Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-01-25 / 8. szám - 1883-01-29 / 9. szám

Hány beteg van az országban. A statisztikai hivatal az 1880. népszámlálás alapján Magyarország betegségi viszonyairól a következő érdekes adatokat állította össze. Ezek szerint a testi és lelki fogyatkozásban szenvedők közül a vakok, süketnémák, hülyék és elmebetegek száma 1870-ben 70.833 s 1880-ban 72.194 volt. 10.000 lélekre számítva esett vak 1870-ben 12, 1880-ban 13, süketnéma 1870- ben 13, 1880-ban 12, elmebeteg 1870-ben is és

1880-ban is 8—8, hülye szintén 1870-ben is, 1880- ban is 12—12. A nemet tekintve változott a nőknél, a mennyiben ezek száma szaporodott. Vallás tekintetében legkedvezőbb az arányszám a katho- likusoknál; legtöbb elmebeteg és legkevesebb hülye van a zsidók közt. A népesség betegségi állapotát az 1880-iki népszámlálás alkalmával tüntették fel először. Az összes betegek száma e szerint 198.350 főre tehető. Ezek közül akut bajokban szenved 29%, krónikus bajokban 71%.

„Utazás a holdba.“ Kán Ágoston nemrég elhunyt budapesti ügyvéd nagy bámulója volt a Jules Verne munkáinak s különösen azzal szeretett foglalkozni, melyben egy „Utazás a holdba“ van elmondva. Az eszme annyira megtetszett neki, hogy végrendeletében 200 aranyat hagyott arra a czélra, hogy pályadijnak tűzzék ki e kérdés megoldására: „Hogy közlekedhetnének a föld lakói a holdon létezőkkel'?“ Apályázat kiírásával az akadémiát bízta meg, oly feltétel mellett, hogyha bizonyos idő leteltével e kérdés meg nem fejtetnék, az összegről az akadémia feltétlenül rendelkezzék.

Iszonyú szerencsétlenség. Egymásután két oly szerencsétlenség történt az utóbbi napokban, egyik az Egyesült államokban, másik Oroszországban, melyek a legnagyobb mértékben képesek felkölteni mindazok részvétét, kik a szerencsétlenségben nem csupán egy érdekfeszitő eseményt találnak. Milwau- keebamaz Unió egyik legrohamosabban fejlődő városában, a „New-Hall House“ nevű szálló égett le. A hat emeletes házban mintegy 400 személy volt akkor, kiknek legnagyobb része, a tűz kiütésekor, reggel négy órakor, még álomban volt. Húsz perez alatt az egész épület lángban állott. A szegény bennlevők hasztalan akartak menekülni, a láng ut- jolcat állta. Csak az ablak felé mehettek, ott ugráltak ki. Rövid idő alatt a járda megtelt holtakkal és haldoklókkal. Iszonyú kép tárult a nézők elé ; kik csak úgy segíthettek szerencsétlen embertársaikon, hogy ponyvát feszítettek ki. Nehány életet ezáltal meg is mentettek. Egy uj házaspár átölelkezve ugrott le, de rögtön szörnyet halt. Egy férfi utas a hatodik emeletről leereszkedett a harmadik emeletre, innen azonban leesett s szintén meghalt. Az egész város gyászban van. John Antisdel, a szálló tulajdonosa, megőrült. A holtak számát még nem állapították meg. — Alig telt el pár nap a milwau- keei szerencsétlenség óta, Berdycsevben Volhynía egy 60,000 lakossal biró városában történt oly ka- tasztrópha, mely nem marad mögötte az előbbinek. Costali czirkusza égett le e hó 10-én este. A tűz előadás közben ütött ki, midőn a czirkusz tömve volt emberrel. Az iszonyú rémület a legnagyobb zavart idézte elő. Igen sokan agyonnyomattak s megfulladtak, A zavar tetőfokra hágott akkor, midőn tiz ló elszabadult s berohant'a lovagló térre, s vadul száguldozott ide-oda az emberi testek fölött. Alig busz perez leforgása alatt az egész czirkusz lángokban állt. A bentlevőkre nézve nem volt menekülés, vagy megfulladtak vagy megégtek. Az odaveszettek közt körülbelül 60 gyermek, 120 nő és 90 férfi van, köztük számos idegen, kik a nagy bőrvásárra mentek Berdycsevbe. A szerencsétlenség okát már kinyomozták. A fából készült istálókban egy felügyelő czigarettát szitt, s a szalma, melyen feküdt, meggyuladt.^O és egy másik társa el akarták oltani, s inig az egyik lábával akarta elnyomni a tüzet, a másik vízért szaladt. Az ajtónyiláson oly hatalmas légvonat áramlott be, hogy a tűz egyszerre végig szaladt minden éghető anyagon, A szerencsétlenségnek okozói szintén odavesztek. Másnap Berdycsev utczáin Bercsovak Hensel Mózes zsidó, kinek neje és három fia szintén odaveszett, Kora- ziloff kereskedőt késsel többször megszurta, azután pedig borotvával saját nyakát metszette el. lvora- ziloff, hir szerint, Bercsovak nejét és gyermekét a lángok közé lökte, hogy maga megmenekülhessen. Négy nő, kinek férje odaveszett, őrjöngésbe esett.

hát használható. Alig telt azonban el 15 perez, a Cimbria elmerült s az északi tenger hullámai csaptak össze a hatalmas gőzös s a rajta volt boldogtalan utasok felett. A Sultan, mely a katasztrófát okozta, ekkor már nem volt látható. — A három mentő csónak közül az i. és 7. számút pénteken délután a Theta nevű angol bárka fogta fel ; egyikben 30, másikban 9 személy volt. Egy harmadik csónakot, melyen 17 személy volt, a „Diamant“ bárka vett föl. A hajón magyarok is voltak, kik közül ötvenen fölül lettek a katasztrófa áldozatai. — A Southern-Pacific-vasut futárvonala, mely vasárnap San-Franciskoból indult el, a fékező lánczok következtében a négy mértföldnyi hosszú meredek lejtőn rendkívüli sebeséggel rohant alá és Los Angeles közelében a korláton át a töltésről lezuhant. A kocsik romjai lángba borultak. Tizenöt személy életét vesztette. Többen megégtek. Tizennégy ember sérülést szenvedett. Eddigelé hét hullát tál álak, melyek teljesen felismerhetlenek.

Nevezetes emberek eredete és kora.

Euripidész gabuakereskedőné fia volt, Sokratesz bábáé, Pinelarosz fuvolásé, Aesopus rabszolgáé, Aisz- khinesz szemfényvesztőé, Virgilius sütőé, Horatius szabadon bocsátott rabszolgáé, Lamothe kalaposé,

V. Sixtus kanászé, Massillon esztergályosé, Molière kárpitosé, Rousseau I. I. órásé, Shakespeare hentesé, Moor Tamás füszerárusé, Rembrand molnáré- Thoswaldsen paraszt emberé, Payne Tamás fiiző- váll-készitőé, Burns pásztoré, Tallien ajtóőré, Luther bányászé, Pizarró szolgaleányé, Pichegru katonáé, Drake Ferencz matrózé, Oudinot tőzséré, Talma színészé, Dubois gyógj szerárusé, Beranger szabó- legényé, Bethowen házaló énekesé, Napolen egy elszegényedett nemesé stb. E rövid névsor, melyet sokkal hosszabbá lehetne tenni, mutatja, mennyi ember lett fényes származás nélkül, ész hatalma által nagygyá.

A kormányférfiakról azt tapasztalni, hogy korábban halnak meg, Pitt, Fox, Canning és Mirabeau mind korán múltak ki. A tudósok és írók között Bacon 64 évig élt, Newton 84, Keppler 60, Copernic 70, Galilei 78, Herschel 82, Zeno 98, Kant 80, Volta 82, Voltaire 86, Goethe 83, Young 84, Cervantes 70, Le Sage 80. Scott Valter 62, Fontenelle 100-ig. Hosszú korra azonban, úgy látszik, a plasztikai művészek tarthatnak számot és kivált Olaszországban. Titian 90 évig élt, Gianelló 90. Michel Angelo 90, Leonardo da Vinci 75, Calabresi 86, Tintoretto 82, Ricci 78, Crespi 74, Vemet 77.

Irodalom, művészet.

Az Aigner L. által megindított hasznos vállalatok közt régóta érzett szükséget pótol a dr. Székely Ferencz, dr. Staub Móricz és Bakos János szerkesztése alatt megjelenő „Magyar Könyvtár“, melynek czélja népünk kezébe hasznos és mulattató, a szív nemesítése mellett az értelmet is fejlesztő olvasmányokat nyújtani. Világos és népies nyelven, s a hol a kérdés természete megengedi, mulattató módon mutatja meg, hogy milyen legyen az ember magaviseleté, ha családjának, községének, egyházának s hazánknak híven meg akar felelni; de rámutat az erkölcsi fogyatkozásokra és hibákra is és eszközöket ajánl ezek elkerülésére. E mellett fejtegeti a gazdasági és természettudományi ismereteket s ismerteti a házi-ipar különböző nemeit. A hasznos vállalatból közelebb négy füzet jelent meg: Győry Vilmostól „Hogyan lehet könnyen meggazdagodni“ ez. elbeszélés, melyben egy bankócsináló szomorú történetét mondja el azzal a nála megszokott, a tanítani akarás mellett is soha unalmassá nem váló ir- modorral; Mayer Miksának „Az arany középút“ és „Saját boszujának áldozata“ ez. erkölcs-oktató elbeszélése, — amabban a fékezhetlen indulat, emebben a szenvedély káros voltát fejtegeti ; s Molcos Károlytól egy népmese: „A három tornyu vár, vagy a minden tmerő vargalegény.“ Egy-egy füzet ára 15 kr, postán küldve 16 kr. Húsz egymásután megjelenő füzet ára bérmentesen megküldve 3 frt. A közhasznú vállalatot olvasóink s különösen a községi könyvtárak figyelmébe ajánljuk.

végén: Január 27-én, szombaton, d. e. 8 órakor az I gymn. osztály minden tantárgyból; d. u. 2 órakor az l-ső elemi osztály minden tantárgyból. 29-én, hétfőn, d, e. 8 órakor a VIL g. (I. bölcs.) osztály a német és magyar irodalomból, :a meny- nyiség- és vegytanból ; cl. u. 2 órakor a II. elemi osztály minden tantárgyból. 30-án, kedden, d. e. ,s órakor a II. g. osztály minden tantárgyból; d. u. 2 órakor a VIT. g. (H. b.) osztály a német irodalomból, hazai történelemből és az álattanból. 31- kén, szerdán, d. e. 8 órakor a Hl. g. osztály minden tantárgyból; d. u. 2 órakor a 3-ik elemi oszt. minden tantárgyból. Február 1-én, csütörtökön, d. e. 8 órakor a TV. gymn. osztály minden tantárgyból, (1. и. 2 órakor a 4-ik elemi osztály minden tantárgyból. 2-án, pénteken d. e. S lírakor a VIII. osztály a lélektanból, a latin- és görög irodalomból; az egyháztörténelemből és a természettanból; <1. u. 2 órakor a VII. osztály a latin- és görög irodalomból s az egyetemes történelemből. 3-án szombaton, d, e. 8 órakor az V. g. osztály minden tantárgyból; cl. u. 2 órakor a VI. g. osztály minden tantárgyból. Mindezekre a t. szülőket a tan- és nevelésügy iránt érdeklődő t. közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. Megjegyzés: A délelőtti vizsgálatok rendesen 12 órakor, a délután ak 5-kor végződnek be. A második félévi rendes tanítás már február 5-ik napján (hétfőn) reggel 8 órakor megkezdődik. — Kelt Sz.-Udvarhelytt, a tanári karnak 1883. január 3-án tartott ülésében. Kiadta : a ref. kollégium igazgatósága.

Keleti testvéreink hazatel építésé tárgyában múlt szerdán ismét tartatott ülés, melyen a betelepítés megvalósítása és az eljárás módozatai felett, majdnem három óráig tartó vita folyt. A vitában Jókai Mór és Xammermayer polgármesteren kívül résztvett Szatmáry György, ki annak fontosságát emelte ki, minő vidékeken történjék a telepítés, lehetőleg egymáshoz közel fekvő községekben, és László Mihály, ki egy bizottsági tag kívánságára élő szóval is előadta a Bukovinában lakó magyarok helyzetét. Megállapodás abban történt, hogy egy öttagú albizottság küldetett ki oly czélból, hogy a kormány intenczióit e kérdésben megtudja s arról a bizottságnak jelentést tegyen. A további teendők iránt javaslattételre Szatmáry György és Hoitsy Pál bízattak meg. Az említett albizottság tagjai : Bánfty Béla gróf, Odescalchy Arthur herczeg, Somssich Pál, Szontágh Pál és László Mihály.

Hirek a bukuresti magyarokról. A bukuresti magyarság oláh újévkor, január 13-án, két fontos választást ejtett meg. Egyik volt a ref. egyház elöljáróságának megválasztása; mint a „ Bukuresti-Hir- adó“ irja, főgondnoknak: egyhangúlag Veres Sándort, a romániai magyarok méltó büszkeségét, választották meg, ki Világos óta külföldön él s Romániában már 25 éve óta tartózkodik. Másik a „bukuresti magyar társulat“ tisztikarának megújítása. Elnöknek Bartalus János ref. lelkész, alelnök- nek Sántlia János iparos, jegyzőnek Kiss György ref. segéd lelkész és könyvtárnoknak Bencze András állatorvos választatott meg. A társulatnak jelenleg 468 család a tagja. Múlt évi bevétele 10.186 frank 8 centim, kiadása 4035 frank 70 centim volt. Vagyona készpénzben, értékpapirokban, ingatlanokban stb. 44.754 frank s 61 centim. Ugyancsak a ..B. H.“ irja, hogy uralkodónk amnesztiát adott a Romániában élő s katonakötelezettségüknek eleget nem tett magyar állampolgároknak, ha a folyó év végéig visszatérnek.------C

oquelin franczia színművész a fővárosba ment,

— társulata helyett egyedül — hogy nehány monolog genialis elszavalásával igazolja azt a nagy dicső hírnevet, mely a párisi Theatre Française e kiváló tagját, Gambetta barátját megelőzte. Úgy volt, hogy társulatával együtt, melylyel Európát bevendégszerepelte, jő Budapestre, a társulat egy női tagja azonban állítólag súlyosan beteg lett s a miatt a társulat vendégszereplése elmaradt. Mi azonban úgy tudjuk, hogy nem a kisasszony betegsége okozta a társulat feloszlását, hanem hogy Coquelin nem tudta velük szerződését megújítani; ez különben olyan kulissza-titok, mely aligha érdekli a vidéki olvasót.

A Wimpffen-Hirsch-féle levél-ügynek még lesz folytatása. Az „Egyetértés“ben ugyanis egy nyilatkozat jelent meg, mely erre enged következtetni. E nyilatkozat szerint az „Egyetértés“ január hatodiki számában \Y impften gróf temetéséről szóló levél jelent meg, melyet Istóczy január 10-én a képviselő- házban benyújtott interpellatióját kisérő beszédében szószerint felhasznált és azt jegyezte meg, hogy „e hirek nyilván Hirsch báró által lettek világgá bocsátva“. A kérdéses tudósítás irója Huszár Imre most hazugnak nevezi Istóczyt. Nincs szerencsém

— úgymond — Hirsch bárót ismerni, nem álltam és nem állok vele semmi összekötetésben, YVimpften gróf leveléről és Hirsch báró későbbi intézkedéseiről azért irtára, mert tudtam, hogy a mit mondok, igaz és örülök rajta, hogy e tekintetben különbözik eljárásom Istóczy úrétól, a ki az ország képvisele- téhek színe előtt olyasmit állított, a miről tudta, hogy nem igaz. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük a következőket: Hirsch báró a „Deutsches Tage- blatt“ ellen, mely a koholt levelet legelőször közölte, már megindította a sajtópert.

Szerencsétlenségek. A Cymbria nevű gőzös Hamburgból New-Yorkba menet, Borkum mellett pénteken reggel a Sultan nevű gőzössel összeütközött és csakhamar elsülyedt. A katasztrófát a nagy köd okozta; az összeütközés oly erővel történt, hogy a hajó személyzete azonnal belátta a kikerülhetlen veszedelmet s nem is gondolt egyébre, minthogy a nyolez mentő csónak mielőbb vízre bocsáttassék az utasok lehető megmentése végett. Az utasokat ezalatt leírhatatlan rémület szállotta meg; mindenki jajgatva, kiabálva, segélyért esedezve rohant a fedélzetre, de a tisztek és matrózok a legnagyobb hidegvérrel fenn tudták tartani a rendet; usző-övek osztattak ki az utasok közt s a csolnakok, melyek a kormányszélen voltak, gyorsan a vízre bocsáttattak, de mert ezalatt a Cimbria mind jobban ez oldalra fordult, a másik oldalon volt mentőcsónakokat lehetetlen volt leboesátani. A hajón levő szerencsétlenek helyzetét ez persze még súlyosabbá tette. ( Eszesen csak három mentő csónak volt teHírlapok Oroszországban. A hírlapok egyik fokmérőjét képezik azon szellemi kincsnek, melyet valamely nép produkálni képes. S azért érdekesnek tartjuk itt közölni az orosz birodalom területén megjelent hírlapok statisztikáját a legutóbb közzé tett adatok után, összehasonlítva a mi viszonyainkkal, a hogy azok a múlt év elején állottak. Megjelent Oroszországban a múlt évben 776 hírlap, nálunk pedig 586 ; Magyarországban tehát minden 27.035 lélekre esik egy hírlap, Oroszországban már csak 110.273-ra jut egy. Nálunk tehát aránylag négyszer annyi hírlap jelenik meg, mint Oroszországban. Ezekből az állam nyelvén jelent meg Oroszországban 514, nálunk 412, vagyis ott az összes hírlapoknak csak 66.2°.,,-ka orosz, nálunk pedig 70.3% magyar, holott Magyarországban az állam nyelvét csak 46-3% beszéli, Oroszországban (pedig 73.6%; az orosz nyelvű hírlapokból tehát 166.480 lélekre esik egy, nálunk a magyar nyelvitekből 37.966 lélekre, csak az orosz nyelven beszélőket