Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-08-19 / 67. szám

dobálót elfogott. Erre a tömeg iszonyú orditozás között az elfogottak eleresztését követelte, a katonaság azonban támadásra vezényeltetek és a népre rontott, mely jajgatva száguldott a sétatéren át, üldözve a bakák által ; néhány perez múlva azután elcsendesült a sétatéren is. Jóval elmúlt már 12 óra, midőn a teljes csend és nyugalom helyre állíttatott. E napon összesen 46 elfogatás történt. Töb­ben a dobálás közben meg is sebesültek, de ezek nem jelentkeztek és úgy látszik, ottjion ápoltatnak. Egy rendőrt véresre vert a zen­dűlő nép. Hétfőn a városi tanács rögtön összeült s egy felhívást tett közzé, melyben elrendelte, hogy a házak kapui este 8 órakor, a vendég­lők és kávéházak 10 órakor bezárassanak; a családfőknek, munkaadóknak s iparosoknak személyes felelősség terhe alatt meghagyatott, hogy a munka bevégzése után családjuk tag­jait s munkásaikat az utczára ne bocsássák. Az utczákon való csoportosulás 8 óra után megtiItatott. S végül felhívta a tanács a zsi­dókat is, hogy minden kihívó cselekménytől tartsák vissza magukat. A következő napok nyugodtan folytak le. Nagy- Szom hatban is nagyobbszerü tüntetés volt vasárnap. Több zsidó ablakait beverték, de mire a rendőrség megjelent vol­na, a tüntetők szétoszoltak. Cseklészen kisebb nagyobb csoportok vonultak végig az utczákon, tüntetve a zsidó­ság ellen ; zavargás azonban nem történt. Szereden a muukásnép fenyegető állást foglalt el a zsidóság ellenében, mire a szolga- biró katonaságot kért. Tüntetések a zsidók ellen és zavargások <D Magyarországon kívül is történtek. В é c s b e n kedden éjjel több kerületben a rendőrség röpiratokat talált, melyek az utczá- kon voltak szétszórva. Prágában Schwarzenberg bibornok érsek ötven éves jubileumát használta fel a csúcsé-, lék a zsidók elleni tüntetésre. A rendőrség közbelépett és két tizennégy éves subanezot elfogott. Rövid idő múlva töbh százra menő tömeg gyűlt Össze az altstadti Eingtéren és a Józsefváros felé vonult. Az oda kirendelt rend­őrök szétoszlásra szólították fel a nagyobb­részt fiatalemberekből álló tömeget. Egy Ро­коту nevű czipészlegény a rend rség ellen uszította a népet, sőt botjával ütéseket akart mérni a rendőrökre. Pokornyt, ki fején kard­vágás által könnyű sebet kapott, elfogták. Erre a tömeg szétoszlott, miközben egy kereskedő­segédet ellenszegülés miatt szintén elfogtak. Berlinben is volt zsidóellenes zavargás. Alkalmat erre az adott, hogy egy Preusz nevű zsidó ruhakereskedő kidobott boltjából egy munkásnőt, ki az ő és a Preusz fia közt tör­tént verekedés miatt heves szidalmakban tört ki. A bántalmazott nő lármájára egy körülbe­lül 600 főre menő néptömeg, jobbára gyerme­kek és suhanezok, részben azonban a közeli utczák felnőtt szegényebb sorsú polgárai futot­tak össze. „Ki a zsidókkal!“ és „Tisza-Esz- lár !u kiáltások voltak hallhatók s Preusz bolt­jának ablakait a tömeg beverte Egy csapat rendőr csakhamar szétugrasztotta a tömeget. További kihágás nem történt. A zsidóellenes mozgalmak azonban legve­szélyesebb mérvet most is I) é 1 - О г о s z or­szágban öltöttek, igy Je к a t er i n о sz 1 á v- ban, hol a zsidóüldözésben főleg vasúti mun­kások vettek részt. A zavargások közben itt halál is történt; 10 személyt öltek meg és sokan megsebesültek, kik közül hét meghalt. A katonaságból 40 közember és egv tiszt sé­rült meg. A kifosztott zsidók, kiknek kára 150 ezer ezüst rubelre rug, a legnagyobb szükség­ben vannak. Számos zsidó kereskedő elhagyta a várost. A zsidó kereskedések mind be van­nak zárva. — Jekaterinoszlávon kivüi J e 1 i- z a V etgradban is fordultak elő tüntetések, melyek szintén igen veszedelmes jelleget öl­töttek. Szerbi á n а к Oroszországgal val ó végle­ges szakításának s a középeurópai hatalmak- j hoz való csatlakozásának nem csekély fon- i tosságu jelensége az, hogy a német császár I Milán királyt meghívta a Homburg mellett szeptemberben tartandó nagy hadgyakorla­tokra. Hire jár, Rogy Milán a Délmagyaror- szágban tartandó hadgyakorlatokon is meg fog jelenni. Oroszországból ismét egy nihilista- társulat elfogatását jelentik. A rendőrség ugyanis nyomára jött, hogy Sz.-Pétervárott a Giicsmaja-utczában titkos nihilista gyül- hely van s egyszer épp midőn gyűlést tar­tottak, körülvette az épületet s valamennyi ott levőt elfogott. Múlt pénteken a titkos rendőrség egyik előkelő tagja ellen merényletet követtek el, mely azonban nem sikerült. Erre vonatko­zólag egyik német lap a következőket írja : „A múlt pénteken a Katalin-boulevardon já­rókelők két kocsit láttak, gyorsan vágtatva, egymás után iramodni. A távolság a kettő közt alig volt ötven lépés Az első kocsiban egy férfi, a másodikban egy férfi és egy nő ült. Nem messze a Mastershaja-utcza sarká­tól a második kocsi utolérte az elsőt s ek­kor a kocsiban ülő nő felemelkedve helyé- ről, egy nehéznek tetsző tárgyat egész erő­vel dobott az első kocsin ülő ur felé, de nem találta. A kocsi azon pillanatban meg­fordult s elvágtatott, még mielőtt az elá- mult néző közönségnek eszébe is jutott vol­na feltartóztatni. Az illető tárgy egy üveg­henger volt, mely a földre esett, meg is gyuladt, de mielőtt explodálhatott volna, nehány bátor ember a tüzet elfojtotta, úgy hogy a hengert homokkal és földdel bete­mette. A 1 á z a d á s t S p a n у о 1 о r s z á g ban úgy látszik, sikerül elnyomni. Madridból érke­zett hírek szerint a Seo de Urgel környékén tá­borozó fölkelők gyors futásnak eredtek az el­lenük küldött királyi csapatok előtt s na­gyobb részt a kis andorrai köztársaság irá­nyában széledtek el. A „Times“ madridi tu­dósítója nem igen dicséri a lázadókat. Ren­des körülmények közt — Írja — azért szo­kott a katona fellázadni, hogy harczoljon ; de a badajozi, santo-domingoi és seo de ur- u-eli katonai lázadások mintha csak azért О lettek volna szervezve, hogy a csapatok meg­futamodjanak a királyi katonaság elől. Két erőd elől a fölkelő csapatok a katonaság közeledtekor nyomban általános futásnak eredtek, a lovasság pedig azzal tetézte az el­követett baklövéseket, hogy a hegyek közé húzódott hol tudvalevőleg hasznavehetetlen a lovasság. Dr. Csiky Kálmán, Sepsi-Szentgyörgy város or­szággyűlési képviselője, ma délután érkezik meg választói közé s holnap délelőtt fogja tartani be­számoló beszédjét. Két évi munkálkodásáról ad számot, mely alatt szavazatával hozzájárult mind­azon törvény meghozatalához, melyek a kormány kezdeményezésére a képviselőház elé kerültek. S e törvények száma rengeteg. Gőzerővel gyártattak a paragrafusok. A mennyiség ellen aligha lehet bár­kinek is kifogása. Más kérdés azonban, hogy a mi­nőség arányban van-e a mennyiséggel ? S e kér­désre már aligha lehet igenlőleg felelni. A legtöbb törvény csak ídeig-óráig való intézkedést foglal ma­gában. Legvitálisabb szükségleteink megoldását év­ről évre halasztja a kormány. Szabadelvűnek ne­vezi magát, s a vallásszabadság törvénybe iktatá­sától folyton vonakodik. A polgári házasságra égető szükségünk volna ; ennek hiánya az egyetlen, de a legfőbb akadálya a keresztény és zsidó társadalom összeolvadásáuak. Mindjárt az emánczipáczió után be kellett volna hozni, de az Andrássy-kormány el­mulasztotta s utána a többi is folytonosan halasztotta. — A Tisza-kormány nyolez éve, hogy fennáll s e nyolez év alatt nem ért rá, hogy annyi törvény közt ennek is helyet talált volna. Nagynehezen a múlt országgyűlésre megígérte; akkor kifogytak az időből s a mostanira maradt. De már a jelen ország­gyűlésből is két ülésszak elmúlt s a polgári házas­ság még mindig nincs törvénybe igtatva. A kése­delem megboszulta magát; a keresztyénség és zsi­dóság ma szemben áll egymással Magyarországban, j Kinek a bűne ez? Az antisemitáké? Vagy a zsidóké? ' Azoké is, de bűnös az a kormány is, mely a pol- 1 gári házasság törvénybe iktatásának halasztkatlan­ságát nem tudta vagy nem akarta észrevenni. — A kormány mulasztásai közt ez nem áll magában. Ott a fiumei kérdés, mely szintén megoldatlan. Az idén kiküldetett ugyan egy regnikoláris bizottság, mely párszor ülést tartott s tanácskozott a horvátokkal, hogy miképen mondanának le ezek Fűimére tartott képzelt jogaikról. A horvátok nem mondtak le, a bizottság eredménytelenül oszolt el. Ott vagyunk, a hol voltunk. Ennek természetesen a horvátok makacskodása volt az oka. Erről a kormány nem tehet. De tehetett volna akkor, midőn a határőrvi­dék bekebeleztetett Horvátországba. A két kérdést össze kellett volna kötni, mint azt az ellenzék ja­vasolta ; a kormány elmulasztotta, mert a horvátok szavazatára szüksége volt, s a fiumei kérdés ma is megoldatlan. — Ott a honvédség állapota. Annyi év óta csak az idén jutott eszébe a kormánynak, hogy fejlesztésére tegyen intézkedéseket. De csak az első lépést tette meg ; hogy a honvédség mű­szaki csapatokkal, tüzérséggel láttassák el, arra még jó ideig várnunk kell. Hogy pedig egészen önálló nem­zeti hadseregünk legyen : arra a kormány mai po­litikája mellett nem is gondolhatunk. Nagy szabású törvényhozási intézkedések helyett morzsalékkal kell megelégednünk. — 8 mit tett a kormány pénz­ügyeink javítására? Semmit. Az adót emeli minden évben; az államjavakat egymásután eladja vagy zá­logba veti : ennyiből áll pénzügyi politikája. De ter­mészetes is, hogy midőn lemondott a független ma­gyar bankról s önálló vámterületről, akkor nem is tehet egyebet. De legalább némi látszatja volna. Hanem a deficzit azért megvan minden évben, meg­lesz a jövő évben is, daczára annak, hogy a kor­mánypárti sajtó nagy gnrral hirdeti, hogy a budget rendes keretében fedezni fogják egymást a bevéte­lek és kiadások. Elhiszszük, hogy a majdan behozandó uj adók kipréselése melb'tt ennyire legalább eljutunk. Hanem hát szomorú vigasztalás ez, a midőn a íendkiviili kiadásokban 25—30 millió deficzit azért elmaradhatlan. De azt mondják, erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a hadsereg készen legyen akkorra, midőn Oroszországgal jön a leszámolás órája. Való igaz; készen kell lennünk akkorra s az erőszfeszi- tésektől sem szabad visszariadnunk, hogy készek lehessünk. S hogy készülnek e nagy háborúra ? Beleverik a pénzt Boszniába s eszük ágában sincs, hogy az erdélyi szorosokat erősítsék. Bosznia kap vasutat, hanem a keleti széleken a stratégiai vas­utak kiépítése továbbra is elmaradhat. — Bizony, bizony, abban a paragrafus halmazban, mely az országgyűlés utóbbi két évi működésének eredmé­nye, a nemzet életbevágó szükségleteinek megfelelő törvényre alig akadunk egy-kettőre. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. (Folytatás.) V. Mi Rácz János, Fejér Vármegyében Kantafalván lakó nemes személy, és Kezdiszókben Vásárhelt la­kó Bolyo Péter ugyan Város hűtős Nótáriussá, kik ez ide alabb megirt dologban két részről való bí­rált személyek vagyunk. Damus pro memória per praesentes significantes omnibus, qui bus coiiveuit, quod in hoc Anno praeseirti circa festum circum- cisionis Jesu Christi 1685. die 6. meusis January. Mikoron volnánk Kézdi székben Vásárhelt Nemzetes Albisi Barabás Gyeörgy ur házánál, jóvének mi élőnkben illyen két részről való személyek, úgy mint ab una már megemlített Barabas György ur, és Felesége Aszalós Susánna aszszony, ab altera verő Karácson János h'eleségivel Sipos Borbálával, és fiaival Tódorral, Simonnal, Jánossal, Istvánnal és Péterrel, és tőnek mi előttünk fen meg irt Bírált személyek előtt illyen örökös megmásolhatatlan contractust, illyen okon, mivel láttyák magoknak tehetetlen voltukat és gyermekeinek tápláltatások- ra, mostani szűk időhöz képest alkalmatlan volto­kat, hogy azért mind magok, s mind gyermekeinek lehessen tápláltatásokban jobb secuiitások, adák és kötelezők magok szabad jó akarattyok szerént örö­kös Jobbágyságul az fen megirt Karácson János és Felesége két ágon levő posteritásaival edgyütt meg­irt Barabás Gyeörgy Urnák, Feleséginek és poste- ritásainak ; meg tekéntvén azért ut supra Barabás Gyeörgy Ur is szükséges állapottyokat, mivel ma­gok életek táplálására alkalmatlanok, most de prae- senti ada magok és gyermekek táplálására két kö­böl búzát és két köböl hariskát, melynek az ára az elmúlt esztendőbeli egy köböl búzának árrával edgyütt faciuut in numero fi. tizennégy, sub hac conditione, mivel maga is mi előttünk fen megirt Karácson János élő nyelvel azt vallya, hogy senki­hez maga feje kötve nintsen, mind. azon által ha casú quo előbbeni örökös Ura találtatnék Barabás Uramnál az fen megirt summát és ha ezeken kívül többet is, ezen coiPractusnak vigorával akar holott

Next

/
Oldalképek
Tartalom