Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-02 / 71. szám

— 283 —

színi képessége, műizlése és szakértelme, ki a próba- előadások alkalmával tanácsban, tanításban és utasításban gazdagon ellátta a szereplő tagokat.

De térjünk az előadásra.

A főbb szereplők közül kiemeljük dr. Barabás Albertné urhölgyet, ki Bozóti Mártát, a kétségbeesés kínaival küzdő anyát a legszebb sikerrel személyesítette ; a szép színpadi alakot kedves hang, szabályos mozdulatok s taglejtések jellemzik.

Földes Géza Villányi Adolfot, a lelketlen uzsorást, a minden nemesebb emberi érzetre nézve hideg pénztőzsért a megelégedésig játszotta el.

Nagy Imre Dávidházi Andort, az adósság miatt kritikus helyzetű hivatalnokot s e miatt elcsüggedt apát elég behatóan adta elő.

Vilmát, Dávidházi leányát Békéssy Róza személyesítő. Elismerjük, hogy csaknem kritikánkon felül áll ; de mégis, ha kedves, iskolázott hangjában, gyönyörű színpadi mozdulataiban jellemezzük, jósolhatjuk, hogy a székesfehérvári színháznak elsőrangú tagjává leend, mert akármelyik nagyvárosi közönségnek kedvencze fog lenni.

Mants Ottót, a fővárosi képviselő szerepét Kónya Lázár játszta és igen jól alakította a politikai műveltséget affektáló, azonban minden szavával a tudatlan városi stutzert eláruló bankrott képviselőt.

Neje Leona, Cserei Róza kezében jó helyt volt; a félmüveit városi s utóbb a városi életről kény- elenségből lemondó dámát jól sikerült adni.

Dr. Barabás Albert kitünően személyesítette Édes Lőnnczet, a nyugalmazott hadnagyot, a becsületes tiszt emberbaráti szeretetót s minden jónak segítségére siető készségét.

Kis László Pagonyi Kálmán szerepében jól játszott.

Barabás Antalt sikerült újból látnunk, ki az első játékban elismerésünket kiérdemelte s mégis a második előadásban kénytelenitettünk nélkülözni őt, и kitűnő intrikust. Erszényi Mihály szerepében újból excelállt ; a szegény ügyvéd-bojtárt, ki szegénysége miatt mindenre képes, Villányi pénzéért, főnöke kedvéért talán embernyuzásra is, még is alapjában a becsületesség és igazság felé hajló jellemet a legsikerültebben adta elő.

Özvegy Czirók Mihályné szerepében újból kitűnt Izsák Józsefné urhölgy, ki a gazdag rokonra sokat taitó s e miatt a szegénységében is büszke nő szerepét igen jól oldotta meg.

A mellék-szereplők is mind jól játszottak, kik közül ki kell emelnünk Potsa Sándort Babótsy szerepében mert a pesti eszem-iszom korhelyt a legnagyobb megelégedésre adta.

Az egész darab a csinos előadás és jól betanult szerepek által a megelégedésig összevágó volt, miről tanúskodik a sok taps-vihar, virágcsokor és koszoru-eső.

A néző közönség válogatott, müveit volt s oly számban, hogy a bevétel 140—150 forint között váltakozik.

Kitüzetett a közelebbi előadásra Balázs Sándortól „Az égben,“ vígjáték két felvonásban és ugyan okkora Thibousttól „Az elkényeztetett férj“ egy felvonásban.

Kisantal Sámuel.

A Székely Nemzeti Múzeumból.

Oláh telepítések a Székelyföldön.

(Folytatás.)

IX.

Mü Bolyo Péter Kézdi-Vásárhelynek hűtős Nótáriusa és Phülöp István Kézdi széki Kézdi Vásár- hellyi circumspectus ez ide alább megirt dologban két részről való böcsületes személyeknek kézen fogott Bírái adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik tenore praesentium, quod in hoc Anno prae- senti 1G94. die 29. Augusti, mikoron volnánk Kézdi székben Vásárkelt nemzetes albisi Barabás György uram házánál, jövének mi élőnkben illyen két részről való becsületes személyek, úgy mint ab una parte Barabás Gyeörgy uram Kézdi székben Vásár- beit lakó, ab altera verő Volkán Máté illyen okon, hogy a mint bizonyos szükségében, úgy mint házasságának idein és iffju legénységében is adósodott volt meg bizonyos számú forintokkal, folyamodván inegli irt Barabás Gyeörgy uramhoz, levála eő Kglmitől adósságának inegh fizetésére fr. 5. d. 40. mely eő kglme ebbeli adását tekéntvén meg irt Volkán Mát é, ki idegen ember lévén, jövendőben is eő kglméhez nyomorúságában bízhatnék, adá és kötelezé mü előttünk magát jobbágyull, mig ez földön lakik, és ha valakihez való kötelessége találtatnék, az prae- tendens verificálhatná rajta való praetensioját, pén zit tartozik meg adni eő kglminek és posteri tusinak, az üdők alatt peniglen mind magán inegh irt Volkán Mátén és posteritasín megh irt Barabás Gyeörgy uram és posteritasa mint ős jobbágyain kézit tarthassa, mely dologról minket meg bírálván maga keze bé adásával erről hüttel meg is esküvén, hogy eő kglmit el nem hadgya, mü is er- rül irt levelünköt ki adtuk fide nostra mediante nevünk és pecsétünk alatt, üdém, qui supra

Petrus В oly о Jur. Nat. m. ppa.

Stephanus Philep m. pp.

X.

Mi Rácz Péter és Rácz István Fejér-Vármegyében Kantafalvában lakó nemes személyek, adgyuk tudtudtára mindeneknek, az kiknek illik, quod inhoc Anno praesenti 1G97, die 5. 8-bris, midőn volnánk Kézdi- székben Kézdi-Vásárhelt nemzetes albisi Barabás György uram házánál, jövének mi élőnkben illyen két részről való becsulutes személyek, ugj mint ab una nemzetes albisi Barabás Györgj Uram, ab altera Gligor nevű János Olá legény, ki ennek előtte öt vagy hat esztendővel is ő kglme keze alat nőt és neveltedet volt, nem akarván, hogy továbra is az ő kglme földin kül másut lakjék, most ujjaban is mi előtünk erős hüttel megesküvén, adá és obli- gálá magát meg irt Barabás György uramnak, pos- teritusinak örökös jobbágyul magát és posteritasit, és obligálá magát, hogy ha ezen Contractusa elen inpingalna, akárhol is ezen Conctractusnak erejével lioza nyúlhasson és reducalhasa, mint maga fejen kötőt örökös ős jobbágyát, mely dolog mi előtünk fen meg irt bírák élőt igy menvón végben, mi is adgyuk ez kezünk írása alat való levelünket pro futuro testimonio pecsétünkéi is meg erősítvén, fide nostra mediante.

Datum Kézdi Vásárhely, anno, die et loco supra no táti s.

Rácz Péter m. pro.

Rácz István m. p.

XI.

Mü Jantsó István, Kézdi-Vásárhelynek hűtős Polgára, Geörg] Mester hűtős Assessor, mindketten Kézdi Vásárhelyiek Circumspecti. ez ide aláb meg irt dologban kézül fogot bírált személyek, Adgyuk tuttára mindeneknek, az kiknek illik, Quod in hoc Anno praesenti 1697. Die 3. Marti, midőn volnánk Kézdi Vásárhelt, Nemzetes Albisi Barabás Geörgy ur Házánál, jövének mi élőnkben illyen két fél személyek, úgy mint ab una meg irt Barabás Geörgy uram, ab altera möston Kézdi székben Oroszfaluban lakó Karátson István, Molduvai Sorbonesti Ifjú legény, ki is maga szabad jó akarattya szerint, mi előttünk adá és obligálá magát Jobbágyul meg irt Barabás Geörgy Urnák, és posteritasának, hogy mig ez hazában lakik, senkit Barabás Geörgy uramon és Posteritason kívül nem szolgál, sem máshoz nem kötelezi magát, hanemha casu quo hazájában kívánkoznék menni, és ezen az földön nem akarna lakni, megint Barabás Geöry Ur és poste- ritása tartozzék elbocsátani, ha penig redeálna vagy clam, elmenne, valahol ő kgme Barabás Geörgy uram és posteritása találtathattya, vigore contractus mint maga ős jobágyát, akárhonnan is redu- cál hassa, minden törvénybeli processuson kívül, melyre mi előttünk az fen meg irt Karátson István is obligálá magát, ha hol penig ut supra, boltsut vévén, el találna menni, az mellyeket Barabás Ge- ögy ur neki adna, tartozzék azokat vissza adni Barabás Georgy urnák és posteritásának.

Mellv dolog mi előttünk igy menvén végben, at- tuk mi is ez mi kezünk írása allat költ levelünköt sub vigillo nostro usuali fide nostra mediante, idem qui supra.

Stephanus Jantso juratus Consul m. p Gy őrmester m. p.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

A királyné veszélyben Mürzstegből írják, hogy a királynét múlt vasárnap baleset érte. Egy lovásza kíséretében kilovagolt. Oly hídon kellett átmennie, melynek egyik deszkája hibás volt. A ló lábával fennakadt és előre bukott. A királyné addig fen- tartotta magát a nyeregben, a mig a közelben dolgozó favágók segítségére nem siettek. Mig az egyik kisegítette a királynét, a többiek kiszabadították a lovat. A királyné nem sérült meg és sajátkezüleg ajándékozott meg hármat a favágók közül 100 — 100 írttal, a többi hatot egyenkint 30 írttal.

Pótsa József, megyénk főispánja a Torjapatak szabályozására, mint f. hó 25-ki táviratában érte- sité Kézdi-Vásárhely város tanácsát, kormánybiztossá neveztetett ki.

Meghivó. A házi-ipart és ipari oktatást fejlesztő székely-egyesület közgyűlését az alapszabályok és választmány határozata értelmében összehívtuk f. évi augusztus hó 2G-ára. Az egyleti tagok a kitűzött időre nem jelentek meg határozatképes számmal. Az alapszabályok értelmében folyó évi szeptember hó 17-én délutáni 3 órakorra, Iláromszék- megye házához ismételve közgyűlést hívunk össze. A gyűlés tárgysorozata következő: a) elnöki megnyitó, b) kir. ipari felügyelő évi jelentése, c) a választmány évi működéséről szóló jelentés, d) a múlt évi számadások előterjesztése és pénztárnoki jelentés, e) az 1883. évi költségvetés tárgyalása, f) az egyleti alapszabályok módosítására beadott javaslat tárgyalása, g) számvizsgáló bizottság választása, h) indítványok. Ezen közgyűlés arra van hivatva, hogy egyletünk életkérdése felett döntő határozatokat hozzon. A közönség részvéte vagy részvétlensége dönteni fog a fölött, hogy a Székelyföldön a hazai háziipar fejlesztése érdekéken lehet-e a biztos siker reményével munkálkodni, egyesek s községek áldozatait és az államsegélyt igénybe venni, vagy nem? A háziipart és ipari oktatást fejlesztő egyesület szii- kebb körű választmányának S.-Sztgyörgyön, 1883.

I augusztus 26-áti' tartott üléséből. Potsa József, el- 1 nők. Révay Lajos, jegyző.

Kossuth Lajos nagy hazánkfia nevenapját múlt

szombaton este Kézdi-Vásárhelytt nagy lelkesedéssel ünnepelték meg. Az ünnepély kezdetét taraczk- lövések hirdették. Az ünnepélyen vidékről is vettek részt. A mi városunkban legfölebb egy-kőt nugán társaságban emlékeztek meg a nagy ezámüzüRről.

Kézdi-Vásárhelytt a honvédségi gyakorlatok kezdetüket vették s szeptember 2-áig tartanak, midőn is honvédeink Brassóba mennek, hol a 22., 23. és

24-ik honvéd zászlóaljak összpontosítva lesznek Kratochvill honvéd alezredes parancsnoksága alatt.

A kézdi-vásárhelyi 24-ik honvódzászlóalj parancsnoka Kassai Farkas Dániel ezredes ezen idő alatt a maros-vásárhelyi honvéd-dandár vezetését veszi át.

Illyefalván tegnap délután tűz volt ; mint halljuk, két csűr takarmány égett le. Tegnapelőtt délután pedig Esztelneken volt tűz, mely mintegy negyven épületet hamvasztott el. Kedden Ar к о so n egy csűr gyulladt ki, mely a benne levő gabonával együtt teljesen odaégett; a csűrön kívül több gazdasági épület is leégett.

Az oláh nép irodalmának és kultúrájának előmozdítására alakult társulat e héten tartotta közgyűlését Brassóban. A napirend egyik legfontosabb tárgya a bizottság azon javaslata, hogy egy oláh jogakadémia alapítására összegyűlt 20,547 forintnyi egyleti alap egy Szebenben létesítendő felsőbb leányiskola alapítására fordittassék. A kisebbség ellenezte e javaslatot, mit azzal indokolt, hogy egy jogi fakultás általánosabb természetű, mint egy lokális érdekű leányiskola. Minő szempont vezeti az oláhokat e gyűlésben — megvilágositja az, hogy ugyanaz a konzervatív „Timpul“, mely csak imént vezette vissza a Magyarország és Románia közt fennálló visszavonást a tőlünk kiinduló e a szomszéd államban folytatott agitáczióra, a következőket írja: „Megismerjük testvéreinket irodalmi munkásságuk terén ...sa szabad Románia csókjával uj életre serkentő harmatot ejtünk a leigázott testvér fájdalomtól halovány homlokára.“

Agyonütötte a villám. E hó 24-én délután Tárnok pusztán 12 tnoóri földmi vés az erdő mellett dolgozott. Négy óra tájt az ég beborulni kezdett s csakhamar czikázó villámok hirdették a vihar közeledtét. A 12 munkás egy terebélyes fa alá menekült a vihar elől ; minthogy azonban egy fa sem védhette meg mind a tizenkettőt a vihar ellen, Graf János és Ferencz egy másik fa alatt kerestek helyet. — Alig, hogy a fa alá értek, nagy villám hasitá keresztül a felhőket s azon fába ütött, mely alatt a két Graf állott. A fáról Graf Jánosra csapott át a villám, s ez holtan rogyott össze. — Gráf Ferencz szintén összerogyott eszméletlenül, de csakhamar magához tért, semmiféle sérülést nem szenvedett.

Szörnyeteg szülék. Arpajon mellett egy faluban

rettentő eset került nemrég nyilvánosságra. Egy paraszt házaspár egyik gyermekét éveken át bezárva tartotta és mindennap rendszeresen kínozta. A szomszédok soha sem látták a boldogtalan gyermeket, csak koronkinti jajgatása árulta el, hogy él és gyötrik őt. Pár nap előtt a kis áldozatot végre megszabadította a halál szenvedéseitől. A szülék a polgármesternél nem tettek jelentést a halálról, de tettek a szomszédok. A holttestet kiásták a rejtett gödörből és az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy a szegény gyermeket éhen ölték meg rossz szülői, kik most fogságbau várják büntetésüket.

Repülő torpedók. Berlin közelében a tégeli lövőtéren fognak legközelebb kísérletet tenni a repülő torpedókkal, a katonai köröknek kétségkivüli legnagyobb érdeklődése közepette. A találmányról, mely most még feltalálója, Rodeck G. charlottenburgi aeronauta tulajdonát képezi, a következőket Írják: A találmánynak czólja egy szárazföldi vagy tengeri erősség megtámadóját olyan helyzetbe hozni, hogy egy léggömb segítségével robbanó lövegeket, vagy nagyobb mennyiségű explosiv anyagot dobhasson az ellenséges erődbe, a mit ilyen méretben más lö- veg által véghezvinni nem bírna. A repülő torpedó áll első sorban a léggömbből, aztán a gömb hálózatára erősített vékony rézlemezből készült szekrényből, mely 10—12 mázsa dynamitot tartalmaz. A mint a légáramlat irányát apró gömbökkel kipróbálták, az igazi léggömböt a vártól ágyulövésuyi távolságban fölbocsátják. Amint a gömb az ellenséges vár területe fölé érkezett, a szekrényt villamos sodrony segélyével eloldják a gömbtől, s igy lezuditják a dynamitot a várra; ugyan akkor egy szelep nyillik meg a gömbön, mely megakadályozza annak tovább és felfelé emelkedését, de a gömb megkezdett irányban túl megy a váron, az ellenség lőtávolságán, s a földre száll.

Egy naiva kalandja. Branchiart ur, az asnióres-i Grand Théâtre igazgatója, tavaszszal Párisba ment, hogy egy tervezett művészi körútra naivát szerződ-