Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-23 / 33. szám
— 131 színezetű virágokkal beültetett tábláikkal. Ha lehet, minden kert egy-egy halastóval, s a bejárat kétfelé nyíló vas kapuval van ellátva, mely azont ban, mint szintén a néhol egész nagy kertet körítő vasrácsozat, inkább czirádul, mint szükségből vagy használhatóságból van oda alkalmazva. A kert bizonyos részén van a lakóhely, mely vagy állandó, vagy csak „évad-ivadi“, hogy Szarvas Gáborral szemben ne moodjam: idén y i. Minden nyaralónak megvan a maga u. n. „kupolája14, mely az illető családnak ott lakása alkalmával tartózkodó helye, hol a soha és sehol el nem mai adható theát, kávét, vagy sört több „környü- let“ vagy a pesti „Hét Oroszlán“ egykori kellne- rével szólva, több „körülmény“ kíséretében elköltik, s a férfiak nagyban szivaroznak és pipáznak (zárójel között megjegyzem, hogy ellentétben az angollal, ki sem nem szivaroz, sem nem pipáz, vagy, ha igen is, de felette ritkán, a hollandust tán csak egyedül a török múlja felül a dohányzásban, melyet ott rendkívüli jósága és olcsósága mellett — nem lévén monopólium, mint nálunk -- oly mértékben „élveznek“, hogy az alsóbb osztály valóságban egészen rágja és eszi, s még a középrenden is akárhányat lehet találni- ki az e végre különösen elkészített dohányt szájában olyképpen tartja és rágja, hogy a gyakorlott szem is csak „bizonyos esetben“ látja meg; s ezzel sszembeu megjegyzem még azt is, hogy nincs arra példa, hogy ott akár „polgár-“, akár úri nő dohányozna, vagy szivarozna — mint ez; nálunk a „divattal“ együtt jóformán elharapózni kezdett). Visszatérve a kupolába, ott az idősebb :nök és ifjabb hölgyek varrnak, kötnek, hímeznek, az ifjak egymással csevegnek, a legifjabb nemz-edék tagjai pedig kritizálják az elinenőket s járó-kelőket, főleg pedig az idegeneket — mely utóbbi szokás azonban nálunk is dívik s pedig a nagyok és ékesebbek között is. A gazdagabb lakókon és „foldbirtosokon“ kivül minden város szoms;zédságábaDi megvan a zsúfolt és szűk utczáUban szorosan egymás hátán élő polgároknak és kereskedőknek a maguk nyaralójuk vagy kupolájuk, bárha ház nélkül is, egy- egy kertben; a Gová naplementével vagy a napi teendők elvégezte után kímehetnek. Azonban az újabb időben a népesedés és vagyonosodás terjedésével házakhal kezdették, beépíteni a kerteket, úgy hogy néhol az ily „kerrti-házak“ egész utcza- sorokat képeznek a gyönyörű sétatérekk.el és kör- makkal, melyek a városok kerületeinek paradi csórni képet nyújtanak s mellyekkel minden város, falu és kisebb helység kör ül van véve» Minden ilyen mezei laknak megvan a. maga tulajdon neve vagy a kapuk fölé irt jelmoi adata, melynek megválasztása az illető lakos és tulajdonos jóllétét és megelégedését jellemzi; — ij gy például: L üst enrust“ = öröm és nyugalom. „Wel te vredei ^ ^ jól megelégedett. „Mijn gene gentheid is volda == kívánságom teljesítve van,. „Mijn lust en leve 'n“ = örömem és életem. „Geru stelyk en wel te vr. den“ = nyugalom és megel égedés. „Vriendschap ’ en gezelschap“ = barátság' és társaság. „Daal van liefde“ = szeretet völgye (hajléka“) stb. Egy helyütt pedig e különösen je/ lemző feliratot olvastam ; „De vlesch potten van Égypte“ = az egyiptomi húsos fazék. — Való’ oan, ezen feliratok és jelmondatok igazságában s azoknak az illető tulajdonosra vonatkozó jelenté sében nem lehet kétkednie annak, ki csak egy fu' tó tekintetet vet a nagyszerűen müveit kertekre , g az azokban levő lakóházakra, melyeknek eg észen a földig leérő u. n. »függő ablakai“ egésze' д be engednek látni a pazar fényességgel beb;o.torzott termek valamelyikéből továbbá a kertek; gazdag gyümölcsfái és dus növényzete, a mindennemű virág- és növényágyak, a virágcserepe7^ óriás alakjai stb., mindezek képzeletet felülíróé nagyszerű tekintetet nyújtanak. Másfelől pfjcfig- az érintett feliratokat és jelmondatokat me'gmagyarázza, mi a hollandokat íegszeb- ben jell emzi, t. i. hogy ők igen istenfélők, vallásos, erkölcsös emberek; s mig nálunk már a vasárnapi templombamenés is kezd „divatból“ kimenni: addig Hollandiában a nagyobb városi gyülekezetekben nemcsak vasárnap, Vianem a hétnek minden napján rendesen többsz ör tartatik isteni tisztelet, még este is ép úgy, mhat a nap bármelyik részében. E mellett ritka, v agy talán nincs is háztáj, hol a nap valamelyik s; cakában a család és a házhoz tartozók ne tartanáj так magán-istenitiszteletet, s a napot ne kezdenék és végeznék zsoltárok és vallásos énekek elzeng* isével és buzgó imák elmondásával ; s e jó szol :ás, valamint a rendszeres biblia-olvasás is megvaï i mindenütt : tanult embernél épen úgy, mint mü; véletlennél, gazdagnál úgy, mint szegénynél ; mert itt a vallásos erkölcsi élet a fő, mindenütt és mir idlenben, — ez jellemzi őket minden irányzatukban és viszonyukban. De lépjünk a sz abad természetből be a városba ! Talán az egész tfél-földgömbön sem talál az idegen annyi különö s sajátságosságot, elevenséget és a mi házi tűzi hlyünktől eltérő különbözőséget, mint a mennyii ; bármely holland város ut- czái nyújtanak. Ezek csatornákkal annyira körül vannak szeldelve, ho gy a házak és nagy fák sorai csak azért látszai iák létezni, hogy egyik a másikba át ne csapjon. A csatornákon felvonó, vagy mesterségesen feles avarható és más félretolható hidak vannak a köz iekedés fentartására, melyeket ü kisebb-nagyobb vi ltorlás és csigás-hajók elmenetelekor mindannyiszor fel kell huzni, vagy felcsavarni és tolni. A vizek, hajók, fák és házak tarka vegyülete, az ajtók előtt kikötött és ki nem kötött járómüvek serege ; a barna-veres téglából magasan, néha 5—6 emeletig egymás mellett keskenyen és szorosan felrakott házak sugár födélzeteikkel, melyek többnyire csiszolt cserepekkel födve, a viz tükrében fürödni látszanak és függő ablaikkal, melyek az egész földszintet, vagyis inkább az alsó emeletet eltöltik: egészben véve uj és meglepő látványt nyújtanak. A házakon, egyéb sajátságok között az első, mi magára vonja az idegen figyelmét, az úgynevezett „ablak-tükrök“, melyek kivül csaknem minden ház ablakán megvannak s melyek mintegy 45 foknyi szeglet-távolra úgy vannak egymás mellé, illetőleg egymás hátához illesztve, hogy az ablakban ülő hölgy egyiken az utczán fel s a másikon az utczán le nézhet, a nélkül, hogy az elmenőt nézésével zavarná, vagy ellenkezőleg valamely „közönséges tekintetnek“ magát kitenné; s ezen fölül, mig a vak-tükrök háta mögött így elrejtve marad, varrását vagy kötését is zavartalanul folytathatja s mégis folytonosan a járó kelők közt le hét — szemével. Különösnek tűnhetik fel a mélyen tisztelt közönség előtt, hogy a Hollandiában uralgó sajátságok közé sorolom a tisztaságot is, melyre itt rendkívüli gondot fordítanak, azonban, ha meggondoljuk, hogy a hollandi házi nők tisztogatási szenvedélye a lehető legnmagasabb fokon áll: állításom nem lesz feltűnő — még akkor sem, ha megemlítem, hogy utczaseprőkről, vizöntöző-ko- csikról még a nagyobb városokban sincs szó: mégis mindenütt minden olyan, mint a tükör (jobbnak tartanám az ekként megtakarított költségek a városnak vagy helységnek, anyagilag, erkölcsileg, szellemileg jövedelmezőbb tőkébe: a szegények, betegek, árvák stb. gondozására fordítani) Mindez csak úgy lehet, hogy ott minden háztulajdonos és lakós maga ismeri kötelességének a legnagyobb részben teljesített tisztogatást házán elől és után, felül és alatt, kivül és belől. Minden tárgy a legnagyobbtól s legdurvábbtól a legki sebbig s legfinomabbig egészen újnak és oly tisz tának látszik a ráfordított gondtól, hogy azon pornak, vagy rakománynak legkisebb nyoma sem látszik, Főleg a szombat reggeltől estig az melyen mint a hét otolsó napján, kiválólag a tisztogatásnak jut a főszerep. Ekokr minden ház a legerélyesebb tevékenység jeleneteit tünteti föl: a kefélés, törlés, surlás, mosás szünet nélkül folynak; a járda, padlat, ablakok, künn és benn levő tárgyak stb. bármily tisztáknak látszanak is, mind ugyanazon műtét alá vétetnek. Azon helyek, melyek sem a kéz, sem a kefe- és mosó seprűk által nem érethetnek el, sem szabadulnak meg egy jól kezelt viz-zsivatyu csőjének tartalmától, mely készülék kivétel nélkül minden háznál megvan. Az utczán menő idagene kkor folytonos utczai zuhanyozá:- van kitéve, s csak akkor lesz magára figyelmes, midőn már a tiszta idő daczára is lekullt eső rászakadt, melyet valamely ablakba tisztogntó lány okozott a fentebbi készülékkel, tudniillik oly formán, hogy testének mintegy kétharmadát künn tartva, a viz-szivattyut egy bizonyos pontra irá \yozva, miközben nem ügyel senkire, csak ma- „ ára. A pókoknak roszabb dolguk lehet itt, mint ak ár.Hol a föld kerekságén; eilenük a legszorgal- mas i ^b irtóháboru gyakoroltatik, az ostromló szerek é * hau ’készülékek: kefe, seprű, viz és törülök irgaka atlanul kihatnak egészen a legmagasabb csúcsig , s be a legmélyebb és legsötétebb rajfékig. (Foljuta 4a követke2ik-) VEGYES — Lo-ïïfaard Ferencz, eddigi püspök tes kinevezL-etett erdélyi rom. kath. püspökké. . uj püspök különösen uz egyházkorma^W1 terén szerzett magá nak maradandó érdemeket Melyek, mint látszik, lt'gfelsőbb helyen kellően mé.'^yól- tattak is. ~ A hára mszékmegy ei megürült fő* jegyzői állómá-s betöltését illetőleg már meguv- dultak a mozgalmak. Köztudomás szerint b. Apor Gábor és Tompa Albert személyök mellé csopor- tosult a közvélemény. Mindkét ifjú megérdemli a I közbizalmat. Ezek egyike már osztatlan elismerésben részesült, mint közigazgatási hivatalnok, erélyes és buzgó munkássága által; másika pedig tehetsége s szép jövőt Ígérő előtanulmányai által vonta magára a megy ei közönség figyelmét. Bármelyiknek megválasztá sa szerencse lesz a megyére. .. .. Várady Tere acz színtársulata által múlt csütörtökön színre került a ,,Sárga csikó“. A szereplők^ tőlük telhetőleg igyekeztek a közönség igényeinek megfelelni, hanem a közönség nagyon gyér jeleit adta a viszontlátás örömének. — Csak egy néhány szál néző jelent meg az előadáson. Ma este a „Házasság .sótartója“ czimü vígjátékot aclja^ Várady ur társulata a felolvasási estélyen. Vasármap az „Igmándi kispap“ kerül színre. ..A sepsi-szen tgyörgy i Műkedvelők bgy**ülete folyó 1882.I április hó 22-én a vá- rosház dísztermében felolvasási estélyt tart. argysorozat: j) Felolvasás, Nagy Géza muzeum- őr által. Ezt követi: A házasság sótartója. Vigjá- tek í felvonásban. Irta. Görner, fordította Karsa György. Szentéi yek: Volken Henrik Hegyi. Elise, neje Várady Rózsa. Fecsegi, nagybácsi Hosszú. Történik egy kisvárosban. — Koós Ferencz brassómegyei kir. tanfelügyelő s talán még többen is az erdélyrészi tan- felügyelők közül — mint értesülünk — Budapestre hivattak e héten: tanácsot ülendők az illető vidékeken a tanügyeknek állami segély és kezdeményezés utján való tovább fejlesztése tárgyában a kir. közoktatási miniszh riumban. Vezesse jó szerencse őket s koronázza siker üdvös működésüket! Hisszük, hogy Koós ur a brassói kisdedóvódák felállításának ügyét is szóba hozandja illetékes helyeken, és reméljük, hogy meghallgatásra is fog találni ott, — lévén t. i. ez Brassóban ugyancsak égető nagy szükség. — Nyilvános hálak öszöne t. Méltóságos Seethal Ferencz ur ő nagysága a sepsi szentiváni rom. kath. felekezeti alsó-népiskola oktatásügye iránti kiváló érdeklődéséi,ek fényes példáját adta, midőn közelebbről a szorgalmasabb és jobb tanulók meg jutalmazására 100, írva egyszáz forint örö- I kös alapítványt tett. Mely buzgó áldozatkészségéért, melynél fogva a népnevelés mag s.tos ügyét jutalmi ajándékok kitűzése által is támogatni és nagylelkűen .előmozdítani kegyeskedett. Fogadja ő nagysága leghálásabb köszönetnyilványitásomat. — S. Szentivánban, 1882. ápril 14. Tódor József, t iskolaszéki elnök. — Meghívás. A háromszékmegyei tanítótestület orbai járásköre folyó évi május hó i-ső napján Páván tartandja tavaszi gyűlését, melyre a kör tagjai s a tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1) Elnöki megnyitás. 2) Gyakorlati tanítás a tizedes törtekből Bartha István által. 3) A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4) A gyakorlati tanítás fölött eszmecsere. 5) Barabás Sámuel életrajza, olvassa Kocsis Elek. ö) Zajzon Károly életrajza, olvassa Simon Imre. 7) Bírálat Vájná Mihály „tanitó az iskolában“ czimü munkája fölött, olvassa Csórja Ferencz bizottsági előadó. 8) A központi választmány átiratainak tárgyalása. 9) Pénztár vizsgálat, tagsági dijak befizetése és a 60 kr részvények beszedése a központi tanítói könyvtárra. 10) Értekezés ezen tételről: „a tanitó az iskolán kivül“, olvassa Vájná Mihály. 11) Gyakorlati előadás a gyümölcsfa-nemesitésről Szabó Károly által. 12) Értekezés ezen tételről: „a kedély“, olvassa Csórja Ferencz. 13) Indítván vök. 14) Jegyzőválasztás. 15) A jövő gyűlés helye, ideje és tárgyainak megállapítása. A gyűlés 8 órakor pontosan megkezdi munkálkodását. — Páké, 1882. ápril 18. Szabó Lajos, járásköri elnök. I CM UIU^, iVUVöUVOíiW -------------------------- - _ _ t űk: Végler Gyula székely-keresztúri állami tanitó- kópezdeiz enetanár a maga és kiskorú leánya Aranka, valamint Verzár Antal apa, id. Lázár Gergely nagy apa, Verzár György fivér, és iíj. Lázár Gergely s neje Temesvári Eliza, Lázár Antonia Temesvári Miklósné, Lázár Juliánná Temesvári Ger- gelyné, Lázár Anna Temesvári János né és gyermekeik, mint közeli rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelenti szeretet nejének, Verzár Annának élete 23-ik és házasságának első évében, három heti súlyos szenvedés után, f. hó 18-ikán reggeli 2 órakor történt gyászos ki- multát. Rövid és zajtalan pályafutása hasonlított a hullócsillagéhoz, mely gyorsan lobogva el, sötéten hagyja helyét az ég boltozatán. Az ő szeretteinek lelke is sötétségbe borult, a kimondhatatlan és szenvedés tengerébe. Egyedüli e-nyhü’ést a vallás vigasztaló igéjében keresünk, melynek szárnyain az ő kegyes lelke utolsó perczeiben is az ég felé emelkedett. Legyen a hit ezen fentartó ereje négy hetüs kis árvánknak is anyjától örökölt legbecsesebb talizmánja. — „Rózsaleány“ megkoronázása. Gróf Karácsonyi Guidó által a koronaörökös lakodalma emlékére alapított „Rózsaleány-alapitvány ez évi jutalmára Pestmegye Tallér Borbála solymári ha- jadont, Taller András és Pillmann Teréz leányát jelölte ki. Ezt a miniszter elfogadta s utasitoita a “»egyét az alapitó levélben előirt „rózsaleány“ koronázási ünnnepély megtaatására. — Az "nrfpnA 'v az dlető község templomában a következőkénél! ще^У végbe: A rózsalányt egy előke-lö urní ko;si” -Í*-ű^ftTpl0^ta’fh0L^nak küszöbén fehérbe ?ltoMtt fogyják az . ti A mise előtt a lel çsaleânyt s itt meg 4 Medárdus a Rózsaleánv“ 1 -ész a szószékből Szent iN.eüardus a „Kózsaleany 1 -, „tepély első alapítójának le'gendiáját véve alapul ^‘ alkalmi beszédet .tart, fejtegetve az ünnepély f n. osságát erkölcsi szempontból, erkolcsiségre in hallgatókat. Az ünnepélyre a polgári és ka- ) -izet ességeket is meghívják. A megkoroíeán-v 1000 forintot kap, mint az alapit- názott V*n, ..amatjátf kdházasitási dijuk Az unne- vany ez évi к . Pcsen meghatározva. pély napja", még , k biztonsága. A vadászati A vadáli -r^sa iránt fennálló intézkedé- szabadalonr. korláto. túlzott módon védelmezik a sek mégis »csak kissé \t. E tekintetben jellemző — vadállatod biztonság. egyében. Egy felső-bóji eset fordult elő Hunyadm vség határán egész vá- lakos pár hónap előtt a hel, \ mely oda vetődött ratlanul medvével találkozott, 'iyen vadállat nem valahonnan, mert- e vidéken i. —10 lépésnyi tá- szokott tartózkodni. Az ember 0 Aval vitt fegy- volságról rálő — történetesen mag \ elég jól s a vérével ‘— a medvére, de nem találj- lövéssel si- vadállat reáuy rik. Csak egy második mi tör- került a veszedelmes állatot leterii eni. D
