Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-08-19 / 67. szám
— 267 — akar rainemü hellyeken, minden törvénybeli reme- diumok excludáltatváu, meg vehesse Karácson Jánoson és posteritasin, maga eő kegyelme Felesége és posteritása is ; melynek nagyobb hüteliért és bizottságáért, örökös állandóságáért maga Karácson János és Felesége hüttel is obligálák magokot arra, hogy el nem szöknek, hanem mindenekben igazán és jámborul szolgállyák eő Kegyelmit és posteritá- sit, ezen contractusnak peniglen vigorával ha el szöknének, valahol tapasztaltatik s deprehendálta- tik, mindenütt hozzá nyúlhasson, mind maga és posteritása eő kegyelminek, magokhoz és posteritá- sokhoz. Mely dolog mi előttünk igy menvén végben, adtuk ez mi levelünköt pro futuro testimonio, melyet nagyobb bizonságnak és erősségnek okáért pecsétünk és Kezünk írásával corroboráltunk az fen meg irt napon, hellyen, és esztendőben az mi igaz hütünk szerént. Judices idem, qui supra. Johawies Huez, nobilis m. ppa. Petrus Boly о Jur. not. m. ppa. VI. Mi Bolyo Péter Kézdi-Vásárhely hűtős Nótáriussá, Gyeörgy mester ugyan Kézdi Vásárhellyi cir- cumspectus recognoscalljuk per praesentes quod in hoc Anno 1G90. die 2L May Mikoron volnánk Kezdi székben Vásárhelt N. Barabás Gyeörgy Ur házánál, jőve mi élőnkben Molduvai Kicsko falvi Farkas Demeter maga Felesége és gyermekei képekben és kötelezé magát keze beadásával megemlített nem- zetes Barabás Gyeörgy urnák szolgálatra magát, úgy hogy eő kegyelme maga jószágában vigye be és ez mostani változó időben mindenek ellen oltalmazza és mig lakása itt leszen, senkit eő kglmin kívüli az meg említet Farkas Demeter, Felesége és gyermekei ne szolgálhassanak, sőt ha mikor Barabás Gyeörgy ur jószágáról el akar menni, szabado- so I elmehessen az eő kglme hirivel, bolcsut vevén; hazájábon és ha casu quo el menne is, és ismét vissza jőne, ugyan meg említett nemzetes Barabás Gyeörgy Uramon kívüli senkit ne szolgálhason. Melyről adtuk e testimonials kezünk írása és pecsétünk alatt költ levelünket tide nostra mediante. Anno die et loco supra notatis. Petrus Bolyo Jur. Xott. oppidi Kezdiv. p N. G. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. A király születésnapjának ünnepélyére, melyet már kora reggel ágyulövéssel jeleztek, ma délelőtt városunk valamennyi templomában istenitisztelet tartatott. Este kivilágítás lesz. Károly Kománia királya Sinaiból indulva Brassón és Budapesten keresztül Bécsbe és Berlinbe utazik. Visszatérőben, mint királyunk vendége, két napot Bécsben és egy napot Budapesten fog eltölteni. Carolu utazása állítólag a Duna-kérdéssel függ Össze. Értesítés. A szolnok-dobokamegyei magyar nemzeti színház-társulat által czélbavett Deésen építendő színház alapjavára kibocsátott 50 kros nyereménysorsjegyek, melynek főnyereménye 2000 forint értékű arany és ezüst tárgyakat képez és 800 különböző nyereményre játszik, a sepsi-szentgyörgyi műkedvelők egyesülete által Lehrer János ezukrász- dájában kaphatók. Ajánljuk a t. ez. közönség szives figyelmébe. A műkedvelők egyesülete. A nagy hadgyakorlatok M.-Vásárhely, Erzsébetváros és Székelyudvarhely környékén f. hó 27-ike után fognak megkezdődni. Meghivó. A helybeli tanuló ifjúság Sepsi-Szentgyörgyön f. 1883. évi augusztus hó 25-én a községi fiúiskola nagytermében hegedű-duettel és szavalattal egybekötött, zártkörű táncz- vigalmat rendez. Kozma Gábor, elnök. Bernstein Mór, jegyző'. Lehrer Henrik, pénztárnok. Jaucsó Lajos, Boni József, Csutak Béla, bizottmányi tagok. Belépti dij : személyjegy 30 kr, családjegy 60 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete esti 8 órakor. Jelszó: „Egyszerűség!“ Masorozat. 1) „Két ország ölelkezése“, Petőfitől; szavalja: Jancsó Lajos. 2) „Arvalányhaj“, hegedű-duett; előadják Kozma Gábor és Csutak Béla. 3) „Az élő szobor“, szavalat; irta Vörösmarty, szavalja Bernstein Mór. 4) „Bájital“, ábránd ; hegedűn alőadva Jancsó Lajos és Kozma Gábor által. A hegedű-duetteket a helybeli első zenekar fogja kisérni. A tusnádi fürdő' igazgató választmánya egy bizottságot küldött ki, hogy ez tegyen lépéseket, milliódon lehetne beszerezni azon költségeket, melyek 1 usnádnak valódi világfürdővé való átalakításánál szükségesek. A bizottság egy angol társulattal tette magát érintkezésbe s az ezzel folytatott tárgyalások eredményre vezettek, a mennyiben a társulat hajlandó a fürdő intézet átvétele mellett a fürdő- gyógyterem újraépítésére s általában mindazon átalakításokra, melyek a modern igényeket kielégítik s e czélra 300 ezer forintot hajlandó befektetni. A kiküldött bizottság a f. hó 19-én d. e. összehitt igazgató választmányi gyűlésen fogja megtenni ez iránt előterjesztését. Hálanyilvánitás. Alattirt Szőke Albert ikafalvi községi tanító hálás köszönetét nyilvánítja a nagy- rnéltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő excellentiájának, mivel saját és Sokat1 szenvedett családja részére bar minez forintnyi államsegélyt méltóztatott kegyelmesen engedélyezni, méltóságos Bocsa József ur Háromszőkmegye főispánja és méltóságos Komáromy Andor ur Háromszék megye kir. tanfelügyelője szives közbenjárásaik folytán ; miért Isten sokáig éltesse ő méltóságaikat, szivemből kívánom. Kelt Ikafalváu, 1883. aug. 14-én. Szőke Albert községi tanító. A csángók. Bukovinából visszajött véreink hely-, zetéről nem valami örvendetes hírek érkeznek. A múlt szombaton Szegedre száznyolez főnyi csángó csapat érkezett, kiket Jakabffy Zoltán földbirtokos fogadott meg aratóknak. A szegedi főkapitány gondoskodott elszállásolásukról és rlelmezésökről s kijelenté, hogy másnap, vasárnap a hajón települési helyükre visszautazhatnak. E kijelentését azonban a csángók nagyrésze sajátságos mozgolódással, morgással fogadta, végre pedig kijelentették, hogy ők semmi szin alatt nem mennek vissza a települő helyre, inkább visszamennek Bukovinába. A kapitány természetesen kapaczitálni kezdte őket, hogy hagyjanak föl ezzel a gondolattal ; az asszonyok azonban férjeik karjába kapaszkodva, sirva-ríva ismételték előbbi kijelentéseiket, s az egész csoportból alig vált ki 20—25, a kik a visszamenésre hajlandóknak mutatkoztak. A békétlenkedők aztán elmondták, hogy J. rútul megcsalta őket. Nem részes munkások voltak ők ott, hanem napszámosok, s a munkás családtag naponkint 50 krt s élelmet kapott s a többi családtag is (asszonyok, gyermekek) ebből a keresményből voltak kénytelenek megélni, csak a jó ég tudja, milyen nyomorúság közt. Ehhez képest, mondják, Bukovinában boldogság volt az életünk. Természetes, hogy semmit sem takaríthattak meg s most ' hazamenet szegényebbek, mint mikor munkába állottak. Még a vasúti költséget sem voltak képesek megfizetni. Jakabffy Szegedig való elszállításukról gondoskodott ugyan, de a költség fejében összes ágyneműiket s holmijaikat lefoglalta. A főkapitány sürgönyzött ez ügyben Gromon kormánybiztosnak, a kitől tegnapelőtt érkezett meg a vállasz Szegedre. Arra liivja föl a szegedi főkapitányt, hogy a mennyire lehet, csillapítsák le a csángókat és bírják rá őket, hogy szép szerével menjenek vissza telepitvényeikre. Vissza- utazási költségüket a kormánybiztos viseli. A mi pedig a csángók sérelmeit illeti, azok meg fognak vizsgáltatni és a tapasztalatokhoz képest sürgősen orvosoltatni. Szluha főkapitány a sürgöny vétele után megjelent a csángók között és ügyes rábeszéléssel sikerült neki az elégedetleneket rábírni, hogy a kormánybiztosság költségén övéikhez viszatérjenek. Különösen megnyugtatta őket, hogy ügyük orvosolva lesz és holmijukat, miket állításuk szerint a földbirtokos közegei visszatartottak , nemsokára visszakapják. Harcz a gyermekért. Négy év óta foglalkoztatja a bécsi bíróságokat egy por, • melynek története valóságos regénynek illik be. Nyolcz évvel ezelőtt D., egyik bécsi vaspályatársaság hívatalfőnöke, nőül vett egy gazdag fiatal leányt, a kivel azonban daczára annak, hogy fiuk született, nem élt boldogul. Egy парой a fiatal asszony a fiúval együtt elhagyta férje házát s visszatért szülőihez. A szalmaözvegy nem igen bánkódott neje miatt, de annál jobban azon, hogy a gyermeket magával vitte. A mint a fiú 4 éves korát elérte, D. bíróság utján próbálta meg visszahozatni. Az a kerületi bíróság azonban, melyet megkeresett, visszautasította kérvényét, mert még nem vált el törvényes nejétől, s a beteges gyermek, mint az orvosilag meg Ion állapítva, gondos ápolást igényel ; az anyáénál jobbat pedig D. semmi esetre se tudna adni. A felső tartományi bíróság azonban más nézetben volt s helyt adott a kérvénynek, mig a felsőbb itélőszék viszont végérvényesen az első bírósági ítélet szerint döntött. Ezalatt a gyermek 7 éves lett; de a pör még nem ért véget; újra bíróság elő került az ügy, urja a férj vesztett. Azt mondják, az atya még most sem adja fel a harezot. Jó fiuk. A bécsi lipótvárosi járásbíróság tágyaló termében a napokban egy galambősz ember állít be. A bíró megkérdezi, mit keres? — Hát azt a lumpot, a fiamat; a kölyök ellopta az órámat. Már voltam a többi bíróságnál is; tudom, hogy valahol be van csukva. Ugyan nézzék meg, nem-e itt van? Biró: Hogy hívják a fiát? — Kolb Antalnak, kérem. — A tisztviselők utána néznek, egy Kolb nevezetű fogolyra akadnak s elővezetik. Az öreg rátámad: — Te semmirekellő, hát te is be vagy csukva; no majd ellátlak ha hazajössz ; (a bíróhoz :) nem ezt keresem, ez a József, ez a másik fiam. Ez még valóságos angyal az Antalhoz képest. Hanem megkeresem ón amazt is, akárhol találom ! (a fogolyhoz :) aztán mennyire vagy, te mihaszna, becsukva? — A fogoly: Három napra. — Az öreg: No csak gyere haza, majd megrázlak ! (A bíróhoz :) Köszönöm a szívességét nagyságos urain, ajánlom magamat ! megyek a másik után. Humor. A „Gazetta de Hongrie“ az utóbbi zavargásokról írva, a következő történetkét közli. „ Fi 1 о - , ‘ vagy antiszemita e ön?“ kérdé nemrég valaki tréfásan égy - szellemességéről ismert politikusunktól. „Majd ez, majd az; ha a Függetlenséget ol-vasom, filoszemita vagyok; ha ellenijén a Pester Lloydot, önkéntelenül is antiszemitává leszek.“ Érdekes régi kályhacserepeket, úrófi. 'csempéket ajándékozott a Székely Nemzeti Múzeumnak Szinte László körispataki jegyző ur. A cserepeken nyolcz félé díszítés fordul elő tizenegyféíe változatban; a díszítések mind dmnboruak; s egy pár cse-. vépen máz nyomai vehetők ki. Valamennyi négyszögü. Legrégibbnek egy magyar lovas vitézt ábrázoló csempe látszik, mely igen primitiv kivitelű ; a vitéz öltözete, a mennyire még kivehető, a XVII. századra vall. Anyagra, nagyságra s a cserép színére nézve teljesen hasonló ehhez egy másik csempe, mely jobbfelől egy virágcserépbői kinyúló sty- lizált tulipánt, balfelől egy székely korsót, ú. n. bokájt ábrázol, alsó részén „István Miklós“ iölirat- tal ; kivitele azonban ügyesebb készítőre vall, mint az előbbié. Igen érdekes egy másik csempe, mely hegyére állított négyszögben egy virágtőből kinyúló öttornyu várat ábrázol, G. H. és G. K. betűkkel. Érdekesek továbbá az oszlopos csempék. Ilyen kétféle van. Egyik két, felső végükön tulipánnal ellátott oszlop közt alulról kiinduló s két levéllel, négy levélszárral és két virágbimbóval ellátott nagy tulipánt ábrázol 1776 évszámmal; másik, végükön szintén tulipánnal ellátott oszlop közt a csempe közepéből kiinduló s egymástól virágszár által elválasztott négy nagy tulipánt ábrázol, felső szélén „Erdős Benedek“ fölirattal s az egyik oszlopon 18—0(?)i évszámmal; ehhez hasonló csempét közelebbről özv. Cserey Jánoané urhölgy ajándékozott a múzeumnak, ezen azonban a fölirat helyett csak S : M. kezdőbetűk vannak s az évszám egészen hiányzik. A többi kályhacserép közül egy szívből kiinduló három virágú tulipánnal, kettő arabeszkekkel s három makkokkal van díszítve. Ismét földrengés pusztított el egy szigetet. Igaz, hogy a sziget korántsem volt olyan népes, mint a szerencsétlen Ischia, hanem azéit a szerencsétlenség itt is óriási s rémes jelenetekben csak oly gazdag, mint az iscliiai katasztrófa. Lefolyása a következő volt. A Nicaragua tavon levő Ometepec szigetet egy vulkáni kitörés folytán a láva egészen ellepte, betöltve egész völgyeket és tüzes hamvai alá temetve termékeny mezőket, gazdaságokat és egész baromcsordákat. A kitörés julius 19-én kezdődött, a mikor egy uj kráter nyílt meg, melyből folytonos földrengés mellett, mindenfelől ömlött a láva. A szerencsétlen sziget lémült lakói futásnak eredtek. Granadából, Kávásból és más városokból csónakokat küldtek értük, de csak kevés embert bírtak megmenteni. Egy csapat ember egy dombra menekült, de azt csakhamar körülfogta a lávatenger és a boldogtalanok nyomorúságosán odavesztek. Lehetetlen volt hozzájuk férni. Az egész sziget egy lávarakáshoz hasonlít és teljesen lakhatatlanná vált. — E hó 14-én hajnali 1/25 órakor Boszna-Szeraj- ban is volt egy 5 másodperczig tartó erős földrengés, földalatti moraj kíséretében. A kolera az utóbbi hírek szerint valamivel csökkent Egyiptomban. Kairóban a betegség megszűnése várható. Egy aug. 14-iki sürgöny szerint az utolsó 24 óra alatt egész Egyptomban már csak 371 ember halt meg. A hivatalos összeállítás szerint eddig összesen 17,549 ember lett a járvány áldozata s magában Kairóban 7112 ember. Alsó-Egyptomban 500 betegből 340 halt meg, 130 felgyógyult s 30 további megfigyelés alatt maradt. Irodalom. Művészet. Két régi brassói festő'. A régi magyar festők kö • zül névszerint nagyon keveset ismerünk. Alig egy- kettőnek maradt fenn emlékezete s nemcsak a középkoriakról mondható ez, hanem a hozzánk közelebb eső századbeliekről is Pedig a festészetnek, bár csak korunkban virágzott is fel, mindig voltak művelői Magyarországban. Kezdve az Anjouktól, minden korból felmutathatjuk emlékeit, de a legtöbb készítőjének nevét nem tudjuk. Főuraink családi képtáraiban sok eddigelé ismeretlen adat van eltemetve, melyek felkutatásra s feldolgozásra várnak. A Kálnoky grófok- kőrispataki kastélyában két régi festő emlékezete maradt fenn. Egyik Brassai János, ki a XVII. század végén élt. Erről egy e század végén irt s hihetőleg Kálnoky Sámuel, (a család felvirágoztatója által vezetett gazdasági naplóban van említés téve, mint aki Szent István kápolnájának kifestésével bízatott meg. A napló illető sorai a következők: „Anno 1682, 28. Junii alkudtam meg Brassai képiró Jánossal az Sz. István kápolnája megírására, hogy mentői tisztességesebben és a mely formában kívánom, megírja ; és adok kész pénzt busz forintot, négy köböl tiszta búzát, szala- dot (égetett árpalisztet) három köblöt, egy egész tömlőt (t. i. túrót), berbécset kettőt, ordát egy vedret, kását egy vékát.“’ Úgy látszik azonban, hogy János mester keveselte utóbb ezen árt, vagy talán többet is kellett neki festeni, elég az hozzá, hogy harmadfél héttel későbbi kelettel a következő föl • jegyzést találjuk : „Anno 1682. die 16. Julii alkudtam meg az Szent István kápolnája festésére és írására Képiró Jánossal. ígértem annak megírásáért készpénzt harmincz forintot, két tömlő túrót, búzát hat köblöt, két berbécset, egy hordó szalad- sert, egy szabnának felét, egy veder ordát, egy véka kását, fél véka borsót, egy véka szilvát, káposztát s veteményt, az mi kívántatik, hogy ő kegyelmük is mentői szebben (írják meg), az mint kívántatik, óly formában, tisztességes festékekkel.“ — A másik festő a múlt század közepe táján élt; neve Moor József Ez az 1719-ben, élte 36-ik évében elhalt gróf Kálnoky Adám csíki főkapitány képét festette le természetes nagyságban, 1753-ban, Brassóban. A kép a Kálnoky grófok családi képtárában Kőrispatakon őriztetik.
