Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-01 / 27. szám
— 107 — hitelesített aláírását a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszékhez fölterjeszteni, Iviinle József alelnök vezetése alatt vezérigazgató Bogdán András, Kupferstich József, Kökösi Endre és Császár Bálint részvényesek küldetnek ki. Ezek után a gyűlést elnök bezártnak nyilvánította s az eloszlott. Színház. Csütörtökön Gabányi Árpád színmüve, „A jómódúak“ került színre. A darab ügyesen van írva, vannak hatásos jelenetei és jó alakjai ; szerkezete azonban egészen el van hibázva, Nincs bőse. A darab tendentiája leginkább Gizellában van képviselve, csakhogy a főalak nem ő, hanem a kedves, szorgalmas, ártatlan Pintyőke, kinek ugyan legkisebb része sincs abban a nagyzásban, mely a színmű tendentiáját képezi. Aztán Gizella bünhödése sem felel meg annak, a mi darab tendentiaja sze- i int vétkét képezi. Nem a nagyzási vágy van benne büntetve, hanem a szenvedélyes szerelem. A gróffal nem hiúságból vagy nagyzási vágyból szökik meg, hanem mivel szereti. Legalább azt.mondja az utolsó felv., hogy szive mélyéből szereti s meg tudna neki bocsátani, ha bünbánólag visszatérne hozzá. Az ellen tehát maga tiltakozik, mintha szerelmének alapja a hiúság volna. Bünhödése csak akkor volna indokolva, ha ki volna tüntetve, hogy Zergéhez csak azért akar nőül menni, mert az gróf. Kornélia szerepe- fölösleges. Legkisebb része sincs a cselekmény előre vitelében. De mint említettük, a darabnak vannak igen sikerült jelenetei s élénk dialógja, melyek sok ideig fenntartják a repertoiron s biztatást nyújtanak arra, hogy Gabányiból jobb szinműiróink egyike válhat. Az előadás mindvégig kitűnő volt, a közönség többször zajos tapsokban tört ki. A szereplők közül különösen kiemeljük Szombatfalvi Annát, kiben a szende s érzelmekben gazdag Pintyőke (Etelka) kedves személyesitőre talált. Sárdi (Benedek) kifejezésre juttatta a szegény rokonai nyakán élődő nagybácsinak cynismus felé közeledő humorát. Tóvölgyiné (Gizella) hatásosan adta az elcsábított leány szerepét. Lorándi (gr. Zerge), Bíró Anna (Kornélia), Kulinyi (Aladár), Li- gethy (Fancsali;, Ováriné (Eszter), Tóvölgyi (Zsol- czai) mind közreműködtek az est sikerében. Kár, hogy a közönség oly csekély számmal jelent meg az élvezetes előadásra. Majláth meggyilkoltatásához— Legújabb hirek. — A hálószoba mellett levő szalonban egy egészen uj divatu, csattal ellátott kesztyűt, az Albrecht-út melletti bástyazúgban pedig élesen lenyomódott lábnyomokat és vércsep- peket találtak ; az egyik nyom divatos alacsony sarkit, széles orrú czipőre mutat, minőt urak viselnek. A rendőrség nyomában van a gyilkosoknak- Az egyik erősen gyanúsított egyén Ínkásán házmotozást tartott a rendőrség és megtalálta a párját azon véres kez- tyiinek, melyet az a meggyilkoltnak lakásán felejtett. VEGYES HÍREK. Egy évnegyed tölt el, mióta a „Nemere11 egy uj irányt kezdett meg pályafutásában. E negyedév meggyőzött bennünket arról, hogy csakugyan szükség volt egy olyan orgánumra, mely ezen uj irányban haladjon. Meggyőződtünk, hogy a „Nemere“ midőn megváltoztatta előbbi irányát, nem vált fölöslegessé. Az elveknek, me’yeket igyekezett kifejezésre juttatni, van talajuk Háromszéken. Olvasóink ismerik a feladatot, melyet magunk elé tűztünk; lapunk barátjainak támogatása bíztatást nyújt, hogy e feladatnak meg is fogunk felelhetni. Az időjárás egy idő óta fölötte szeszélyes. Hus- vétkor deczemberben képzeltük magunkat, hólepel födte a földet, azután pár napig a legszebb tavaszi nap volt, majd ismét hidegre fordult az idő s megint havazni kezdett. Még szerenese, hogy leszállt a hőmérséklet, mert a szép napok alatt rohamosan kezdett olvadni a nagy hétkor leesett hó s árvízzel fenyegetett. Az Olt rendkívül megnőtt; a viz magassága elérte az uj hid színvonalát, behatolt a benső vámházig s a kilyéni mezőket elöntötte. Másfelé is rohamosan megteltek a folyók medrei, igy a Csernátonpataka, mely elöntötte a, csernátoni réteket. Hibaígazitás Lapunk múlt számában közölt „Visz- szaemlékezések 184-8—49-ből“ ez. czikkben toll- hibáből „prá/smári paczifikáczióról“ van szó. Ez a paczifikáezió nem Prázsmáron, hanem Földváron volt. Sz. Elekes Béla brassói törvényszéki aljegyző Sz.-Somlyóra albirővá neveztetett ki. Az adófelügy elő körrendeleté. Midőn az alábbi körrendeletét nyilvánosságra hozzuk, nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne fejezzük elismerésünket azon humánus intentio felett, mely nemcsak e körrendeletben, de Babarczy ur egyéb intézkedéseiben is kifejezést nyer. A fiskális érdekek nem követelik meg mulhatlanul, hogy zaklatással járjanak együtt ; de az adóhivatalok általában véve nem igen szoktak erre figyelemmel lenni. Babarczy adófelügyelő urnák eddigi működésében azt az elvet láttuk kidomborodni, hogy az állami érdekek mellett nem.feledkezik meg az adózókról sem; az itt következő körrendelet által pedig a községi elöljárók eshetőleges megbírságolását akarja elkerülni. A körrendelet igy hangzik: „A rendezett tanácsú városok tekintetes polgár- mestereinek és az érdemes községek elöljáróinak! Minthogy az 1881 évi julius hó 1-étől kezdve érvényben levő 1881 évi XXX1Y t. ez, 46. §-sa értelmében a községek elöljárói, városokban pedig az .illető megbízott hivatalos községek köteleztetnek az előforduló halálozásokat esetről-esetre legkésőbb 15 nap alatt az illetékkiszabási hivatalnak az elésza- bott nyomtatványon bejelenteni ; máskülönben a késedelem minden napjáért 1 —10 forintig terjedhető pénzbírsággal rovandók meg, ugyan ily birság lévén kirovandó a fizetési meghagyások kézbesítését igazoló vétbizományoknak 8 nap alatti benem terjesztéséért is ; a tekintetes polgármester urak- és a községek elöljáróit a midőn ebbeli kötelezettségük saját érdekükbeni pontos betartására ezennel fölhívom, teszem ezt egy részről azért, mert a törvény által reám ruházott bírságolást elkerülni óhajtóm, másrésről azért, hogy ez által éber figyelmüket íelköltsem arra, hogy ezen mulasztásaik által esetről-esetre a kir. kincstárt érzékeny károsodás érheti ; a mit pedig minden egyes esetben elhárítani úgy a czim mint mindnyájunk hazafiias kötelessége. Babar,czy Fer en ez, kir. adófelügyelő. Halálozás. Özv. Demanofszky Eliásné szül. Molnár Hona S. Szentgyörgyön márczius hó 31-én reggeli 1Ia5 órakor, életének 62 ik, özvegységének 13-ik évében, több évi súlyos csúzbetegség hosszas szenvedései után tüdőlob következtében elhunyt. Hült tetemei ápril 1 -én délután 1/2o órakor fognak a r. katli. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni ; a gyászmise ápril 6-án tartatik meg a helybeli rom. kath. templomban. Legyen könnyű a föld a sokat szenvedett nő porai fölött ! Bodolán a typhus még egyre uralkodik, de korántsem oly mértékben, mint hirlett. A „Sz. N.“ után a többi lapok is átvették azon hirt, hogy alig másfél hét alatt negyvennél több esett áldozatul a járványnak ; mint bennünket értesítenek, ez igy nem áll. A megbetegültek száma ment ennyire, mely az utóbbi rendkívüli szeles hideg idők miatt még nagy mértékben is szaporodott, úgy hogy némely háznál két, sőt három gyermek is nagy főfájással és hasfájással égető forróságot kapott, s ezen állapot 5—7 vagy 10 napig is eltartott, de csak ritka esetben ment át hosszasabb és veszélyesebb forrólázba. A velünk közlött kimutatás szerint márczius 27 én 92 betegülési eset közül 7 a meghaltak száma, 17 a betegeké, ezek közül csak egy veszélyes, 68• an meggyógyultak. — A typhus Bodolán ezelőtt vagy két hónappal lépett föl szórványosan, tisztán meghűlés következtében, kezdetben nagyon szelíd lefolyású volt, úgy hogy halálozás nem fordult elé. További terjedésére és jellegének megváltoztatására a márcziusi rendkívüli idő jáiás folyt be, de remélhető, hogy ha az idő kimelegszik, a betegség azonnal meg fog szűnni, minthogy a betegség a szegény sorsunknál, legtöbbnyire meghűlésből származik. — Bodolán a nép oly szegény, hogy a szobában a gyermekek mezítláb járnak, tehát nem csoda, ha egy föllépett járvány alkalmával a főok, a meghűlés, ily körülmények között meg nem szüntethető ; azt az idő lanyhasága fogja legbiztosabban megszüntethetni. Halálozás. Buffer Ilona k. a., Béldi Tivadar urnái már több év óta működő svájezi születésű nevelőnő áldozata lett a Bodolán uralkodó typhusnak. Betegsége kezdetétől fogva minden meg volt téve megmentésére, de a leggondosabb ápolás és orvosi segély sem tudta az alig IÖ napig tartó súlyos betegségből kigyógyitani. Márczius 15-én halt meg, vógperczeiben szüntelenül hazájába kívánkozva visza. Temetése nagy részvét mellett történt ; ott lehetett látni a könnyező munkás osztály nagy részét, kik nek, de különösen gyermekeiknek védangyalok volt. Nyugodjanak békében uj bérezés hazájában porai ! A szerencsétlen Cserey Gyula megrendítő halá Iáról kiadott családi gyászjelentést most vettük s alább közöljük. A gyászjelentés megerősíti a szállongó hirt, mely egy szép reményekkel teljes, fényes észtehetséggel s valódi nemes szívvel felruházott ifjú élet elvesztését amerikai párbajnak tulajdonította. Nemcsak családja és barátjai gyászolják, hanem a haza és nemzet is egyik kiválónak ígérkező hasznos és munkás tagját vesztette el benne. Midőn nemeslelkü édes anyja megkezdte a székely nép számára a muzeum alapítását: a boldogult ifjúi hévvel ragadta meg az eszmét, minden erejét a a muzeum gyarapítására fordította s buzgalmának több kiváló tárgyat köszönhet a muzeum. Szaka- dátlanul segédkezett édes anyjának, a kit tanácskozásokban s gyűlésekben képviselt. Részes volt Ákos testvérével együtt az édes anyja által a muzeum számára tett ezer forintos alapítványban. Sokban segítette néhai Yasady Gyula volt múzeum- őrt is munkájában, úgy, hogy joggal elmondhatni, hogy jobb keze volt neki. S ezen munkakedvvel, lelkesedéssel és szép tehetséggel megáldott életen már évek óta rágódott a rettenes gondolat, mely tevékenységében megakadályozta. Az a végzetes becsületszó ! Az a rettenetes amerikai párbaj ! — Nyugodj békével szerencsétlen barátunk! A gyász- jelentés a következőleg hangzik: Nagyajtai Cserey Gyula folyó hó 10-én délután 5 órakor Budapesten végzetes adott becsületszó következtében amerikai párbaj miatt élete 26-ik évében megszűnt élni. A boldogultnak hült tetemei f. hő 13-án délután 4 órakor tétettek örök nyugalomra a kerepesi sirkertbe 1868-ban elhunyt szerető testvére nagyajtai Cserey Balázs hamvai mellé. — Egy szép reményekre jogosított ifjú élet hamvadt el benne, ki hazája s nemzete hú tagja lett volna, de kit egy végzetes adott becsületszó titkos párbaj tudata már évek óta élte munkássága s tevékenységében fájdalmason meggátolt s mély keserűséggel eltöltött. Szerető rokonok, barátok kisérték az örök nyugalom helyére ; csak egy nem kisérhette ki, kinek könnyei legégetőbbek, kinek vesztesége legnagyobb, kinek fájdalma legkeserübb, mert örök : a vigasztalhatlan édes anya, kit betegsége fogva tartott s beteg-ágyán hullatta a keserves köny- nyeket ötödik gyermeke elhunyta felett, s nem kisérhette ki az árván maradt kiskorú fiú, Cserey Mihály, kit a sors már előre eltartóztatott az utjá- től s kinek csak akkor fáj majd igazán a veszteség midőn mások azt régen elfelejtették. Koszorúk halmozták el, csak egy hiányzott : az édes anyáé, kit a távolság meggátolt a kegyelet adóját leróni. E megrendítő gyászesetet a fájdalom legerősebb érzetének kifejezésével tudatja a vigasztalhatlan bánatos anya s mély fájdalmat érző hozzátartozói. Lengjen örök béke a feledhetetlen hantok felett ! Adja meg neki a hideg föld takarója azon édes nyugalmat, mit az élet mostoha oldalai ifjú élete folyamán megtagadtak! Imecsfalván, 1883. márczius 16. Özv. Cserey Jánosné született Alsó-Zaturcsai Zathu- retzky Emilia. Cserey Mihály, mint'az elhunytnak kiskorú fia. Cserey Ákos testvér, Cziegler Hennin (neje), Cserey János, fiók, s több számos közeli s távolabbi megszomorodott rokonok. Gyászjelentés. Özv. kilyéni Székely Jánosné zá- goni báró S/entkereszty Anna: kilyéni Székely Eliz, Suvics Tivadarné; kilyéni Székely Róza, megszomorodott szívvel jelentik a szeretett f rj, illetve fivér kilyéni Székely Jánosnak élete 26-ik évében és boldog házasságának 6-ik havában, 1883. márczius hó 28-án, reggeli 6 órakor hagy mázban történt gyászos halálát. A boldogult tetemei márczius hó 29-én, délután 2 óiakor. a római kath. szertartás szerint fognak a kilyéni Székely családi sírboltban elhelyeztetni és az engesztelő szent mise-áldozat márczius 30-án d. e. 10 órakor fog a sepsi-szent- györgyi római kath. templomban az Urnák beírni- tattatni. Béke poraira ! Kilyén, 1883. márczius 28. Földrengés. Miskolczon kedden este -és éjjel földrengés volt. Az első lökést este 10 óra 5 perczkor érezték, mely azonban egy másodpercénél tovább nem tartott, busz perez múlva volt második lökés s ez oly erős volt, hogy a lakásokban levő tárgyakat is megingatta. A színházban majdnem vészes kimenetelű zavart idézett elő. A közönség felugrált helyéről s a kijáratok felé tódult. Csak nehezen lehetett a rendet helyreállítani, a legtöbben azonban haza siettek. Egy hölgy elájult. Volt még több lökés is az éj folyamán ; összesen 14-et éreztek. A legerősebb lökés 12 óra 35 perczkor volt, mély 4 másodperczig tartott s oly hatalmas volt, hogy az álomba merültek is felébredtek. Reggel az. üzletekben a portékákat az állványokról Teesve . találták. Nagyobb szerencsétlenség azonban nem történt. Csernátfaluban 27-ón csinos mulatság volt. mely a brassómegyei tanítótestület által előadott jótó- konyczélú előadással kezdődött s táiíczczal végződött. A ki benne részt vett, egy kedves emléket lm
