Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-13 / 39. szám
39. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883: 'Vasárnap, május 13. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-íele ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: 9Tcátk KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. XIII. évfolyam. [ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. ZEllőfizetési sir ( helyben házhoz hordva, t vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. ' Fél évre 3 frt — kr. < Negyedévre 1 irt 50 kr. Hirdetmények dija : < 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. ( Bélyeg-díjért külön 50 kr. I Nyilttér sora 15 kr. m ж Politikai szemle. Л harmadik egyetem ügye ismét napirendre került. A közoktatásügyi miniszter egy szakértői értekezletet hitt össze, hogy nyilatkozzék egy uj egyetem szükségessége vagy szükségtelensége felől. A helyválasztás kérdése, melyben a közvélemény oly ellentétes állást foglalt a közoktatási miniszterrel szemben, nem vonatott bele a tanácskozásba. Szeged legyen-e az uj egyetem székhelye, mint a közvélemény óhajtja s mint azt Szeged fontos földrajzi helyzete megkívánja, — vagy Pozsony, mint a miniszter akarná, a felett nem tanácskoznak. Pedig, mint egyik budapesti lap helyesen jegyié meg, még az is hiba volna, ha a felett folyna a tanácskozás, hogy kapjon-e egyetemet Szeged, mert ez nem lehet kérdéses : a tanácskozásnak arra kellene vonatkozni, hogy miként létesüljön a szegedi egyetem ? Az értekezlet hétfőn kezdte meg üléseit s folytatta a tanácskozást kedden, szerdán és csütörtökön. A hétfői ülésen dr. Danielik János ez. püspök s egri joglyceumi igazgató szólt legelébb a szőnyegen levő tárgyhoz. Nemcsak egy harmadik, hanem még két egyetem szükségét látja, melyeket egyelőre orvosi kar nélkül kivárnia alakítani s fősulyt a jogi karra fektetne. A jogakadémiák fennmaradását óhajtja. A budapesti egyetem tulíömöttségét nem any- nyira a hallgatók számában, mint a sok vizsgában találja. Emődy Dániel a kolozsvári egyetem fejlesztését s kiegészítését tartja első teendőnek ; mig ez meg nem történik, addig a harmadik egyetem kérdésének fölvetése nézete szerint korai. Dr. Mariska Vilmos szerint a budapesti egyetem tulnépességét legfölebb 2— 3 uj egyetem fogja csak levezethetni. Szükségesnek tartja a vidéki jogintézetek fejlesztését és pedig nehány uj tanszék felállításával Az igy kifejlesztendő jogakadémiák a teljes tudorozási joggal volnának felruházandók. A keddi ülésen Kauez Gyula szólalt fel először. A budapesti egyetem jog- és államtudományi karán a tultömöttség oly fokát, mely A „Nemere" tárczája. Ca-oxid-olj reám. Élj boldogul kedves lányka, Életemnek szép világa ! Élj boldogul, mert oh ! engem Elválni készt balvégzetem. — S távoznom kell tőled ugyan, De hú lelkem, hidd, veled van, Es mig árnya körül lebeg, Néma ajkam oh tégedet Csókolni vágy — vágy szüntelen ! Te szép álomkép éltemen — E földön már égi arám — Élj boldogul s gondolj reám ! Hív tája egy más világnak, Hol tündérek hévvel vágynak Illatos tó langy vizében, IIűs csalitok rejtőkében Égi kéjben üdvöt lelni, Ego ajkkal szeretkezni .... Es e varázs — tündérképnek Üdvei bár elém lépnek : Oh, de éltem alkonyába’ Haldokolva érted vágyva, Arczod adhat csak fénysugárt ! Élj boldogul s gondolj reám ! Egyedül és elhagyottan Hű szived ha majd utánnam, Öröm nélkül úgy szorongva, S néma kínnal fájva vágyna : Halld a siré esti szellőt, Püsan zugó árnyas erdőt, az oktatás eredményét s a fegyelmet komolyan veszélyezteti, nem ismeri el. A jogakadémiák egy-egy bölcsészeti és történeti tanszékkel leendő kibővítését szintén szükségesnek tartja, mert igy fejlődhetnének elemei egy jó uj egyetemnek, mely biztosabb alapot nyújtana jövőre a hely megválasztásánál. Herman Ottó úgy találja, hogy a kormány azon elvet követi, miszerint a kultúrintézményeknek misszionárius feladatot tulajdonit a magyar nemzetiség terjesztésében, holott azok feladata e szempontból csak az lehetne, hogy államalkotó népelem kiképzésére alkalmat szolgáltassanak. Kőrössy Sándor a tulíömöttségét magában véve örvendetes jelenségnek tartja. B. Eötvös Loránd két kérdést lát maga előtt : a budapesti egyetem tultömöttségének s a harmadik egyetemnek kérdését Az előbbire nézve kétségbe vonja, hogy nemcsak a jogi, hanem a természettudományi szakban is tultömöttség volna. Nem helyesli a parallel tanszékek intézményét. A harmadik egyetem kérdésére nézve azt mondja, hogy előbb tanerőket kell nevelni s akkor, 6—7 vagy több év múlva létesülhet egy harmadik egyetem. Than Károly a tultömöttséget legnagyobbnak a vegytani szaknál találja, de ezt nem tartja hátránynak. 0 is a mellett van, hogy a harmadik egyetem csak évek múlva állítható fel. Fodor József ellenben sürgősnek tartja egy uj egyetem létesítését, s abban az orvosi kar bevételét eikerülhetlen szükségesnek véli. ) A szerdai ülésen Stoczek József emelt szót legelébb. Ő nem a tultömöttség miatt, mely különben a kíséretekkel járó szakoknál megvan a budapesti egyetemen, hanem általános érdekekből, egy uj tudományos mozgalom meg- inditásának szükségességéből kívánja. Kerká- poly Károly a harmadik egyetem felállítását Magyarország közművelődése érdekében örömmel üdvözölné, de az életrevalóság garancziái- val kívánja felruháztatnü Korányi Frigyes úgy találja, hogy a harmadik egyetemre szükséges I tanerők most sem hiányoznak s másrészt ép Kis madárka édes dalát, S fájó szived dobbanását . . . Ezek égi összhangjában Kérve szól majd hozzád ajkam, Hogy az élet rögös utján Élj boldogul s gondolj reám ! Oh nézz a múlt évre vissza, Lásd, mi rövid s édes vala ! Elet vissza nem hozza azt — Befödi hant s nő rá liaraszt — S habár szivünk érte szakad, Csak a fájó emlék marad. Ily rövid volt égi álmunk, Létünk üdve, boldogságunk ; Derült napunk, a mely letűnt Éltünk egén, lio szerelmünk . . . Lelkem vele szállni kíván — Élj boldogul s gondolj reám ! Csillagaink útja pedig Ölelkezve haladt eddig. De elválaszt bennünket az, Eltet, üdvöt mi elragad. S mi szörnyű kín elválni oh Már ily korán ! oh be fájó ! Ne kérd, ne kérd ! annyi közül Nem válogat, nem könyörül. Ne sírj ! sorsunkban ez átok ! — A sírban is tiéd vagyok ! Viszont látjuk egymást talán — Élj boldogul s gondolj reám ! Nagy Elek. ez fog azok előteremtésére és fejlesztésére behatni. Nem tartja megegye/.telhetőnek a magyar állam reputácziójával, hogy annyi tanerő kénytelen külföldön keresni érvényesülést. Szily Kálmán szerint mindenekelőtt a budapesti és kolozsvári egyetem kiegészítése szükséges s csak azután lehet az uj egyetem felállítására gondolni. — A közelebbi ülés csütörtökön tartatott. A képviselő ház hétfői ülésében öt törvényjavaslatot tárgyalt le s fogadott el, nevezetesen a Francziaországgal kötött kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról, folytatólagosan a pénzügyi közigazgatási bíróságról, a szegényjog kölcsönös biztosítása s a közönséges bűntettesek átszállítása tárgyában Olaszországgal, s az állategészségügyben Svájczczal kötött nemzetközi egyezményekről és a törvénykezési szünidőről szóló törvényjavaslatot. A három utóbbi vita nélkül elfogadtatott ; az elsőhöz Apponyi Albertnek volt észrevétele ; a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatnak hátralevő szakaszai tárgyaltattak le s a 25-ik kivételével, mely a Szilágyi Dezső által benyújtott s egyhangúlag efogadott indítvány értelmében jelentékeny módosításon meut át, s nehány Teleszky J. és Csanády S. által javaslatba hozott irályi módosítás kivételével változatlanul elfogadtattak. A keddi ülésen a honvédtiszti állomány ..kiegészítéséről s a Ludoviceum újabb szervezéséről szóló törvényjavaslat került tárgyalás alá s mindkettő egyhangúlag elfogadtatott. A törvényjavaslatot Tischler Vincze előadó és Ráday Gedeon gr. honvédelmi miniszter indokolták. Ráday apellálva a magyar ifjúság hazaszeretetére, felhívja, hogy honvédségünk érdekében ne idegenkedjék a honvédségi szolgálattól. Az ellenzék részéről Tlialy Kálmán és Er- nuszt Kelemen szólalt fel. Tlialy K. állami önállóságot nem tud képzelni nemzeti hadsereg nélkül. A nemzeti magyar hadseregtől a jelenleg létező honvédségi intézmény igen messze áll ugyan, de úgy ő, mint a párt, melyhez tar^ Xj^N-InTT, — Sveiczi életkép. — Elbeszélés francziából, Berquin után. (Vége,) Bementem a városba s örömteljes szívvel siettem jóltevőmet felkeresni ; mindenkitől sóvár kíváncsisággal tudakozódtam utánna. De nem lehetett élveznem a gyönyört, hogy hálámat megmutathassam neki és hogy őt lássam reám árasztott gondjainak jutalmát élvezni : két hónappal azelőtt meghalt. En sirlialmára mentem imádkozni, s fogadást tettem, hogy az én elsőszülött gyermekem az ő nevét fogja viselni, ha az ég megadja a boldogságot atyává lehetnem. Ugyanazon este megérkeztem helységünkbe s kérdezősködtem; sokan gyöngéden beszéltek rólam, a nélkül, bogy megismertek volna. Végre megismertettem magamat ; lantom és régi barátságunk emléke csakhamar megnyerték számomra a Louise szivét s atyja áldásával járult szövetségünkhöz. Visszaváltottam tőle atyám hajlékát és szántóit kétszáz talléron, a melylyel nagyobb fia elhelyezte magát ama Völgy mélyében; kikötöttem a kiváltásnál, hogy az öreg és ifjabb fia György maradjanak hajlékunkban és lakjunk együtt, kiktől megtanulom a földművelést. Most már, midőn birtokában vagyok apám javai nak, egész igyekezetem arra irányul, hogy oly jó férj, oly jó atya és oly jó polgár legyek, mint ő volt. Birtokom átvételével és gazdaságom megkezdésével nem hagytam fel lantommal, boldogságom e becses eszközével ; munkaeszközeim mellett felfüggesztve áll és némelykor előveszem, hogy magamat felfrissítsem s a mint ön ma este látta, csalá- i dómat és jé szomszédaimat mulattassam és nekik I élvezetes estéket szerezzek.“ Mai számunkhoz vau mollékolvo Sorbán Jánosnak a sopsi-az<4itg\vörgyi iskolai pénztár m a közigazgatási bizottsághoz int ózott lollobbozéso. Avrzsgálása figvébo
