Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-28 / 52. szám

— 207 — ment, nem kérdezte magától, hogy miért olyan szo­morú az Eszter?“ „Nem biz az!u volt Zsófi katego­rikus válasza. Nagy fontosságú volt özv. Bátory Gáborné, ifj. Báthory Gáborné és Báthory• Gábor vallomása, kik a kérdéses szombaton éjjel 11 óra felé világosságot láttak a templomban, mit Scharf tagad. A pénteki tanúkihallgatás alkalmával a tanuk egy részénél és pedig azoknál, a kik mentó' tanuk lettek volna, szembetűnő volt a zavarodottság. Özv. Lengyel Istvánná ki a zsinagóga mellett lakik, első kihallgatásakor azt vallotta, hogy tompa segélyki­áltást hallott a kérdéses szombaton 12 óra felé; most azt mondta, hogy estefelé hallotta s midőn elnök figyelmezteti, hogy először máskép vallott, akkor kijavítja délutánra. Ugyanakkor azt mondja, hogy Eszter eltűnése után Scharf sokszor átment hozzájuk s kérdezősködött, hogy hallatszik-e hozzá beszéd vagy kiáltás a zsidó templomból, s most visszavonja vallomását. De fia, Lengyel János, kit ő utánna hallgatnak ki, meghazudtolja anyját. Azt vallja, hogy többször jelen volt, Fmidőn Scharfné íaggatódzott anyjával, hogy igazán hatlott-e kiáltást, vagy sem ? S arra anyja azt felelte, hogy hallotta. „Es mit mon­dott anyád Scharfnénak, hogy mikor hallotta a kiál­lást?“ — kérdé az elnök. „Déli időben. Délben.“ — válaszolt fiú. S midőn figyelmezteti rá, hogy anyja máskép vallott, azt válaszolja, hogy anyja bizpnyosan elfeledte már. Özv. Fekete Jánosné a kérdéses szombaton, mi­dőn 11 után a zsidó templom mellett ment, egy kis sirást hallott. Solymosi János' tanú azon éjjel világosságot látott a templomban. Ezután Hatalovszky András kocsist hallgatták ki, a ki Hury Andrásné szomszédságában volt szolgá­latban s Eszter eltűnése napján hallotta, hogy Hu- riné valakit küldött a faluba s az nem akart menni; mindenképen ki akarták belőle venni, hogy ez a | valaki Eszter volt, de a legény állhatatosan meg­maradt a mellett, hogy nem tudja, kihez voltak 11 uriné szavai intézve. Az időre is meglehetősen ha­tározatlanul vall. Délután 3 órát mond előbb, de azután a további vallatásra csak annyit állit, hogy .ebéd után volt. Huryné a tanúval szembesítve tagadja, mintha ő délután valakit a faluba küldött volna. Cs. Nagy Jánosné a fővádlottak alibije mellett tanús­kodott, de vallomása végén annyira összezavarodott, hogy az teljesen lerontja vallomása hitelét. Szombaton a^zsidó tanuk hallgattattak ki. Első kihallgatásuk alkalmával feltűnően nem emlékeztek oly dolgokra, melyeket most nagyon jól tudnak; ellenmondásokba keverednek. Rosenberg azt vallja, hogy Szüszmannal együtt jött ki a zsinagógából, Buxbaum nem ment velük; Szüszmann pedig meg­fordítva azt mondja, hogy Buxbaummal ment, Ro- zenbergről pedig hallgat. Egyik szerint Scharf azon este xiem volt a teplomban, másik szerint Scharf gyújtotta meg a gyertyát. A zsidókoldus, VVollner, azzal akarta igazolni al­ibijét, hogy Lichtmann Mórnál ebédelt, Lichtmann azonban azt vallotta, hogy nem ebédelt nála senki, mert ha koldus van nála ebéden és az tisztességes ruházatú, akkor asztalánál eszik, ha rongyos, akkor a konyhán. Az nap nem evett asztalánál senki. Woll- ner azt mondja, hogy bizony ebédelt nála, mert uj ruhája volt. A sakterek állítása szerint Taubhoz Lichtmann Mór küldött nekik ebédet, Lichtmann | pedig azt vallja, hogy nem tud róla semmit. Nagy feltűnést keltett Cseres Andrásné vallomása, ) ki szombaton hajnalban Farkas Gábor tiszaeszlári bírónál jelentkezve előadta, hogy lelkén tovább el nem viselheti, hanem őszintén bevallja, hogy 1882 évi junius hó 16-án, az állítólagos Solymosi Eszter megkerülését megelőző pénteken, jelen volt az át­ellenes szomszédságban lakó Groszberg Leónál, és hallotta, midőn ez zsidó uyelven utasította felesé­gét, hogy egy csomag ruhát vegyen át, vigye a tisza- dadai csonka füzesbe és az ott rá várakozó zsidó­nak adja át. A zsidó asszony vonakodott kezdetben engedelmeske mi, de férje borzasztó átkozódására és fenyegetésére végre ráállott. — Ez alkalommal a tanú maga kente meg olajjal a zsidó asszony saruit. Előadta azt is, miszerint Solymosi Eszter eltűnése napjának estéjén hallotta, midőn az emlí­tett zsidó aszony az udvaron kezeit tördelve sirán­kozott, és jajgatott: „Istenem mit cselekedtünk.“ Hallotta továbbá, hogy nevezett zsidó asszony férje ugyanazon este ásót és kapát rendelt hozatni. Je­lentésére az alispán azonnal intézkedett. A járási szolgabirót az ügy rendkívüli fontosságánál és sür­gősségénél fogva szóbelileg azonnal Tisza-Eszlárra küldötte, Lánczy csendörfőhadnagyot a rendőri in­tézkedések megejtésére Írásbeli rendeletben utasí­totta. Lánczy rögtön küldött négy lovas csendőrt a helyszínre a járási szolgabiró, illetőleg a magyar királyi vizsgálóbíró rendelkezésére. Szeyfert kir. ügyészi helyettes gyanús magavise­leté, ki a bűntény kiderítése helyett annak elsimí­tására törekszik, országszerte nagy visszatetszést szült. Különösen nagy a megbotránkozás ellene Nyír­egyházán. tizalay Károly, Solymosiné megbízottja jelentést szándékszik tenni az igazságügymininiszterhez, hogy közvádló hiányából, táviratilag intézkedjék, hogy fele rész ről a vádat képviselhesse és hogy jogai­nak érvényesítésével bizassék meg. Szalay az ügy­védi karhoz is intéz felterjesztést Szeyffert ellen. A I nyíregyházi ügyvédi kar pedig vasárnap tartott ér­tekezletén elhatározta, hogy az igazságiigyminisz- ternél fogja kérvényezni Szeyffert viszahivatását és fegyelmi eljárás alá helyezését. Egyidejűleg a ka­mara elnöke, Simonffy kir. tanácsos is töbh debre- czeni kartásával táviratilag meghivatott, hogy in­tézkedjék ebben az ügyben. A polgárság hasonló czélból népgyülést készül tartani. VEGYES HÍREK. Olvasóinkhoz. Lapunk uj pályafutásában ismét egy félévet hagyott maga után. Hogy ezen elmúlt félév alatt megíelelt-e kitűzött feladatának : ezen kérdésre feleljenek meg e lapok tisztelt olvasói. Mi őszintén mondhatjuk : igen ! — Nem akarunk az öndicséret bűnébe esni, de azt igenis sza­badjon állítanunk, hogy lapunk mindig a ki­tűzött czél felé küzdött s hogy minden tekin­tetben igyekeztünk megfelelni nagy feladatunk­nak. Ha ez sikerült és a mennyiben sikerült, ez nagyrészben t. előfizetőinknek és munkatársainknak köszönhető. Azért midőn a lapunkat mind szelle­mileg, mind anyagilag pártolóknak eddigi szívessé­gükért köszönetét mondunk, szabadjon nagybecsű támogatásukat a jövőre is remélnünk. Lapunk mai száma ezen félévben az utolsóelőtti, mely alkalom­mal tisztelettel kérjük lapunk olvasóit előfizetésü­ket a jövő felére, illetőleg negyedére megújítani, valamint lapunk azon előfizetői is, kik még hátra­lékban vannak, tisztelettel fölkérjük annak kiegyen- [ ütésére. Kinevezés. Udvarnoky István brassói kir. törvény- széki írnok a brassói kir. törvényszékhez )segédte­lekkönyvvezetővé neveztetett ki. A helybeli ref. Mikó-tanodában vasárnap délután tartatott a tornavizsga nagyszámú közönség előtt, melylyel a zöld gá­lyákkal és virágkoszorukkal felékitett iskola-udvar már kora délután megtelt. A növendékek Albert Károly tornatanitó ur vezetése alatt 4 órakor vonultak be s tisztelgés után legelőbb is a kezdő csapat (az I. közép- és az előkészítő osztály) mu­tatta be ügyességét, nevezetesen a csukló-gyakorlatokból a könnyebb kivitelű és minden kombináczió nélküli gyakorlato­kat, tekintettel • a test felső részének fejlesztésére és az ütem szerinti testmozgásra ; a rendgyakorlatokból : az ütem szerinti járást, dobbal és a nélkül és csapatgyakorlatokat; a szergya­korlatokból a könnyebb kivitelüeket, melyekhez gyors mozgás s némi erőkifejtés szükségeltetik, és csapatonkénti tornázást; a társas tornajátékokból a rend és a játék szabályához hiven ragaszkodva azokat, melyeknél többen egyszerre működve unalmatlanok. Majd a haladó csapat (11., III. és IV. közép- osztálybeliek) következett. Ez a csukló-gyakorlatokból bemu­tatta a nehezebb kivitelüeket és némi kombináczióval biró gyakorlatokat s a szerekkel, súlyzóval és bottal való tornázást, tekintettel a karerők fejlesztésére ; a rendgyakorlatokból az ütem szerinti menetet különböző variácziókban, csapat- és ke­vés szakaszgyakoi’latot, kombináltabb menetszerii játékgyakor­latokat ; a szer-gyakorlatokból a nehezebb kivitelüeket, me­lyekhez pontos és erélyes mozgás szükségeltetik, mint csapa­tonkénti gyakorlatokat A társas játékok közül nagy derültsé­get keltett a közönségben a kötélhúzás és rókadobás. Nagyon tetszettek továbbá a szereken való gyakorlatok, melyek aes- thetikai beosztása párhuzamosan történt az erőkitejtéssel. Ez­után következett a haladó csapat részéről a verseny-mászás, a kezdők részéről versenyfutás, majd a versenytornázás a kö­vetkező eredményuyel : futásban elsők voltak Székely Jenő és Mikó M. (jutalmuk 1 tallér), mászásban Vajda Zs. (jut. 1 tal­lér), korláton Bálint Dénes (jut. 1 tallér), magas ugrásban (13jA méter) Folia Máté (jut. I tallér), távugrásban (5*/2 mtr) Barbát Teofil (jut. 1 tallér), legjobb tornász Lehrer Henrik (jutalma 1 tallér és 1 huszas). Továbbá a dobos Eilend Lajos kapott még 1 tallér jutalmat. A közönség gyönyörködve ki­sérte figyelemmel a harmadfél óráig tartó testgyakorlati mu­tatványokat, melyeket Albert Károly ur oly szakavatottsággal és fáradhatlan buzgalommal tanított be. Ez volt utolsó köz­vizsgája városunkban ; pár nap múlva már Kolozsvárra utazik, hova, mint már hoztuk, a torna-egylethez választották meg. A helybeli polgári fiúiskolában a közelebbről lefolyt zár­vizsgálatokon következő jutalmak osztattak ki. Szorgalom és jó magaviseletért: Jancsó János IV. osztályos tanuló kapta a Háromszékmegye által alapított Deák Ferencz-féle ösztöndijt 20 forintot. Moldoványi János IV. oszt., Born József III. o., Gábor Aron II. és Király Ferencz I. oszt. 2—2 ezüst forintot. Bartha László IV. oszt., Sipos Gábor III. о , Ehrlich József és Kiss Áron II. o., Dénes Endre I. oszt. 1—1 ezüst forintot. Szabadkézi -és mértani rajzért : Sándor István, Apor András, Incze Zsigmopd és Maksai Béla IV. osztj Kçzçr Jgnácz, Nagy Samu és Incze Frigyes III., Csutak József I. őszt. 1—1 ezüst forintot. Ronde írásért : Bernstein Mór 1 ez.-frtot, Born Jó­zsef és Szőcs Áron (mind III. osztályosok) ' könyvjutalmat. Szépírásért: Kovács István II. és Ehrlich Lőriucz I. oszt. 1—1 ez. frtot. Bogárgyűjteményért: Bora Imre II. oszt. egy ezüst forintot. Tornáért: Csutak Béla III. oszt. könyvjutalmat; Se­bestyén Károly IV., Nagy Géza III. és Zsigmond István II. oszt. 1—1 ezüst forintot. A műlakatosságban tett előmenete­lükért : Kolcza Sándor 6 frt, Miklós Antal 5 frt és Sándor András 4 forintot. E jutalmakhoz hozzájárultak: A három­széki takarékpénztár 15 írttal, Kiinle József gondnoksági el­nök ur 12 írttal, br. Apor Gábor gondnok ur 10 írttal, Bog­dán Arthur ur 2 írttal; Beteg Bálint g. ur 1 írttal, Bodor Domokos gyrnn. igazgató ur 1 írttal és Simó Dénes igazgató 2 forinttal. Pályázat. A maros-vásárhelyi kir, illetékkiszabási hivatalnál pénzügyi fogalraazógyakornoki, illetőleg gyakornokjelölti állomásra pályázat hirdettettett ki, melyre a folyamodványok julius 10-ig adandók be. A Tusnád fürdői államtávirda-állomás a nyári idény tartamára megnyitatott. Sajtóhiba. Lapunk múlt számában a „Székely Nemzeti Múzeumból“ ez. czikk 24 ik sora: „Kapi­tánya számára; a Festetics-codex 1404. előtt“ a 30-ik sor e szava, „Kőszeg várának“ s a 31-ik sor ,„mely Kinizsi“ -sat. közé helyezendő. Szerkesztői üzenet. B. Á. (Veczei) urnák, Aldoboly. A le­vél — bár már ki van szedve — sajnálatunkra térszüke miatt kimaradt. A jövő számban jönni fog. Ez válaszunk S. és L—s uraknak is. Ugrón Ákost, Kézdi-Vásárhely város képviselőjét nagy bandériummal fogadta múlt pénteken választó kerülete. Az összes polgárság élén Barthos ügyvéd üdvözölte. Ugrón vasárnap tartotta meg beszámoló beszédjét az összes pólgárság jelentésében, mely a beszédet nagy tetszéssel fogadta s egyhangúlag bi­zalmat szavazott Ugronnak. Este fáklyásmenet és bankett volt. Halálozás. Etfalvi Imreh Juliána, gye.;mami: Bora Anna Herszényi Imréné férjével s gy< rm .‘kei Gábor, Árpád, Béla és Imre, Bora Benedtk, édes anyja özv. Imreh Károlyné Babós Fracziska, fivére Imreh Albert és neje Botsa Janka gyermekeivel, — úgyszintén Bora Polixéna Gidófalvi Lászlóné, mint nővér, férjével s gyermekeivel, — mély fáj­dalommal tudatják a szerető férj, páratlan atya és nagyatya, gyöngéd testvér és önzéstelen jó barát Bora Elek-nek tüdőszélhüdés következtében folyö hé 24-én esti 10 órakor, élte 56 ik, boldog házas­sága 30-ik évében hirtelen történt gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei f. hó 26-án d. u. 2 óra­kor fognak S.-Szentgyörgy Szemeria városrészi la­kásán tartandó gyászünnepély után a családi sír­boltba örök nyugalomra helyeztetni. Béke poraira ! Szemerja, 1883. junius bő 24. Ego leány. Káinokon e hó 18-án Komán Mari 13 éves cselédleány a tűzhely mellett elaludt s ál­mában meggyűlt a ruhája, úgy hogy arra ébredt fel, mikor már teljesen lángban állott. Kétségbe­esve szaladt ki az útra és elkeseredetten kiáltozott. A szomszédasszony ki látta az égő leányt, hirtelen feltalálta magát, fogta a leányt és bedobta a kapu alatt folyó patakba. Az égéssebek nagyok, de leg­alább megmenekült a biztos haláltól. Elismerő nyilatkozat. Nagyságos Koós Ferencz kir. tanácsos és brassómegyei tanfelügyelő urnák. Hogy községi iskolánk a múlt évtől kezdve egy ál­lami tanítónőt nyert, ki a f. tanév szorgalmi ide­jében a nagyobb leánygyermekeket a rendes tan­tárgyakban s a női kézimunkákban sikeresen taní­totta, most pedig a nyári kisdedovódát vezeti, mely­nek áldásos hatását csak az elfogultság vagy a kor • látóit elme nem láthatja be: ezt leginkább nagy­ságod fáradhatlan buzgalmának, vezérlő szellemének s nevelésügyünk emelkedése iránt sokszor tanúsított meleg érdeklődésének köszönhetjük. Fogadja ezért a nyilvánosság terén hálás elismerésünket, azon őszinte óhajunk kifejezése mellett: Koronázza to­vábbra is siker nemes törekvéseit; teljesüljön leg­magasabb vágya, mely megyénk magyarsága értelmi s erkölcsi fölemelését, mint nemzeti létének egye­düli biztosítékát, tűzte ki legszebb feladatul; tartsa meg az egek ura az emberélet legvégsőbb határáig ismert derék hazafiságában s a tanügy iránti buz­galmában! Ivrizbán, 1883. junius 23. A községi iskolaszék: Jakab János, elnök. Buna Sándor, al- elnök. Szabó Gergely, isk. sz. jegyző. Sándor And­rás, gondnok. Deák István, esküdt. Csíki András, biró. A hosszufalusi m. kir. állami felső népiskolánál a jelen tanévi közvizsgálatok julius 2-ik és 3-ik napjain fognak megtartatni, mely alkalommal a tanműhely által előállított müfaragványokból, min­tázásokból és rajzokból díszes kiállítás fog rendez- tetni. Az érdeklődőket tisztelettel hívja meg Hosz- szufaluban, 1885. junius 23-án. A tantestület. Tizenharmadik öngyilkossági kisérlet. Egy sze­rencsétlen elzüllött életű leány, Ejszaky Ilona ki már tizenkét ízben kísérelte meg öngyilkossággal vetni véget életének, szombaton ismét, tehát már tizenharmadszor kísérlett meg öngyilkosságot a fő­városi dologházi kórházban, hol betegen feküdt. A vele egy szobában levő betegek orvosságait össze­lopkodta saját üvegébe s a vegyüléket meg akarta inni, de az ápolónő észrevette s midőn az üveget szájához emelte, kikapta azt kezéből. Alig hihető, hogyha szerencsétlen mániákus leányon segíteni le­hessen. Sorshúzás. A nagy-kanizsai kisdednevelő egye­sület jótékonyczélu sorsjegyeink húzása f. é. julius 1-ső napján'visszavonhatatlanul megtörténik, tiszte­letteljesen kéretnek az érdekeltek, hogy a még kiutlevő sorsjegyek értékeit készpénzben f. évi jtin. végéig Nagy-Kanizsára beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben érvénytelenittetnek, s csak azon sorsjegyek játszanak melyeknek értékük a bizottság pénztárába tényleg befolyt. A bizottság. „Magyarország“, havi folyóirat a magyarosodás érdekében. Kiváló dolgozótársak közreműködésével szerkeszti Ardényi Dezső. Megjelent a júniusi szám szokott gazdag és változatos tartalommal. Miután e hézagot pótló folyóiratról ajánlva és elismerőleg már többször megemlékeztünk, ezúttal még csak azt jegyezzük meg, hogy az julius 1-én uj folyamot kezd, s félévi előfietési dija 2 frt, negyedévre 1 frt. — Ajánljuk előfizetésre. Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedő kiadásában Bnda- psten a nemzeti színház bérházában megjelent a „Magyar általános levelező és házititkár“ 2-ik füzete (szerkeszti Knorr Alajos). E füzetet a szerkesztő a mondatoknak ismertetésével kezdi, szól a mondatrészekről, a mellérendelt és alárendelt mondatokról és a körmondatokról, ismerteti a helyesírási je­leket s azok használásának szabályait; ezt követve megkezdi a levélírás szabályainak ismertetését, és mindenekelőtt szól az írásmódról, annak különböző nemeiről és kellékeiről, közli a levélírás módjának kellékeit, s ezután áttér a levelek forma­ságaira ; ezek közt ismerteti a levelek belformaságait, a felírás, megszólítás, a levél előrészének bevezetésének czélját és tar­talmát; szól a levél tartalmáról, a tárgy előadásának módjá­ról, a levél berekesztéséről, az aláírásról és névről, a kelet és utóiratról ; értekezik a kiilformaságokról, nevezetesen a levél­papiról, írásról, a levél összehajtásáról, a levél b oritékozásá- ról és a levelek lepecsételéséről ; ismerteti a levél czimzés szabályait, végre szól a czimekrőí, s közli a különböző ma­gyar ezimeket. betűrendben. E tartalmas füzet ára 30 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom