Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-08-06 / 63. szám

— 251

gyakoroltak Kriza lelkére, a népszellem buvárlá- sára és költészetre hangolták s mintegy praedes- tinálták.

Székelyek voltak szülői; atyja pap mint Sterne Lőrinczé, Lessingé, Höltyé, igénytelen anyagi viszonyok közt, mint Vírgilius és Métastasio atya, azon népből, mely nem királyoktól nyerte, de a bátorsággal és fegyverrel maga szerezte földét, irta Constitutióit, megvédte határát másfél Magyarországét kelet felöl egy évezreden át, melynek természeti erős izomrendszere s ép alkotása, mint szellemi képességei őt Szent István koronája birtokterületén a legbecsesebb állami erőa nyagává és tényezőjévé minősíti, mely a magyar ezredek soraiba jól megtermett fiait ezrével adja, az ipar különböző ágaiban^nem egy természetes lángészt mutat fel, mely a tudománynak jeles művelőket, a birói karnak és irodalomnak sok derék, munkagyőző erőt nevel s ősi földe művelésére is bőven juttat munkás kezet.

[LEVELEK

N.-Baczon, 1882 augusztus 1.

Tekintetes szerkesztő ur!

Szives engedelmével bátor leszek az erdővidéki állatorvosi állomás szükségessége és halaszt- hatlan betöltése ügyében nehány sort Írni. Remélem, hogy szóm nem fog a pusztában elnangzani, hanem figyelembe vétetik és felkaroltatik az illető körök által. Hiszen ez nemzetgazdászati szempontból is igen fontos dolog. Lássuk hát röviden az adatokat.

X . . . lelkésznek lova nem régen elpusztul állatorvos hiánya miatt, ha az elszórt méntelepeket látogató orvossal véletlen nem találkozik.

Y . . . falusi gazda embernek az államkincstár által kiadott honvédlova beteg lesz. AzJ „Utasítások“ szerint állatorvossal kell kezeltetni. De hol van ez ? Sepsi-Szentgyörgyön ! Ide a betegség nagy foka miatt és a gyors segítség szükségessége miatt nem mehet. Kőhalomba menjen? Ott is van orvos, de a fenti ok miatt oda sem mehet. Mi tévő legyen hát a gazda? Kénytelen szakavatatlan kezekre bízni az államnak is kárt s magának is kárt okozó állatkezelést.

De nem csak ezek az esetek fordulnak elé. Egymást érik s majdnem minden napiak a kisebb és nagyobb betegülési esetek, melyek, ha szakavatott kezelést kapnak, egyszer gyorsabban gyó gy álnak, máskor'pedig az elpusztulást százalék kevesebb. Vidékünkön azonban egész kárt nem szenved a gazda, mert a végső pillanatban az állat levágatik és felosztatok. (Értem a szarvas marhákat.)

Azt mondhatná valaki, hogy ez még nem elég ok egy ilyen állomás rendszeresítésére. S ha elég ok lenne is, honnan kapja az illető orvos a fizetést? Mind kettőre igen egyszerű és rövid a felelet. A ki ismeri a helyi viszonyokat és tudja, hogy Szár iz-Ajtán. Nagy-Baczonban, Kis-Baczon- ban, Hermányban Bibarczfalván, Baróthon, Kő- peczen, Vargyasoo, Olaszteleken, Rákoson, Ur- mösön stb. stb. helységekben mily nagyban űzik az állattenyésztést, nem fog ellene szólni egy ily állomás rendszei esitése és betöltésének. Fizetését, én úgy gondolom, szívesen elviselik azon községek. Hiszen a több oldalról igénybe vett kiadások között ez majdnem elenyésző csekélység lenne. S maga az állam is járulhatna hozzá, mert a Nagy- Ajtán és Baróthon lévő ménlovakat nem kellene oly költséggel Sepsi-Szentgyörgyről látogattatni.

Hogy a fenti községek több megyéhez tartoznak, szintén nagy akadály, de egy kevés fáradsággal legyőzhető. S a megyék állatorvosi költsége sem fogja a községeket tudja Isten, mennyivel szaporítani.

Gondolkozzanak az illető körök róla és állatorvost Baróthra Erdővidék számára!

Baczoni.

Értesítés.

A hoss/ufalusi müfaragó ipartanmühelylyel egybekapcsolt m. kir. állami felső népiskolánál a beiratások az 1882/83-ik tanévre szeptember i-én kezdődnek Fölvételi, esetleg javitóvizsgálatok szeptember 5-ig tartanak, mikor a rendes tanítás kezdetét veszi.

A tannyelv magyar. Tankönyveket használatra az intézet ad. Szegénysorsu szorgalmas tanulók rajz- és íróeszközöket is díjmentesen kapnak.

Fölvétetnek olyan fiuk, kik az elemi iskola hat osztályát bevégezték s erről elfogadható bizo- nyitványnyal bírnak, vagy az elemi tantárgyakból fölvételi vizsgálatot sikerrel tesznek le.

Ezek 3 év alatt végzik a felső népiskolák törvény szabta tanfolyamát, negyedik évben túlnyomóan rajzolás, — mintázás- és müfaragással foglalkoznak 9 még két évig kizárólag ezeket tanulmányozva, tehát 6 év alatt, ezen intézet egész taniolyamát végzik. Ekkor felsőbb művészeti iskolába mehetnek, vagy üzletet kezdhetnek, avagy tanitóképezdébe lephetnek, hogy mint néptanítók a müfaragászatban is adhassanak oktatást, avagy űzhetik ezen ipart szabad idejűkben saját hasznukra.

Fölvétetnek még olyan ifjak is, kik felső nép — vagy polg. iskolai, továbbá gimnáziumi

vagy reáliskolai három osztályt végeztek s erről kielégítő bizonyitványnyal bírnak.

Az ilyenek csupán rajzolás-, mintázás- és mü- faragásban nyernek oktatást 3 évig, mikor felsőbb müipariskolába mehetnek, vagy mint önálló mü- faragók, az ezen iskolában nyert képesség alapján üzletetet kezdhetnek ; avagy tanitó-képezdébe lépve, müfaragótanitókká képezhetik ki magukat.

Távol vidékiek az intézetben díjmentes lakást ; szegénysorsu de szorgalmas és jó magavise- letü növendékek egyszerű ebédet is kapnak kenyérrel díjmentesen az intézettől.

Fölvételi dij egyszer mindenkorra 50 kr. Tandíj évenként 4 frt. Beigazolt szegénység alapján tandíjmentesség kedvezményében többen részesit- tetnek évenként a Nagymélt. vallás- és közokt. minisztérium által.

Kik díjmentes lakás és ebéd kedvezményében óhajtnak részesülni, azoknak ezért írásban kell folyamodni a hoszszufalusi állami felső népiskola Tks. gondnokságához. A folyamodvánhoz csatolni kell :

1. Keresztelési bizonyítványt.

2. A lelkész által is aláirt szegénységi bizonyítványt az illető közs. elöljáróságtól.

3. Orvosi bizonyítványt arról, hogy folyamodó ragályos betegségben nincs és védhimlővel be van oltva.

4. Iskolai bizonyítványt.

Az igy felszerelt folyamodmányok bélyeg- mentesek s legtovább augusztus 20-ig a fentneve- zett iskolai hatósághoz bérmentve küldendők.

A folyamodványban a kérelmező utolsó postája megnevezendő.

A bennlakó növendéknek magával kell hozni szalmazsákot vagy mátráczot, párnát 2 ezihával, paplan vagy csergét, legalább 3 lepedőt, egy ágytakarót, legalább 4 pár változót, 2 törülkező kendőt és egy zárható kis ládát.

A közös lakás takarításáért és világításért köteles fizetni minden bennlakó egész tanévre 1 irtot. Evéshez szükséges eszközökkel a tanuló ma• ga látja el magát.

Kik díjmentes élelmezésben nem részesíthetők, azok a pedellusnál havankint 10 írtért egyszerű élelmezést találnak reggeli , ebéd és vacsorára.

Kik ebédet az intézettől kapnak, azok reg gelit és vacsorát napi 16 krért a pedellusnál fogadhatnak.

Hosszufalu, 1882. julius 28.

Az Igazgatóság.

VEGYES ШЕЕК,

— A király Ischlben. Julius 31-éről írják: ő felsége ma reggel fél 4 órakor érkezett Ischlbe, s még ma reggel szárnysegéde kíséretében sétára indult, hogy az elöntött kerületet és az okozott kárt megtekintse. Még e hét folyamán, valószínűleg csütörtökön vagy pénteken, kis vadásztársasággal Rottenbach és Alt-Ausee közt vadászni megy s estére újra visszatér Ischlbe. Ez alkalommal ö felsége lovászmestere : Thurn és Taxis Imre herczeg is megérkezik egész vadászkiséret- tel. A mint hírlik, a trieszti kiállítást is megtekinti. Vilmos császár e hó 8-án érkezik Ischlbe és király Ő felsége eléje kocsizik, s délután nagy ebéd lesz az agg császár tiszteletére.

— Értesítés. Felhívom azon t. szülőket és gyámokat, a kik gyermekeiket a helybeli nőipariskolába, vagy szövészeti tanműhelyben felvétetni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat 1882. szeptember hó i-ig, a midőn a rendszeres oktatás kezdetét veszi, a háziipar-egye- sület elnökségéhez adják be. Mind két intézet női növendéke teljes ellátásban, valamint kellő felügyeletben részesülhet havi 6 frt 20 krért, továbbá gondoskodva van egyszersmind, netán előforduló betegség alkalmával a gyors orvosi kezelésről. A felvétetni szándékozó növendékek gondoskodnak az ágyneműről, valamint ruházatuk tisztán tartásáról. — Sepsi-Szentgyörgy, 1882. augusztus i-én. Potsa József, egyleti elnök.

— Megyei közgyűlés. Főispán úr ő mél tóságának mai napról 570. szám alatt kelt leirata folytán van szerencsém ezen megye törvényhatósági bizottságának tagjait jövő augusztus hó n-én a megyeház nagyterméb m délelőtti 10 órakor megnyitandó tavaszi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. Közgyűlési tárgyak lesznek: 1) Alispán! és árvaszéki jelentés; 2) kormányi leiratok; 3) átiratok; 4) megyei ügyek; 5) községi ügyek; 6) községi költségvetések; 7) pótköltségvetések;

8) számadások; 9) indítványok. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 31. Forró Ferencz, kir. tan, alispán,

— Színház. Múlt csütörtökön Várady A. szép nyelven irt tragoediáját, az „Iskárióthot“ adta elé Bényei színtársulata. Az előadás a jobbak közé tartozott. Pappné Rótt Mari asszony, ki Magdolnát adta, most is elragadta a közönséget hatásos játékával, mely a második felvonásban kulminált s különösen azon jelenetben, midőn (Iskárióth) Fábián fékezhetlen s még az árulástól sem borzadó nagyravágyasác megismeri s a kétségbeeséstől és fájdalomtól megtörve összeroskad, a művészet legszigorúbb követelményeinek is megfelelt. Átérezve s nemes hévvel játszta el szerepét (Iskárióth) Fábián, melyért a közönség részéről zajos tapsokban részesült. Fábiánt eddigi szereplése után mint jellemszinészt ismertük, s bár valami zajos

tetszést nem igen aratott, ügyes játéka mindig kielégítette igényeinket. Mostani játéka után drámai hősök személyesitésére is hivatottnak látszik; van benne erő és hév a drámai pathos kellő érvényre juttatására. A többi szereplők közül megemlítjük Püspökit (Annás,) Kecskeméti Irmát (János apostol,) Tótfalusit (Péter,) Kápolnayt (Ahasver) és Né- methet (Oseás.) Sárdi (Pontius) arczvonásainak tökéletes római jellege valóban meglepő volt. A

3-ik és 4-ik felvonás közt, a társulat Munkácsy vi lághirü festménye után igen ügyesen rendezett tab leauxt mutatott be: „Krisztus Pilátus előtt“, melyen a közönség szűnni nem akaró tapsokkal to- gadott,

f Dr. Kőnek Sándor. A magyar tudományos világnak halottja van. Dr. Kőnek Sándor, a budapesti egyetemen a statisztika nyilvános és az egyházjogtan jogosított tanára, Balatonfüredi n, hol gyógyulás czéljából családjával időzött, vesebajban meghalt.

— Szentiványi Gyula volt brassóraegyei főispán julius 31-én tette le kir. táblai tanácselnöki minőségében a maros-vásárhelyi kir. tábla teljes ülésében, a szabadságon levő elnököt helyettesítő Schneider József tanácselnök kezeibe a hivatalos esküt. A magyar díszruhában megjelent tanácselnök esküje éljenzéssel fogadtatott.

— Bállá Árpád budapesti káplán, a ki nehány évvel ezelőtt a helybeli Mikó-tanodánál is mint köztanitó sikeresen működött, julius hó 30-áu sárbogárdi lelkészszé választatott.

— Petőfi halálának évfordulóját jul. 31-én kegyeletes ünnepélylyel ülte meg a segesvári magyarság. A városban pár hót előtt alakult uj magyar dalárda ezzel kívánta első sorban bebizonyítani létjogát és életrevalóságát. Az ünnepély, daczára annak, hogy ugyszólva rögtönözve, minden előleges tervezgetés nélkül történt, várakozáson felül sikerült. A dalárda számos érdeklődő kíséretében testületileg vonult ki arra a helyre, a hol a segesvári csatában elesettek sírja van, s a melyben, a közhiedelem szerint, Petőfi is örök álmát alussza. Horváth László kir. tanfelügyelő, mint a dalárda elnöke, emelkedett szellemű megnyitó beszédet tartott, melyet az egybegyűltek lelkesen megéljeneztek. Utána a dalárda énekelte el a hym- nuszt nagy hatással. Gödri Sándor te! kcönyvi tisztviselő teljes hatással előadott emlékbt-szédet tartott. A dalárda éneke fejezte be az ünnepélyt. E i- te a vasúti, indóház vendéglői helyiségében kedélyes lakoma volt, melyen sikerült pohái köszöntőt mondtak.

— A tisza-esz 1 ári eset. A vizsgálóbiróság oly gyanús jelenségekkel találkozott, melyek Soly- mossi Eszter hullájának hollétével vannak összeköttetésben. Eleinte ugyan azt hiték, hogy Eszter hullája a Tiszába dobatott s e/ért fel is hagytak a reménynyel, hogy azt, melyre az általános vélemény szerint súlyokat is kötöttek volna, feltalálják. Most azonban a dolog uj fordulatot vett. A vallomásokból kiderült, hogy Eszter ruháit az álhullára száraz állapotban adták, s hogy soká nem lehetett a vízben azután, hogy a hullára vonták, az a gyanú merült föl, hogy a hulla el van ásva. — Ezen irányban indult meg a vizsgálat, mely meglepő uj nyomokat és jelenségeket derített föl, — E nyomok és jelenségek arra engedtek következtetni, hogy So'ymosi Eszter elásott hullája, eredeti helyéről ismét kiásatott és máshová vitetett, kétségtelenül azért hogy a helyes irányban megindult újabb nyomozás elveszítse a fonalat, melynek segélyével megindult.

— A ko vás z n a-v a j n a fa 1 vi gyógyfürdőn lévő vendégek névsora. Fülöp Sámuelné Kézdi Vásárhelyről. Boér Lajos Hidvég. Bartha Sándor - né Bardocz. Szőts Boldizsárné Zágon. Hankó László, Csiszár Mihály К.-Vásárhely. Potsa János Peselnek. Gábor Imréné Bereczk. Szabó István K. Vásárhely. Tamás Elekné Szentlélek. Nagy Ferencz Brassó. Benkő Dénes Torja. Gyöngyösi Ist- vánné Rediger Lajos Kecskemét. Kovács Károly Kézdi-Vásárhely. Schölner Mihályné Nagyszeben. Háj Mária Nagyszeben. Jakab Istvánná ifi. Kézdi- Vásárhely. Lázár Mihály, Serestóly Józsefné Al- Csernáton. Verther Sternfeldné Kézdi-Vásárhely. Kósa István. Hojer József Bukurest Kovalitzky Antal, Gyarmati Ferenczné, Latkai Miklósné Sz.- Udvarhely. Horácsek Ferenczné Brassó. Perdi György Fogaras. Kaholczky Karola Brassó. Bodor János К.-Vásárhely. Viner Lotti Sárfalva. Jancsó Ferencz Maksa. Tóth Józsefné К Vásárhely. Domokos László Maros-Vásárhely. Zajzon Lázár Kézdi-Vásárhely. Serestely János Alcserná- ton. Lőfi Áronné Bölön. Fülöp Jánosné Felcserná- ton. Madau Alexandra Galacz, Nagy Alajos Sárfalva. Kovács János Kézdi-Vásárheiy. Bazák József Brassó. Nagy Elekné Sepsi-Sztiryörgy. Petke István Ilyefalva. Monoki Istvánná Brassó. Bodor Zsigmond Léczfalva. Balázs Lajosné К-Vásárhely.

ÜT у i 111 6 Г*)

Alulírtak fájó szívvel bár, de kötelességünkből kifolyólag, kénytelenek vagyunk figyelmeztetni mindenkit, a kivel Grünberger Gyula fiunk bárminemű üzleti összekötetésbe vegyül , vagy neki

+) Ezen rovat alatt megjelenő közleményekért felelősséget nem vállal a Szerk.