Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-03 / 45. szám

179 —

Miklós, Domokos Albert stb. uraknak a vonómarhájuk gyenge volt, azoknak nem mért utat. Mi gyenge elméjű emberek annálfogva azt hittük, iníkép ebből az következik, hogy az elöljáróság megfenyittetik, és oda utasittatik, hogy a bírságot ne egyenlő arányban, hanem érdem szerint oszsza ki, azonban fájdalom, csalódtunk, mert éles eszű szolgabiránk más véleményen volt és 727 számú jelentésében az alispán urnák a mi megbirságolta- tásunkat helyesnek, az elöljáróság eljárását „korrektnek“ és minket az 1874. évi XXXIV. t. ez. 39. § sa alapján ráadásul zugirászatért megbüntetésre méltóztatott fel ajánlani. Mi addig hallgattunk ez ügyben a nyilvánosság terén felszólalni, nehogy azt félre magyarázzák és annak olyan szándékot tulajdonítsanak, a mi igaz ügyben nem szükség és nem is czélunk : a terrorizálást, de miután ez ügyben februárius óta ok nélkül várakozunk: bátrak vagyunk a ngos kir. tan. alispán úrhoz vagy a tekintetes közig, bizottsághoz azon alázatos kérdést intézni, miszerint 1 : Van e szándékában a nyo- mozat rendén bebizonyosodott szándékos visszaélésért az elöljáróságot megbüntetni ? 2. Van-e szándékában az elöljáróságot oda utasítani, hogy a közmunkát, illetőleg az az után eső váltságot mindenkitől nem vaktában 1 halom után 1 irtot, hanem a számbavétel alkalmával talált eredményhez képest követelje? Ebbéli elhatározását annyival inkább kérni bátorkodunk mivel ellenesetben igaz ügyünk helyes elbírálása végett felsőbb helyre leszünk kénytelenek folyamodni.

Többek nevében

Egy aránytalanul megbírságolt közmunkás.

T a n il g y.

Hétfalu bizalmi irata Kods Ferencz brassómegyei tanfelügyelőhöz.

Nagyságos ni. kir. tanácsos és tanfel ügyelő ur !

Iskoláinknak községiekké átalakítása óta mindig hálásan emlékezünk meg tanfelügyelő urainkról, kik szegény, elhagyatott népünk nevelési és oktatási ügyét fáradhatlan buzgalommal oly szép fejlődésnek inditák, mely minden elfogulatlan hazafi szivét örömmel tölti el.

Nemzetünk e nagyérdemű apostolainak oly édesen ápolt reményét, messzeható törekvéset és szivünkben megfogant szellemét már nehány év óta nagyságod erősiti, terjeszti s valósítja.

Hálátlanság bűnébe esnénk, ha csak egy perczet is késnénk hálás elismerésünk kifejezésével eddig tanúsított tényei mellett azon újabb intézkedéséért, miszerint kis gyermekeink óvódába járhatnak Hétfaluban.

Ezüstünk, aranyunk nincs, mert e kincset — fájdalom ! — mindig régi nyomorgatónk emészti meg ; de van más kincsünk : szivünk forró hálája, ezt méltóztassék tőlünk eddigi és ezutáni munkásságáért elfogadni. A hizelgés nem kenyerünk, de az érdemet elismerni hazafiui szent kötelességünk.

Elismerésünkre mindig számolhat az, ki nem szőrszálhasogató Írói viszketegségi, idétlen „Libertás“ szájhősködéssel, hírlapokban kürtőit mézesmázos, igen ritkán teljesíthető ígéretekkel, hanem szebb jövőt teremtő tettekkel áll ki érettünk a küzd térre.

Nagyságod mint tett embere, kiváló helyet foglal el Hétfalu történetében.

Az élet ura tartsa meg nagyságodat sok éveken keresztül szegény népünk boldogságára !

Mély tisztelettel vagyunk

Hétfaluban, 1883. május 28-án

Nagyságodnak alázatos szolgái:

Bacs falu község vészéről'. Domokos István, közs. jegyző. Gödri Márton, bíró. Borcsa Mihály, lelkész. Kövér Lázár, községi tanító.

1 árkos község részéről : Busz János, közs. jegyző. Tóth Andi ás, bnó. Borcsa B. János, községi pénz- tárnok. Grosz Frigyes. Kiss Árpád. Kiss Lajos, tanító. Papp János, tanító. Pünkösti Mihály.

fset natjalu község vészéről .* Sípos János, jegyző Kiss János, buó. I éter András, közs. pénztárnok. Gödri Anna. Erdélyi Márton. Binder Lajos, isk.-sz. elnök. Gyurka József, vezértanitó. Michaelis Lipót, tanító. Gáspár Anna, áll. óvónő.

Hossza falu község részéről : Henter Gábor. Gödri János. Dr. Pataky Albert, k. orvos. Gávrus János, jegyző. Magyarósi Ferencz, jegyző. Isiik András, Köpe István. Sánek Péter. Vakhold Géza. Papp Gy. Janos. Veres Sándor, felső népisk. igazgató. Bede Dániel. Acs János. Kupcsay János. Köpe János, önk. tűzoltói főparancsnok. Deák Sándor. Kovács Mihály, tanító.

Kolozsvári 2-<lik tenyészállatkiállitás.

7883. szegd. 1. 2. 3. napjain a kolozsvári sétatéren rendezi az erdélyi gazdasági egylet állatkiállitási szakosztálya.

A kiállítás napirendje a következő.: blsö nap: Szombaton, szeptember 1 én délelőtt 9 órakor az ál latki áll i tás megnyitása, a bíráló bizottságok működése ; délután 4—7 óráig zene. Belépti dij e napon 1 frt.

Második nap: Vasárnap, szeptember 2-án délelőtt 11-t<d 1 óráig és délután 4—7 óráig zene. Belépti dij e nap0n 30

Harmadik nap : Hétfőn, szeptember 3 án délelőtt 10 órakor lóvásár és lóárverés; délután 3 órakor a dijak kiosztása ; 4—-7 óráig zene ; este 7 órakor a kiállítás bezárása. Belépti dij e napon 50 kr.

Katonák (az őrmesterig bezárólag) és gyermekek a belépti dijaknak felét fizetik.

Névre szóló, állandó belépti jegynek (mely mind a három napon tulajdonosa által akárhányszori belépésre használható) ára 2 forint.

A kiállítás naponta délelőtti 9 órától este 7 óráig nyitva áll.

Által ános tudnivalók:

1) A kiállítás állandó helye a kolozsvári sétatérnek északnyugoti oldalán e czélra külön elkerített területén van,

2) A bejelentések folyó évi augusztus hó 1-jétől kezdődőlcg az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatalához Kolozsvárra intézendők és legkésőbb augusztus hó 15-ére beküldendők; a szükséges bejelentési ivek díjtalanul küldetnek meg. A bejelentő az iv minden rovatának pontos és hiteles kitöltéséért felelősséget vállal. Különösen fontos, hogy az illető állat netáni eladási vagy kikiáltási ára számmal és betűvel legyen kiírva; az araknak méltányos megállapítását úgy a kiállítási vásár, mint az egyesek érdekében a t. tulajdonosok teljes figyelmébe ajánljuk.

3) Minden bejelentéshez az esedékes helypénz is mellékelendő, e nélkül a bejelentés tekintetbe vétetni nem fog.

A helypénz a kiállítás tartamára következőleg van megállapítva-:

I. lovaknál : mén vagy csikós kauezának külön rekesz (box) 5 frt, egyes kanczának állás 3 frt. IL, III. és IV. szarvasmarha és kiválóknál : tenyészbika darabonként 3 frt, más marha 2 frt. ^ V. és

VI. juhok és sertéseknél csomónként 2 frt. \II. baromfinál törzsenként 50 kr.

A kiállításra küldött állatokat a helypénznyugta igazolja.

4. Pénzdíj at csak tenyésztő nyerhet.

Az odaítélt dijakat jelző táblácskák kifüggesztése

a bírálóbizottságok működésének befejeztével azonnal történik.

5. A szeptember 3-ára kitűzött lóvásáron és lóárverésen bárminő nem kiállított lovak is 1 frt engedélydij lefizetése mellett — elővezethetők és lóárverésre 50 kr., az állandó belépti jegyek itt is érvényesek.

6. A bíráló bizottság részben a gazdasági egyletnek e czélból felkért t. kiküldötteiből, részben a rendező bizottság által közvetlenül meghívott szakemberekből alakul.

A bírálat (úgy mint 1882‘ben) az értékszámrendszer szerint történik, a biráló bizottság szabályzata jelen értesítés függelékében olvasható.

Kiállító a saját osztályában biráló nem lehet.

7. A bejelentett állatoknak legkésőbb szeptember hó 1-én reggeli 6 órakor (a kellő egészségügyi bizonyítványokkal ellátva) helyt kell lenniök és a kiállítást, — még eladásuk esetén is — szeptember 4-én, hajnal előtt elhagyniok nem szabad. Miután azonban a bírálat nyomban a megnyitás után fog megtörténni, a t. kiállítóknak érdekükben áll állatjaikat már a megelőző napon, (tehát aug. 31-én) elhozni s elhelyezni, hogy az állatok a helyet megszokják és a netán távoli útnak fáradalmait kipihnnjék.

Szilaj állatoknál maga a tulajdonos tartozik arról gondoskodni, hogy azok sem a személyzetet, sem a látogatókat ne veszélyeztessék.

8. Az állategészségügyi s állatrendőri felügyeletet az e czélra külön megbizott állatorvos gyakorolja.

9. Azon kiállítóknak, kik takarmányról saját maguk gondoskodni nem kívánnak, a rendező bizottság fog piaczi áron jó minőségű takarmányt rendelkezésre bocsátani.

10. Azon kiállítók vagy látogatók, kiknek a kiállítás tartalmára szállásra van szükségük, szíveskedjenek e tekintetben idejekorán Bartha Lajos úrhoz Kolozsvárra fordulni.

II, Minden kiállító kívánatra saját személyére szóló egy darab állandó szabadjegyet nyer. Az állatokat gondozó személyzet színes karkötőt visel, melyért darabonként 40 krajezár fizetendő s a bejelentéssel egyidejűleg beküldendő. E karkötőt másnak átengedni öt forint büntetés terhe alatt tilos.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

Adományozás. A Kezdi-Vásárhelyit székelő „Há- romszóki Erzsébet árvaleány-nevelőintézet“ javára Rezső trónörökös 25 frtot, Albrecht főherczeg 50 frtot s Koburg Fülöp herczeg 10 frtot adott.

PÓtsa József főispán ur múlt hó 20-án Kézdi- Vásárhelyre ment, hogy a kantai árvízkárosultak állapotáról személyes meggyőződést szerezzen. Megszemlélvén az ártért, erélyes intézkedéseket tett, hogy a Torja vizének a régi mederbe való visszaszorítása iránti megyei intézkedés haladék nélkül végrehajtassék s egyszersmind távirati jelentést tett a kormánynak a kantaiak kétségbeejtő helyzetéről, mire a válasz vasárnap érkezett meg szintén táviratilag, mely a főispán urat kormánybiztossá nevezte ki. A főispán ur most azonnal a legnagyobb erélylyG kezdette meg a megyei mérnök áltál

kidolgozott tervszerinti ármentesitési munkálatot. Kiterjedt gondja az árviz által sújtott lakosokra is ; megrendelte, hogy a pinczékből és lakásokból a viz kiszivattyuztassék s azokat, kiknek házait a viz annyira elöntötte, hogy azokban az egészség veszélyeztetése nélkül lakni nem lehet, hatóság által egészséges száraz helyre vitette s össze- iratta a segélyre szoruló ínségeseket. Az ármentesitési munkálatok hétfőn reggel vették kezdetüket a főispán ur személyes vezetése mellett és pedig két ponton: Torja alatt, hol a viz által alkotott uj medret gáttal rekesztették el, s a kézdí- vásárhelyi határon, hol a réteken keresztül törő viz elvezetésére egy mellékág ásatott. Estére az uj ág már teljesen elkészült. A főispán ur mellett Szőcs József polgármester és Molnár Dénes város-; kapitány segédkeztek elismerésre méltó lankadhat- lan buzgalommal.

Albert Károly urat, a helybeli Székely-Mikótanodában tornatanitót, s az előkészítő osztály vezetőjét, s lapunk munkatársát, Kolozsvárit a városi tornaintézethez egyhangúlag megválasztották torna- tanítónak. Üdvözöljük e jól megérdemelt kitüntetésért !

József fóherczeg, a honvédség főparancsnoka e hóban hosszasabb körutat tesz az erdélyi részekben. Az utazási terv a következő: Junius 19-én a reggeli gyorsvonattal megérkezés Kolozsvárra s 10 pereznyi tartózkodás után tovább utazás Marosvásárhelyre. Junius 20-án Vásárhelyit szemlét tart az összpontosított honvédcsapatok s a tan-zászlóalj fölött s másnapig ott marad. 21-én folytatja útját Gernyeszegen át Szászrégenbe, a hol hasonlóképen szemlét tart a honvédség fölött. 22-én ismét kocsin tovább indul s Topliczán át Gyergyót s Borszék fürdőt látogatja meg. Ez eltart junius 25-éig, a mikor előbb Csíkszeredába és még aznap este Tus- nádra érve, egy napot itt időzik. Tusnádról 26-án indulva, 27-én reggel a személyvonattal Kolozsváron át visszatér Budapestre.

Szabó Dániel b. ügyvéd, Kézdi-Vásárhely város tiszti ügyésze az egykori „Székely Közlöny“ szerkesztője s a „Székelyföld“ munkatársa múlt hó

28-án 33 éves korában peritiflitiszben meghalt. Temetése szerdán délután ment végbe nagyszámú résztvevők jelenlétében. Ott volt a kir. törvényszék, járásbíróság, honvéd tisztikar, városi tanács, az ügyvédi kar, tanítói kar, ipartársulatok stb. A háznál Szőcs József polgármester, a templomban Székely János ref. lelkész és Kovács István segédlelkész, a temetőben ifj. Dobay János, a „Székelyföld“ szerkesztője mondott búcsúbeszédet. A megboldogultat a tanítói dalkör gyászéneke mellett helyezték atyja mellé a családi sírboltba. A korán elhunyt egyike volt a kézdi-vásárhelyi ifjúság legmunkásabb s legtehetségesebb tagjainak s halála, mely annyi szép reményt semmisített meg, általános részvétet keltett.

Halála előtt kiterítve. Nagyváradon e hó 26-án

különös eset történt. Egyik úri háznál alkalmazott , öreg szolga halálos ágyán feküdt s úgy látszott, hogy perczei már megvannak számlálva. Öreg felesége, ki szolgálatban állott a szomszédságban, nehogy a bekövetkező halál esetére magára hagyatva legyen a beteg, úgy tartotta, hogy egyre megy az, akár előbb egy órával, akár később teljesíti a halottal szokásos teendőket, kapta magát, kihúzta a hallálal vívódó öreget az ágyból, beültette egy kád friss vízbe, megmosdatta, tiszta ruhát adott reá s egy nagy teknőbe szépen kiterítette. Hogy pedig a czeremónia teljes legyen, kinyújtóztatta a beteget, kezeit elől imára kulcsolva össze, állát pedig felkötötte, végre szemeire nyomasztó súlyú két rózpitykét tett. A szomorú szertartás után pedig nyugodtan ment vissza gazdájához jelentvén, hogy férje urával már végezett. A magára hagyott ember aztán csakugyan meghalt, az asszony értesítette a háziakat, kik, mint a Szabadság írja, csodálkoztak azon, hogy az öreg halála pillanatában olyan tiszta, te’jesen kimosdott állapotában volt. Mikor pedig kérdezték az asszonyt, ki úgy látszik együgyüségből követte el a kegyetlenséget, azt mondta, hogy mindegy volt már a szegény urának akkor, hiszen mikor a vízből kihúzta is már alig „böfögött néha“.

Asszonyok és leányok, ne fűzzétek magatokat I

Tegnap temették el egy gazdag ember feleségét, kinek sorsa megérdemli, hogy visszarettendő példa gyanánt elmondjuk a gyönge nemnek, mely szereti magát erősen fűzni. A szerencsétlen asszony ugyanis az erős fűzés áldozata lett. Még leánykorából való volt az a szenvedélye, mely halálát okozta. A szegény nőnek hosszú, kínos betegség keserítette meg egész életét, boldog házasságát, úgy hogy végre óhajtott megmentöként kellet üdvözölnie a halált.

A gépkezelők és fütök számára az állami köz épipartanodában rendezett második tanfolyam eredménye. A tanfolyam dr. Herich Károly min. osztálytanácsos által nnilt évi november 2-án nyittatott meg és folyó évi május hó 3-áig tartott, mely idő alatt csak a főünnepnapokon nem volt előadás, b tanfolyamot a beiratkozott 240 munkás közül 180 végezte el, a többiek — kiknél a kellő szorgalom és kitartás hiányzott - évközben kimaradtak, a szóbeli előadások köznapokon estve 7 órától ü-ig tartattak, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12 óráig rajztanitás vagy kirándulások voltak. A tanfolyam egész tartama alatt 28 kirándulás volt a fővárosi nagyobb gépgyárakba, gép raktárakba és gőzmalmokba. Előadatott e tanfolya-