Nemere, 1883 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi, ismeretterjesztő és közgazdászati lap (13. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1883-01-01 / 1. szám

1. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1888, Hétfő, január 1. fila Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: tnofoín 91Lcu ft KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bél-mentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. XIII. évfolyam. társadalmi, $%ёщтШщ, 1щегфещ§гЫ és Í<fegazdá$2 aUtap. V® <. (( Megjelenik ezen lap heten- kint. kétszer: <t csütörtökön és vasárnap. \ Előfizetési ár ' helyben házhoz hordva, *t vagy vidékre postán küldve: ( Egész évre ß frt —- kr. í J’'él évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr.- -------------* Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért C kr. j Bélyeg-dijért külön 30 kr. I Nyilttér sora 15 kr. — LUI Г/ i n я mmm + / „NEMERE4 tizeidb.arm.a.d.il^: é-vfol3ram.ára. Midőn a NEMERE tizenharmadik évfolyamának szerkesztését a jelen számmal átveszem, főbb vonásokban jelezni kívánom azon változást, melyet a. lap eddig1 követett, iránya fog szenvedni. Az általános politikai kérdések helyett, melyekre a „Nemere“ eddig különös tekintettel volt, jövőben a székely nép speczisili* viszonyaira fogja fé­figy el inét ford H tlil i. A székegységnek a magyar nemzet zömétől elkülönzött helyzete közgazdasága, társadalmi és kulturális téren sok ily speeziális kérdést terem­tett, melyek évek óta várják a megoldást vagy orvoslást. Hogy csak néhányat, említ­sek: ott van a székely agrár-kérdés, a földbirtok végtelen elaprózásának s a tagosítás­nak kérdése; ott a kivándorlás kérdése; azután a görög-keleti vallást követő székelyek szemünk előtti eloláhositásának kérdése stb., melyek mindegvike elég fontos arra, hogy részletes megvitatás tárgyát képezze. Mint olyan közlöny, mely főfeladatává az imént jelzett kérdések körül fölme­rülő nézetek tisztázását tette, a „Efemere“ az országos politikai pártok egyike mellett sem foglal állást. Mindamellett folytonos tekintettél lesz az általános politikai viszonyokra, melyek hatása alól egyetlen egy speeziális helyi kér­dés sem vonható ki. Ezek megbírálásíinál я semmiféle idegen érd"‘b,,T -1 M nem rendelt nemzeti érdekek lesznek a mérvadók. Ez általános irányelveken kívül a „Nemere“ eddigi jellegét megtartja. Figye­lemmel fogja kisérni ezután is a megyei viszonyokat, a vidéki társadalmi éle­tet, a tanügyi s egyéb kulturális mozgalmakat. Különös gondot fordít a tár­csára, melyben közölni fog költeményeket, rajzokat és kisebb elbeszélé­seket, budapesti tárczale vei eket és ismeretterjesztő czikkeket. Az új­donságok rovatában adni fogja a legújabb napi híreket. A lap munkatársaiul Budapestről Kacziány Géza, Halom József, Barna Ferdinánd, dr. Rétliy László, Csetneki Elek, dr. Szádeezky Lajos, dr. Szalay József, dr. Tergina Gyula és Hevesi József urakat volt szerencsém megnyerni. Egyike jelesebb fiatal költőinknek Nemo és Tartufe álnév alatt fogja költeményeivel és tárczaczikkeivel lapunkat fölkeresni. A mélyen tisztelt, közönség becses pártfogásába ajánlom a „Nemere“ ez uj fo­lyamát s arra kérem a lap eddigi vidéki levelezőit és minden barátját, hogy becses közleményeikkel, különösen a vidéki élet nevezetesebb eseményeiről, ezután is szíves­kedjenek a „Nemeré“-t fölkeresni. Sepsi-Szentgyörgyön, 1882. deczember hó 30-án. Nagy Géza, a „Nemere“ felelős szerkesztője. 3KZíslcLcí szó­Azok után, melyeket a „Nemere“ felelős szerkesztője Nagy Géza ur a lap ezután követendő irányáról elmondott, nekem csak az van hátra, hogy a, „Nemerét“ a nagyérdemű közönség anyagi támogatásába ajánljam s a lap eddigi t. előfizetőit felkérjem, hogy becses pártfogásukat a jövőben se vonják meg a ,.Nemerétől“. A „Nemere“ ezután is hetenként, kétszer, csütörtökön és vasárnap fog egy ivén eddigi alakjában megjelenni. Az előfizetési ár marad a rétn : О Ég-ész évre . Eél<éT7Te 2nT eg-yedévre Elvilföld-re egész отгге , © frt — Irr. 3 frt — Irr. 1 frt 50 Irr. S frt — Irr. Szives gyűjtőknek 5 példány után egy tiszteletpéldán yn у a, 1 szolgálunk. Az előfizetéseket legezelszerUhh postautal vány nyal küldeni. Bernstein Márk, a „Nemere“ kiadó-tulajdonosa. S.-Szentgyörgv, 1882. decz. 30. Sehol az országban nem érezhetők annyira a földbirtok eldaraboltságának hátrányai, mint a Székelyföldön. Az a kiváló hajlam a földművelői élet iránt, mely a magyar fajt jellemzi, megvan a székely­ben is oly mértékben, mint a magyarság többi részében, s habár a viszonyok, a termőföld cse­kélysége egyfelől, másfelől pedig a nép szapora- sága, oly tulajdonságokat fejlesztettek is ki benne, melyek az iparos és kereskedői életmódra sokkal alkalmasabbá teszik, mint a magyarság bármely más ágát : a mig csak módjában áll. a székely is szívesebben foglalkozik őseitől örökölt kis föld­jének művelésével, s ha az iparos vagy kereske­dői pályára adja is magát, a mint üzlete kezd egy kissé jobban menni, ezt rendesen arra hasz­nálja fel, hogy földbirtokot szerezzen s ott hagy­ja azt a pályát, mely egy kis vagyonhoz juttatta. Ez egyoldalú hajlama a székely népnek egyet­len egy életmód iránt, sok bajnak lett forrásává. A birtokok végtelen elaprózása sok akadályt gördít a helyes és egészséges gazdálkodás elé. Másfelől az ipar és kereskedelem még nem fej­lett ki annyira, hogy kiaknázhatok lettek volna azon kincsek, melyekkel a természet gazdagon éllátta a Székelyföldet. Ennek következménye az, hogy a nép egyre szegényedik. Földje nem bírja eltartani ; gyárak nincsenek, melyeknek munkás kezekre volna szükségük. A székelység egy része kénytelen külföldön keresni meg élelmét ; sokan közülök ugyan ismét visszajönnek nyáron át szer­zett keresményükkel, de sokra megy azoknak a száma is, kiket Magyarország örökre elvesztett — elvesztette akkor, midőn társadalmunkat mindin­kább áthatja azon tudat, hogy az országnak minden egyes lakosára, fajunknak minden egyes magyarra szüksége van. S a veszteség annál érzékenyebb, mert fajunk legéletrevalóbb, legszorgalmasabb s legügyesebb elemét éri. Mennyivel szaporítja a Székelyföld évenként Románia lakosságát : nem tudjuk. De veszteségünkről fogalmat szerezhetünk, ha a leg­utóbbi népszámlálás adatait az 1870-ikivel ösz- szehasonlitjuk. A négy székely megye : Csik, Há­romszék, Maros-Torda és Udvarhely lakosságá­nak a lefolyt tizenegy év alatt rendes körűimé nyelt között legalább is ötvenezer lélekkel kel­lett volna szaporodnia. Ezzel szemben azt látjuk , hogy Csik 3655 s Udvarhely csak 53 lélekkel szaporodott ; Háromszék és Maros-Torda lakos­sága pedig megfogyott, amaz 604, ez 6628 lé­lekkel. Szaporodás helyett tehát 3524 lélekre menő fogyást látunk s hogy ebben a kivándorlás­nak nagy része van: a/, kétséget sem szenved. Melyek már most orvosszerei e bajoknak, a székely nép e speeziális bajainak, melyekre ez­úttal csak rámutattunk, s igy különösen a mi a földbirtok végtelen eldaraboltságát illeti, vájjon kellő sikerre vezetne-e a tulajdonjognak azon korlátozása, mit az országos gazdakör akar, hogy a földbirtok egy bizonyos határon túl felosztható ne legyen? e kérdés részletesebb kifejtésére la­punk közelebbi számában vissza fogunk térni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom