Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-10-15 / 83. szám
ama sürgős intézkedés, mely bizony nem várhatott be semmiféle Lucza-széken tartott tanácskozást a megye részéről, — mindazonáltal felemelte az ő nagy képét a szélbali elnök hogy Int: diktum faktum, miután a ha talom netaláni túlkapásait a parlamentnek ellenőrizni kötelessége, mondja meg a miniszter, miért rendelte el Pozsony megye számára a statáriumot? Es eddig egészen korrekt ment az egész dolog. Az interpelláczió a formalitás kedvéért eddig tökéletesen rendjén volt. Hanem, mikor aztán a belügyminiszter kifejtette, hogy e rendkívüli intézkedésre a dolog természeténél fogva miért volt szükség, s hogy itt hatalmi túlkapásról szó sem lehet; és miután arról a szélső ballal együtt az egész ország meg volt győződre, tehát elég leven téve a formalitásnak, a szélsőbal az ő törvényőri (!) szerepének hűséges teljesítése után, lelkiismeretének teljes nyugodtságávál tudomásul vehette volna a belügyminiszter válaszát. De nem azt tette, hanem kötekedni, gáncsoskodni kezdett, heczczet akart csinálni, s ezzel egész nagyké- püsködő eljárásáról lerántotta a leplet: hogy soha se lesz belőle komoly párt, mért czélja soha sem komoly, sem tiszta, hanem mindig csak lesipuskasságböl áll, és hogy soha sem tisztázni, hanem mindig csak kontrabon- toskodni akar, 3 Tóvölgyi Titusz. Molnár György. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. október. 12. Molnár György ur szinmüvészetére, mely lapunk előbbi két számában kezdi- vásárhelyi levelezőnk részéről tulszigoru bii'álat alá vétetett, újólag visszatérünk. A mint akkor mindjárt megjegyeztük, homlokegyenest ellenkezik az elmondottakkal. Mi Molnárt a magyar színművészet egyik legelőkelőbb alakjának tekintjük, ki ha nem is éri el egy Egressy vagy Lendvay magaslatát, de nem is törpe epigonja nagy tragikusainknak, s any- nyit el kell ismerniük még azoknak is, kik Molnár játékáról nem mindenben vallanak velünk egyező nézeteket- hogy a magyar színészek közül Shakespeare alakjainak ábrázolásában ma senki őt felül nem múlja s mellette is csak kettő, Kovács Gyula és Nagy Imre állhat meg. Mindegyiknek vannak egymással szemben előnyei és hátrányai, oly előnyök, melyek egynémely alakításukat a tökély .legmagasabb fokára emelik, s oly hátrányok, melyeket néha középszerű színészek is elkerülhetnek. Nagy Imre dictioja páratlan, az alakításban azonban Molnár Gy. és Kovács Gy. fölülmúlják; Kovács 1 Gyulának azon szerepei a legjobbak, melyekben a hős jellemének egyik alkatrészét a sentimentalis elem képezi, Molnár Gy. az alakításban kitűnő, dictiéja gyengébb. Mig Kovács újabb alakjai azok, kik tragikus sorsukba inkább igy sodortatnak bele, mint pl. Lear király. Molnár az erélyes jellemek, minő Coriolan, Macbeth, III. Richard stb. ábrázolásában a legtökéletesebb. Othelloja egyike a legjobbaknak, bár tagadhatlan, hogy nem egészen tökéletes. Othello jelleme nagyon ellentétes elemekből van összetéve, melynek, hogy alakítása legyen, teljesen ösz- sze kell olvadniok. Molnár alakításában a féltékenység erőszakossága emelkedik ki annyira, hogy az, a mi benne Bzerelem, majdnem elmosódik. Inkább a becsületére féltékeny férjet, mint az őrült szerelmest látjuk benne s azért Othellő fájdalmát Desdemona elvesztése fölött nem is egészen érezzük át. Szóval a mi véleményünk szerint Molnár nem ad teljes alakot, de megközelíti azt s ép azért tisztelt levelezőnk nézetét, midőn Molli ir ezen alakításáról azt mondja, hogy egy mákszem- nyi sem volt benne a Shakespeare „Ottello“-jából, nemcsak tulszigoiunak, de igazságtalannak is tartjuk. — .Ugyanezt mondhatjuk Tartuffe-öt illetőleg is; sőt ugyanazon jelenetek, melyeket tisztelt levelezőnk annyira meg- .ró, a legkiválóbb részletei Molnár előadásának. *• A s.-szentgyörgyi közönséget főkép a harmadik felvonásban ragadta óriási tapsokra s különösen pedig az Elmirával való jelenetekben. Ш. Richard a legjobb szerepe Molnárnak s mai színészeink közt egy sincs, ki ebben utói érné őt. Igaz ugyan, hogy az első felvonásban, melyet előadásra választott, csak a lady Annával való jelenet az, melyben ez alakításának kiváló tökélyei feltűnnek, nagy monológja ellenben, mely különben a színművészet terén legújabban fölmerült vívmányok tanulmányozásának eredménye, ma még legalább is szokatlannak tűnik föl. De e felvonás előadásával éppen e legujabbi tanulmányát kívánta bemutatni. — Lear királyra csak annyit jegyzünk meg, hogy abból az egyéniségének legmegfelelőbb részleteket ad ta. De nem folytatjuk tovább. Molnár ur ugyané szerepeiről lapunk G7-ik és 68-ik számaiban, már — 331 — megtettük észrevételünket; a fentebbi megjegyzéseket azonban egy általunk nagyrabecsült miivész reputatiója érdekében tisztelt levelezőnkkel szemben szükségesnek tartottuk elmondani. Tisztelgés az uj honvédelmi miniszternél. Az újon kinevezett honvédelmi miniszter gr. Rá- dai Gedeon átvette minisztériuma vezetését. Első sorban a honvédelmi minisztérium összes tisztikara tisztelgett a miniszternél. A fogadtatás lefolyásáról a következőket közölhetjük: Délelőtt 73ll órakor a honvédelmi minisztérium tisztikara összegyűlt a honvédelmi minisztérium épületének dísztermében. Először is a minisztérium vezetésével megbízva volt br. Orczy Béla ő felsége személye körüli miniszter vett búcsút a tisztikartól, meleg szavakban adva kifejezést a minisztérium személyzetének de- rekassága és buzgalma fölött. Ezután gr. Ridai Gedeon miniszter lépett a terembe s a tisztikar élén álló br. Fehérváry Géza államtitkár által hatásos beszéddel üdvözöltetett; melyre. Gr. Rídd Gedeon honvédelmi miniszter válaszolt. A miniszter szavai igen nagy hatást keltettek a tisztelgésre megjelentek mindenikénél. Azután gr. Ráday bemutattatván magának a minisztérium szakosztályainak főnökeit s az egyes ügyosztályok vezetőit, visszavonult a mellékterembe bevárni a honvéd tisztikar gyülekezését, a melyrjek élén Graef Ede lovasság tábornok, a honvéd-főparancsnok adlatusa jelent meg. A tisztikart előbb szintén br. Orczy Béla fogadta : barátságos búcsút vevén tőlük, minek megtörténte után gr. Ráday lépett a díszterembe. Az uj minisztert л tisztelgők nevében Graef tábornok röviden, szívélyesen üdvözölte, mint Ráday G. hon- védminiszter a következő beszéddel viszonzott : Tisztelt uraim ! Viszont üdvözlöm önöket azon őszinteséggel , a mely őszinteség a mi ügyünk sikerének egyik alaptételét képezi. Midőn felséges urunk és királyunk parancsa előtt hódolattal meghajolva, ezen állást elfogadnám, beismerem, hogy nem minden elfogultság nélkül tevém ezt, különösen oly előd után, mint a minő megboldogult Szende Béla volt, a kinek neve — ! tiz évi működése alatt szerzett érdemeinél fogva — úgyszólván a honvédség fejlődési történetétől elválaszthatatlan maradand. Uraim, önök ép úgy érzik, a mint én, hogy fontos czélok és feladatok tüzvék honvédelmi intézményünk hivatásához. A fő czél : hogy honvédségünk, mely az állandó fegyveres erő egyik kiegészítő részét képezi, háború idején a hadsereg támogatására, minden tekintetben a jelenlegi harczászat igényeinek, készen álljon. E czél elérésére, pedig a főfeladat: a rendelkezésre álló anyagi eszközök takarékos felhasználása me1- lett honvédségünk kellő kiképzése. Hogy ezt elérhessük, erre az önök buzgalma és szilárd esélye mellőzhetlen, egész készséggel ismerem el, hogy ezen nehéz feladatnak a honvéd tisztikar már eddig is fényes eredménynyel felelt meg, minek legszebb erkölcsi jutalmát, legdrágább kincsét bírják önök: felséges urunk és királyunk többször nyilvánult legmagasabb megelégedésében és a nemzet elismerő bizalmában, Engedjék, tisztelt uraim reménylenem, hogy az önök feláldozó buzgalmának köszönhető eddigi szép sikerek csak fokozni fogják ama törekvéseket, miszerint ifjú intézményünk a netáni nehéz idők beálltával feladatának a legméltóbb módon feleljen meg. E reménynek kifejezést adva, biztosíthatom önöket, tisztelt uraim, az én igazán szerető legjobb indulatomról. Ráday e beszéde után Graef bemutatván a tisztikar főbbjeit, a tisztelgések a miniszternél véget értek. VEGYES HÍREK, — Acsütötörki nagyvásár meglehetős élénk volt Sepsi-Szentgyörgyön, hanem ha azt mondjuk, hogy sokkal több volt az eladó, mint a vevő, aligha csalódunk. Főként a gabona- és terménypiaczon volt nagyobb a forgalom. A mi az eféle nagyvásárokból ki nem maradhat, volt komédia, és a „világ legújabb törnéteteit“ mutogató panoráma. Természetesen ez magában véve nem is lett volna valami nagy szerencsétlenség, ha а fentisztelt két úri társaság a bódéit, nem a piacz közepére állította volna fel, a hol a bámfesz néptömeg a szTi szoros értelmében teljesen elzárta a közlekedést. — E miatt az egyik „tálián“, ki amúgy derekasan leszopta az életet már délelőtt, összetűzött a zsandárok- kal, a kik fülön fogták a frátert s a publikum általános hahotája között hüvö re rakták. Különben komolyan kérjük a hatóságot, szíveskedjék jövőre megtiltani, hogy az eféle komédiás népség a legforgalmasabb helyen s épen a kollégiummal szemben üsse fel a sátorfáját, a hol az a folytonos rikácsolás és keserves kin- tornázás bizony nem valami kellemes a muzsafiu’cnak. — A nyéni zendülés ügyében, melyről any- nyit irtunk volt annak idejében, a végtárgyalás a napokban tartatott meg a kézdi vásárhelyi kir. törvényszék előtt. A vádlottak legnagyobb részét felmentette a törvényszék, mig egy részének a vizsgálati iogságot számította be büntetésébe. Mindenesetre intő példa azoknak, kik a törvény iránt való tiszteletről megfeledkezve, oly lépésre ragadtatják magukat, a mit később nagyon megbánnak. — A há romszék megyei tani tó gyű lés alkalmával folyó október hó 23-án Zágonban a községi iskola nagytermében az Eötvös alap és az országos tanítói árvaház javára tánczestélylyel összekötött hangverseny rendeztetik, a következő műsorozattal: 1) Hazám, te egyetlen hazám, énekli a zágoni tanítói kar. 2) Olyan a te dalod, énekli a kézdi-vásárhelyi tanítói dalkör. 3) Eötvös emlékezete, Várady Antaltól, szavalja Szabó Emma tanítónő. 4) Szatócsok, énekli a kézdi- vásárhelyi tanítói dalkör. 5) Itália, duett; éneklik Baló László és Gyöngyösi István kézdi-vásasárholyi felső népiskolai tanítok, (i) A nő hivatása, felolvassa Szabó Emma tanítónő. 7) Népdalegyveleg, énekli a kézdi-vásárhelyi tanítói dalkör. 8) Béka kántáté, énekli a zágoni tanítói kar. 9) Csak egyet, irta Lord Bayern, fordította Szász Károly; Szavalja Balló László felső népiskolai ta- nitó. 10) Népdalok, énekli a kézdi-vásárhelyi tanító dalkör. Beléptidij GO kr. Kezdete este 7 órakor.-— Pályázat postamesteri állomásra Imecs- falván (Háromszékmegye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzben! biztosíték letétele mellett. Évi járandóság: 150 frt fizetés és 40 frt iródai általány. A kérvények bárom hét alatt a nagy-szebeni postaigazgatósághoz in- tézendők. — Nagy-Szeben, 1832. október 9 A m. kir. postaigazgató : Follért Ferencz. — Az elszaporodott ragadozó к pu szti tása a folyó évben szokatlan mérvek öltött. Medvék, farkasok, vaddisznók garázdálkodása sok helyütt alig ismer határt. Legtöbbet szenvedtek azonban e tekintetben Arad, Gsik, Háromszék, Krassó-Szörény és Szebenmogyék községei. A közigazg itási bizottságok, illetve ezek elnökeinek felterjesztései folytán a f. é. január hó 1-től szept. hó 30-ig, a magyar kir. belügyminiszter az országnak 30 törvényhatósága részére 15G esetben adott a hivatalból való haj tó vadászatok megtartására engedélyt. — A baj tő vadászató к száma az egyes törvényhatóságiknál következőleg oszlik meg: Abauj-Tornamegye részére engedélyeztetett 3 baj tó vad ászát, Alsó-Febérme- gye 5, Arad 14, Be reg 3, Besztercze-Naszód 4, Bihar 4, Borsfád 1, Brassó 1, Csik 20, Bogaras 5, Gömör és Kishont 1, Háromszék 14, Hunyad 7, Kisküküllő 2, Kolozs 5, Krassó-Szörény 10, Mármaros 3, Miros-Tor- d i 4, Nagy-Küküllő 1, Szebon 15, Szepes 2, Szilágy 2, Szolnok-Doboka 5, Ternes 5, Torda-Aranyos 1, Toron- tál 1, Udvarhely 3, Ugocsa 2, Ung 1 esetben nyertek engedélyt a ragadozók kipusztitása czáljilnl tartott hivatalos h ij tó vadászatra. („V. L.“) Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy a kolozsvári járásban megkezd itt hajtóvadászatoknak folytatása lesz ; valószinüleg friss hóra fogják meghajtani a türei és szomszédos községek erdeit. —• A tisza-eszlári ügyhöz. Jól értesült forrásból irja az „Egyetértés“, hogy Budapesten illetékes körökben el vannak határozva a tisza-eszlári bűnügyet minden fázisban még ez év vége előtt okvetlenül befejezni. Legkésőbb jövő hó elejéig az ügy a törvényszék elé kerül, mely ha az ügyészségi indítvány vád alá helyezésre fog szólni, a végtárgyalást legkésőbb november második felében okvetlen inog fogja tartani. Remélik, hogy a felsőbb bírósági fórumok is, ha az ügy barm dÿ stádiumban eléjük kerül, soron kívül sürgősen fogják elintézni az ügyet. Remélik azt is, hogy akár beszüntetést, akár vád alá helyezést határozzon is el a törvényszék, a határozatot senki sem fogja megfelebbizni s hogy az ügy csak az elsőfokú bíróság Ítéletének fe- lebbezése folytán fog az első bíróságok elé kerülni. —• Valóban kívánatos is volna, hogy ez izgató bünpernek valahára végére érhetnének. Meemlitjük még, hogy a fogságban lévő 11 gyanúsított közül csak egy néhány fog a vádlottak padjára kerülni, a többi a vád alá helyezés kimondásakor szabadlábra helyeztetik. A képviselőházban holnap iCsernátony Lijos és Ouody Géza fogják interpellálni a kórmányt ez ügyben, s a mint állítják, a kormány részéről rögtön válasz adatik. — Rablóbanda elfogatása Pásztón. A múlt csütörtökön este Pásztón — irja a „M. P.“ — az a hír terjedt el, hogy zsidóüldözés van ott keletkezőben. A pásztói zsidó családok férfi tagjai összegyűltek a kaszinóban, hogy a veszedelem elhárítása felett tanácskozzanak. Ede 8—9 óra közt Reiner Szigmond gazdag gabonakereskedő cselédje ijedt arczczal rohant be a kaszinóba s tudatta Reinerrel, hogy rablók akarnak a házba betörni. Ezt hallva mindannyian Reiner házához siettek, a rablók azonban ezalatt eltávoztak, s mint később kitűnt, több más helyen próbáltak szerencsét. A R finer házánál ösz- szegyült zsidóság ezalatt arról értesült, bigy a rablók a városház melletti kis korcsmában mulatnak. Többen révolvéfeket vettek magukhoz s benyitottak a korcsmába s értesítették a bírót is. A rablók csakugyan ott voltak a korcsmában s azt mondták, hogy dohányárusok, s megI mutatták revolvereiket, dicsekedve, hogy nem félnek a filmnézőktől. Keszler K. gabonakereskedő érdeklődést színlelve egyenkint elszedte tőlük a revolvereket s az ez alatt megjelent pandursággal sikerült mind az ötöt elfogni. Első vallatásukkor mindenfélét összebazudoztak, de ellenmondásokba keveredtek s pisztolyokon kívül még nagy késeket, baltákat, kötelet s száj betömésre alkalmas eszközöket találtak nálok. Az eddigi eredni íny kiderítette, hogy egy közülök nagykátai lakos, s vezetőjük egy Tar községbeli szabólegény. Egyikük hvuis búiké készítésért már elzárva volt; egy másik m ig két évig lólopásért. A napokban át fogják őket kísérni az egri törvényszék börtönébe. — Tanítói esküminta pan szláv ok ellen. A nógrádinegyei tanítótestület utolsó közgyűlésén érdekes határozatot hozott. A', indítvány szerint az egylet a közoktatásügyi minisztert emlékiratban kéri tel olyan
