Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-05 / 28. szám

— по — tatott a viz hátán lebegő bárkákról előbb pus­kákkal, majd revolverekkel és kardokkal. Л montenegróiak végre mind a 25 arnautát le­mészárolták, mig maguk 9 halottat és 11 se­besültet vesztettek. Szerbiában az egyházi ügy miatt beállt izgatottság az uj metropolita megválasztásával valószínűen le fog csillapodni. Vasárnap volt a választás ; Mrazovics Theodor archimandrita választatott meg. Az orosz kormány Mihály ex-metropolita érdekében mindent elkövetett ; Despotovics ezredest Nándorfehérvárra küldte, hogy Mihály mellett izgasson. A szerb kor­mány azonban, úgy látszik, teljesen jóllakott az orosz barátsággal s felszólította az orosz ezredest, hogy távozzék Nándorfehérvárról. Háromszékmegye közigazgatási bizott­sági ülése. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága kedden folyó hó 3-án tartotta rendes havi illését Pótsa J ó z s e f főispán elnöklete alatt. Br. Apor Gábor főjegyző, alispáni helyettes fel­olvassa márczius havi jelentését a közigazgatás me­netéről. Igtató jegyzőkönyvre érkezett 941 darab ügyirat. Egy éves útlevél felterjesztetett a belügyminiszté­riumhoz 1423 darab, onnan leérkezett s kiadatott 863 drb; 15 napos útlevél kiadott 305 drb. Tüz­eset előfordult 5. Fegyelmi vizsgálat rendeltetett el a kézdi alsó­járási szolgabiró ellen, mivel megengedte, hogy a dálnoki községi képviselet egy jegyzői minősítéssel nem biró egyént helyettesített a közs. jegyzői hi­vatalba. Közigazgatási gyakornokká főispán ur kinevezte Kádár Ákost, ki a megyei árvaszékhez osztatott be. Még 3 gyakornoki állomás van üresedésben, melynek betöltése czéljából alispán pályázati hir­detményt küldött a budapesti és kolozsvári egye­temre, de eddig még kevés sikerrel. Állásukról lemondottak : Veres Lázár helyettesí­tett dálnoki körjegyző, kinek helyébe márkosfalvi Mihály Elek helyettesittetett ; Bodor Ferencz gelen- czei körjegyző, kinek állomására pályázat hirdette- tett. A megyei törvényhatósági bizottság még 1880. jiiniüs 22-én tartott ülésében egy bizottságot neve­zett ki a volt huszárlóbeszerzési alapítvány szabá­lyának' kidolgozására ; ezen bizottság márcz. 14 én gyűlést tartott, melyben dr. Bánfy Zsigmond ügy­véd bízatott meg alapszabály készítésével, ki azt el is készítette s még e hó végén befogja terjesz­teni. ... Az igazoló választmány 19-őre ülésre volt össze- hiva, de 5 tag nem jelenhetvén meg, eredményte­lenül oszlott szét. A deczember 28-iki közgyűlés által a megyei ■szervezeti szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottság 2 ülést tartott s a szabályrendeleti terve­zetet elkészítette. A Románia területén dühöngő marhavész ellen elrendelt határzár még mindig érvényben van. A minisztérium által kiküldött állatorvos Reich Л1- bért márczius 2-án távirati rendelettel visszahi­vatott. A megye határszélét ezentúl katonaság fogja őrizni, ha a szükséges őrházakat a községek saját költségükön felépitik. A tárgyalások a közsé­czolták és kapitányunk parancsára egyik árboczhoz keményen hozzálánczolták. Látni ezen embert az­zal a kétségbeesett arczczal, lekötözve, az ember­nek a szive megesett rajta. Pár óra múlva megérkeztünk a Dardanellákhoz ; itt megállott hajónk és kapitányunk sietve kiment jelentést tenni a konzulátusnál. Nemsokára megér­keztek a konzulok, a kapitányt szabadon bocsátot­ták és megkezdődött a vizsgálat ; de mi már infor­málva voltunk Gajdácsi által s általánosan mind azt áflitottuk, hogy a porosz hajón nem volt vilá­gító lámpa, holott Gombo, a ki a szerencsétlenség történtekor fent volt a födélzeten, látta, hogy a porosz hajón égett a világitó lámpa. (Folytatása következik.) Erdély nemzetiségei a múlt században. I. Az oláhok terjeszkedése Hunyad megyében s a Mezőségen sokakban aggodalmat keltett az erdélyi magyarság jövőjű fölött. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a vármegyei magyarok másfél vagy két század óta mind nagyobb mértékben pusztul­nak, nem bírván ellenállani az oláhság beolvasztó hatalmának. Községek, melyeknek hetven-nyolczvan évvel előbb még magyar volt a lakossága, eloláhosodnak, s csak a családnevek s a viselet, meg a református vallás emlékeztetnek az egykori magyarságra Hunyadmegye községeinek egy nagy része, hol gekkel megindittattak s azon elv fogadtatott e'., hogy minden község a maga határán köteles az őrházakat felállítani ; berendezésükről a kormány fog gondoskodni. Inségkölcsönt a főispán ur közbenjárására a kö­vetkező községek nyertek: Lisznyó 1800 frtot, Szacs- va 800 frtot, Mátisfalva 800 frtot, s Martonos 800 frtot. Meg)ei főorvos helyett, ki sorozáson van, jelenti az alispáni helyettes, hogy Bodolán hagymázjáll­ványban megbetegetett eddig 92, meggyógyult 68, meghalt 7, beteg maradt 17. A járvány elfojtására minden intézkedés megtétetett; járvány orvosnak Szász Károly küldetett ki. Bodoláról egy névtelen fel­adásjött fel, hogy a járvány főleg a község közepén levő szeszgyár által keletkezett s hogy a torozás nagy mérvben foly. A járási szolgabiró utasittatott, hogy a legszigorúbb intézkedéseket tegye meg. Kelemen Lajos az alispáni jelentéssel kapcsolat­ban felhívja a közigazgatási bizottság figyelmét azon a közegészséget annyira veszélyeztető körülményre, hogy a helybeli ref. temetőben már az ötödik hul­lát kellett más helyre temetni, mivel a viz a si- rokba hatol. Hogy a viz elöntötte a temetőt, an­nak oka az, hogy a ref. temető nincs elsánczolva, mely a vizet másfelé vezetné. Apor G. alispán he­lyettes kijelenti, hogy meg fogja tenni az intézke­déseket a víznek a temetőbe való folyása megaka­dályozására. Babarczy Ferencz kir. adófelügyelő jelenti, hogy márczius hóban egyenes adóban befolyt 20,212 frt 42 kr, vagyis 130 frt 48 krral több, mint a múlt évi márcziusban ; hadmentességi díjban befolyt 3540 frt 20 kr, vagyis 302 frt 74 krral kevesebb a múlt évi márcziusi bevételnél. Az adókivetési munkála­tok márczius 19-én megkezdődtek s e hó 16-án fog­nak bevégződni. Házadómentesség és adófizetési ha­lasztás nem engedélyeztetett. Séra Tamás árvaszéki elnök jelenti, hogy február végén az árvák létszáma volt 8980, ehhez jött már­cziusban 34, összesen 9014. Ebből gyámság alól felszabadult nagykorúság által 18, férjhez ment 5, meghalt 6, az árvák létszáma tehát márczius vé­gén 8985. Gondnokság alatt volt febr. végén 224, márcziusi növekedés 6, összesen 230. Gondnokság i alól márcziusban nem szabadult fel senki. Az ügyforgalom a következő volt: február végén elintézetlen volt 307, ehhez márcziusban érkezett 587, összesen 894 ; ebből elintéztetett 820. A gyámpénztárnak február végén készpénze volt 3574 frt 24 kr., ehhez márcziusban bevétetett az egyes árvák részére érkezett pénzekből 4928 frt 60 kr., kamatokból 847 frt 46 kr., visszafizetett tőkékből 460 frt, ökszeken 9810 frt 80 kr. Ebből kikölcsönöztetett 5800 frt, egyes árváknak kiada­tott 3506 frt, 52 kr. Összesen 9306 frt 32 kr. Készpénz átjött április hóra 504 frt 28 kr. A kir. járásbírósághoz kinevezett András Ferencz helyébe az árvászékhez dijnoknák Fejér Árpád ne­veztetett ki a főispán ur által, ki márczius 10-én el is foglalta állomását. A még hátralékban levő számadások elkészíté­sére a közgyámok felszólíttattak s azok foganatosí­tására a szolgaim ák figyelme felhivatott. László Károly körjegyző, Hadnagy Albert és Be- dőházi József közgyámok ellen szolgálati hanyag­ság s az árvapénzek beküldésénél elkövetett ren­detlenségek miatt fegyelmi jelentés tétetett. Komáromi/ Andor tanfelügyelő jelenti, hogy már­czius hóban a bodolai iskola typhus miatt szüne­telt. Ugyanott egy nagyon derék fiatal tanító, Seres­tet1 Tamás esett a járványnak áldozatul. Közoktatásügyi miniszter egy országos tanítói ma tiszta oláhok laknak, magyar nevű s magyar néven nevezik maguk az oláhok is. Fégyert (néme­tül Weiszdorf) T'ijirnek, Alsó- és Felső-Farkadint Farkadin din zsosz- és szusznak, Szálláspatakot Szálspataknak vagy Szelasunek, Szilvást Szilvának, Reketyefalvát Retyifonak, Kőalja-Ohábot Köhabának, Nádasdot Nadásdíenek, Aranyost Ariniselnek, Tele­ket Tyaluknak, Alsó- és Felső-Városvizét Orostyora de zsosz- és szusznak, Kereszturt Kriszturnak, Sár- falvát Sárfalonak, Szántóhalraát Szántalmának, Ke­resztyén Almást Almasu-Gergoresznek,Gyógyot Dsods- nak, Feredőt Firigyónak, Erdőfalvát Argyonak, Kis-, Közép- és Nagy-Almást Alntásu miku-, A. din mislok- és A. márenak, Aranyt Urojnak, Bán- patakát Banpotoknak, Berekszót Birszeunak, Nagy- ágot Nodsagunak, Fűzesdet Füzesdunak sat. nevezik. A magyar helynevek e nagy elterjedettsége azt mutatja, hogy Hunyadmegye egykori lakossága ma­gyar volt, de az oláhság által kipusztittatott. S az okmányokból az is kitetszik, hogy az oláh elem elterjedése nem is oly régi keletű. A dévai uradalom 34 falujában 1673-ban a lakosság a bul- csesti és herepei jobbágyokon kívül még mind ma­gyar, ma pedig oláh s csak Banyiczán, Kernenden s Topliczán van egy-két, magyarságából csak a re­formátus vallást megőrző eloláhosodott magyar. — Csak a családnevek s a református vallás emlékez­tetnek Borbátvizen, Dobrán, Illyén, Nagy-Pestényen, Őralja-Boldogfalván, Oláh-Brettyén, Kitiden, Rápol- ton, Algyógyon, Sólymoson s Maros-Németih is az egykori magyarságra: Zejkfalva, Felső-Szálláspa­törzskönyv létesítése czéljából egyelőre az állami pénztárból fizetést húzó tanítókra vonatkozó minŐ- sitvényi táblázatokat küldött, mely kimutatások már összeállittattak. A szokott statisztikai kimutatások ezentúl minden harmadik évben fognak felterjesz­tetni. A f. évi aug. 20-án Budapesten tartandó tanítói képviseleti közgyűlésre nézve megtétetett az intéz­kedés, hogy a megyei tanítói testületek válaszszák meg képviselőiket о gyűlésre, illetőleg a megvá­lasztottakat jelentsék be. Az iskolalátogatók közül Csia György tett kime­rítő jelentést a kovásznai gör. kel. iskoláról. Az iskolába 9 magyar eredetű, nem gör. kel. feleke­zeti gyermek is jár: magyarul azonban az oláh nemzetiségűek is jól tudnak irm is, olvasni is. Külön indítványt tesz a végből, hogy a szolga- bírák utasittassanak a községi elöljárók szigorú el­lenőrzésére, nehogy az e hónapokban szokásos nagy­mérvű iskolamulasztásokat elnézzék; valamint a vég­ből is, hogy azon községi elöljárók, kik az iskola- mulasztásokról nem terjesztették be kimutatásaikat, szigorú felelősségre vonassanak. (Vége következik.) 31 aj látli meggy i 1 ко 1 ta tilsához. Az iszonyú gyilkosság, mely a múlt szerda és csütörtök közti éjjel folyt le a budai várban, még egyre lázban tartja Magyarország közvéleményét. Az egész magyar társadalom segíti keresni a gaz tetteseket, nehogy kikerülhesse egy is megérdemelt büntetését. A gyanú, mely mindjárt az első perczekben Be- reezre, a meggyilkolt országbíró huszárjára irányult, napról-napra erősödik. Hely, viszonyok, nyomok, magatartása mind azt mutatja, hogy a gyilkosságot nem lehetett az ő tudta nélkül végrehajtani. Ennek alapján történt elfogatása. Midőn kihallgattatott s a gyilkosság vádja szemébe mondatott, nagyon megtörtnek látszott ; később azonban magához tért s kereken visszautasította a bünrészesség gyanúját. Azonban, mint a „Függetlenség“ Írja, már be­vallotta gaztettét. Vallomásra csak иду volt rábírható, hogy a kö­römszéleken a körmök alatt megtapadt vérmaradvá ■ I nyolcra a nagyító üveggel rámutattak, s bebizonyították előtte, hogy tettét hiába tagadja, a vér ellent•bizonyít. Ez meglepte és oly zavarba hozta Bereczet, hogy kö rülményes vallomást tett a gyilkosságról. A huszár mindenre el volt készülve, csak arra nem, hogy kezeinek gondos megmosása után is oly közvetlen nyomai rekednek meg a vé­rengző bűnténynek, melyek ellene fognak bizonyí­tani, és makacs tagadását tanúság gyanánt meg- erőtlenitik. Berecz körülményes vallomásában elmondotta, hogy két más bűntárssal követék el a gyilkosságot, tehát hárman részesek Majláth György meggyilkolásában. E vallomás adta a rendőrség kezébe a gyilkosság tervének és elkövetésének szálait, a melyek nyo­mán biztosan hitte, hogy még a múlt hét alatt kézre kerítheti a bűnrészeseket, a kik azalatt meg­ugrottak, de minden valószínűség szerint rövid idő alatt kézrekerülnek, mert sokáig a jelen körülmé­nyek között nem lappanghatnak. Nem érdektelen, sőt a gonoszságot illetőleg jel­lemző is az a körülmény, hogy Berecz megfestette bajuszát. Fekete bajusza a fogházi mosdóvizben és a festék hiányában vörhenyes lett. A gyilkosság másik elkövetője Spanga Fái, Be­recz testi-lelki jó barátja, egy volt urasági szolga volt. tak, Galacz, Folt, Bábolna, Ribicze, s Kriscsór fal­vakban már a vallás sem. A múlt század vége felé még református egyházak voltak itt, azóta azok elpusztultak, ma csak görög keleti és görög katho- likusok lakják e falvakat. A szántóhalmiak s cser- nakereszturiak még a múlt században áttértek a görög keleti hitre. Csak a lozsádi, bácsi, hosdáti, harói, kőrösbányai, alpestesi és rákosdi reformátu­sok tartották meg vallásuk mellett a magyar nyel­vet is, de már ezek egy része is csak nehezen be­széli s inkább használják az oláh nyelvet. Könnyen arra a gondolatra jön az ember, hogy úgy Hunyad megyének, mint a Mezőségnek oláh lakossága legalább is fele részben magyar eredetű, s ha ez úgy lenne, az erdélyi magyarság eloláho- sodása csak idő kérdése volna. A tapasztalás leg­alább azt mutatná, hogy ott hol a magyar és oláh elem érintkezik egymással, a magyar olvad be az oláhba daczára annak, hogy a műveltség s a politikai ha­talom a magyarok kezében van ; s mivel e föltűnő körülménynek, e vonzerőnek okát nem tudják adni, hatását sem igen lehetne ellensúlyozni. Vájjon igaz e, hogy az oláh .oly rendkívüli assi- miláló képességgel rendelkezik a magyarral szem­ben ? A látszat azt mutatja, ámbár az. hogy a széke­lyek közé telepedett oláhok idővel olmagyarosod- nak, azt bizonyítja, hogy a vármegyék • loláhoso- dását valami más körülménynek, nem pedig az oláh­ság bizonyos megmagyarázhatlau vonzerejének kell tulajdonítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom