Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-15 / 48. szám

kával, idegen országba költözéssel. Mennyi mindenféle terhet kell itt hordozni semmi közjövedelem mellett, azt ki tudná előszámlálni! S mind e terhek mellett mégis kész volt az utolsó napszámos is, ki hátán hozza fáját az erdőből, a perköltséget is fizetni, melyeit Brassó városa okozott és folytonosan szaporított ujabb-ujabb túlkapásaival.

Már, most arra is van kilátás, miszerint a jobbágy és nem jobbágy kérdése is minél hamarább el fog dőlni Hétfalu teljes kielégítésével. Az ügyvédi költség meghozza kamatait, még pedig Brassó pénztárából. Hétfalu többet nem követel. Nem követeli azt, a mit a sulferájnos hős a „Kolozsvári Közlöny“ 65. számában mond: „a szász macskák magyarul nyávogjanak, a szász kutyák magyarul ugassanak“, hadd nyávogjanak és ugassanak azok gazdáik ezer veder háj nyelvén örök időkön keresztül.

Szabad erdőbirtokos.

LEVELEK.

— A hosszufalusi papválasztásról. —

Hétfalu, 1882. junius 10.

E be esés lap idei 22-ik számának 86-ik lapján leíratott az első Ízben kitűzött választás főbb momentumai. Azonban az i882-ik év márczius hó 5-ike óta még két újabb papválasztási actus lön az egyházi hatóság által elrendelve és kitűzve. — De a második választás is eredménynélküli lön, és csakis a jelen év junius hó 4-iki harmadik kitűzött választás vezethetett sikerre s végeredményre.

A t. megyei consistorium által a hosszufalusi papi állomás betöltésére jogosult pályázók és can- didált egyének voltak: Binder Lajos, Török József, Jakab János, Nemes Pál, Tóth Gyula, Kapner Ede és Mosznyik Gyula lelkész urak. Ezen 7 can- didátus közül a jelen év junius hó 4-én kettő között oszlott meg a hosszufalusi ág. év. presbyte- rium és egyházi képviselet választásra megjelent 55 választójogosult tagjainak szavazata. Nevezetesen pedig Jakab János lelkész ur nyert 18, Masz nyik Gyula szentesi lelkész ur pedig 37 szavazatot. A papválasztás megejtése a t. consistorium által biztosokul ki lettek küldve Borcsa Mihály lelkész és Pildner Ferencz szolgabiró ur. A papválasztás titkos szavazat utján, szép rendben és a törvényes kellékeknek megfelelőleg ment végbe. A nevezett napon 17 választó jogosult nem jelent meg, de mivel az összes választó jogosultak nemcsak felerésznél többen, hanem csupáncsak 17 híjával nem gyakorolták jogukat: a választás a fennálló egyházi törvények értelmében kifogás alá nem eshetik.

Mint minden fontosabb közügyi választásnál, — úgy itt is — voltak előzményül kellemetlenségek, pártküzdelmek, de mindazáltal dicséretére legyen mondva Hosszufalu választó jogosultságának, hogy végletekbe egyik párt sem bocsátkozott. — Hogy pedig a választók az egyházközség túlnyomó többségének óhaja és tetszése szerint ejtették meg a papválasztás fontos cselekményét, ennek tényleges bizonyitéka az, hogy a választás ideje alatt a templom köré csoportosult nagyszámú néptömeg, minden zavar s a legkisebb botrány nélkül oszlott szét.

A t. egyházmegyei consistorium engedélye s az ezt megelőzött hosszufalusi egyházi választójo- gosuítak indokolt kérvénye alapján az előbb felsorolt lelkész urak közül próba predicatiót adtak elő Hosszufaluban: Binder Lajos, Török József, Jakab János és Masznyik Gyula lelkész urak. — Gondolom, e lap tisztelt olvasói közül többeket ér dekelne nevezett egyházi szónokok beszédeinek thémâja s ennak részei felsorolása ; azonban e tekintetekben csak a legutóbb nevezett lelkész ur próba beszédének vázlatát tudhattam meg. Ennek főtétele Máté 23: 34—39. szerint ez volt: „Mi menti meg a nemzetet az elpusztulástól?“ Főrészei pedig ezek voltak: I. Nyelvének és nemzetiségének megőrzése. II. Szorgalma, jóigyekezete. III. Tiszta erkölcse.

Hogy pedig nevezett lelkész urak mily tetszést nyertek, mily hatást idéztek elő próba beszédeik által a népes, a nagyszámú közönség előtt, annak megítélése, megbirálása legyen és maradjon az azon alkalmakkor jelen volt hallgató kö zönség véleményének és egyes jogának fenntartva.

Egyházmegyénk kebelében s a tiz magyar ág. ev. hitközség között Hosszufalu a legnépesebb, legtekintélyesebb. A múlt időkben ezen egyház - község és annak nagyérdemű elhunyt lelkésze néhai Molnár Viktor ur az egyházi, nevelési és közügyi téreken mindig irányadók és első zászló vivők voltak: vajha a jövő időben is reményünk lehetne arra, hogy az egyházközség s annak megvá- asztott uj lelkésze jó egyetértésben és karöltve hatnának oda, hogy egyházi, nevelésügyi, nemzeti közügyeink által őszinte, igaz ügyszeretettel s hathatósan felkaroltatván, mindig óhajtott sikerrel előmozdittatnának.

< atiomajv Libertás.

" közénkori víg*- _____

K

özönség köréből.*)

Nyilatkozat az „unitárius eskü“-ie.

Baróth, 1882. junius 10.

A „Nemere“ folyó évi 38 ik számában kiiga- zitásképen a 36-ik számban megjelent „unitárius eskü“ czimü közleményre egy személyemre vonatkozó és engem az unitáriusok előtt odiosussá tenni szándékozó hamis közlemény jelent meg, s ennek alapján szintén e becses lap 44 ik számában ismét egy unitárius anathema volt olvasható, melyben egy sepsi-széki „unitárius“ dogmatizáló hajlamának mottója gyanánt használva fel a 36 ik számban állítólag nekem tulajdonított nyilatkozatot, hübele Balázs módjára anathemát mond szegény fejemre s a tiszteletre méltó jellemű kath. papok sorából brevi manu kitaszít.

Ezen kényes természetű ügyben az érzékenyen érintett unitáriusok megnyugtatása, a félrevezetett közvélemény helyes irányba terelése és a saját reputatiom megvédelmezése érdekében kötelességemnek tartom a következőkben világítani meg ez ügyet.

A baróthi rom. kath. egyházi tanács botrányos Krisztus-káromlás folytán panaszt emelt egy baróthi lakos ellen. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által ezen panasz folytán elrendelt fegyelmi vizsgálat a nagy-ajtai szol- gabirói hivatalban vitetett keresztül. Vádlottnak tanúi között múlt év november 7-én dr. Bartha Gyula f. népiskolai tanító ur is vallott, kinek vallomására alólirott, mint a panaszló egyházi tanácsnak megbízottja azon megjegyzésemet vétettem jegyzőkönyvre, miszerint dr. Bartha Gyula ur unitárius lévén, Krisztus istenségét nem hiszi, következéskép a Krisztus káromlásában — vallási dogmájából kifolyólag — oly büntetendő bűntényt nem lát, mint a panaszló egyházi tanács, következőleg a Krisztus-káromlásért vádlottnak javára tett nyilatkozata nem bírhat bizonyító erővel.

Hogy ezen idézett nyilatkozatomnál többet nem mondottam, bizonyltja a háromszéki nagytisz- teletü unitárius esperes urnák no.—1882. szám a. hozzám átküldött hivatalos levele, mely szóról- szóra igy hangzik :

„Tisztelendő plébános ur! A „Nemere“ 38. számában megjelent tudósításra vonatkozólag való, hogy meg voltam bízva főtisztelendő püspököm által az ügy valódiságáról jelentésemet a megkerithető adatokkal együtt megtenni. — Epen ez okból a dr. Bartha Gyula úrtól kikért nyilatkozatot nem közölhetem, mert teljes eredetiben a főtiszteíendő püspök úrhoz felterjesztettem; de szívesen szolgálok annak lényeges, az ügyre vonatkozó tartalmával. — Bartha Gyula ur tagadja a „Nemere“ azon közleményeit, melyek ez ügyre vonatkozólag megjelentek s azt mondotta: miután az unitárius vallásfelekezet a Krisztust mint istent nem imádja, a Krisztus szidalmában bűnt vagy helyesebben sérelmet nem lát, következőleg a fenforgott ügyben tanú sem lehet. Ily értelemben nyilatkozott nekem a tok. szolgabiró ur is, nem lévén kezén az ez ügyben felvett jegyzőkönyv. — Ezeket főtisztelendő püspököm rendeletére felterjesztettem s ez évi május 20-ról 175. szám alatt a következő tartalmú leírását vettem: Az unitárius eskü tárgyában felmerült hírlapi közleményre vonatkozó tudósítását megnyugvással vettem tudomásul. A baróthi r. kath. plébános nyilatkozata, a miből a kérdéses hir keletkezett, a mint azt Bartha Gy. ur előadja, további lépést nem igényel. — E szerint az ügy nálunk be van végezve. Minek tu- datása után vagyok a tisztelendő plébános urnák szives üdvözlettel, — Bölön, 1882. május 23. Lőfi Áron, unitárius esperes.“

Tehát esküről szó sem volt.

Ily értelemben nyilatkoznak ez ügyről Bedő József és Biró Albert urak is, kik az említett megjegyzésemnek fültanui voltak.

Ezeknek előre bocsátása után könnyű kitalálni, miszerint a „Nemere“ 36, és 38-ik számaiban ez ügyről nyilatkozott tudósitó azon békét és barátságot akarta megzavarni, melyben nyolez év óta az erdővidéki unitárius paptársaimmal élek; könnyű kitalálni, hogy: „mentita est iniquitas sibi.“

Nyilatkozatomat a „Nemere“ 44-ik számában okoskodó „unitárius“ feletti sajnálatommal fejezem be, ki fülig esett azon hibába, melyben engem hitt lenni. Világirodalmi ismeretének fitogta- tása daczára is nagyon korlátoltnak bizonyult okoskodása sajnálatra méltó fiaskót mondott, midőn azt, mi az emberiség előtt valláskülönbség nélkül legszentebb, mi az embert az éggel összeköti: a vallást a büvölés körébe rántja le, s nem a sirontuli boldogság érdekében nyilvánítja szükségesnek, hanem csak az állam érdekéért hiszi megtürhetőnek.

Ezen nyilatkozatom szives közlésére kérem mindazon tisztelt lapokat is. melyek az ezen ügyre vonatkozó közleményeket átvették.

Vineze István, plébános.

— 191 ~

VEGYES HÍREK,

— A helybeli polgári fi ui sko 1 a közvizsgálatai a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius 22-én délelőtt 10—12 óráig vizsgálta*) Ezen rovat alatt megjelent közleményekért csakis a saj, téhatéséggal szemben vállal felelősséget * Szerk,

tátik mind a három osztály a müénekbŐl és (külön tantermekben) a hittanból; délután 4—6 óráig tornavizsga. Junius 23-án délelőtt 8—12 óráig az I. osztály; délután 3—6 ig a II. osztály; 25-én d.

e. 8—12-ig a III. osztály, minden tantárgyból. E vizsgálatokra az érdekelt szülőket és tanügybará- tokat 'tisztelettel meghívja a gondnokság. Sepsi- Szentgyörgy, 1882. junius 14.

— Öngyilkosság. Kozsdi Géza, kolozsvári születésű mézeskalács sütő inas hétfőn reggel felakasztotta magát. A szerencsétlen gyermek 15 éves volt, Polgár Mihály, helybeli mézeskalács-sütőnél lakott, gazdája őt saját gyermeke szerint szerette s megrendülve értesült reggel a szomorú eseményről, melynek indító oka, a mint hátrahagyott soraiból látható, betegsége feletti kétségbeesése volt.

— A sepsi s zentgyörgy i iparos olvasó kör majálisa alkalmával a kör javára a következő szives felülfizetések történtek : Id. Császár Bálint polgármester 3 frt; Kozma János 1 frt 80 kr; Császár Sándor I frt 60 kr; Jancsó Lajos 1 frt 10 kr; Fábián György, Diószegi Károlyné, Mutzig Mátyás, Elczner Ida, Kiss Áron, Fogolyán Lukács, Révay Lajos ref. lelkész, Jakabos Simon, Ütő Bé- niám, Ütő Béniámné 1— 1 frt. Bács József, Ber- keczi János, Sequens József, Benkő Jánosné, Bálint Károly, Ferencz Lajos, Háry Géza, Kocsis Albert, Kocsis Albertné, Gyárfás Győzü, Binder Lajos, Lukács Dániwl, Jakab János, Jancsó Sámuel vasúti főnök, Jancsó Albert, Gyárfás Sámuel pénztárnok, Gyárfás Lajos főjegyző, Schmahel főhadnagy Katzender Dániel, Blaskó József, Nagy Miklós, Ütő András, Szász Izsák, X. X., Benedek János, Keller Géza 60—60 krt. Kovács Mihály, Elczner Mari, 50—50 krt. Seuqens Gáspár, Liszer Zsig- mond, Neieltíjts, Egy valaki, Jedős, és Gold Izor 40—40 krt. Szőcs János, Kósa Elek 30—30 krt. Váncsa György tanitó, Andrási Albert, Bartha Árpád, Hamza Antal, Szabó János timár, üpra Anna, Csáki Sámuel, Bálint Károlyné, Gyárfás Sándor, Móricz pinezér, Veiland József, Lengyel Dávid, Tankó Dénes, Bodor Gyula, Jancsó Sándor, Kurrnesz Mihály, Árpa Lajos, Najzirl Lehe 20 — 20 krt. Tankó János 15 krt. Zsigmond Ferencz, Jancsó Tamás, Bencze András, Müll Péter, Jávo- rek József, Páldeák László, Huszti György, Tamó Agnes, Bodor Géza, Szabó Lajos, Albert Károly, Bartha Istvánná, Vetési Lajos, Bedő Ferencz szakács, S/.őcs Béniám, Macsek Mari, Farkas György, Böjté Mari, Huszti György 10—10 krt. — Fogadják a szives felülfizetők a kör iránt tanúsított jóságukért hálás köszönetnyilvánításunkat. A rendező bizottság.

— Nyilatkozat. A kolozsvári „Ellenzék“ idei 116-ik számának hírrovatában megjelent köz lemény Íróját, bölöm ifj. Barabás Sándor urat nagyajtai Henter Károly ur nevében lovagias elégtételadásra kérvén fel, miután ilyennek adását megtagadta: ezt megbízónk felkérése folytán nyilvánosságra hozzuk. Kelt Nagy-Ajtán, 1882. év május hó 26-án. Ifj. Kónya Miklós. Ifj. Antos József.

— Hirdetmény. A zajzoni postahivatal a folyó évi fürdő-évad tartamára, e hó 15-én ismét megnyittatik. Nevezett naptól kezdve ez év augusztus hó végéig, Zajzon és Brassó között naponta küldönczkocsi-postajárat lesz berendezve, melylyel mindennemű levél- és kocsipostai küldemények, esetleg utasok is szállíttatnak. A menet rend a következő, Zajzon Brassó és vissza: Indulás Zajzonból reggel 2 óra 30 perczkor. Érkezik Brassóba 3 ó. 20 p. Ind. Brassóból 4 ó. 30 p. Erk. Zaizonba d. u. 6 ó. Mi ezennel közhírré tétetik. Nagy-Szeben, 1882. junius 7-én. A m. kir. postaigazgató: Follórt Ferencz.

— Nőszeszély a lóversenyen. A párizsi nők azt a divatot kapták fel, hogy a „grand prix“ versenyein eszményi öltözetekben jelennek meg, s e divatot különösen a félvilági hölgyek űzik, hogy feltűnést keltsenek. A legkülönbözőbb, extravagáns kalapokat, ruhákat, czipőket s harisnyákat a térdig, és oly napernyőket, melyek beillenének akármely álarezos bálba. Ebben az évben a világos szövet volt a tulyomó, melybe nagy virágok voltak szőve; virágkoszoruk kigyózzák át az ernyőket, guirlandok lebegnek a vállról alá a czipöig. Egy hölgy baraczk szinü ruhában jelent meg és kalap gyanánt egy koszorút viselt, melyhez ba- raczkok voltak tűzve. A legtöbb kalap azonban óriás nagy volt. így egy kalap tetején két galamb csókolózott kiterjesztett szárnyaikkal, a harmadik galamb a vállon volt s leért a kebelig. Egészen feketében jelent meg egy halvány, éj-haju elegáns ifjú asszony, ki fekete bársony Wallenstein-kalapot viselt, mely körül vakító fehér fátyol volt csavarva és az hosszan függött hátul alá. Egy angol nő zöld köpenyben jelent meg, sötét jockeysapká- val fején, ez már valódi maskara volt. Az idő azonban megbüntette az idén e hóbortos hölgyeket. Szép, verőíényes idő volt, midőn kimentek, a versenyen azonban hirtelen oly vihar támadt, hogy lehetetlen volt egyhamar menekülni s a jelmezes hölgyek bőrig áztak.

— Selyembunda és vasöltözet. Ameri kában nagy feltűnést kelt egy uj selyemszövet feltalálása. Nevezetesen a Sealskin (borjufoka) néven ismert bundagyapjut a csalódásig híven utánozzák egy selyemszövettel. A mig itt a nehéz bundát a könnyű selyemszövetből “készítik, addig