Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-05-24 / 42. szám

kedvezményeket sem ad, mint az Ausztria-Magyar- országgal való forgalomban. Bulgaria ugyanerre kötelezi magát Törökország és Szerbia iránt, c) Törökország és Bulgária a kölcsönösség elvénél fogva ugyanezen előnyökben részesülnek a szerbiai vonalokon. Ez előnyök szintén biztosíttatnak számukra a budapesti magyar csatlakozó vonalon, valamint azokon, a melyek most Budapestet Bécscsel összekötik, a mennyiben előbbi konczessziókkal szerzett jogokba nem ütközik.

XI. czikk. A kérdéses vasutak az áruk és személyek szállítására főállomásaik közt, Konstantinápolyi és Szalonikit is beszámítva, közvetlen vonatokat fognak indítani. Közvetlen vonatok fognak hasonlóképen közlekedni az említett főállomások (Konstantinápoly t és Szalonikit is ide értve) közt egy részről, Bécs és Budapest közt más részről. Az igazgatóságok a nemzetközi forgalomban alkalmazandó szabályzat és közvetlen tarifák megállapítása végett kötelesek egyezséget kötni. A közvetlen tari- fák egyenlő kilométeres díjegységek alapján sza- batnak meg. De számításba kell venni 10: 1000 emelkedéseket, valamint 600 méter radiusos kanyarulatokat, oly quota szerint, a mely nem lehet nagyobb 100 százaléknál. A vasutak ezen egyezségét az illető kormányok megerősítik.

XII. czikk. Minthogy a konvenczió alapján épített vasutak czélja nemcsak Ausztria-Magyarország, európai Törökország, Szerbia és Bulgária összeköttetésének könnyítése, hanem az utóbbi tartományok gondoskodni fognak, hogy azon személy- és teher- vonatoknak, a melyek a transitót teljesitik, közvetlen és alkalmas csatlakozásuk legyen úgy egymás közt, mint a csatlakozó vonalakon. A fényes porta szintén fog gondoskodni a csatlakozásról a már meglevő konstantinápolyi és szaloniki vonalon is. A Bécsből és Budapestről Konstantinápolyig és Sza- lonikig közlekedő személyvonatok számára nézve világosan megállapittatik, hogy naponkint legalább egy vonatnak kell indulni, a mely minden irányban fog közlekedni a posta- és személyszállítás végett, óránkint legalább 35 kilóméter gyorsasággal, a melyet a megnyitás első évében 30 kilométerre lehet csökkenteni.

A szerb egyházügyek.

Angyelics patriarcha múlt szombaton este elutazott Budapestről. Itt időzése alatt látogatást tett Tisza Kálmán miniszterelnöknél és Trefort Ágoston vallásügyi minszternél.

A „Nemzet“ szerint az a hir, hogy a kormány akár őt, akár az újvidéki és temesvári püspököket meghívta volna Budapestre, hogy velük a kongresszus összehívása iránt „tárgyalásokat“ folytasson, alaptalan; az újvidéki és temesvári püspökök, kik csak a kultuszminiszterrel érintkeznek, ezúttal nem is látták Őt.

Ismeretes, hogy a szerb congressus választmánya elhatározta, a kormányhoz küldöttséget meneszteni, mely kérni fogja a congressus összehívását junius 8-ikára. E küldöttség, melynek vezetője Zsivkovics, tagjai Maximovics Miklós orsz. képv. és Szubotics János congressus választmányi tag, e napokban fog feljönni Budapestre. A korai Íny csak akkor fog a congressus összehívásának kérdésével foglalkozni, ha előtte lesz a küldötség által benyújtandó kérvény.

E congressus majdnem kizárólag azon terjedelmes, közel nyolczvan ívnyi operatummal fog foglalkozni, melyet a zsinat kidolgozott és melyet Angyelics patriarcha már mintegy három hóval ezelőtt átadott a kormánynak. Ez az operatum eddig

Annyi bizonyos, hogy alig van Magyarországon szépirodalmi lap, melyet ő kedvelt dolgozataival ne támogatott volna. A „Vasárnapi Újságnak“ 3 évig volt tárczairója, majd segédszerkesztője. Később Pázmándy Dénes felszólítására a „Delejtü“-t szerkesztette, igazi franczia szelemmel. Majd a „Budapest“ napilapot, „Közvéleményt“ szerkesztette. Az „Egyetértésnek“ hosszabb ideig volt Eötvös Károly- lyal együtt a legkedveltebb vezérczikkirója s innen jött a „Pesti Hirlap“hoz, melyet oly nagy tapintattal s annyi élénkséggel szerkeszt.

Az igaz is, hogy roppant szorgalmas szerkesztő, ki minden idejét a lapnak szenteli. Alig van a lapnak munkatársa, a ki annyi órát áldozna lapjának, mint Borostyám. A lap annyira igénybe veszi, hogy alig érintkezhetik'la társadalommal, noha lapja leghívebb tükre a társadalmi életnek. Annyira elzárkózva van a szerkesztői teendők által, hogy mint ő maga mondja, ha szerkesztőnek jó nem volna, bízvást felcsaphatna, trappistának. Pedig társaságban a legszeretetreméltóbb emberek egyike, s ha Eötvös Károly nincs a társaságban, hát ő tartja azt el többnyire franczia-izü aperçukkal. S noha a szerkesztőségben erősen viszi a gyeplőt, barátja neki minden munkatársa.

Jellemzi az is, hogy mint hírlapíró, mindég ellenzéki volt, s semminemű fluctuatiók el nem tántorították.

Ártatlan sportjai közé tartozik a czélba lövöldözés és a vívás, annak különben nem egyszer vette már hasznát az életben, a becsület mezején.

Most is, hogy nála tiszteletünket teszszük épen

a kormány részéről közvetlen érdemleges intézkedés tárgyát nem képezhette miután a zsinat egyoldalú informátiójával a kormány be nem érheti. A szerb egyház szervezetének oly gyökeres átalakítását javasolja az, mely az 1869; IX. törvényczikk gyökeres megváltoztatását tenné szükségesé. A szerb egyházautonomiát ezen törvény ugyanis úgy szabályozta, hogy a világi elemnek az egyházival szemben domináló befolyást biztosított, amennyiben pl. 75 congressusi tag közt csak 25 egyházi van. Az Angyelics-féle operatum meg akarja változtatni ezt az alapot és az egyházi elemnek sokkal tágabb tért akar a congressusban adni. Természetes, hogy a kormány ily nagy horderejű ügyben a kongres- sus által képviselt világi elem meghallgatása nélkül végleg nem dönthet.

i== 167 ~

A csángók.

Múlt számunkban közöltük a csángó-magyar - egyesület titkárának, László Mihálynak egy táviratát, melyet Somssich Pálhoz intézett s melyben a felmerült nyugtalanító hírekkel szemben kedvezően nyilatkozik a Pancsova melléki csángók helyzetéről. László Mihály a szárnyra kelt hírek valóságáról meggyőződni akarván, személyesen szállt ki a telepekre s igy mint szemtanúnak, hitelt érdemel tudósítása. Az „Egyetértésihez intézett egy másik táviratában a következőkben adja elő a csángók helyzetét ;

Pancsova, máj. 16. Nagygyörgyfalván május lökén a csángó-magyar egyesület nevében hivatalosan bejártam a torontáli és temesmegyei csángó telepeket, hogy személyesen látva, meggyőződjünk arról, vájjon csakugyan oly rémitő-e csángóink állapota és oly rettenetes-e a nyomor, mint a hogy azt Torontálmegye közgyűlésén az ország megdöb- bentésére Szeutkláray Jenő előadta.

Szigorúan vizsgálódva, mindnyájukkal beszélve és köztük tartózkodva, úgy találtam, hogy a csángók állapota nemcsak nem elviselhetlen, hanem megnyugtató és a nyomor helyett egészséges rendesen táplálkozó [népet találtam, a melynek van elegendő élelme és van munkája. A nép férfia, asszonya, gyermeke serényen dolgozik, kivéve a munkaképtelen öregeket, vagy több kisebb gyermekekkel biró özvegyeket, a kik azonban eddig sem szenvedtek szükséget. Az adományokból begyült élelmi szerekből kaptak lisztet, főzeléket s nemcsak ezek, de a többiek is mindeddig bőviben voltak az élelmi szereknek. Ptendesen kaptak minden élelmi szert ; nyomornak, éhhalálnak semmi nyoma, de nem is olyan a bukovinai székely, hogy a napra ülve, keresztbe tett kezekkel várja az éhhalált.

Sorba járva kérdeztem: „Ki éhezett közületek ?“

„Senki uram !“ volt a válasz.

„Azt halljuk nyomorúságban vagytok?“

„Nem mi, uram, csak munka, csak dolog legyen, mert mi dolgozni akarunk s mig munkát kapunk, nincs nekünk bajunk, mert mi erősen szeretünk dolgozni.“

Ezt nem csak a férfiak, hanem a munkaképes asszonyok is bizonyos büszke önérzettel mondták és hozzá tették, hogy „mi otthon is meg Moldvában is munkából éltünk.“

Csak legyen mindig dolog, a helyzetet és a vidéket is megszokják. Beteg jelenleg a meleg daczára csak 12 van, ezek közül egy mellbeteg, egynek szívbaja van ; mindkettő öreg, a többi szem- fájos vagy torokbeteg. A korház tiszta, rendes. Minden harmadnap Alföldi, pancsovai orvos látopisztolyainak tisztogatásaival van elfoglalva ; de e foglalkozásban akárhányszor megzavarja egy-egy szurtos szedőgyerek, a ki kéziratért jön a „Magyarország és a Nagyvilág“ számára, melynek Mik- száthtal együtt a szerkesztője.

A tulajdonképeni munka csak ezután vár rá, mi kor a napi események felett szemlét tartva a „Pesti Hírlap“ holnapi számának szerkesztésébe fog. Hihetetlen gyorsasággal tekinti át a párisi, berlini, bécsi újságokat, egy tekintetre fölismeri az átveendő érdekes dolgokat, melyeket aztán az egyes munkatársak között szétoszt. Majd gondoskodik a holnapi vezérczikk tárgyáról, három tárczáról, reportereket küld nevezetesebb események és közérdekű dolgok színhelyére, a főszedővel minden negyedórában számol, mennyi kéziratra van még szükség, egyik-másik mellékletre megszabja a kéziratok és czikkek beosztását, átfutja az újabban érkezett lapokat és correspondentiákat, átdolgozza vagy átdolgoztatja a gyakorlatlan toll nyomait magán viselő beérkezett munkákat; szóval lelket önt abba a chaosba, melyből másnap megszületik a „Pesti Hírlap.“

De ime az első szobákban már sürgés-forgás támad. A munkatársak már gyülekeznek. Talán már hozzá is látnak a dologhoz.

Elbúcsúzunk Borostyám úrtól, kiben önök egy régi jó ismerőst, egy kitűnő irót, tapintatos, szorgalmas szerkesztőt és a legszivélyesebb embert ismerték meg. Jövőre mind bemutatom önöket a . többi munkatársaknak.--------------------------.—

g

atja a kórházat és a betegek pontos és előirt élelmezésben részesülnek.

A munkaképesek eddig 10548 munkahét alatt végeztek 8438 forint és 40 krajczár ára munkát, melyből átlag minden munkaképes lélekre naponkint 80 krajczár esik, legyen az férfi, asszony vagy gyermek. A munkaképtelen öregek és sok gyermekű özvegyek adományokból élnek és jelenleg gyé- kénysáturokban laknak ; még pedig Nagygyörgyfalván 732 lélek a számukra kijelölt házhelyeken a régi telepitvényes bolgárok közt. Van veteményes kertecskőjük és a már kiadott két hold földbe tengerit, krumplit vetettek, sőt buzavetés is van.

Az ideiglenesen kiosztott föld nem haszonvehe- tetlen, mert a belvizek lecsapolásával még jobb termelőföldek lesznek. A házhelyek és a többi földek kiosztása bizonyítja, hogy Nagygyörgyfalván van és lesz még elég föld kiosztásra, most mindenki annyit kapott a mennyit kért és pedig ösz- szesen kértek 868 holdat.

Hogy viz és sár alatt állana a föld, melyet a csángóknak kiosztottak, itt-ott levő kevés belvíztől eltekintve, nem való, sehol sem találtam nagyobb vizet, nem is lehet, mert szilárd hatalmas, erős töltések védik a Duna kiöntésétől a Nagygyörgyfalván letelepített magyarokat.

Kezdetben barátságban éltek a velük lakó bolgárokkal, de gonosz izgatók, kik a zavarosban halászni szeretnek, nyugtalanították, sőt felizgatták a csángókat is azzal, hogy a csángó-bizottság egyes tagjait iparkodtak többször félrevezetni irka-firkáikkal. De sikerült nekik nehány csángót is reá venni ígéretekkel és itallal, arra, hogy a főispán előtt megjelenve, a különben becsületességhez és igazmondáshoz szokott emberek nyomort hazudjanak. Az izgatók ismeretesek; egyik ezek közül egy magyar- országi csavargó, ki csángó ruhában letelepítését akarta kierőszakolni, a másik egy kétes falusi jegyző, kiről furcsa hírek keringenek, s a ki vagy állását félti, vagy eszköz azoknak kezében, kik félrevezetik a megye hazafias közönségét és a kik érthető okokból megijedve nézik a magyarok letelepedését.

VEGYES HÍREK.

Májusi hó. Soha ilyen májust ! Szeszélyes, mint a legszeszélyesebb április. Alig derül ki egy kissé, pár óra múlva ismét beborul s esik. S ha esni kezd, napokig várhatunk egy kis tavaszi napsugárra. Nyári zivatarok és hűvös, késő őszre emlékeztető esők váltogatják egymást, megszakítva egy-egy tikkasztó hőségü nap által. Hétfőn estefelé s kedden reggel azután változatosság kedvéért hó is esett esővel vegyesen, sőt ma délelőtt is szállinkózott. A hegyek köröskörül hóval fedvék.

Arviz. A vasárnap, hétfőn és kedden folytono- nosan tartó eső ismét áradásokat okozott. Áz Olt a réteket elöntötte, a vámház és hid között a város végén az utón foly keresztül. Különösen sok kárt okozott az ár a Feketeügy mentében levő falvaknak, melyek közt a közlekedés nehány napra egészen fennakadt. Imecsfalva és Szent-Katolna között az ut egészen viz alatt áll, úgy hogy még ma is, midőn már sokat apadt az ár, negyed óránál tovább folytonosan tengelyig érő vízben kelle gázolni.

Bálint László bereczki plébánost — mint hiteles forrásból értesültünk — a püspök esperessé nevezte ki. Örvendünk a rég kiérdemelt kitüntetésnek. Ad multos annos !

Öngyilkosság. Nagy feltűnést kellett Imecsfalván egy a müveit osztályhoz tartozó fiatal hölgy, Ma- kovics Berta öngyilkossága. Végzetes tettét pénteken délután 4 óra körül követte el. Kiment a Feketeügyhöz, hol a „Komló-szegelet“ nevű kaszálónál egy leányt talált ; azt előbb sétálni, azután fürdeni hivta, Majd pár szóval elbúcsúzott tőle s beleugrott az utóbbi esős idők alatt nagyon megnőtt Feketeügybe. Egy férfi is látta, midőn beugrott s odafutott, hogy segítsen rajta, de a szerencsétlen eltűnt a hullámokban. Vasárnap délután találták meg közel azon helyen, hol beugrott, egy a vízbe vert karón fennakadva s kedden délelőtt temették el. Csodálatos, hogy bár két napig vízben volt, sem fel nem volt pufiadva, mint a vizbe fúltak szoktak, sem a szabad légre hozva nem kékült meg. A szerencsétlen korán elvesztve szülőit, nagynagyanyjánál özv. Geréb Lászlőné asszonynál tartózkodott.

Adakozás. Dobfeneki Sypos Irma k. a. Borszékről néhai Vasady Gyula volt muzeumőr síremlékére 5 o. é. forintot adott.

Kurtapatakon a roncsoló toroklob fáz iskolás gyermekek között kiütött. Többen estek áldozatul ezen ragályos nyavalyának; azonban f. hó 15-én betiltatott az iskolába való járás; valószínű, hogy a jelen tanévben kilátás sem lehet az iskola meg nyitására. A beteges házaknál a közlekedés be van szüntetve.

Kossuth Lajos nagy hazánkfia Szilágymegye alispánjához egy a „Partium“ jogtörténeti múltját s jelenét tárgyaló levelet intézett. A levél a megye gyűlésén éljenzés közt olvastatott fel.

Káday Gedeon gróf honvédelmi miniszter, mint részvéttel olvassuk, ágyban fekvő beteg. Már múlt heti hétfőn lett rosszul. Kelés támadt a torkán és olyan komoly jelleget öltött, hogy a miniszter egy