Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-10 / 47. szám
47. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: KÖNYVNYOMDÁJA, hóvá a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő % Sepsi-Szentgyörgy, 1888, sVasârnap, junius 10. NEMERE. 'оИЩш, ЫпшШщи pépjtcdalnii, 'цщегф%щщгЫ és фщ(шШ§гаНlaß. ХШ. évfolamy. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Ghyczy pénzügyi politikáját, mely a deficzi- tét adófelemelésekkel akarta elenyésztetni, Tiszánál jobban senki el nem Ítélte. Még a fúziót megelőző napokban is kijelentette, hogy a magyar nemzet elérte már azon határt, melyen túl az adó emelése a törzs vagyont tár madná meg. De a fúzióval a többi között ezen annyiszor hangoztatott elv is szegre került. A Tisza-Széll kormány föladta az önálló bankot és vámügyet s ezzel kisiklott kezéből azon eszköz, mely mellett remélhető volt pénzügyeink rendbehozatala, s igy Széli Kálmán pénzügyi politikája is csak az volt, a mi elődjéé : az adók emeltettek s az adótörvények szigorúbbakká tétettek. De legalább az a remény kecsegtette az országot, hogy pár év múlva eltűnik a deficzit a költségvetésből s e reményben könnyebbnek tetszett a terhek viselése. De Széli tervez — Bécs végez. Bosznia ok- kupálása alaposan megrontotta pénzügyeinket s nemhogy a kibontakozás felé haladt volna az ország, hanem még mélyebbre sülyedt. Hasztalan emelte Széli utóda, Szapáry az adókat : a deficzit nem apadt, sőt évről évre nagyobbodott, még azon hazudozó rendszer mellett is, mely szerint a deficzitet kisebbnek vallották, mint tényleg a mekkora. 1881-ben 20—24 millió deficzitrő! beszélt a pénzügy- miniszter, s a zárszámadásnál megnőtt 48, sőt valójában 70 millióra. Most megint uj adókat terveznek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter be akarja szavát váltani, melyet a jelen évi költségvetés tárgyalása alkalmával adott, hogy 1884-ben elenyészted a deficzitet költségvetésünkből, már mint a rendes kiadásokból. Vakulj magyar ! Ha eddig azt hitted, hogy deficzit az, a mennyivel többet költesz, mint a mennyi a bevételed : úgy nagyon csalatkoztál. Az egyensúly rendes kiadásaink és bevételeink közt helyre lesz állítva már a jövő évben, — csak azt ne találd kérdezni, hogy a rend- kivüli [kiadások mennyire fognak rúgni? Igaz ugyan, hogy ezeket is csak fedezni kell valahonnan, s ezt mindenesetre a te zsebe^fagja megérezni ; az is igaz, hogy az államháztartás egyensúlyát épp ezek a rendkívüli kiadásak szokták fenekestől felforgatni: de azért vigasztalódj jó magyarom, az egyensúly a rendes budgetben helyre lesz állítva ! No de néha-néha szükség van a mézes madzagra is. Valamivel csak Szapárynak is kell kecsegtetni az országot, hogy megédesítse uj adóterveinek keserűségét, mert e folytonos adóemelésre — negyven millióra megy a jelenlegi kormány megalakulása óta — még a leghívebb mameluk szívnek is fel kell lázadnia ! Az oláh bujtogatások a középiskolai törvény ellen ennek szentesítése után sem szűntek meg. A brassói „Gazeta Transilvaniei“ egy elegikus hangon irt vezérczikkben tudatja olvasóival a nagy csapást, mely az oláhokat érte a törvény szentesítésével ; de meg is vigasztalja őket azzal, hogy a törvény megsemmisítése ellen most is lehet törvényes utón harczolni. Kiváncsiak vagyunk, hogy milyen lehet ez a törvényes ut, miután a törvényhozásban nem érvényesítik az alkotmány által adott jogaikat. A lap szerkesztője a kormány megnyugtatása ellenére is veszélyeztetve látja az oláh nemzetiségét, mert újabb „üldözésektől tart. Mig az oláh lapok folytonosan ellenünk izgatnak, addig a tótok közt a békülé- kenység szelleme terjed. A trencséni „Szvor- noszt“ abból az alkalomból, hogy a hírhedt Húrban által az őt negyvennyolczadiki tetteiért rablónak nevező Zmertych ellen indított sajtóperben a jobbára tótokból álló esküdtszék Zmertychet fölmentette s igy közvetve Hurbánt és negyvennyolczadiki tetteit elitélte, — örömmel konstatálja, hogy a hazafias eszme győzedelmeskedett a pánszlávizmus felett. Nem két ember, — mondja a tót lap — hanem két fogalom állott szemben egymással ; két fogalom, mely úgy ellenkezik, mint a tűz és viz, mint a hazugság és igazság. A pánszlávizmus harczolt a hazafisággól s ez utóbbi diadalmaskodott. A lap dicséri az esküdteket, kik hivatásukat jól fogták fel. Olaszországnak monarchiánkkal való szövetsége daczára is nagy az olasz nép ellenszenve Ausztria ellen, mely minduntalan kitör. Vasárnap délután is a demokrata egyletek által Garibaldi emlékére Rómában rendezett tüntetés Ausztria-ellenes fordulatot vett. Mintegy húsz demokrata egylet vett részt a tüntetésben zászlókkal, egyen, mely gyászfátyollal volt burkolva, Oberdankarany betűkkel irt neve volt. Az ötezerre menő tömeg az osztrák-magyar nagykövetség palotája előtt „Le Ausztriával!“ „Le a békével !“ szavakat kiáltozva tüntetett Ausztria ellen. A c z á r sértetlenül átesett az annyira rettegett koronázáson; a nihilisták semmi életjelt nem adtak magukról, de mint a „Times“ értesül, nem mintha nem lettek volna rá képesek, hanem azért, mert azt hiszik, hogy ez csak ártott volna ügyüknek. Czéljuk ugyanis nem az, hogy egy embert megöljenek, hanem hogy az egész orosz államot forradalomba kergessék. Ha a végrehajtó bizottság akarta volna — mondják a nihilisták — nagyon könnyen intézhettek volna merényletet, mert folyton a czár közelében voltak az ünnepélyek alatt. A terroristák mellett egy alkotmányos reform pártnak is vannak hívei nem csekély számmal Oroszországban. Ezen eddig ismeretlen országos szövetség létezéséről az a I röpirat ad hirt, melyet a koronázás alkalmával igen nagy számban terjesztettek az orosz birodalomban. E szövetségnek sok ezer tagja van s czélja az, hogy Oroszország népének politikai szabadságát fejleszsze. Politikai szabadság alatt a szövetség önkormányzatot ért, mely 1. az emberi és polgári személyiség ösz- szes jogai elismerését feltételezi az állami együttlét minden tagja részére, 2. a társadalmi szolgálat terheinek kiegyenlítésén, az önmagukat kormányzó csoportok belső önállóságán és kölcsönös tevékenységén nyugszik. A „Nemere" tárczája.-А- О a,rазг-1смпз^ь.0 felratai. Jókai Mórtól. 1. Élj en a honnak a nép! szól üdvriadója Fürednek, Visszhangozza Tihany : éljen a néppel a hon ! 2. Hol hajdan remeték istent vezekelve imádták, Most öröm és vigság, hordja az égbe imánk. 3. Szent föld ez ! Múltúnk sok gyászát zengte e visszhang : Hadd visszhangozzák bérczei most Örbmünk !-A. t-Cirlcösi templom alaplcöxré- nelr letétele enüéÍrére — 1883. május 27. — Baczoni Bolhára neje szellemének ajánlja Borcsa Mihály bácsfalusi lelkész. bten hozott nagy nap, Türkös öröranapja, Türkösi magyarok szellemi hajnala ! Mit ősök reméltek, élők óhajtottak S egektől esengtek hosszú idő alatt : íme e szent helyen magyar templom épül Szegény, de buzgó nép teljes erejébül ; Templom, Isten háza, lelkek palotája, IIol a szív Istenét keresi s meglátja. Nézd ez erős népet karjában, mint szívben, Hogyau küzd előre nemzetéhez híven ! Nem fogy, nem hanyatlik, fenntartja vaskaria, S hogy éljen s viruljon: Isten is akarja. Hadd legyen temploma saját kebelében, Mint hat testvérének van már réges régen. Hét templom hirdesse létét e nemzetnek, Hét templom nyerje meg az örök életnek ! Ne sirj Csernátfalu, négy község dajkája, Bocsásd Bácsfaluval lányodat szárnyára ! Hálával távozik Türkös megért népe, Szerető kebledből örökre kilépve. A közös virulást nem feledi soha, Mit híven ápola több századok sora. Ne sirj anyaegyház, áldd meg gyermekedet : Szép jövőt hoz neki hit, remény, szeretet. Hová repülsz új raj, hol leszen oltárod, Honnan égbe szálljon buzgó imádságod ? Felzengjen éneked, lelkesüljön szived Mindenért, mi dicső s idő el nem temet? Mutasd meg, oh napnak ragyogó sugara, Hol legyen a szent hely századról századra ? Hol álljon a zászló, Jézus szent zászlója, Mely küzdő seregét maga köré vonja ? Oh magyar hazának féltett szemefénye ! Borulj e szent térre, Isten kedves népe; Szenteld meg e helyet örömkönyeiddel : íme, Isten háza itt emelkedik fel. Inneo hangzik tova harangok hangjain : Szeressétek egymást, oh kedves fiaim ! A torony keresztje itt mutat az égre • Ember ! életednek nem lehet itt vége ! Itt ragyog a szószék, s papok hosszú sora A mennyei magot szívbe innen szórja. Itt áll a szent oltár, hol bánatos szivek Jézus lábainál vigasztalást nyernek. Honfiak, honlányok itt borulnak arczra: Nemzetünk Istene küldj áldást hazánkra ! Ide járnak alá mennyei szellemek, Innen népesítik a csillagos eget. Jer ide Hétfalu szerető sziveddel, Ezeréves összetartó hűségeddel ! Küzdelmid közösek, legyen örömed is, Öleljen össze ma e dicső ünnep is ! Egyesült erővel fogj a nagy munkához, Forró könyörgésed az égből erőt hoz. Szépen felhalmozva itt van a holt anyag, Ebből emelkednek magasra a falak. Le a föld mélyébe azt a szegletkövet Áldva ereszszed le buzgó gyülekezet! Idők fergetege, szivek hidegsége A letett alapot ne bántsa, ne sértse ! Legyen rendületlen, mint vára Sionnak, Erős szegletköve Isten országának ! Ragyogjon a kereszt maholnap messze fenn S hirdesse : e népet szereti az Isten ! Nagy Isten nyújts erőt e munkás népednek, Lássa valóságát édes reményének ! Orgona zengése, harangok szólása Ahitatos szivek éneke, fohásza : Oh ki ne örülne e paradicsomnak Szent lelkesedéssel felemelt templomnak ! Légy áldott mai nap, légy áldott buzgó nép, Forró óhajtásod halgassa meg az ég ! Az ég, a jó Isten, szeretet Istene, Ki talán hamarább, mint e ház kész lenne,
