Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-08-16 / 66. szám
— 263 — felcmlitésére tisztelt polgármester ur engedelmét kérem. Midőn ez alázatos válaszomat irom, némely nem törvényhatósági minőségű sz. királyi és számos más városokon, falusi községeken, testületeken, társulatokon, körökön és ezer meg ezer magánosokon kívül a magyar haza G3 megyei törvényhatósága kő- . zül 35, s 25 város törvényhatósága közül 15 tisztelte j meg a múltak emléke miatt hontalan bus magányomban kegyes megemlékezésével ősz fejemet. Ha már most azon 50 törvényhatóságnak, mely e valóban váratlan kegyességre méltatott, ethnog- rafiai viszonyait tekintem, úgy találom, hogy mindazon törvényhatóságok közül, melyekben a német elem vagy absolut, vagy viszonylagos többségben, vagy körülbelül egyenlőségben van, csakis S )pron városa és Torontál megye azok, melyek e szerencsében részesítettek. Igényem a megemlékezésre senki irányában nincs s nem is lehet; aztán a Sahara közepén sem tenghetnék elvonultabban minden rendes érintkezéstől az emberi társasággal, mint a miként hosszú évek óta tengődöm ; s köztem és az engem polgárai sorából kitagadott — de hú szeretettel szeretett haza jelene közt oly elvi ür tátong, mely nagyon is alkalmas arra, hogy benne szerény nevem emlékezete elveszszen ; — s ha még sem enyészett el a szives megemlékezés napsugara, mely a távol haza 50 törvényhatóságából hontalanságom sötét magá nyára a vigasztalás derűjét veti, nem érdem jutalma, hanem egytől-egyig megannyi ajándék, kincs, mely annál becsesebb, minél váratlanabb; de ha már e váratlan vigaszt honfitársaim ingyen jóindulata megérnem engedte, megvallom nagyon jótékonyon hat lelkemre, hogy nemcsak saját fajom nevezetes többségének jó emlékezetéből nem esett ki igénytelen szerény nevem, hanem a nagyrészt németek által lakottak közt is akadt ugyan amott lent az alsó Tisza mentében, mint imitt fent az osztrák határnál egy egy törvényhatóság, mely engem jóra tehetetlen hontalan öreg magyar embert szives megemlékezésére s a mit egy ily kitűnő mi- veltségü, díszes, s úgy ősrégi múltjáról, mint eleven életerőtől pezsgő jelenénél fogva nevezetes város részéről, mint a minő Sopron városa, mondha- tatlanul nagyra becsülök — szeretetének biztosítására méltatott. A legőszintébb érzéssel küldöm a kegyességért hálás köszönetemet; s isten legjobb áldását kívánva Sopron városa közönségének, tisztelettel kérem polgármester urat, fogadja szívesen kiváló nagyrabecsülésem kijelentését. Kelt Turinban, 1883. julius I8-án. Tisztelt polgármester urnák alázatos szolgája Kossuth Lajos, s. k. Finck János urnák, sz. kir. Sopron városa polgár- mesterének. Állandó színház építése Deésen. — A szolnok-dohokamegyei magyar nemzeti szinház-társnlat felhívása állandó színház építése ügyében. — A magyar szent korona területén lakó, és nagy küzdelmek árán szerzett és megtartott ősi alkotmányunk jótéteményeiben részesülő honpolgárok közszellemének jó irányban való fejlesztése és a magyar nyelvnek általánossá tétele érdekében évszázadok mulasztásainak káros következményeit — a mennyiben haladás helyett számban és nyelvben tért veszítettünk— a jelenkor és társadalom van hivatva helyre-hozni, jóvátenni. Es ezen hazafias kötelességnek, a mióta sorsunk intézését kezünkben tartjuk, vallás- és rangkülönb- ség nélkül — már csak az önfen tartás iránti tekintetből is —- teljes buzgalommal igyekezett megfelelni. A magyar Felföldön megindult mozgalmak és elért eredmények, a Dunántúli kerület népnevelési viszonyainak előnyös átalakulása, külföldön lakó véreinknek betelepítése és a fővárosnak rövid két évtized alatti megmagyarositása mind olyan örvendetes jelenségek, melyeket elleneink megdöbbenéssel tekintenek, de melyekből mi — kik hazánk felvirágzását lelkünk mélyéből óhajtjuk — hitünkhöz erőt merítve, a jövőben vetett bizalommal bátran elmondhatjuk : „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Ezen nemzeties irányú, országosan megindult mozgalmak hullámai Magyarország „erdélyi“ részeibe későbbre hatván át, általánossá még nem vált 8 ifey nagyobb eredményeket felmutatni még eddig nem lehete. Pedig a tettre, a működésre, nemzeti miseio teljesítésére alkalmas tér kínálkozik: meg tartani, esetleg visszahódítani elnemzetlenedett véreinket a magyarságnak, terjeszteni a nyelvet és magyar hazaszeretet az idegeriajku lakosság között. Ilyen indokok által vezéreltetve és ezen czélok elérésére alakult meg a „Szolnok dobokamegyei ma- ytjur nemzeti színház-társulat„‘ hogy a megye székvárosában Deésen a nyelv és hazafias szellem terjesztése végett egy a gyakorlat által lényegesnek bizonyult tényezőt: magyar állandó színházat léte sitsen. Megyénk sajátos helyrajzi és nemzetiségi viszonyok között van. Idegen ajkú s gyakran kifelé gra- vitáló nópfajok nagy tömege — a régi Kővár-, Naszód-, Bçszterczevidék és a Mezőség román s részben szász nemzetiségű lukósai — által körül övedz- ve, oázisként áll Deés városa őrszeméül a magyar érdekeknek hazánk keleti részén. A felsorolt körülmények tárgyilagos fontolgatása után, mint bizonyost állíthatjuk, hogy az érdekelt vidék lakosainak nagyrésze törekvésünket anyagi támogatásban részesíteni nem fogja, sőt igyekezend a színház létesítése elé lehető akadályokat is gördíteni. Tehát az elmondott és jelenleg nem megörvendeztető viszonyok parancsolván követelik, mert nemzetiségi szempontból közszükséget képez, hogy Deés városának közmivelődési tekintetben a vidéket uralva, mód és alkalom nyujtassék, miszerint a haza fiság fáklyáját lobogtatva, a sötét környezetre világosságot áraszszon. Ennélfogva az alólirt színház- társulat a Deésen létesítendő állandó magyar színház felépítése czéljából, a magas kormány által díjmentesen engedélyezett arany- és ezüst sorsjátékra 50 krajczáros sorsjegyeket bocsá'ott ki, melyeket a hazafiak pártfogásába mély tisztelettel ajánlunk. A búzás eredménye annak idején közöl te tni fog. A szolnok-dobokamegyei magyar nemzeti színház- társulat sorsolási-bizottsága nevében. Deésen, 1883. augusztus 5-én Br. Bánffy Jenő, » Biró Antal, főispáuelnök. titkár. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön, (Folytatás.) III. I Anno 1681. die 13 July Kézdi Vásárhelt Albisi Barabás Gyeörgy ur házánál Kézdi székben. Mi Borbély Péter Kézdi-Vásárhelynek hűtős Assessora, és Bodó György Kézdi székben Vásárbeit lakók: Re- cognoscimus per praesenles, quod Anno, die loco- que supra notatis Jövének mi élőnkben illyen két részről való személyek, úgy mint egyfelől albisi Barabás Gyeörgy ur és Felesége Susanna Aszszony, másfelől Keresztes Gyeörgy nevű óla Moldovai Ber- zesti. Es adá s kölelezé magát meg irt Barabás Gyeörgy uramnak, és Feleséginek, posteritasinak is Jobbágyul örökösön meg irt Berzesti Keresztes Gyeörgy Fiaival edgyütt Johnnal és Kosztántinnal, úgy bogy ha casu quo el találna menni meg irt földes Urától, bizonyos testimonialist vóvén ha mivel adóssa leszen Barabás Gyeörgy urnák, positis deponendis, tartozzék Barabás Gyeörgy ur is el bocsátani, addig peniglen mint edgyik Jobbágya eő kegyelmét szolgállya, melyre liüttel is kötelezé magát mi előttünk, egyébiránt ha el szökhne, meg ta- nálná Barabas Gyeörgy ur, Felesége s Posteritasa, meg irt Berzesti Keresztes Gyeörgy öt, Feleségit és meg irt gyermekeit akár holott, Erdőn, mezőn, falun, Városon és egyéb hellyeken is. sőt Molduvá- ban is, adósságaiért ezen levélnek ereivel hozzá nyúlhasson, melyet mi igy értvén és halván mind az két részről, pro futuro testimonio irtuk meg ez mi hütünk szerint Anno, die et loco supra 'notatis. Idem qui supra. Borbély Péter Assessor. Bodo Gyor mp. IV. Mi Rácz János Fejér Vármegyében Kantafalván lakó nobilis, Bodo Gyeörgy Kézdi-Vásárhelyi cir- cumspectus, kik ez ide alább meg irt dologban köz bírált személyek vagyunk, adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik lenore Litera rum nostra- rum, quod in hoc Anno praesenti 1685. die 26. Marcy. Midőn volnánk Kézdi-Vásárhelt Albisi Barabás Gyeörgy ur házánál, jövének mi élőnkben illyen személyek, úgy mint ab una Barabás György ur, ab altera verő Molduvai Forrofalvi Laszlo Marton illyen okon, mivel az üdőnek szűk volta mia és az oda be való országh változása miá kételenit- tetet ide Erdélyben jöni, annak előtte is fen meg irt Baiabás Gyeörgy ur földin és keze alatt lakván, tehetetlen és gyámoltalan ember lévén maga élete táplálására és oltalmazására, maga szabad jó akarattya szerint köté és kötelezé magát jobbágyul Feleségével és két ágon levő posteritasival, mig ez országban lakik örökösön, bogy Semmi szin alatt magát másnak nem obligállya, ha obligálná is, kötése erőtelen Jegyen, melyre erőss hQttel mi élőt- j tünk meg is esküitek, hahogy penig confugiálni 1 találna, vigore contractus akar minemü hellyekből reducálhassa eő kegyelme magát és posteritásait ; mostani ügyefogyott állapottyát megtekintvén eő kegyelme Barabás Gyeörgy uram, ada egy köböl búzát, az előtt is egy vékát adván, hogy ha casu quo viszsza fordire (földire) Molduvában akar menni, flór. 5. deponálván, Barabás Gyeörgy uram hírével mehessen el maga hüte és kötelessége szerént, alioquin fide fragiumban maradgyon, ezután is penig ha Barabás Gyeörgy uramtol valamit fel venne és adósodnék, azokrul is Barabás Gyeörgy uramot, Feleségit és gyermekeit tartozzék conten- tálni ; megirt Barabás Gyeörgy uramon, Feleségin és gyermekin kívül senkit ez országban ne szolgálhasson. Mely dolog mi előttünk igy menvén végben, mi bírált személyek adtuk ez mi levclünköt pro futuro tes ti mon io, mellyet kezünk Írásával és szokott pecsétünkkel megerősítettünk az mi hütünk szerént Anno, die et loco supra notatis. Idem qui supra. Johannes Baez nobilis m. pp. Bodo G. m. Üzen oklevél szerint nemcsak о 1 á ho к. b mem helylyel-közzel csángók is jöttek Moldvából. Forrófalva ma is népes magyar község mintegy 1300 csángóval. (Folytatása következik.) T a n ü g* y. Értesítés a kolozsvári államilag segélyzett és nyilvánossági joggal felruházott felsőbb kereskedelmi iskola felöl. a) Czélja az intézetnek. Tudományos és szakszerű kiképzése azon ifjaknak, kik a kereskedés, forgalma, közgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamint az állami közigazgatás azon ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni, melye ezen intézetet végzett ifjakat az 1883. évi, — a tisztviselők minősítéséről szóló I. t. ez. minősülteknek és illetékeseknek nyilvánítja. b) Beiratás. Az 1883/84 iki tanévre a beiratások folyó évi szeptember hó 1 - tői 5-éig délelőtt 9 —12 óráig az intézet helyiségeiben (Főtér, plébánia-épület) eszközöltetnek, ugyanazon napokon a délutáni órákban 3-tól 5-ig tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én délelőtti 10 órakor lesz s a következő napon reggeli 8 órakor a rendes tanítás kezdetét veszi. C) Felvétel. E felsőbb kereskedelmi iskola első osztályába rendes tanulókul oly növendékek vétetnek fel, kik a gimnázium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályát legalább kielégítő sikerrel végezték, vagy a kik legalább 14 évesek és az említett iskolák osztályaiban ezen taníttatni szokott tantárgyakból felvételi vizsgálatot állanak ki. A magasabb osztályokba való felvétel csak a megelőző osztály tantárgyaiból sikeresen kiállandó felvételi vizsgálat, vagy valamely liasonrangu és nyilvánossági joggal felruházott intézet megfelelő bizonyítványa alapján történhetik. A felvételi vizsgálatokért külön dij fizetendő. d) Iskolai dijak. E kereskedelmi iskolába lépő növendékek beiratásuk alkalmával „beiratási dij“ czimen egyszer mindenkorra 4 fr tot tartoznak fizetni. A tandij a rendes tanulóktól egy évre 40 fit, 1 melynek fele a beiratás alkalmával, a másik fele pedig február elején fizetendő. A rendkívüli tanulók annyi 4 irtot fizetnek egész évi díjul, a hány tanórára járnak be hetenként, mindaddig, mig dijaik a rendes tanulók diját eléri ; ezen összegen túlmenő óráikért dijt nem fizetnek. A tandij fizetés alól — hiteles bizonyitványnyal igazolt szegénység alapján — a kitűnő és jeles osztályzatú bizonyitványt felmutatók föl is mentethetnek. Ifjúsági könyvtár alapján minden tanuló 2 frtot tartozik fizetni. e) Az intézet rangja. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi tanintézet az 1872. okt. 10-én kiadott miniszteri rendelet III. ez. 1. §-sa szerint egy rangba helyeztetett a főgimnázium- és főreáltanodával, s mindazon kedvezményekben részesül, melyek ezen intézeteket megilletik : például, hogy az itt végzett növendékek katonai kötelezettségük kitöltésében az egyévi önkéntességre jogosítva vannak, és továbbá ez intézet azonos szervezetű és teljesen egyrangu a budapesti kereskedelmi akadémiával s növendékeit ugyanazon életpályára készíti elő, mint amaz. Bővebb felvilágosítást nyújtó prospektussal, vagy évi értesítővel szívesen szolgál az igazgatóság. Kolozsvárit, 1883. aug. 10-én. Kiss Sándor, igazgató-tanár. Pályázat. Az erdélyi gazdasági egylet által a nagy-enyedi m. kir. vinczellér-képezde növendékei részére alapított két 150—150 forintos ösztöndíj megürülvén, arra az 1883/4-iki október 1-én kezdődő tanévre pályázat nyittatik a következő feltételek alatt : 1. A folyamodó mindkét félévi bizonyítvány mellékelésével igazolni tartozik, hogy a nagy-enyedi m. kir. vinczellér képezdén az első évi folyamot jó sikerrel bevégezte. 2. A folyamodó szegénységét saját községi elöljáróságának (bélyegtelen) bizonyítványával igazolni tartozik. 3. A nagy-enyedi vinczellér-képezde igazgatóságának nyilatkozata kívántatik arra nézve, hogy folyamodót nemcsak szorgalma és szegénysége, hanem példás erkölcsi magaviseleté is az ösztöndijra érdemesíti. 4. Az ösztöndíj egy évre szól ugyan, de az érd. gazdasági egylet igazgató választmánya fentartja magának azt —- ha az illető arra érdemtelenné vált — időközben is azonnal beszüntetni. Pályázni kívánók felhivatnak, bogy a fentiek szerint felszerelt folyamodványaikat folyó évi szeptember hó 8-ikáig az „Erdélyi gazdasági egylet“-hez Kolozsvárra czimezve nyújtsák be. Kolozsvár, 1883. augusztus hó 6-án. Szabó József, Gamauf Vilmos, egyleti aleluök,- egyleti titkár.
