Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-28 / 52. szám

— 207 —

ment, nem kérdezte magától, hogy miért olyan szomorú az Eszter?“ „Nem biz az!u volt Zsófi kategorikus válasza.

Nagy fontosságú volt özv. Bátory Gáborné, ifj. Báthory Gáborné és Báthory• Gábor vallomása, kik a kérdéses szombaton éjjel 11 óra felé világosságot láttak a templomban, mit Scharf tagad.

A pénteki tanúkihallgatás alkalmával a tanuk egy részénél és pedig azoknál, a kik mentó' tanuk lettek volna, szembetűnő volt a zavarodottság. Özv. Lengyel Istvánná ki a zsinagóga mellett lakik, első kihallgatásakor azt vallotta, hogy tompa segélykiáltást hallott a kérdéses szombaton 12 óra felé; most azt mondta, hogy estefelé hallotta s midőn elnök figyelmezteti, hogy először máskép vallott, akkor kijavítja délutánra. Ugyanakkor azt mondja, hogy Eszter eltűnése után Scharf sokszor átment hozzájuk s kérdezősködött, hogy hallatszik-e hozzá beszéd vagy kiáltás a zsidó templomból, s most visszavonja vallomását.

De fia, Lengyel János, kit ő utánna hallgatnak ki, meghazudtolja anyját. Azt vallja, hogy többször jelen volt, Fmidőn Scharfné íaggatódzott anyjával, hogy igazán hatlott-e kiáltást, vagy sem ? S arra anyja azt felelte, hogy hallotta. „Es mit mondott anyád Scharfnénak, hogy mikor hallotta a kiállást?“ — kérdé az elnök. „Déli időben. Délben.“

— válaszolt fiú. S midőn figyelmezteti rá, hogy anyja máskép vallott, azt válaszolja, hogy anyja bizpnyosan elfeledte már.

Özv. Fekete Jánosné a kérdéses szombaton, midőn 11 után a zsidó templom mellett ment, egy kis sirást hallott. Solymosi János' tanú azon éjjel világosságot látott a templomban.

Ezután Hatalovszky András kocsist hallgatták ki, a ki Hury Andrásné szomszédságában volt szolgálatban s Eszter eltűnése napján hallotta, hogy Hu- riné valakit küldött a faluba s az nem akart menni; mindenképen ki akarták belőle venni, hogy ez a | valaki Eszter volt, de a legény állhatatosan megmaradt a mellett, hogy nem tudja, kihez voltak 11 uriné szavai intézve. Az időre is meglehetősen határozatlanul vall. Délután 3 órát mond előbb, de azután a további vallatásra csak annyit állit, hogy .ebéd után volt. Huryné a tanúval szembesítve tagadja, mintha ő délután valakit a faluba küldött volna. Cs. Nagy Jánosné a fővádlottak alibije mellett tanúskodott, de vallomása végén annyira összezavarodott, hogy az teljesen lerontja vallomása hitelét.

Szombaton a^zsidó tanuk hallgattattak ki. Első kihallgatásuk alkalmával feltűnően nem emlékeztek oly dolgokra, melyeket most nagyon jól tudnak; ellenmondásokba keverednek. Rosenberg azt vallja, hogy Szüszmannal együtt jött ki a zsinagógából, Buxbaum nem ment velük; Szüszmann pedig megfordítva azt mondja, hogy Buxbaummal ment, Ro- zenbergről pedig hallgat. Egyik szerint Scharf azon este xiem volt a teplomban, másik szerint Scharf gyújtotta meg a gyertyát.

A zsidókoldus, VVollner, azzal akarta igazolni alibijét, hogy Lichtmann Mórnál ebédelt, Lichtmann azonban azt vallotta, hogy nem ebédelt nála senki, mert ha koldus van nála ebéden és az tisztességes ruházatú, akkor asztalánál eszik, ha rongyos, akkor a konyhán. Az nap nem evett asztalánál senki. Woll- ner azt mondja, hogy bizony ebédelt nála, mert uj ruhája volt. A sakterek állítása szerint Taubhoz Lichtmann Mór küldött nekik ebédet, Lichtmann | pedig azt vallja, hogy nem tud róla semmit.

Nagy feltűnést keltett Cseres Andrásné vallomása, ) ki szombaton hajnalban Farkas Gábor tiszaeszlári bírónál jelentkezve előadta, hogy lelkén tovább el nem viselheti, hanem őszintén bevallja, hogy 1882 évi junius hó 16-án, az állítólagos Solymosi Eszter megkerülését megelőző pénteken, jelen volt az átellenes szomszédságban lakó Groszberg Leónál, és hallotta, midőn ez zsidó uyelven utasította feleségét, hogy egy csomag ruhát vegyen át, vigye a tisza- dadai csonka füzesbe és az ott rá várakozó zsidónak adja át. A zsidó asszony vonakodott kezdetben engedelmeske mi, de férje borzasztó átkozódására és fenyegetésére végre ráállott. — Ez alkalommal a tanú maga kente meg olajjal a zsidó asszony saruit. Előadta azt is, miszerint Solymosi Eszter eltűnése napjának estéjén hallotta, midőn az említett zsidó aszony az udvaron kezeit tördelve siránkozott, és jajgatott: „Istenem mit cselekedtünk.“ Hallotta továbbá, hogy nevezett zsidó asszony férje ugyanazon este ásót és kapát rendelt hozatni. Jelentésére az alispán azonnal intézkedett. A járási szolgabirót az ügy rendkívüli fontosságánál és sürgősségénél fogva szóbelileg azonnal Tisza-Eszlárra küldötte, Lánczy csendörfőhadnagyot a rendőri intézkedések megejtésére Írásbeli rendeletben utasította. Lánczy rögtön küldött négy lovas csendőrt a helyszínre a járási szolgabiró, illetőleg a magyar királyi vizsgálóbíró rendelkezésére.

Szeyfert kir. ügyészi helyettes gyanús magaviseleté, ki a bűntény kiderítése helyett annak elsimítására törekszik, országszerte nagy visszatetszést szült. Különösen nagy a megbotránkozás ellene Nyíregyházán.

tizalay Károly, Solymosiné megbízottja jelentést szándékszik tenni az igazságügymininiszterhez, hogy közvádló hiányából, táviratilag intézkedjék, hogy fele rész ről a vádat képviselhesse és hogy jogainak érvényesítésével bizassék meg. Szalay az ügyvédi karhoz is intéz felterjesztést Szeyffert ellen. A

I nyíregyházi ügyvédi kar pedig vasárnap tartott értekezletén elhatározta, hogy az igazságiigyminisz- ternél fogja kérvényezni Szeyffert viszahivatását és fegyelmi eljárás alá helyezését. Egyidejűleg a kamara elnöke, Simonffy kir. tanácsos is töbh debre- czeni kartásával táviratilag meghivatott, hogy intézkedjék ebben az ügyben. A polgárság hasonló czélból népgyülést készül tartani.

VEGYES HÍREK.

Olvasóinkhoz. Lapunk uj pályafutásában ismét egy félévet hagyott maga után. Hogy ezen elmúlt félév alatt megíelelt-e kitűzött feladatának : ezen kérdésre feleljenek meg e lapok tisztelt olvasói.

Mi őszintén mondhatjuk : igen ! — Nem akarunk az öndicséret bűnébe esni, de azt igenis szabadjon állítanunk, hogy lapunk mindig a kitűzött czél felé küzdött s hogy minden tekintetben igyekeztünk megfelelni nagy feladatunknak. Ha ez sikerült és a mennyiben sikerült, ez nagyrészben t. előfizetőinknek és munkatársainknak köszönhető. Azért midőn a lapunkat mind szellemileg, mind anyagilag pártolóknak eddigi szívességükért köszönetét mondunk, szabadjon nagybecsű támogatásukat a jövőre is remélnünk. Lapunk mai száma ezen félévben az utolsóelőtti, mely alkalommal tisztelettel kérjük lapunk olvasóit előfizetésüket a jövő felére, illetőleg negyedére megújítani, valamint lapunk azon előfizetői is, kik még hátralékban vannak, tisztelettel fölkérjük annak kiegyen- [ ütésére.

Kinevezés. Udvarnoky István brassói kir. törvény- széki írnok a brassói kir. törvényszékhez )segédtelekkönyvvezetővé neveztetett ki.

A helybeli ref. Mikó-tanodában vasárnap délután tartatott a tornavizsga nagyszámú közönség előtt, melylyel a zöld gályákkal és virágkoszorukkal felékitett iskola-udvar már kora délután megtelt. A növendékek Albert Károly tornatanitó ur vezetése alatt 4 órakor vonultak be s tisztelgés után legelőbb is a kezdő csapat (az I. közép- és az előkészítő osztály) mutatta be ügyességét, nevezetesen a csukló-gyakorlatokból a könnyebb kivitelű és minden kombináczió nélküli gyakorlatokat, tekintettel • a test felső részének fejlesztésére és az ütem szerinti testmozgásra ; a rendgyakorlatokból : az ütem szerinti járást, dobbal és a nélkül és csapatgyakorlatokat; a szergyakorlatokból a könnyebb kivitelüeket, melyekhez gyors mozgás s némi erőkifejtés szükségeltetik, és csapatonkénti tornázást; a társas tornajátékokból a rend és a játék szabályához hiven ragaszkodva azokat, melyeknél többen egyszerre működve unalmatlanok. Majd a haladó csapat (11., III. és IV. közép- osztálybeliek) következett. Ez a csukló-gyakorlatokból bemutatta a nehezebb kivitelüeket és némi kombináczióval biró gyakorlatokat s a szerekkel, súlyzóval és bottal való tornázást, tekintettel a karerők fejlesztésére ; a rendgyakorlatokból az ütem szerinti menetet különböző variácziókban, csapat- és kevés szakaszgyakoi’latot, kombináltabb menetszerii játékgyakorlatokat ; a szer-gyakorlatokból a nehezebb kivitelüeket, melyekhez pontos és erélyes mozgás szükségeltetik, mint csapatonkénti gyakorlatokat A társas játékok közül nagy derültséget keltett a közönségben a kötélhúzás és rókadobás. Nagyon tetszettek továbbá a szereken való gyakorlatok, melyek aes- thetikai beosztása párhuzamosan történt az erőkitejtéssel. Ezután következett a haladó csapat részéről a verseny-mászás, a kezdők részéről versenyfutás, majd a versenytornázás a következő eredményuyel : futásban elsők voltak Székely Jenő és Mikó M. (jutalmuk 1 tallér), mászásban Vajda Zs. (jut. 1 tallér), korláton Bálint Dénes (jut. 1 tallér), magas ugrásban (13jA méter) Folia Máté (jut. I tallér), távugrásban (5*/2 mtr) Barbát Teofil (jut. 1 tallér), legjobb tornász Lehrer Henrik (jutalma 1 tallér és 1 huszas). Továbbá a dobos Eilend Lajos kapott még 1 tallér jutalmat. A közönség gyönyörködve kisérte figyelemmel a harmadfél óráig tartó testgyakorlati mutatványokat, melyeket Albert Károly ur oly szakavatottsággal és fáradhatlan buzgalommal tanított be. Ez volt utolsó közvizsgája városunkban ; pár nap múlva már Kolozsvárra utazik, hova, mint már hoztuk, a torna-egylethez választották meg.

A helybeli polgári fiúiskolában a közelebbről lefolyt zárvizsgálatokon következő jutalmak osztattak ki. Szorgalom és jó magaviseletért: Jancsó János IV. osztályos tanuló kapta a Háromszékmegye által alapított Deák Ferencz-féle ösztöndijt 20 forintot. Moldoványi János IV. oszt., Born József III. o., Gábor Aron II. és Király Ferencz I. oszt. 2—2 ezüst forintot. Bartha László IV. oszt., Sipos Gábor III. о , Ehrlich József és Kiss Áron II. o., Dénes Endre I. oszt. 1—1 ezüst forintot. Szabadkézi -és mértani rajzért : Sándor István, Apor András, Incze Zsigmopd és Maksai Béla IV. osztj Kçzçr Jgnácz, Nagy Samu és Incze Frigyes III., Csutak József I. őszt. 1—1 ezüst forintot. Ronde írásért : Bernstein Mór 1 ez.-frtot, Born József és Szőcs Áron (mind III. osztályosok) ' könyvjutalmat. Szépírásért: Kovács István II. és Ehrlich Lőriucz I. oszt. 1—1 ez. frtot. Bogárgyűjteményért: Bora Imre II. oszt. egy ezüst forintot. Tornáért: Csutak Béla III. oszt. könyvjutalmat; Sebestyén Károly IV., Nagy Géza III. és Zsigmond István II. oszt. 1—1 ezüst forintot. A műlakatosságban tett előmenetelükért : Kolcza Sándor 6 frt, Miklós Antal 5 frt és Sándor András 4 forintot. E jutalmakhoz hozzájárultak: A háromszéki takarékpénztár 15 írttal, Kiinle József gondnoksági elnök ur 12 írttal, br. Apor Gábor gondnok ur 10 írttal, Bogdán Arthur ur 2 írttal; Beteg Bálint g. ur 1 írttal, Bodor Domokos gyrnn. igazgató ur 1 írttal és Simó Dénes igazgató 2 forinttal.

Pályázat. A maros-vásárhelyi kir, illetékkiszabási hivatalnál pénzügyi fogalraazógyakornoki, illetőleg gyakornokjelölti állomásra pályázat hirdettettett ki, melyre a folyamodványok julius 10-ig adandók be.

A Tusnád fürdői államtávirda-állomás a nyári idény tartamára megnyitatott.

Sajtóhiba. Lapunk múlt számában a „Székely Nemzeti Múzeumból“ ez. czikk 24 ik sora: „Kapitánya számára; a Festetics-codex 1404. előtt“ a 30-ik sor e szava, „Kőszeg várának“ s a 31-ik sor ,„mely Kinizsi“ -sat. közé helyezendő.

Szerkesztői üzenet. B. Á. (Veczei) urnák, Aldoboly. A levél — bár már ki van szedve — sajnálatunkra térszüke miatt kimaradt. A jövő számban jönni fog. Ez válaszunk S. és L—s uraknak is.

Ugrón Ákost, Kézdi-Vásárhely város képviselőjét nagy bandériummal fogadta múlt pénteken választó kerülete. Az összes polgárság élén Barthos ügyvéd üdvözölte. Ugrón vasárnap tartotta meg beszámoló

beszédjét az összes pólgárság jelentésében, mely a beszédet nagy tetszéssel fogadta s egyhangúlag bizalmat szavazott Ugronnak. Este fáklyásmenet és bankett volt.

Halálozás. Etfalvi Imreh Juliána, gye.;mami: Bora Anna Herszényi Imréné férjével s gy< rm .‘kei Gábor, Árpád, Béla és Imre, Bora Benedtk, édes anyja özv. Imreh Károlyné Babós Fracziska, fivére Imreh Albert és neje Botsa Janka gyermekeivel,

— úgyszintén Bora Polixéna Gidófalvi Lászlóné, mint nővér, férjével s gyermekeivel, — mély fájdalommal tudatják a szerető férj, páratlan atya és nagyatya, gyöngéd testvér és önzéstelen jó barát Bora Elek-nek tüdőszélhüdés következtében folyö hé 24-én esti 10 órakor, élte 56 ik, boldog házassága 30-ik évében hirtelen történt gyászos kimultát.

A boldogult hült tetemei f. hó 26-án d. u. 2 órakor fognak S.-Szentgyörgy Szemeria városrészi lakásán tartandó gyászünnepély után a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Béke poraira ! Szemerja, 1883. junius bő 24.

Ego leány. Káinokon e hó 18-án Komán Mari 13 éves cselédleány a tűzhely mellett elaludt s álmában meggyűlt a ruhája, úgy hogy arra ébredt fel, mikor már teljesen lángban állott. Kétségbeesve szaladt ki az útra és elkeseredetten kiáltozott.

A szomszédasszony ki látta az égő leányt, hirtelen feltalálta magát, fogta a leányt és bedobta a kapu alatt folyó patakba. Az égéssebek nagyok, de legalább megmenekült a biztos haláltól.

Elismerő nyilatkozat. Nagyságos Koós Ferencz kir. tanácsos és brassómegyei tanfelügyelő urnák. Hogy községi iskolánk a múlt évtől kezdve egy állami tanítónőt nyert, ki a f. tanév szorgalmi idejében a nagyobb leánygyermekeket a rendes tantárgyakban s a női kézimunkákban sikeresen tanította, most pedig a nyári kisdedovódát vezeti, melynek áldásos hatását csak az elfogultság vagy a kor • látóit elme nem láthatja be: ezt leginkább nagyságod fáradhatlan buzgalmának, vezérlő szellemének s nevelésügyünk emelkedése iránt sokszor tanúsított meleg érdeklődésének köszönhetjük. Fogadja ezért a nyilvánosság terén hálás elismerésünket, azon őszinte óhajunk kifejezése mellett: Koronázza továbbra is siker nemes törekvéseit; teljesüljön legmagasabb vágya, mely megyénk magyarsága értelmi s erkölcsi fölemelését, mint nemzeti létének egyedüli biztosítékát, tűzte ki legszebb feladatul; tartsa meg az egek ura az emberélet legvégsőbb határáig ismert derék hazafiságában s a tanügy iránti buzgalmában! Ivrizbán, 1883. junius 23. A községi iskolaszék: Jakab János, elnök. Buna Sándor, al- elnök. Szabó Gergely, isk. sz. jegyző. Sándor András, gondnok. Deák István, esküdt. Csíki András, biró.

A hosszufalusi m. kir. állami felső népiskolánál a jelen tanévi közvizsgálatok julius 2-ik és 3-ik napjain fognak megtartatni, mely alkalommal a tanműhely által előállított müfaragványokból, mintázásokból és rajzokból díszes kiállítás fog rendez- tetni. Az érdeklődőket tisztelettel hívja meg Hosz- szufaluban, 1885. junius 23-án. A tantestület.

Tizenharmadik öngyilkossági kisérlet. Egy szerencsétlen elzüllött életű leány, Ejszaky Ilona ki már tizenkét ízben kísérelte meg öngyilkossággal vetni véget életének, szombaton ismét, tehát már tizenharmadszor kísérlett meg öngyilkosságot a fővárosi dologházi kórházban, hol betegen feküdt. A vele egy szobában levő betegek orvosságait összelopkodta saját üvegébe s a vegyüléket meg akarta inni, de az ápolónő észrevette s midőn az üveget szájához emelte, kikapta azt kezéből. Alig hihető, hogyha szerencsétlen mániákus leányon segíteni lehessen.

Sorshúzás. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület jótékonyczélu sorsjegyeink húzása f. é. julius 1-ső napján'visszavonhatatlanul megtörténik, tiszteletteljesen kéretnek az érdekeltek, hogy a még kiutlevő sorsjegyek értékeit készpénzben f. évi jtin. végéig Nagy-Kanizsára beküldeni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben érvénytelenittetnek, s csak azon sorsjegyek játszanak melyeknek értékük a bizottság pénztárába tényleg befolyt. A bizottság.

„Magyarország“, havi folyóirat a magyarosodás érdekében. Kiváló dolgozótársak közreműködésével szerkeszti Ardényi Dezső. Megjelent a júniusi szám szokott gazdag és változatos tartalommal. Miután e hézagot pótló folyóiratról ajánlva és elismerőleg már többször megemlékeztünk, ezúttal még csak azt jegyezzük meg, hogy az julius 1-én uj folyamot kezd, s félévi előfietési dija 2 frt, negyedévre 1 frt. — Ajánljuk előfizetésre.

Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedő kiadásában Bnda- psten a nemzeti színház bérházában megjelent a „Magyar általános levelező és házititkár“ 2-ik füzete (szerkeszti Knorr Alajos). E füzetet a szerkesztő a mondatoknak ismertetésével kezdi, szól a mondatrészekről, a mellérendelt és alárendelt mondatokról és a körmondatokról, ismerteti a helyesírási jeleket s azok használásának szabályait; ezt követve megkezdi a levélírás szabályainak ismertetését, és mindenekelőtt szól az írásmódról, annak különböző nemeiről és kellékeiről, közli a levélírás módjának kellékeit, s ezután áttér a levelek formaságaira ; ezek közt ismerteti a levelek belformaságait, a felírás, megszólítás, a levél előrészének bevezetésének czélját és tartalmát; szól a levél tartalmáról, a tárgy előadásának módjáról, a levél berekesztéséről, az aláírásról és névről, a kelet és utóiratról ; értekezik a kiilformaságokról, nevezetesen a levélpapiról, írásról, a levél összehajtásáról, a levél b oritékozásá- ról és a levelek lepecsételéséről ; ismerteti a levél czimzés szabályait, végre szól a czimekrőí, s közli a különböző magyar ezimeket. betűrendben. E tartalmas füzet ára 30 kr.