Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-01-11 / 4. szám
15 — vétségnek több Ízben is ellene mondott. így, midőn Szkobelev harczias beszédeivel annyira lázba hozta Európát, ezeket monda : „Szkobelev nyilván Ignatiev beleegyezésével utazott Parisba. Egy barátomnál összejöttem vele s a tábornok csakugyan emlegetett szövetségi eszméket. De hát mit ér az efajta beszélgetés a tényekkel szemben. Kivel szövetkeznénk sajátképen? Oroszországban egyszerre három kormány is van : a czár hivatalos, a panszlávisták félhivatalos kormánya s végül a forradalmárok vagy nihilisták. A panszlá- vok és nihilisták közt nagy ür tátong ; ezek soha sem fognak egy utón haladni. Oroszországgal való szövetségről szó sem lehet s én feltétlenül ellene vagyok. “ Egy más alkalommal pedig igy nyilatkozott: „Az oroszok egyáltalán nem képesek komoly háborút viselni s bár mikor beszéltem számottevő politikai személyiségekkel, kik nem térnek ki a logika utjáb'il, negyedóra múlva be kellett vallaniok, hogy Oroszországnak sem hadserege, sem pénze, háborút tehát nem viselhet. Nem egyéb puffogtatásnál.. mikor az oroszok háborút hirdetnek. Az egész lárma czélja: Ausztriát elijeszteni attól, hogy a Balkánon megvesse lábát s ott talán katholikus szlá- vizmust alapítson. Ki tudja különben, nem fontos jelenség-e az is, miről csak nemrég nyilatkozott egy kiváló államférfiu, hogy vannak orosz hazafiak, kik egyenesen kívánnak egy Sedant Oroszországnak hasonló következményekkel, mint a milyeneket az nálunk, Francziaországban, vont maga után. Lehetséges, hogy ez az egyetlen eszköz, melynek segélyével Oroszország abból a szorosból, melyben sem előre, sem hátra nem tud mozogni, kivághatná magát. De mindent összevéve s bármi történjék is, komoly szövetség a mai Oroszországgal lehetetlen.“ Felhívás. A kolozsvári jótékonyczélu nőegylet a szegények és az itteni ipariskola javára a jövő 1883. évi február hó végén bazárral egybekötött kiállítást rendez, a női házi ipar és az itteni női ipariskola ké- szitményeibőh Az erdélyi részek községeiben igen szépen hímzett ingek, fejkendők, törülközők, párnahajak, fal- védkendők, ágytakarók, mellkendők s más részint hímzett, részint szőtt tárgyak találtatnak szingaz- dag mintákban; hasonlólag lábszőnyegek. asztalterítők, katrinczák stb. Mindezen tárgyak ma is készíttetnek s megérdemlik, hogy szélesebb körökben ismertté legyenek, e szerint tehát, mind régi, mind újabb ilynemű tárgyak kiállithatók és miután részint szoba- diszitményekként, részint más czélokra most nagyon keresettek, ha kívántatik, a kiállításban el is adathatnak . A kiállításra szánt tárgyakat szíveskedjenek a tulajdonosok vagy személyesen, vagy a t. szolgabiró, polgármester, körjegyző és községi elöljáró urak utján grót Teleki Domokosné sz. gróf Teleki Clementine urhölgy, mint az itteni jótékonyczélu nőegylet elnökéhez czimezve, kisebb küldeményeknél postán, különben vasúton, értéknyilvánitás mellett, a jövő év február 10-ig bérmentetlenül beküldeni. Minden küldeményhez a tárgyak pontos jegyzéke es azok értéke, valamint eladási árai, ha épen el- ■ adásra szánvük, melléklendő. Minden egyes kiállítási tárgy a tulajdonos lakhelyével, házszámával, a megye megnevezésével, a melyben lakása van, és az utolsó postával vagy vasúti állomással láttatandó el. Hasonlólag följegyzendő minden tárgyra tisztán számokkal annak értéke, és ha eladásra van szánva, eladási ára. К zen jelzéseket szíveskedjenek a tulajdonosok tisztán olvashatókig feltüntetni, hogy eshető tévedéseket ki lehessen kerülni. Bezárása után a kiállításnak, a mely kürölbelül egy hétig fog tartani, a tárgyak azonnal bérmentesen vissza fognak küldetni és pedig a kiállítók kívánsága szerint postán, vagy vasúton, a mire nézve a beküldéskor szíveskedjenek nyilatkozni. A t. polgármester, szolgabiró, körjegyző és köz- ségelőljáró urak, valamint magán személyek a nemes czél érdekében tisztelettel felkéretnek e kiállítás .támogatására 8 egyes tárgyaknak lehető előbb leendő szives beküldésére. ( supán oly női házi ipari munkákról van szó, a melyek mint népviselet, vagy különben a minta szépsége tekintetéből bírnak bizonyos nuíbecscsel s azért legyen szabad minél számosabb ilv régi és uj tárgy beküldését kérni, a melyekk megye szerint osztályozva fognak kiállíttatni. Bővebb felvilágosítást annak idején a hírlapok hoznak, vagy kívánságra levélben is válaszol a bizottság. Kolozsvárit, 1882. deczember hó 28-án. A kolozsvári jótékony nőegylet választmánya megbízásából Özv. gróf Teleki Domokosné, elnök. L ETEL E K. ............. I S.-Szemerja, 1883. jan. 7. Tisztelt szerkesztő ur ! Múlt czikkemben megigértem volt. hogy ama botrányról mely karácsony első ünnepén községünk szégyenére megtörtént, részletesebben fogok írni. Bizony, őszintén megvallva, kissé restelem ezt, mert bár személyem a legkisebb részben sincs ezen ügynél érdekelve, mégis szégyelem ezen botrányt a nyilvános piaczra vinni. Mindazonáltal ha részletesebben megírom ezen esemény lefolyását és megelőző indokait, teszem ezt azért, mert vettem észre, hogy azon illető urak, kik részben előidézői voltak ama botránynak, szeretnék azt a lyukat betömni, melyből a „Nemere“ 2-ik számában megjelent közleményein szele fújt. Mindazonáltal állok minden megtámadás elébe, tudván, hogy az igazság az én részemen van s közleményeimért a felelő séget mindenkor magamra vállalom. Tehát fogjunk a nehéz feladathoz: leírni egy olyan világra szóló botrányt, mely páratlan я maga nemében, hol t. i. az ünnepi Istenitisztelet helyett veszekedés, dulakodás és istenkáromlás produkáltatott ; mely esemény ha máshol történik, nem volna elég, hogy a krónikairó azt az utókor számára följegyezze, hanem a veszekedő és káromkodó főszemélyek bizonyosan törvény elé állittatnának és megbotránkoztató agitatiojükért olyan felelősségre vonatnának, hol nem volna elég mellüket verni és rebesgetni : „én vétkem, én cselekedtem,“ — a mit különben most sem tesznek, de sőt nagyra vannak vele, hogy minő hős tettet tudtak véghez vinni, — már t. i. az isteni tiszteletet igy megszentségteleniteni. Karácsony első ünnepén délelőtt a harangok ünnepélyes kongása hívogatta az egyházi híveket a templomba, hogy hirdettessék nékik az ige a megszületett gyemekről. Jézusról, ki eljött, hogy minket megváltson, a gonosz hatalmától megszabadítson — harczolván a szeretet fegyverével. A keresztyén vallás alapelve a szeretet; hisz Megvál- I tónk mondá: szeressed felebarátodat, mint tema- gadat. Es ezen felebaráti szeretet, melyen mint erős bázison alapszik a keresztyén egyház — mondom, ez a szeretet lett karácsony napján, a szeretet ünnepén nyilványosan kigunyolva, ez ellen lett merénylet elkövetve, rendezvén botrányos tüntetést nehány irányadó „ belső ember11. Nehogy azon hitet ébreszszem valakiben, mintha toliamat a személyeskedés vezetné : neveket most nem említek, ámbár szolgálhatnék azokkal is, csak a szá- * ráz tényt akarom registrálni, mely elég ékesen szól igy is községünk lealáztatása mellett. Begyülvén a hívők az isten házába, hogy örvend • jenek a Megváltó születésének, a templom olyan kihaltnak.jolyan üresnek tetszett mindenki előtt, hogy megdöbbentek rajta még azok is, kiknek ez köszönhető volt. Ezen magasztos ünnepélyen nem volt sem ének, sem orgonahang távol tartván a megválasztott tanítót és énekvezért az istenitisztelettől a választást ellenző presbyterinm és ennek pártja, mely erősen tiltakozott a mester beköszöntése ellen már azelőtt is. Tehát e halotti csendben nem volt hallható egyéb egy-egy sajnos sóhajtásnál és egy gyöngéd megjegyzésnél: „Istenem, be szomorú ez az isteni tisztelet, olyan üres a mi templomunk mester, ének és orgonaszó nélkül, hogy az ember önkénytcleniil egy halottas háznál képzeli magát.“ Meghallván e panaszt a tisztelt presbyterinm egyik tagja, ráförmedt a vakmerő panaszkodóra, hogy: „Mi köze hozzá? ha nem tetszik, tegyen róla !“ Ezen méltánytalan megtámadásra aztán többen is beleszóltak a vitatkozásba, mi azt eredményezte, hogy ki-ki megmondja szemébe azoknak, a kiket illet, a mi szivén fekszik s lett egy olyan szóharcz, hogy a templom előtti hegyről az egész faluba behálózott a veszekedés és káromkodás s a jelenvolt j hi vök nagy része meghutránkozru hagyta oda a megszel dsegtelenitett istent tiszteletet, nem tudván szavakat adni ezen szégyenletes skandalumnak. A délelőtti botrány aztán azt eredményezte, hogy délután a templomban a papon és harangozón kívül senki sem jelent meg, hadd teljen öröme az érdemes presbyteriumnak az isten üres házán, s azon diadalán, mely a mesterválasztásban elfoglalt pártállásának volt köszönhető, hogy t. i. sikerült nekik a többséget legyőzni, azzal daczolni, s egy olyan skandalumot produkálni, mely ritkítja párját az egyháztörténetemben. Aos, ez volt a botrány. Egyéb megjegyzésem nincs rá, mint hogy szerencsét kívánjak a békeszerető presbyteriumnak az előidézett skandalum sikeréhez. Gratulálok! Megpihenhet most a szerzett dicsőség babérain s büszkén tekinthet vissza a megzavart karácsonyi isteni tiszteletre, mondván: mégis mi voltunk a győztesek ! Leikök száradjon ama győzelmen ! Dorong, VEGYES HÍREK. Gr. Zichy Jenő az itteni ipari viszonyok tanulmányozása végett közelebb városunkba fog jönni. Kossuth Lajos legújabb levele. Nagy hazánkfia a napokban levelet intézett Nyáry Jenő báróhoz. Ez a levél tanúságot tesz arról, hogy Kossuth a régészetben és a geológiában is tudós. A nagybecsű és terjedelmes levelet Pulszky Ferencz a régészeti társulatnak, e hó 16-án az akadémia heti üléstermében tartandó liavi ülésén fogja felolvasni. A helybeli kaszinó 7 én, vasárnap délután tartott közgyűlésén eddigi hivatalnokait, úgymint Künnle József elnököt, Révay Lajos alelnököt, polg. m. Császár Bálint igazgatót, Simó Dénes titkárt, Bartha József pénztárnokot, Kovács Simon könyvtárnokot, Forró Zsigmond gazdát, Bogdán András, Nagy Károly, Veres Gyula, Benedek János, Séra Tamás, Szász Károly. Horváth Ferencz és Zajzon Farkas választmányi tagokat eddigi állásaikra ismét megválasztotta. Tiszteletbeli állások: t. elnök Botsa József főispán, t. gazda Benkő Sándor, ezekhez a közgyűlés t. alelnökké Babarczy Fe- rencz adófelügyelőt s t. könyv tárnoknak Nagy Géza rauzeumőrt választotta. A titkári jelentésből megemlítjük azt, hogy a múlt évben 99 frt 44 kr. áru könyvet vett a kaszinó. Bevétel volt 135G frt 88 kr., melyben a végi adósság törlesztésére fordított száz forint is bennfoglaltatik. Végül Négy Károly indítványára Arany szobrára 10 irtot szavazott meg a közgyűlés s egyszersmind aláírási ivet is bocsát ki a tagok közt, melyre Császár Bálint és Nagy Károly azonnal 1 — 1 forintot ajánltak fel. Kelemen Lajos helybeli ügyvédet a tűzoltók egyesülete tiszteletbeli parancsnoknak választotta meg. A megválasztásról szóló díszoklevelet Benedek Já nos alparancsnok vezetése alatt vasárnap délelőtt, adta át egy küldöttség. Báli krónika. Karneval ő felsége szombaton est« tartotta városunkba bevonulását a háromszéki házi- ipar-egyesület által rendezett bállal. Az a válogatott kis társaság, mely jelen volt, jó kedv és fesztelenség hiánya miatt nem panaszkodhatott; a rendezőség azonban a bálhoz kötött reményeiben kissé csalódva érezhette magát. A szentgyörgyi hölgy- koszorúnak nagyon sok virága hiányzott. A jelenlevők közt láttuk : Barabás Ferenczné, Bartha Liua, Binder Lajosné, ífj. Császár Bálintné, Kelemen La- josné s Kupferstich Józsefné asszonyokat, Bartha Juliska és Vilma, Bikfalvi Róza, Gidófalvi Mari. Kis Berta, Künnle Teréz, Kósa Amália, Lőrincz Eliz, Németh Lina és Róza, Révay Berta és Weber Róza kisasszonyokat. Az első franczia négyest 16 pár tánczol ta, a másodikat szintén annyi, a legtöbb előbbi párjával. A szünet alatt volt a tárgyak kisorsolása; a 160 nyeremény tárgy, valamint a kihúzott számok jegyzékét alább közöljük. A bál barom óra után ért véget, de nem a jókedv, mely Blaskó éttermében nyert folytatást s tartott kivilágos kivirradtig. Meghivó. A sepsi-szentgyörgyi ónk. tűzoltó-egylet 1883. január 13-án, szombaton este Sepsi-Szent- Györgyön. a városház dísztermében sorsjátékkal í egybekötött jótékonyczélu tánczestélyt rendez. Belépti dij : Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Egy darab sorsjegy ára 20 kr. Belépti és sorsjegyek előre válthatók Deák András ur kereskedésében és este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. Karácsonyfa. A helybeli szövődé és női-ipariskola í. hó -7-én, vasárnap este, növendékei számára díszes karácsonyfát állított ki a szövődé uj épületének nagy termében. Az ünnepély hat óra után vette kezdetét, melyet a száraz-ajtai. nópzenekar által eljátszott nyitány és a hymimsznak a helybeli ref. dalárda által történt eléneklése után, Pótsa József főispán és egyleti elnök nyitott meg. Az eluöki megnyitó beszédet a növendékek éneke követte, melynek bevégeztével Német Lina női ipariskolai növendék üdvözölte az elnököt. Ezután Révay Lajos egyleti titkár tartott szép és hatásos beszédet, buzdítva a növendékeket munkásságra és forgalomra. Most következett, az ajándékok kiosztása, melyek ruhákon 8 taneszközökön kívül a gyerme-
