Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-01 / 27. szám
27. szám Sepsi-Szentgyörgy, 1883. vasárnap, április 1. ХПТ. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová > a lap szellemi részét illető t közlemények küldendők. Kiadó hivatal: íbzxnyUvn 9TUá ; KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és .• előfizetési pénzek hérmentesen intézendők. < A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. IEMEBE. ШеИЩш, íámidalípi, §2épirc(щегфеццгЫ és ЩщшкшаЫ lap. <|ч } Megjelenik ezen lap heten- l> kint kétszer : csütörtökön és vasárnap, i Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: í 3 hasábos petit-sorért, vagy £ annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. ) Nyilttér sora 15 kr. /kr Előfizetési felhívás „NE ME R E“ tizenharmadik évfolyamának második negyedére. Előfizetési ár : Egész évre ......................6 frt — kr. H áromnegyed évre ... 4 frt 50 kr. Félévre............................3 frt —- kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra............................- frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhetek, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szétküldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pénzek Bernstein Márk könyvnyomdájába, mint kiadótulajdonoshoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala, Majláth György meggyilkoltatása. Egy rémes liir járta be az országot, mely a mi merényieteket nem ismerő nemzetünknek minden rétegében párt- és nemzetiségi különbség nélkül a legnagyobb megdöbbenést kelti fel. Majláth György országbírót s főrendiházi elnököt szerda és csütörtök közti éjen ismeretlen tettesek meggyilkolták. Csütörtökön reggel 6 órakor huszárja megfojtva találta az ajtónál, kezein-lábain összekötözve, két ujja elvágva, fogai betörve. A hurkot nyakáról dr. Klempa orvos vette le, ki mint szakértő először érkezett a borzasztó tett helyszínére. Majláth egymaga feküdt lakásán, mert neje és fiai szerdán utaztak Becsbe. A gyilkosok ketten-hárman lehettek, s valószínű, hogy a szobában elrejtőzve várakoztak az országbíróra. A merénylet éjjel 11 és 12 óra közt történhetett, midőn Majláth vetkőzni kezdett, mi által В e r e c z nevű huszárját igen komoly gyanú terheli, kit le is tartóztattak. Majláth ágya érintetlen volt. A gyilkosság után a tettesek a budai várbástyára nyiló ablakon kötélen lemásztak a bástyafalra s onnan egy másik kötélén az Albrecht útra bocsátkoztak Egyik kötél alsó végén vérnyomok vannak, másik kötél végén a sárban férfi nyomok láthatók, melyekről gipsz lenyomatot vettek. Az Albrecht-uton megtalálták az erkélyajtó kulcsát, egy véres kesztyűt s egy véres tőrt. — Pénzes tárcza, aranyóra, M ertheim-kulcsok hiányzanak. Kozma főügyész, Thaisz főkapitány, Jekel- íalusy rendőrfőnök s a kúriai birák még reggel megjelentek a tett színhelyén. Az iszonyú tett az eddigi gyanú szerint bo- szuból s nem rablásból történt. Politikai indokra gondolni sem lehet. Újabb hírek szerint mind bizonyosabb, hogy a gyilkosságot Berecz János, az országbíró huszárja követte el, vagy legalább jelen volt a gonosztettnél. Reggel 5 órakor már tudatja a palota kapusával, hogy gazdájuk meggyilkoltatott s G órakor a komornyiknak mégis csak annyit mond, hogy az országbíró hálószobájában nagy rendetlenség van. Azt vallotta, hogy az országbíró, miután levetkeztette őt, lefeküdt az ágyba s lapokat kezdett olvasni, — holott kétségtelen, hogy az ágy érintetlen volt. Gyannokok. Berecz még azt vallja, hogy ő, miután Majláth lefeküdt, elhagyta a szobát, szokás szerint rázárva az ajtót, hogy a reggeli tüz- tevésnél a nála levő kulcscsal zakatolás nélkül nyithassa ki. Kovich, ki a vizsgálatot vezette, félre hívta Bereczet s suttogva mondta neki : „Látod, az erkélyajtó belülről van bezárva, s miután a gyilkos az erkélyen át menekült, tehát az erkélyajtót valaki utána zárta be ; ennek a valakinek benn kelle maradni, hogy bezárhassa belülről az ajtót. Ez a valaki mindenesetre bűntársa a gyilkosnak. A hálószoba kulcsa nálad volt Te tehát mindenesetre bűntárs vagy. Szállj magadba és valid be, a mit úgy is hiában tagadsz, hogy te egyike vagy a gyilkosoknak.“ Erre Berecz feltűnően elhalványodott. Nehány lépést hátrálva megdöbbenve nézett kezére, mintha azt vizsgálná, hogy vájjon niu- csen-e azon vérfolt ? Azután félénken dadogta : „Én nem vagyok a gyilkos, nem én vagyok a gyilkos !“ Fontos gyanuokot képez még az is, hogy 27-én este 5—6 óra között látták Bereczet hajadonfejjel az Albrecht-uton az út szélén állam, épén szemben a Majláth által lakott pa lota hátsó frontjával ; vele volt egy ismeretlen egyén; mindketten csendes beszélgetésben voltak elmélyedve, s társalgásuk alatt gyakran nézegettek fel az országbíró lakosztályára. Egyszerre csak eltűnt az ismeretlen, s Berecz fölszaladt a palotába. A királyi pár részvét sürgönyt intézett az özvegyhez. A rendőrség négy elzüllő 11 aristo к rátát felügyeltet. A hullát 30-án délelőtt felbonczoíták. Vasárnap szállítják zavarra, Pozsonymegyébe eltemetni. Budapesten Zsarnay rendőrkapitány egy olasz s egy cseh munkást g y a nu si t. „Res vlachicae.“ A nagyszebeni oláh ifjúság egy nyilatkozatot tett közzé a brassói „Gazette Tran- silvaniei“ utóbbi számában, melyben nyilvánosan föllép Román Miron márcz. 15-iki mérsékelt körlevele ellen s méltatlankodással utasítja vissza a hazafiatlanság vádját, melyet szerinte csak az oláh nép roszakarói emelhetnek. Az ifjúság egy füst alatt kikel a középtanodai törvényjavaslat ellen is. A nagyszebeni „Observatoriulu“ szintén közzé ■ teszi a nyilatkozatot és megdicséri érte az ifjúságot. Román Miron körlevelének azonban más irányban is volt hatása. Metianu János, aradi oláh püspök szintén irt egy körlevelet, melyet a temesvári „Lu- rainatoriulu“ tesz közzé. Metianu sajnálattal és helyesléssel látja a körlevélben, hogy Román Miron érsek a népgyülések miatt aggódik s a papságot az azokban való részvételtől eltiltja. 0 is osztozik ezen aggodalomban s mivel az ő egyházmegyéjében is készülnek népgyülések, meghagyja lelkészeinek és tanítóinak, hogy a zavargó népgyülésekben való részvételtől tartózkodjanak s hogy adott esetben a népet csillapítsák. — A temesvári oláh újság a körlevelére megjegyzi, hogy arra a hívek ne hallgassanak, hanem háromszoros erélylyel folytassák a tiltakozást. Nagy-horvát ábrándok. Lapunk múlt számában megemlítettük azon Triesztben megjelent röpiratot, mely a horvátok, szlovének, bosnyákok és dalmátok egyesítését kívánja. A kiadott jelszó már is visz- hangra talált a Szuszokon megjelenő „Sloboda“ ez. horvát lapnál, mely К raj na s a szlovének által lakott terület Horvátországba való kábelezését- kívánja. Jellemzi a horvát lap eszejárását, bogy ezen eljárást Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolásával hasonlítja össze s Krajua bekebelezését olyan jogosnak tartja, mint a milyen jogos volt Erdély egyesítése Magyarországgal. Ha a nemzetiségi elv nevében kívánná az egyesítést, azt még érte- nők; hanem a históriai jogalapra való hivatkozás egy kicsit sántít. Mi legalább nem tudjuk, hogy Ivrajna s a vend bánság valaha alkatrésze lett volna Nagy-Horvátországnak. — Hanem liât az efféle históriai botlások a nagy-horváturaknak semmi nehézséget sem okoznak. Külfoidi szemle. A galicziai orthodox zsidók fanatizmusa oly tettre ragadtatta magát, mely beillenék a középkor legsötétebb századaiba, de nem a XIX. századba. Schreiber orthodox rabbi és képviselő dr. Zucker Fü- löp képviselőt szabadelvű magatartásáért átokkal sújtotta. Schreiber krakkói rabbi, s egyik vezére a gali- cziai orthodoxoknak, ki nem kevesebbet forgatott fejében, mint egy zsidó konkordátum kötését az osztrák kormánynyal. A rabbik és rebbek (csodatevők) hatalmának megszilárdítása a galicziai zsidó hitközségben, az egész iskolaügy kiszolgáltatása e községekben a rabbiknak s kizárása mindama zsidóknak, kik a „népek műveltségét“, tehát a világi műveltséget elsajátították, minden funkczióból, meggátlása annak, hogy a zsidók a reichsrathba, tartománygyülésbe, községi tanácsba, a kereskedelmi kamarákba és más egyéb képviseletekbe választassanak, ha nem szentelik meg a szombatot, nem tartják meg az orthodoxia parancsait s a régi hagyományokat az ételben és italban: ez lett volna lényeges tartalma a „zsidó konkordátumnak“, melyre Schreiber rabbi törekedett. E czélból gyűlésre hivta össze Lembergbe a rabbikat és rebbeket, kik közül 320-an jelentek meg. E gyűlésen, mely különben a nyilvánosság teljes kizárásával tartatott meg, több szónok panaszkodott a zsidók emanozipácziója miatt, a mely nagy csapás Izraelre ; — azelőtt ugyanis jobb dolguk volt a zsidóknak, de nincs is szükségök az emanczipá- czióra; mert a Messiás csak akkor jöhet el, ha egészen elnyomatnak és üldöztetnek Izrael fiai. — E gyűlésen egy syllabus-féle is elfogadtatott a reform zsidók ellen, kikre nézve felmerült az az óhaj is, hogy a reform zsidók kereszteltessék meg magokat és vegyüljenek össze egészen a „népekkel“, hogy végkép megszabadulhassanak már egyszer a szent hitközségek e rühes juhoktól. Ezt a zsinatot egy második követte; mert a reform zsidók vezére, Zucker tartománygyülési képviselő mintegy válaszul a fenebbi megállapodásokra felhívta a kormányt a tartománygyülésen, vigye keresztül az átalános tankötelezettséget a zsidók közt is. A második zsinat erre egyházi átokkal felelt, hogy „örök időkre kiirtassanak azok, kik ily dolgokat követelnek.“ Az átokra Fryling Zsigmond, Zucker elvtársa felelt egy lengyelnyelven irt röpiratban, felhiva a kormányt, hogy lépjen fel az orthodox zsidók szeparatizmusa ellen, mire az orthodox zsidóság azzal válaszolt, hogy a „Machika hadasz“ czimü, héber nyelven megjelenő lembergi lapban háromszázhusz galicziai csodarabbi átokkal fenyegeti mindazokat, a kik a Kaminski lovag megüresedett kerületében közelebb leendő képviselőválasztáson és egyáltalán a választásokon, reformált zsidókra fognak szavazni. Ily erőszakoskodásra az államügyész idején valónak látta a közbelépést, a héber lap több ezer példányát elkobozta és a czikk szerzői ellen zsarolás miatt bünfenyitő vizsgálatot rendelt el. Az ortho- doxok közt rendivüli hatást idézett elő az erélyes föllépés. Schreiber rabbira annyira hatott, hogy hétfőn gutaütés következtében meghalt. Szerbiában is a vallásügy vagy napirenden. Az uj egyháztörvény nagyon megnyirbálta azon nagy hatalmat, melylyel a szerb főpapok rendelkeztek. Több püspök tiltakozott a törvény ellen, mire No- válkovics kultusminiszter felszólította őket, hogy készek-e a törvény végrehajtását elősegíteni? Jeromos szabácsi püspök azt felelte, hogy oly egyházi törvényt, — mely a szent zsinat hozzájárulása nélkül hozatott, nem ismerhet el. Viktor nisi püspök úgy an ily választ adott. Mózes nyegotini püspök kitéróeu felelt. A kultuszminiszter elhatározta a törvény erélyes végrehajtását. Az ellenszegülő püspökök megfosztatnak méltóságuktól s nem sokára összeül a zsinat uj metropolita я uj püspökök választására. Ha nem akadna püspök Szerbiában, ki a fölszentelést elvégezze, Angyelics karlóczai patriarcha fogja teljesíteni, kivel Novákovics csak a minap értekezett ez ügyben Az egyházi viszály-
