Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-06-07 / 46. szám
A bűnvádi jelentések száma 39 volt. Törvényszéki bonczolás csak egy esetben történt. (Vége következik.) Az adóvégrehajtások felfüggesztése HáromszékenHáromszékmegye tudvalevőleg folyamodott a pénzügyminiszterhez, hogy a múlt évi rósz termés miatt leginkább sújtott községekben az adóvégrehajtások szeptember hó végéig függeszttessenek fel. Az erre érkezett miniszteri leirat a f. évi ápril. havi közig, bizottsági ülésén olvastatott fel. A szerint a végrehajtások felfüggesztése az illető községekben a múlt s az előbbi évekből fenmaradt adóhátralékra nézve engedélyeztetik. Ennek értelmezésében a főispán és adófelügyelő eltértek egymástól. Az adófelügyelő szerint az adófizetési halasztás csakis a hátralékokra terjed ki, ellenben a f. évi adóilletékre nem, a főispán szerint pedig, minthogy a közigazgatási bizottságnak minden folyamodvány mellőzésével megvan a joga arra, hogy a folyó évre megadhatja az adófizetési halasztást, a miniszteri leiratban hallgatólag benne foglaltatik a jelen évi adóra vonatkozó engedély is. A közig, bizottság elhatározta tehát, hogy feliratot intéz a pénzügyminiszterhez, mikép értelmezi a leiratot. A miniszter válasza a keddi közig. biz. ülésen olvastatott fel, s igy hangzik : 22,275. szám, Háromszékmegye közigazgatási bizottságának Sepsi-Szent-Györgyön. Folyó évi ápril hó 3 áu kelt 304. számú felterjesztésére hivetkozva, értesittetik a közig, bizottság, hogy a megye több községére kiterjedő adófizetési halasztás tárgyában f. é. márczius hó 15-én kiadott 7350. számú rendelet éppen azért vonatkozott csak a múlt évi hátralékokra, mert a f. évi adóra nézve 1876. XV. 48. §. értelmében иду az adófelügyelő, mint a közig, bizottság adhat halasztást. Budapest, 1883. május У-én. A m. k. pénzügyminiszter helyett Márfy. E leiratra a közig. biz. következő határozatot hozta : Nagyméltóságu m. kr. pénzügyminisztérium f. évi május hó 9-én 22.275/883. szám alatti intézkedésében, hivatkozással f. évii 7350/883. számú rendeletére, melyben több e megye területén fekvő községek lakosainak a múlt év végén fenn álló adóhátralékok befizetésére időhaladék engedélyeztetett, az itteni 304/883. számú, felterjesztés folytán utal az 1876. évi. XV. t. ez. 48 §-ára, mely szerint a f. adókra nézve a fizetési idő haladék engedélyezése a kir. adófelügyelőt, illetve a megye közigazgatási bizottság hatáskörét illeti. Határozat. Tekintve azt, hogy a nagymélt. m. k. pénzügyminisztérium 7350/883, 52.853/882, 59.665/882 számú rendeletéivel a megye 68 községben különböző feltételekhez kötött megszorítással a múlt évi egyenes adó hátralékokra nézve az adóbehajtást a kizárólag földműveléssel foglalkozó és ezen , idő szerint fizetésképtelen lakóira nézve kiterjesztette, miután ezen jogkedvezmény megadásának alapja a beigazolt általános rósz termés és az ebből származó fizetésképtelenség volt, — ebből önként következik az, hogy a ki a fennebbi okokból fizetni képtelen, az a folyó adót sem tudja fizetni, ezen elv, s azon szempontból kiindulva, mely szerint e megye közigazgatási bizottság a f. évi áp- nl hó 3-án ,304/883. .szám alatti felterjesztésében is azon óhajának kívánt kifejezést adni, mely szerint az adóbehajtások felfüggesztése a f. évi adókra is kiterjesztessék, ennél fogva a már idézett miniszteri rendeletekben említett következő: u. m. Maksa, Léczlalva, Telek, Szörcse, Tamásfalva, Petőfalva, Ко vászna, Fáké, Barátos, Czofalva, Kőrös, Papolcz, Zágon, Páva. Hilib, Haraly, Szita-Bodza, Imecsfalva, Zabola, Már kosfal va, Mátisfalva, Dálnok, K.-Pólyán, Ív.-Szentlélek, Nyújtód, Osdola, K.-Martonos, Ge- lencze, Kurtapatak, Esztelnek, Bélafalva, Lemhény, Almás, Csomortán, K.-Martonfalva, Angyalos, Al- doboly, Árkos, Bodok, Bessenyő, Bikfalva, Etfalva, botos, íeldoboly, Gidófalva, Eresztevény, Ilyefalva, Ki Ily én, ; Kis-Borosnyó, Káinok, Kőröspatak, Ko- molló, Laborfalva, Magyaros, Martonos, Márkos, N.-Borosnyó, Itőty, Szotyor, S.-Szentkirály, Szacsva, Zalán, Zoltán, Lisznyó, Uzon; Egerpatak, összesen 67 község ez idő szerint fizetés képtelen és kizáró- lag földmiveléssel foglalkozó lakóitól, hogy folyó évi egyenes adók végrehajtás utján a f. 1883. évi szeptember hó végéig ne követeltessenek, ezennel határozatikig kimondatik. Ezen jogkedvezmény a hadmentességi dij s más kincstári követelésekre nem terjesztetik ki, miért is ezek mindenkitől beszedendŐk s esetleg szigorú végrehajtás utján is behajtandók ; hasonlóképen behajtandó azok összes adóbeli tartozása is, a kik jövedelmüket nem kizárólag földbirtok után veszik. Ezen rendelet végrehajtásával a kir. adófelügyelő bizalik, meg. A tek. kir. adófelügyelő urnák Helyben. Közöl- tetik tudomás s szigorú foganatosítás végett. Kolozsvári 2-dik tenyészállatkiállitás. (Folytatás.) 12. Az állatok tűz elleni biztosításának költségeit a rendező bizottság hordozza, ellenben más károk és veszteségekért felelősséget nem vállal. 13. Ki cselédet nem küldhet, annak állatait a rendező bizottság gondoztatja és pedig a ló, szarvasmarha és bivul osztályokban naponként és da— 183 rabonként 10 krajezárért; a baromfi gondozásáért külön dij nem jár. 14. A kiállítási istállóhelyiségeket a helypénzt fizetett állatok csakis egy nappal a kiállítás megnyitása előtt (tehát angusztus 31-én) és egy nappal annak bezárta után (tehát szeptember 4-én) vehetik igénybe. 15. A kiállítási állatok szállítására nézve a rendező bizottság a következő engedményeket eszközölte ki az érdekelt vasutak t. főigazgatóságánál : a) A magy. kir. államvasutak t. főigazgatósága 19828. 1883. sz. átirata értelmében összes vonalain f. évi szeptember hó végéig a következő mérsékelt díjtételeket engedélyezte: Lovak, öszvérek, csikók — 1 drb feladásánál kilóméterenként 3 frt 43 kr, legalább 2 drb feladásánál 1 frt 71 kr, szamarak, bikák, ökrök és tehenekért 1 frt 58 kr, borjuk és hízott sertésekért 70 kr, szopós borjuk, sovány sertések, kecskék, juhok, kos, ürü és kecskebakokért 26 kr, süldők, malaczok, gödölye és bárányokért 13 kr. E díjtételekben a kezelési illeték már bennfoglaltatik, azokhoz azonban a szállítási adó még hozzá számítandó. Ketreczbe zárt szárnyas-állatokért tényleges súly alapján 100 klgrm és kilóméterenként 0.26 kr. bankjegy-dij számittatik, mely egységtételben a kezelési illeték már bennfoglaltatik, a szállítási adó azonban még hozzászámítandó. Az állatkisérőknek a III. osztályban való utazásra menet- s jövetkor mindenkor személyvonatra szóló fél III. osztályú menetjegyet kell váltaniok. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. József fb’herczeg e hóban tartandó szemleutjában Háromszéket is érinteni fogja. Városunkba junius 26-án fog érkezni, délelőtt 11 óra 30 perczkor, s megállapodás nélkül tovább utazik Földvárra. A városi tűzoltó-egylet vasárnapi majálisának ■ nem kedvezett az idő. Már korán reggel borús idő volt, mindamellett a taraczklövésekkel adott jel után tűzoltóink zeneszóval kivonultak a szemerjai erdőbe. De az idő nem akart kiderülni, sőt mindjobban beborult az ég. A délutáni zápor azután végett vetett a mulatságnak. Nyilvános számadás. Az öukéuytes tűzoltó-egylet által jun. 3-án rendezett majálison bejött: 1) Belépti jegyekből és feliil- tízetésckből 76 frt 30 kr, 2) kakas-lövésből 14 frt 60 kr; ösz- szesen 90 frt 90 kr. Ezzel szemben kiadatott: a) zenéért 40 írt, b) egyéb szükségletekre 31 frt 54 kr; összesen 71 frt 54 kr., mit leütve a bevételből, marad tiszta jövedelem 19 frt 36 kr. Felülfizettek: Benedek János 1 frt 50 krt; Kelemen Lajos, János Dávid, Blaskó Lajos, Szinte József, Csutak János, Gyárfás Lajos 1—1 irtot; Salamon Ferencz, Csutak Gyula, Fogolyán István, Császár Sándor, Brandner Gyula, Bogdán Emil, Kupferstich József; Orosz Lázár 50 kr, Jávái Károly, Horváth Ferencz. Merő fekete, Nagy Károly rendőrbiztos, Pálfi Dánielné, Mr. Szász Károly, Kónya Gábor 50— 50 krt, és Páldeák Lajoska 25 krt. Összesen 15 frt 25 kr. Fogadják a t. íeliilfizetők és az érdeklődő közönség a rendezőség köszönetét. Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. junius 5-én. A rend ez ősé g. Bereczk város f. hó 2-án tartotta a tisztujitást. Polgármesternek Gábor Imre, főjegyzőnek Finta János, városkapitánynak I'arkas Ignácz, gazdasági tanácsosnak Finta György, aljegyzőnek Merta Kristóf, pénztárnoknak Pénzes Lázár, adógyüjtőnek Mikó Ferencz, számvevőnek Tréfás István, erdőbi- rónak Jenáki Ignácz s tiszti ügyésznek Kökösi Ivá roly választatott meg. f Cseh Emil, a kézdi-vásárhelyi ifjúság egyik legrokonszenvesebb tagja — mint sajnálattal értesültünk — több mint egy évi szenvedés után tegnap meghalt. f Halmy Ferencz. Pótolhatlan veszteség érte a magyar szinmüvészetet; egyik büszkesége, Halmi Ferencz, hosszas betegeskedés után pénteken éjjel meghalt. Halmi (családi néven : Sztarill') Ferencz, ssületett 1850. ápril 5-én Mező-Berényben, Békésmegyében ; gyermekéveit Békés Gyulán szüleinél töltötte. Atyja, Sztarill Vincze, Békésmegye főszámvevője volt, és anyja, született Dank Francziska, úgyszólván elkényeztetve nevelték egyetlen fiukat, kit 1859. októberben a szarvasi gymnasiumba adtak ; itt tanult 1861 végéig, a midőn az alkotmányos korszak beálltával atyját Budára, a főszárave- vőszékhez osztották be. Szülőit Budára követvén, folytatta tanulmányait 1863. április haváig, midőn atyja meghalván s családját vagyon nélkül szegénységben hagyván hátra, egy ideig rokonai segítségével, később egészen saját erejéből Aradon folytatta tanulmányait s tartotta fönn magát úgy, hogy kisebb tanulóknak leczkéket adott. 1864 novemberben br. Wasmer Adolf gyermekei mellé ment ki nevelőnek Dombegyházára, de itt már folyton a szinészet gondolatával foglalkozott, minthogy jobban magára volt hagyatva, s végre 1865. januárban bement Aradra, hol épen akkor Füredi vendégszerepeit. Természetesen első gondolata a színház volt, hói az nap a „Csikóst“ adták; előadás alatt s utána lázban vq!( ; egész éjjel nem aludt, s másnap reggel azon szigorú elhatározással, hogy bármi történjék is, ő színész lesz, fölment a színigazgatóhoz, ki akkor Szilágyi Béla volt, s addig rimánkodott, mig végre ez engedett kérésének, s fiatalsága és gyermekes külseje ellenére is fölvette társulatába, hol hat hétig fizetés nélkül, majd egy i évig 16 forint fizetéssel tengődött s csakhamar elsőrendű szerepeket játszott. Boldogult Együd, ki akkor már a társulat ismert és kedvelt tagja volt, nevezte őt el Halminak, s az ő jutalomjátéka alkalmával került a Halmi név először a szinlapra. Nyolcz évig sok nyomorral s bajjal küzdve bejárta a vidék majdnem minden városát, többnyire mint operette-tenorista, de azért a szenvedélye mindig a drámához vonzotta. Végre 1873. január havában, Szerdahelyi Kálmán halála után a nemzeti szinház igazgatósága vendégszereplésre hívta meg s még ez évben b. Orczy indentánds szerződtette a nemzeti színházhoz. Kezdetben a kritika sok gáncsolni valót talált rajta, Musset egyik vigjátékában azonban oly általános hatást ért el, hogy egyszerre megnyerte a közönség tetszését. — Ez volt az első nagy és mély hatás, melyet Halmi jellemszerepben aratott. Másik nagy sikere a 47-dik czikk- ben mint genrealak volt. — Egy kiélt roué, a ki elbúcsúzik a nőtől, kinek vagyonát s egészségét föláldozta. S emlékül hagyta neki a szalonjában elhullatott hajszálakat. Ez a búcsú, a hang, a mozdulatok, mind lélektani igazság és a plasztikai tökélynek remekei voltak. S ez időtől kezdve Halmi egymásután kapta a bravour-szerepeket. — Sőt minden szerepe, melyet eljátszott, bravour-szerep lett. A merev arezvonások mind megannyi ecsetté váltak, melyek művész kéz által vezetve az igazság színeivel festették a valóságot. S a vézna szögletes legényke a nemzeti szinház egyik dísze, s a közönség és kritika kedvencze lett. De betegeskedni kezdett. Az az irtózatos betegség, mely annyi életet elrabolt már, a tüdővész őt is hatalmába ejtette. Hasztalan keresett gyógyulást Olaszországban, a láz évről évre erősebben tört ki. Február végén ismét Olaszországba ment. Utolsó föllépte a „Párisi Re g á n y “-ben volt, melyben Chevriál báró a legkitűnőbb szerepei közé tartozott. Övéinek, ismerőinek szeretete kisérte a távol országba, honnan kiolthatatlan vágygyal kívánkozott haza a színpadra. Olaszország festői tájai, barátságos napja nem tudtákfeledtetni a színpadot, a fes- tékes dekorácziókat, a gáz fényét ; a színpadhoz fűződött minden gondolata, minden vágya. Nem játszani annyi volt előtte, mint betegnek lenni, és a mint egyik olaszországi levélben tréfásan említette, nem tartóztatta magát vissza, hogy olykor-olykor ne „szinészkedjék egy keveset.“ Visszajött. Altatta magát, jobban van, de egy tekintet megtört testére elég volt, hogy ismerőseiben a legszomorubb aggodalmakat keltse. Müvésztársai meghatóan fogadták. Csókokkal, virágokkal halmozták el, de a szeretet minden nyilvánulása sem vala képes megtartani az annyira féltett életet. Május hóban már a legvér- mesebb reményiiek is felhagytak minden reinény- nyel. Halmi egészsége rohamosan hanyatlott, napról-rapról rosszabbul lett. A válság pénteken délután állott be. A gyötrő láz megszűnt és testét hideg veríték borította el. Barátjait csak egy-egy perezre ismerte meg; mindegyikhez intézett nehány szót. Bercsényi Bélának e szavakat mondotta távozáskor: „Isten áldjon meg!“ Mind a ketten köny- nyeztek. Földényit pedig figyelmeztette, hogy vigyázzon egészségére, mert a legdrágább kincs. Eg- ressy Ákost megkérte, hogy fordítsa ágyában a napfelé, „Óriási erőddel könnyen megteheted ezt!“ tette hozzá. Paulay igazgatóval vidáman beszélgetett színházi dolgokról. Gyermekeit is több ízben behozatta és nyájasan 'ölelgette. Éjfél után a beteg nyugtalan lett és félre beszélt. Egyszerre felkiáltott: „Jaj istenem, végem van, segítsetek ! és néhány nehéz sóhaj után kiadta lelkét. Temetése vasárnap délután fél három órakor történt a közönség nagy részvéte mellett. A fővárosban pár nap alatt egymásután két feltűnést keltő öngyilkosság történt: csütörtökön Barna Zsigmond fővárosi tanácsos, szombaton Bajkay Sáu- dor volt alkapitány főbe lőtte magát. Barnát az üldöztetési mánia kergette a halálba, Bajkay korunk laza erkölcseinek az áldozata. Barna feledhet - len érdemeket szerzett magának a főváros megma- gyarositásában. Mint tanácsos, a főváros legszere- tettebb hivatalnoka volt. Alárendeltjeinek nem főnöke, hanem barátja. A törvényhatóság is különösen kedvelte hivatalnoki pályája alatt. Hat év óta tanácsos, azelőtt hosszabb ideig a főjegyzői tollat vitte s abban a kitüntetésben részesült, hogy az ő idejében a főjegyzői fizetés a tanácsosi fizetéssel egyenlő fokon állt; sem előtte, sem utánna nem történt ez mással, csak most czélozzák ismét az uj szervezési javaslattal. A legnehezebb ügyosztályok terhe nehezedett vállaira; előbb az adó, kósőbb a gazdasági, majd a középitési osztályoké, de kitartó szorgalommal dolgozott folyton з rá nézve mindig megmaradtak a délutáni hivatalos órák, ha ezeket a tanács eltörölte is. Egy zajtalanul, csöndben és munkában eltöltött élet áll a megrendítő katasztrófa mögött. Körülbelül egy év óta kezdte üldözni az a gondolat, hogy ármánykodnak ellene, azzal rágalmazzák, hogy meg hagyta magát vesztegetni, rendőrkémek járnak nyomában stb. Ráth főpolgármesterhez írott levelének gondolatmenetén, mint tragikus véget ért életének rósz szelleme, mindenütt a régi pestvárosi jegyzői pecséttel s elveszett régi iratokkal találkozunk. A pecsét — mint ő írja —- egy ízben elveszett, azután megkerült íróasztala egy rejtett fiókjában. Sokat tanakodott magában, hogy átadja-e a polgármesternek, de I nem merte, mert fegyelmi vizsgálattól félt. S ez az
