a Papaudayang vulkán működésének tetőpontján volt. A kitöréseket oly robaj kisérte, hogy az sok mértföldre hallatszott. Sumatrában három külön tüzoszlopot lehetett látni felszállani egy hegyből; itt is csakhamar láva boritá el az egész földet. Sok mértföldnyi kerületben hullott a kő, s a levegőt feketére festé a kidobott salak. Hirtelen megváltozott a kép. A hegy roppant forgószél kíséretében hót részre szakadt szét, melyek közt a forró láva ömlött. A nyílásokból nagy mennyiségű gőz és láva ömlött ki, mely messze beboritá az egész földet. Kedden délután a Suuda- szorosban tizennégy uj vulkán támadt a tengerből, valóságos hegyláncz, mely majdnem egyenes vonalban emelkedett a jávai San Miholis hegyfok és a sumatrai Hoga-fok között. Előbb két sziget volt helyükön, melyek azonban az előtte való napon el- sülyedtek. Batavia város bejáratánál a parton azelőtt sok khinai ház volt. A khinaiak városa most egészen elpusztult, a 25,000 khinai közöl csak 5000-ren menekültek meg. Minthogy a lávától féltek, házaikban maradtak s mégis a hullámok nyelték el őket. Anjerben a 3500 európai és amerikai közöl 800 menekült meg. E város európaiak által lakott részét előbb nagy sziklák, majd láva és iszap borit,ák el; végre a hullámok söpörték maguk alá. Azt hiszik, 1200—1500 ember veszett oda. Tjerang szigetét is elboritá az ár, egyetlen egy ember sem menekülhetett meg. A hrambaniai ezer templom egytől-egyiк elpusztult. Tamerang városát a lávafolyam temeté maga alá, a lakosságnak majdnem fele odaveszett. Spec- víor városát az izzó szikladarabok felgyújtották. A Zakatane folyót, melynek partjain Batavia áll, a lehulló kövek annyira betömték, hogy irányát egészen megváltoztatá. Quim szigetét húsz mértföld- nyire keletre Batáviától, szintén elárasztá a tenger. Batáviában a kormányzósági épületet a láva leros- kasztotta, három szolga életét veszté. Midali szigete majdnem egészen viz alá merült. A Sunda-szoros minden világitó tornya elpusztult. A megöltek számát mintegy 75,000-re tehetni. * A franczia tud. akadémiában Bertrand felhívta a figyelmet arra, hogy Deaunay geológus 18$1-Ъеп megjósolta (az időben csak к é t napot tévedett) a jávai katasztrófát s ugyancsak ez értekezésében 1886-ra még nagyobb erupcziót jövendőit. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. XII. Anno 1704. die 10. У-bris Ez ide aláb meg irt személyek előtt Véstén lakó Szeben széki Oláh János maga szabad jó akarattya szerént Fiával együtt Andrással, szemben lévén ezek, személyek szerént magokot, Feleségeket és Utánnok levő pos- teritásokat adák és obligálák kezek beadásokkal selér Jobbágyul, úgy hogy inig ez hazában lesznek, senkit Barabás György Uramon és Posteritasin kívül nem szolgálnak, és a mint magok előttünk megvallyák, senkihez obligatiojok nincsen is, meg irt Barabás György úr és posteritassa keze alól nem anfugiálnak, ha valaki törvényes utón az haza törvényi szerint háborgatná őket, valamit Barabás Györgj ur és Posteritassa adna, depositis deponen- dis, földiről Barabás György urnák és Posteritassi- nak úgy mehessenek el ; secus Barabás Györgj ur és Posteritassa maga obligatioja mellet meg tarthassa, melyre is hüttel is obligálák magokot, mely obligatiojokot értvén mii is, Barabás Györgj ur is igiré magát, hogy minden igaságos dolgokban inellettek leszen s oltalmazza. Mely dologrol mii is adtuk ez mii kezünk Írása alat költ Peczótes levelünköt pro futur о testimonio tide nostra mediante. Datum et actum in oppido Kezdi-Vasarhely. Anno et Die ut supra apud aedes praedicti Györgj Barabás. J u d i c e s infra s c r i p t i : Josephus Bernjén, nobilis de Sz. Katolna. Stephanus Nagy, nobilis de futasfalva. Michael Török de Sz. lelek, nobilis alius futasfalvieusis. XIII. Mi Kasza András F. Torjai Nobilis és Varga Mihály K. Vásárhelyi. Recogrioscimus per praesen- tes, quod in hoc Anno 1705. die 20. July, Jőve mi élőnkben it K. székben K. Vásárhelyt nemzetes Barabás Györgj uram házánál egy molduvai Boér János nevű Hetesei (?) csizmadia óla feleségével együt, Es maga szabad jo akaratija szerént kézit béadván és erős hittel is megesküvén, ohligálá magát Jobbágyul nemzetes Barabás Györgj urnák és posteritassinak maguk szemétekben és posteritassok iránt, sub ea conditione, hogy a inig ebben az hazában lakik, senkit ő kegjelmin és posteritassin kívül nem szolgál, ha penig ő kegjelme földéről hazájában igjekeznék és el akarna menni, bulcsu véve mehessen el, az tűz lielj pénezt megadván, ha mit penig meg irt Barabás Györgj úr és posteritassa adna, mig az ő kegjelmek íoldin lakik, arról számot vetvén, arról tartozzék contentálni, mint bőgj csak magok személjekben pusztán jöttének az ő kegjelme főttére, ha penig casu quo auíugjalna, hirnélkül, akárhol ebben az hazában találtatik, ezen contractusnak vigorával magát és posteritassit Nemes Barabás Györgj ur és posteritassa mint fu- gitivus jobbágyát reducalhassa akar ininemü helljek - bői. Melj maga hit szerént való obligatioját feleségével égj üt mi is igj értvén és halván, ut supra keze beadásával minket meg bírálván, mi is pro rei testimonio adtuk ez mi pecsét alat költ recog- nitionalisunkat anno, die et loco supra notatis tide nostra mediante. lidem, qui supra. — Kasza András nobilis, ni. ppria. Varga Mihály, m. p. VEGYES HÍREK. 63 ik közlemény a háromszókmegyei „ Erzsébet“ - árvaleány-nevelőintózet ügyében. Álljon itt is kiváló helyen az intézetünk iránti kegyességben legmagasabb helyen tündöklő dicső királyasszonyunk Erzsébet királyné ő felségének 100 forint ajándéka. Újabb bizonysága ez is ő felsége kiapadhatlan magasztos érzületének, melyből eddig ezer meg ezer helyre áradt szét az áldásos segély. A mindenható Isten áldja meg ő felségének drága életét, s csele- kedje, hogy királynői jó tetteinek fénye végtelen időkig ragyogjon, s biztatókig hasson. Zágon, 1883. szeptember 6. Br. Szentkereszty Stephanie, elnök. Bölcskévy Hona, jegyző. Hymen. Puskás Lajos nyéni ev. ref. lelkész holnap (vasárnap) vezeti oltárhoz özv. Dónáth István- nét sz. Kis Agnes urhölgyet Kovásznáról. Áldást kívánunk frigyükre ! Eljegyzés. Nagy Károly magyar-igeni ref. lelkész kedden eljegyezte Demeter Sámuel zágoni ref. lelkész bájos leányát, Demeter Gizella kisasszonyt. Boldogságot kívánunk a kötendő uj frigyre ! A Zoltán-Szúnyog féle nagy feltűnést keltett pá.i- baj okát, a „Debreczen“ igy adja elő: K. K. fehértói földbirtokosnak ugyanis volt egy térti cselédje, a ki urának megtagadta az engedelmességet s tőle megszökött. Erre K. elment Szunyogh szolgalmihoz, a ki a szökevényt rendőrileg behozatta s elzárata nyolez napra. A 8 nap letelte után Szu- nyogh a szolgát újra felszólította a visszatérésre, ki azonban nem csupán megtagadta az engedelmességet, hanem goronbáskodott is elöljárójával. Ezért Szunyogh újabb tiz napi börtönt szabott a szolgára, a ki fogságának leülése után, panaszt tett Zoltán János alispánnál. Midőn az alispán e tárgyban rosz- szaló átiratot intézett Szúnyoghoz, Szunyogh válaszában éles kritika alá fogta nem csupán az alispán eljárását, de személyét is, és becsmérlő kifejezéseket használt képzettségéről, szerinte — Zoltánnak nem volna joga állásához. Miután ez magánlevél volt, Zoltán is magán utón keresett megtorlást, és kihivatta Szúnyog Bertalan szolgabirót. A párbaj a sóstói erdőben ment végbe s 15 lépésről való, véres pisztoly párbaj volt, melyben a lövésben nem is gyakorolt Zoltán golyója ellenfelének jobb karjába fúródott. Szunyogh nem lőtt. Zoltán segédei voltak Miklós László t. jegyző és Elek Mihály százados, a Szunyoghé Baksay és Csicsery csendőrtisztek. Orvosként a hires dr ; Józsa szerepelt, ki a golyót csipesszel rögtön kivette s az erős Szunyogh ekkor elalélt. Szúnyog élethalál közt lebeg s komolyan lehet tartani karjának elvesztéséről. Chambord gróf gyermokkorából. A „Figaro“ következő adomát közli a „roy“ gyermek éveiből. A királyi herczeg négy éves korában haragjában valami durva szitkot ejtett ki száján. Nevelője és anyja mindent elkövettek annak kipuhatólására, kitől tanulta a kis herczeg a szitkozódó szavakat, de a gyermek makacsul hallgatott az erre vonatkozólag hozzá intézett kérdésekre. Végre a király elé vezették s ennek is elmondták az esetet. „Kitől hallottad ezt a csúnya szót?“ kérdő a király szigorral. A gyermek hallgatott. A király még határozottabb hangon követelt felelet, intette és büntetéssel fenyegette a kis herczeget, de mi sem használ : „Nos hát monsieur, — szólt a király kissé boszusan, — akkor majd szépen áristomba mégy, állj ide a székem mögé.“ A kis bűnös szó nélkül engedelmeskedett. Húsz perez múlva a király boszusága eltűnt, sőt tetszett is neki a íiu határozottsága s megbocsátott. Nehány perez múlva a kis herczeg találkozott a folyosón a kétségbeesett komornyikkal, a kitől a szitokszavat hallotta, s a fülébe súgta: „Ne félj, nem mondottam meg, hogy te voltál. Minden ki van fizetve. A „Voltaire“ Margit olasz királynő következő úti élményét mondja el: A királynő nem régiben Doniba érkezett. A vasúti állomásnál az előljázóság teljes díszben fogadta. A királynőt reggelivel kínálták, de csak egy pohár ezuk- ros vizet óhajtott. Midőn Humbert neje kevéssel a vonat elindulása előtt zsebébe nyúlt, valószínűleg azért, hogy zsebkendőjét vegye ki, a frakkos küldöttség egy tagja lelkendezve futott hozzá és megtisztelő főhajtással dadogta: „Fenség ne tessék fáradni — minden ki van fizetve“. 69-ik közlemény a háromszékmegyei „Erzsébet“ ■ árvaleány-nevelőintézet javára történt szives adakozásokról : Gróf Mikes Benedekné 11 drb. könyv, 3 kötő-kas, 4 íróeszköz, 14 varrótű, 14 ezérna, 14 gyüszü, 3 emlék-kép, 2 olló, 3 nyakkendő, 2 péu- zestárcza, 8 bábu, 7 drb. játék szekrényben. Kis Xsigmond egy kas körte. Br. Szentkereszty Ste- pbánié egy nagy kas körte, egy bisalmasajt, kalács. Hankó Lászlóné körte és alma egy nagy kassal, -3 drb. kalács. Molnár Dénes rendőrkapitány 2 ré - ezét. Nagy Sándor Fel-Volálból egy kas körte. Nagy Dénes 2 kas czékla. Ifj. Br. Szentkereszty Zsigmond •60 liter lencse, 40 liter fuszulyka, 60 liter borsó. Szots Józsefné polgármesterné 2 nagy kalács. Karácsonyi ajándékok-. Csiszár Mihályné 2 drb. olló, 2 koszorú füge, 1 pakk czukkerli, A kézdi-vásárhelyi jótékonynőegylet. Cseh Mária szövőgyári árva részére 1 gyapjú kendő. Pócsa Jánosné 25 liter búza, 10 sing gyóles, 1 pakk gyapott. Cserei Jánosné 25 liter alma. Szabó Mózesné 12 cseréptányér. Nagy Lászlóné 12 drb. cseréptányór. Benkő Sándor szeszgyáros 40 kr. Benkő Pálné 20 kr. Özv. Csiszár Pálné 20 kr. Feil Eduárd 50 kr. Özv. Dobál Kris- tófné 20 kr. Özv. Nagy Lázárnő 20 kr. Özv. Pap Andrásné egy kas dió és 20 kr. Sáska Antal né 50 kr, Szőcs Józsefné 1 frt. Wellenreiter Györgyim 40 kr. Balog Sándorné 1 frt. Hankó Lászlóné 30 liter alma, 2 drb. keszkenő. Idősb Kupán Józsefné 1 kas alma. Ifj. Szőcs Jánosné Jancsó Emma 2 i szőrkendő, Ifj. Nagy jLázárné 20 kr. Szőcs Vilma I és Etel 4 zsebkendő. Réthi Józsefné 40 kr. Zajzon Lázárné 2 gyászkendő, 10 sing gyolcs.. Br. Szentkereszty Stephánie 12 drb. zsebkendő, 6 drb. fej - revaló kendő, 12 drb. gyüszü, 60 drb. kötőtű, olló, 2 drb. játék katulya, 12 drb. horgolótű. Idősb. Jakab István 10 kr. Nagy Dánielné 20 kr. Fogadják a jóltevő adakozók az árvák nevében kifejezett hálás köszönetünket. Zágon, 1883. szeptember 3-án. Br. Szentkereszty Stephánie, elnök. Bölcskévy Ilona, jegyző. Humorista és hangversenyzo. Egy fiatal zeneművész fölött egy humorista barátja nagyon sokat élezelődött. A hangversenyző egy társaságban szemére hányta -ezt barátjának, és igy szólt hozzá: „Nem szép tőled, hogy annyit nevetsz az én pro- dukeziómon! Nevettem én valaha a te humoreszkjeiden?“ Ettől fogva a humorista nem gúnyolta ' többé művész barátját.
