Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-12-14 / 100. szám

Egy délszláv államszövetség létrehozásán fáradozik most ( tiers orosz külügyminiszter Rómában, mint onnan bécsi lapoknak Írják. Bosznia, Herczegovina, Szerbia és Montenegró együtt képeznék e szövetséget orosz védnökség alatt. Giers rá akarta bírni állítólag az olasz kormányt, hogy e mozgalmat a nemzetiségi elvek szempontjából támogassa, a miért aztán bizonyos területi koinpenzácziót kapna. Miután pedig nem hihető, hogy az olasz király nyílt túllépésre hagyná magát híratni Ausztria ellen, Giers beéné azzal is. ha jóakaio magatartást Ígérne meg Olaszország egy pánszláv tei- keléssel szemben : — e törekvéseivel is kndarczot vall azonban.

A lengyelországi orosz erődítések építése általános felháborodást keltett a tanultabb or. sz katonatiszteknél, kiknek nézete szerint nem a hadászatiig valóban fontos pontokon emelik az erődöket, hanem oly helyeken, inelveket az ellenség háború esetén könnyen megkerülhet. Általában véve az egész hadsereg elégedetlen a hadügyminisztérium retormiaival ; a Pawlog- rád-féle huszárezred története, mely gyász-zeneszó mellett temette el huszárdolmányát. nem az egyedüli hasonló eset, miért is ugy látszik, hogy a hadseregnél tervezett nagymérvű személyváltoztatásokról szóló hírek nem légből kapottak. Mondják, hogy Albedynski van kiszemelve hadügyminiszterré és lotlehen törzskari lő- nőkké.

A kormány korteskedósr.

— 1Я82. november 1-én.

('J\ ) A felett gondolkozom most, hogy csakugyan kortes-e ez a mi kormányunk? Es minél jobban gondolkozom, annál jobban rájövök, hogy a bizony kortes! Valódi példányképe a korteskedésnek, a mennyiben elutasít magától minden kortesfogást és éppen ez által nyeri meg azt az értelmiséget, melyet az ellenzék mindinkább elidegenít magától, pedig hát az is kortes. Az már aztán a szó valódi értelmében vett kortes, de ilyen kortesfogás az értelemnek mai napság már nem kell. Nagyon konzervatív. Régi „Schlag“ s a régi publikumra van építve.

Csak a legutóbbi pár hét alatt hány olyan kortes fogással állt elő az ellenzék, mely neki talán jól állhat, ámde mit szólt volna az értelmes világ, ha a kormány ezeket a kortes indítványokat elfogadja? Ebből látható, hogy mi különbség van a kormány és az ellenzékeske- dés közt?

A közigazgatási tisztviselők qualifikácziójánál például azt követelte Mocsáry, hogy ne legyen qualifiká- czió. Miért? Mert vannak jómódú iparosok (a legjobb kortesek tudni illik), kik megunván az iparoskodást, szeretnek városatyáskodni. Innét vannak bukott existen- eziák, de qiuililikáezió nélkül. Ezek is a legjobb kortesek vállajához tartoznak, s ezek exiliuma a közigazgatás volt eddig. Mocsáry tehát ezeket igyekezett megnyerni. Es neki megjárta. De mit szól most már az értelem, ha a kormány is ebből a szempontból indul ki ős nem azt nézi, hogy mi az ország érdeke, hanem azt, hogy mi a jó kortesek érdeke? ... és kortes versengésből elfogadja a Mocsáry indítványát?

nem azért asszony, hogy hallgasson. Kereste tehát az alkalmat nyelve megindítására. Meg is találta, s megindult nyelve oly édesen esicsergett, hogy a férj kényekre takadt és megbocsátott a szökevénynek. Pedig okosabban cselekedett volna, ha nem bocsát meg. Alig volt szent a béke, már is megkezdődött a levelezés.

Egyik levél roszkor érkezett.

Mozdonyi hivatalából jött s felső kabátját vetette le az előszobában, midőn a csengettyűt kívülről megrántották. О ajtót nyitott, s átvett neje számára egy hordár által hozott levelet. Csaknem explodált a vágytól, tudni, ki lehet a rózsaszínű, illatos levél írója; s mar-már leinyitotta a levelet, mikor neje az utolsó pillanatban az előszobába lépett. Elvette férjétől a levelet, mondván :

— Reményiem, nem volt szándéka a nevemre czimzett levelet felbontani ? !

— Nem asszonyom! Gyanítom, hogy egy uj imádójától jöhet, — volt a gúnyos válasz.

Irma, mintha nem hallotta volna férje szavait, a levelet felbontotta és olvasás után kebelébe csúsztatta.

Mozdonyi figyelemmel kisérte nejének arczkifeje- zéseit, melyek azonban, mint szoboré, változatlanok maradtak.

Most már igazán nem tudta, hányadán van és mitevő legyen : bocsánatot kérjen-e sértő szavaiért, vagy erélyesen követelje a levelet. Ez utóbbira határozta magát s durván rárivalt nejére :

— Irma ! akarom tudni, kitől jött az a levél ?

— Pedig azt, a meddig igy ordít, nem fogja megtudni.

— Követelem, asszonyom, — rivait még jobban Mozdonyi — hogy a levelet azonnal ide adja !

— Nem adom !

(Vege következik.)

— 398

Ilyen kortes indítvány volt az is, hogy az ügyvédektől ne kivántassék a közigazgatási vizsga. Miért ? Azért, mert tudvalevő dolog, hogy az elegendő foglalkozással bíró ügyvéd ugy sem hagyja el pályáját, mig a foglalkozással nem birók, pláne ha vizsgát nem kellene tenniük, tömegestől mennének a közigazgatáshoz. Már pedig az is ismert dolog, hogy a foglalkozás-* nélküli ügyvédek kilencz-tized része jó kortes. Hát az ellenzéki indítványozók tudván, hogy a kormány nem fogadhatja el az indítványt, ezeket akarták megnyerni.

Ilyen kortes fogás a kisebb hivatalnokok fizetésének emelése. Nem mondom, hogy nincs helyén, nem mondom, hogy nem érdemlik meg. Hiszen maga a pénzügyminiszter is oda nyilatkozott, hogy megérdemlik. De hogy az ellenzéki szónokok itt is csak kortes- kedési szempontból indulnak ki. arra is rá merném tenni a fejemet. Majd bánnák ők ezt a „zsoldos hadat,“ ba nem az elégedetlenség szitása volna náluk a czél, és nem hízelegni a akarnának azzal, hogy a kis hivatalnokok kívánsága teljesítve legyen. És kortes fogásnak ez is megjárja ám. de mit szólnának az adózók, ha a kormány a jelen körülmények közt oly fizetésemelésbe menne bele, melynek fedezésére ismét uj adó nemet kellene kitalálni ?...

Hja ! Erre is vau azonban az ellenzéknek egy kortes felkiáltása: „Bosznia !“

De mit mondana ’most máj- a világ, ha a kormány, mely Bosznia megszállását stratégiai szempontból. a mindinkább fenyegetőnek mutatkozó szláv áramlattal szemben nagy horderővel bíró előnynek tartja, — azért, hogy a kissebb hivatalnokok fizetése emeltessék és pedig az ellenzék által javasolt mérvig, — abban hagyná; szóval mit szólna a világ, ha a kormány, kor- tesfogásból oly pozicziót, mint a milyennek Boszniát hirdeti és vallja, feladna ? . .

Hát mondom, ha ezenképen és ily szempontból ítéljük meg a kormány eljárását, be kell ismernünk, hogy soha sem korteskedhetnék jobban maga mellett, mint a hogy: a legegyenesebb, legkorrektebb, és leghazafiasabb eljárással korteskedik.

Világostól Szabadkáig.*;

(Az aradi sziniigy-gyámolitó egylet. — Zeroplényi kávéháza. — Arad város temp 'raturájának hévmérője — A caibukozók fülkéje. — Komoly képit kritikusok, hamis mosolygása színészek. — A kávésok királya.)

Kántor Gyuszi a. kisded gyoroki parókiából, mely Kolozsvár után négy hónapig pihenője és menhelye volt, mialatt „Világos előtt“ művét is megírta, — 1880-ik év őszén távozott el.

A pap-költő és a színész elszorult szívvel borult egymás keblére ; szólni nem tudtak, annál beszédesebb volt árezuk, melyet a válás fájdalma némán is oly kifejezővé tett, mintha csak a szép Temistokles, Horovitz újabb tragédiájából -- melyet azóta az akadémia megint kidicsért — játszották volna el a katasztrófát. A búcsú szomorú indulóját a jó Malis asszony, a parókia hűséges gazdasszonya sírta el hangos zokogással, mezhez az esti nyuguvóra haza futó malaczok sivitása, kecske-, birkaiiyáj éles csengettyűinek és tompa kolompjai- nak csingi-lingi, kaiig-kaiig hangjai, meg a tehéncsorda mély bassusu bőgése nyilatkozott kisérő zenekar gyanánt.

Belé kondult a kis templom esti imára szólító harangja is a zenekarba és bánatos, lassú king-káng hangjaival, — mely oly vidáman és élénken beszélt az álló dél idejében, a mikor kántor Gyuszi a vándor bottal Gyorokra érkezett a pap terített asztalához, — mintegy a taktust verte.

Különös induló zene, melynek kótáit nem irta meg egy zeneszerző sem, nem vezényli egy karnagy sem, nincsenek taktusai és a durva, vad, zagyva hangok mégis ugy összeolvadnak, egymást a véletlen játékával oly egyenletessé teszik, mintha csak konczcrtet adnának az éjszakába bukó napnak, a fekete fátyolba takarodzó természetnek és a nyugalomra hajló emberiségnek !

A pap-költő és kántor Gyuszijlyen induló mellett vonult ki gyalogosan, csöndes estenden halkan a vasúti állomás házáig. Minél inkább közelgett a válás ideje, annál beszédesebbekké lőnek. Miről is beszélhettek volna másról, mint a magyar drámai költészet és művészet jövendő szebb napjairól !

Es ci ről nem lehet eleget szólni, e felől eleget reménykedni és ennek diadalát eléggé óhajtani!

Biz ott maradtak volna a vasúti ház előtt a csillagok fáklyáinál beszélgetve, reménykedve erről, ha az a világot hóditó és leghatalmasabb parancsoló gőzparipa nem íiityöl belé szép ábrándjaikba !

Kifütyülte őket és ugy is történt, mert az eszmény, az idő lomha szárnyain jár, de el fog jönni és szárnyaival lesújtja majd a földhöz tapadó, e nélkül gyámoltalan gőzparipát, mely most fütyöli, tiisszögi s kaczagja a gondolat magas és sel>es röptét!

A keletről, Erdélyből érkező gőzparipa bevágta- * I

::) Mutatvány Molnár György „Világos után“ cziraíí sajtó ; alatt lévő művéből, melyre folyó hó végéig 1 frt 50 krral előfizet I hetni szerkesztőségünknél is.

tott a kis gyoroki állomásra, melyen alig szusszantva, triisszögve egy-kettőt, tovább vágtatott Arad felé. Még egy kézszoritás és meleg csók a pappal s ráadásul egy sokat jelentő tragikus pillantás — és kántor (iyuszi ráült a zsarnok prüsszögő mén farkára, az úgynevezett Hl. osztályba, a hol Judea, Arménia és Dáczia fiai közt alig talált helyet.

Tisztességes jó társaság volt, csakhogy mindenféle nyelven beszélt, csupán magyarul nem, pedig a Dáczia származékok sem voltak bocskorban.

Nem vagyunk magyarok, nem tudunk magyarul — mondák és kántor Gyuszi azt képzelte, hogy csakugyan keletről, a külföldről jönnek, — egy más hazából.

l'edig majdnem valamennyien a magyar államban cinek, ennek a földjén birtokolnak, ennek a szárnyai alatt boldogulnak, ennek a hatalma védi őket!

Szerencsére volt a társaságban eg^ magyar, eredetére szerb, de szivében, lelkében, minden izében magyar hazafi és pedig a szépmüvészetelc, különösen a hazai színművészet iránt lelkesülő, finom ér/.ékü és buzgó tértin — Retrovits Arzén mérnök, ki kántor (iyuszit már előbbi időből ismervén, hazai nyelven elbeszélgethettek a szinügyről is.

Az aradi színészet ez időben mert át ama változáson, mely nagyon is sajnálandó, mert a művészet, rovására történt, t. i. a három évig tartó egyesületi igazgatás, Lukács M. elnök kora visszalépése után, a szakértői vezetés hiánya s a miatt, hogy majd minden egyleti tag igazgatott, — mint Kolozsváron is — megbukván, ismét magán igazgató kezébe került.

Nehéz és súlyos föltételek mellett adták út a színházat, könyvtárt, ruhatárt, díszleteket és kellékeket, melyek a megbukott egyesület által szereztettek he, de. a melyekért az egylet néhány tagja még egy pár ezer forintig tartozásban volt. Erre kellett vállalkozni, ezt a terhet kellett átvenni az igazgatónak, hogy előadásonként húsz forintjával letörlessze és ezer forint, biztosítékot tegyen le.

(Folytatása következik )

VEGYES HÍREK.

— Az érdél y r é s z i c se и d ő r p a r a n c s n о kság beosztása az 1883-dik évre: Törzsállomás: Kolozsvár. Csendőr-parancsnok : Báró du Mont de

Beaufort Várhegyi Lajos őrnagy. — Szemlés/.-törzstiszt Patay András őrnagy. — Segédtisztek: Zakariás János főhadnagy, László Albert hadnagy. — Oktató tiszt : Weszter Vilmos hadnagy. — Számvevő : Borbély Fe- rencz. — 1. szánni szárnyállomás: Nagy-Szeben, parancsnok : Lukács Mózes I. oszt. százados. — 1. sz. szakaszállomás : Nagy-Szeben, parancsnok : Balogh Fe- rencz főhadnagy. — 2. sz. állomás: Déva, parancsnok: Saymann József hadnagy. 2. sz. szárnyállomás: Brassó, parancsnok: Bándy Balázs, II. oszt. százados. —

1. sz. szakaszállomás: Brassó, parancsnok. YYindisch Károly főhadnagy. — 2. sz. állomás: Csíkszereda, parancsnok: Polyánszky Dénes, hadnagy. 3. sz. szárny- állomás: M.-Vásárhely, parancsnok : Szilágyi Bertalan főhadnagy. —2. sz. állomás: Nagy-Enyed, parancsnok: Kovássy Kálmán hadnagy. 4. sz. szárnyállomás : Kolozsvár, parancsnok : Papp Mihály II oszt. százados. — 1. sz. szakaszállomás: Kolozsvár, parancsnok: Szelestey Károly főhadnagy. — 2. sz. állomás: Besztercze, parancsnok : Gergely Ferencz hadnagy.

— A műkedvelők egyesületének keddi előadása rendkívül sikerrel ment végbe, „Л falusiak“ mindenik szereplője hatalmában volt szerepének és sok tanulmányra valló alakítást láttunk, a mi műkedvelőknél csak hosszasabb gyakorlat után szokott nyilvánulni. Nagy Anna к. a. a komoly anya szerepét előkelő vonásokkal ruházta föl, Jakabos Róza k. a. a fejlődő leányka kedvességét minden alkalommal kitüntette, Csinádi Lajos ur nagybácsija meg eredeti, az életből vett magyar alak volt, egészséges humorral fölruházva. — Bogdán Arthur urnák különösen sikerült jelenete volt : a kétségbeesés kitörése a szeretett lény elveszithetése fölött. Sebők L. ur a gróf szerepét tőle megszokott és valódi színészhez illő gyakorlattal kezelte és a rendezésnél szerzett köszönetre méltó érdemeket.

— Nyilvános számadás a helybeli Műkedvelők Egyesülete által folyó évi deczember hó 12-én a szegények karácsonfája javára rendezett előadás eredményéről : Jegyekből befolyt 57 frt 20 kr, az előadás ségeire 28 frt 04 kr ; maradt tiszta jövedelem 20 frt 10 kr. Mely összeg a jótékony nőegyletnck rendelkezésére bocsáttatott. A Műkedvelők Egyesülete.

— A sepsi-szentgyörgyi nőegylet múltkori fillérestélye látogatottság tekintetében eddigelé jórészt a legsikerültebb volt. Akkora közönség gyűlt össze, minőre alig számítottak maguk a derék házi asszonyok is. A mi az estélyt illeti, arról is csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Egyike a legsikerültebbeknek \\ cin- berger Fanni k. a. és Gold Izidor kettős dala volt a „Kunok“-hói, mit a közönség zajos tapsokkal jutalmazott. Weinberger Fanni k. a. még egy magándalt is énekelt czimbalom kiséret mellett, a „Mon séjour“-t. Igazi érzelemteljes hangja, szép éneke a közönségnél a legkedvesebb hatást keltette. Nagy Péter s. tanár és Nagy Anna k. a. szépen sikerült szavalatait я hallgatóság megérdemlett tapsokban részesítette. A kedélyes estélyt tánczmulatság zárta he. A tiszta jövedelem 40 frt 14 kr volt a 20 kros belépti dijak mellett.