Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-23 / 24. szám

vétetett. — Pedig felhatalmazásaim a tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolvák, pedig a tárgyalás rendén meggyőződhetett a szolgabiro és erdőfelíigyelő ur arról, hogy még akkor is, a midőn felhatalma- zóimnak meg vala tiltva ügyeikben velem közlekedni, annyival inkább jelen ügy tárgyalása rendén nálam nélkül semmi feleletet nem tettek, pedig a tekintetes szolgabiró ur jól tudja, hogy két annyi oknélküli munka és költség okoztatik azzal, hogy kétszer másoltatik le és olvashatatlanul, még hozzá az illető határozat, két hátirati intézkedés iratik, két okvetlenül! velem való levelezéssel! idő vesztés, és két még oknélkülibb postára küldés és postabér fizetés okoztatik a hét közönségnek, — számitásom szerint 21 frt hasztalan ki- . adás, akkor, a midőn a törvény és méltányosság alapján egyenesen hozzám intéztetvén a határozat, mindezek mellőzhetők valának, s egyenesen hozzám jővén a határozat, legfennebb e hó 4., nem n-én kezemben van a határozat, és én teljes ismeretével birok minden feihatalmazóim helyeinek, nyomoraik, szükségeik és jogtalanul okozott fájdalmaiknak s birtokában vagyok minden okmányaiknak, szabálysze- rüleg s a mennyibenegy szakértő hazafitól kitelik, körülményesen és indokoltan teszem meg észrevételei met, s nem vagyok kényszerült 1 példányban s rök- tönzött fogalmát azon kijelentéssel az utolsó órában küldeni be, hogy legyen szabad nekem küldöttemmel irodájában a második példányt és részemre egy harmadikat lernásoltatm.

b) A közigazgatási erdészeti bizottságnál, s most talán a tekintetes szolgabiró urnái lenni kellető Brassó város gazdasági terve felett 1876. de- czember 9-én és 1878. augusztus 20-án kezdődött és 1878. szeptember 5 én bevégzeit tárgyalási jegyzőkönyvekhez csatolvák részemről azon 1780. április hó 5-iki idvári és főkormányszéki rendelet X. és XI. pontjának hitelesített kivonata, a melyekben kimor.datik egyfelől, miszerint: Brassó

város közönségének a hét Törcsvárhoz tartozó szélőr katonai községek egész területén és határokon allodialis semmi névvel nevezhető helyeik nem lévén, mindazok szabad rend dkezésükre hagyatnak ezeknek, a melyeket, m.nt erdőket, legelőket 1777 ben január 28 án bircak, szabadosok lévén azokban „mint Hétfalusi erdőkben, irtásokat eszközölni, a legelő helyekre idegenek marháit, bevenni és tiltott erdőket tartani fenn.“ Mellékel ve vannak hitelesitett kivonatban, ha emlékezetem nem csal, nemcsak B. és F. betű alatt azon 1S73. és 1874. évi tanuvallatások, a melyeket a hosszú- falusi kir. járásbiróság vitt keresztül, a melyekkel tanúsítva van, hogy az irt évekig századokon keresztül hátrafelé a székely községek, mint szabad katona helységek az erdőket, melyek most is láthatólag a községek közvetlen szomszédságáig nyúltak és nyúlnak, örök időkön keresztül, mint szabad községi tulajdont, és egyedül élhetési for rást községileg a jelzett törvények és szabályok, valamint az időkoronkint létezett erdőtörvények rendeletéinek megfelelőleg, mint tulajdonukat, minden erőszakolt földesúri beelegyedétsől menten használták faizási, kereskedési és legeltetési tekintetekben. A mi nem is lehetett másképpen, mert: a jelzett tárgyalásokhoz mellékelt és nyomtatásban is megjelent, Brassó város közönségének mint foglaló lenni kívánó földesurnak 1869. év márcz. 8 iki, a volt kir. kormányszéknek 817. számja alatt feltalálható nyilatkozata szerint „a hétfalusi lakosoknak szántó és kaszáló helyeik szinte semmi lévén, életfentartásukat egyedül az erdők használatával eszközölhetik.

Elismerem czélirányos és szükséges voltát a kitűnő szakképzettséggel szerkesztett 1879 ik évi XXXI. t. ez. szabályainak; de jelen esetre a fe- lebbezett és A. alatt csatolt 424. számú határozat

I. és 2. pontjai s az erdőtörvény erre vonatkozó szakaszai tiszteletteljes véleményem szerint a havasi lakosok faizás és marhalegeltetésből életüket és családjukat egyedül fenn tartani kényszerült hét községek lakosaira —lakonikus száraz kifejezéssel nem alkalmazhatók. Ezen inkább az isteni gondviselés, mint különösön az 1676. év után főbb elöljárói gondosságából magyarnak megtartott, a birodalom legnev е/л t sebb szélhelyein ma is található szigetecske, a dologi tulajdon- és törvényes] jogai érdekében állam"ontaná fi és közgazdászai tekintetekben több figyelmet igényel, jogos követelményekre hivatott.

(Folytatása következik.)

LEVELEK.

Tatrang, 1882. márczius 19.

Tekintetes szerkesztő ur!

Újból egy emberi élet oltatott ki Zajzonban. Buna István, odavaló földmives az erdőről fát hozott haza s alkonyaikor ért az erdőpásztori őrház- hoz, hol az erdőőröknek 3 darab fát adva a tűzre, hazafelé indult: mivel azonban lovai gyengék voltak, egy mellékuton haladt előre. De alig ment egy puskalövésnyire az őrháztól, midőn szekere befeneklett a sárba, melyet lovai minden erőfeszítés daczára sem voltak képesek kihúzni; ő tehát kezdte a iát a szekérről lerakni, s ekkor támad- tatott meg s egy kemény fejszecsapás alatt ö*z szeroskadt.

A ^szerencsétlennek nyak gerincze egészen be volt vágva s több fejszecsapás nyoma, látszott

tak hátán s egy homlokán. A törvényhatósági közegek f. hó 13-án szálltak ki, hogy az esetet és halottat megvizsgálják.

A tett elkövetésével Tóth János ottani földész gyanusittatott, kinél házmotozást is tartottak s állítólag egy fejszét találtak nála, melyen még vérfoltok voltak láthatók ; tettest azonnal letartóztatták. — Tettesnek a szerencsétlen iránti gyűlölete onnan eredt, hogy ő egy pár hóval ezelőtt tiltott fát akart Brassóba vinni eladás végett, szomszédja Buna azonban elárulta az erdőőröknek, kik Tóthot el is fogták az utón s szuronyaikkal több sebet ejtettek; Tóth kitudván az árulót, azóta folyton görbe szemmel nézte, sőt fenyegette is.

Már régóta nagyon. szomorú lábon áll itt a közbiztonság, közelebbről ez már a 4-dik eset Zajzonban, és a tetteseket soha sem sikerült kideríteni. Egy nehány évvel ezelőtt egy románt üt- tek agyon; most két éve fényes nappal a korcsmában ■— nagy ember csoport közt — ütötte belé a kést egy emberbe, ki azonnal meghalt, s tettes nek semmi baja sem lett. A tavaly egy Jánó Samu nevű legényt estve 8 órakor a jegyző ablaka alatt vertek agyon.

Ily biztonság mellett remélhetjük, hogy a zaj- zoni lürdő meg fog telni vendégekkel!? Mert kinek volna kedve egy olyan fürdőre menni, hol a helyett, hogy egészségét helyre állítani volna re ménye, élete van veszélyeztetve.

Az egész bajokat az elöljáróságban vélem keresendőnek, mert a biró egy flegmatikus ember, ki szigorú fegyelmet tartani nem képes. Másodszor a jegyző, kit talán első sorban kellett volna említenem, mert tudjuk azt, hogy biráink vajmi kevesen vannak, kik a falusi négy osztályon felül még valamit végeztek volna, s igy ismeretök szűk körre szorul, s rendesen az Ítéletnél is a jegyző véleményét keresik ki, s csak nevök fungál (tisztelet a kivételeknek); ha tehát még hozzá a jegyző sem járhat el szigorúan, tartva attól, hogyha egyiket vagy másikat rendre utasi ja vagy lehordja, az tán mérgében nem az ő üzletébe (me lyet nóvleg neje bir) fog menni vásárolni, hanem t dán a szomszéd helyre, s e meg nagy kár volna. De a jegyző ur egyszersmind postamester is a nyári fürdőidényen, s gyakran megtörténik, hogy egy vagy más embernek nem tehet eleget, mert a postahivatali teendők elszólitják a jegyzői irodából, s az a szegény csángó várhat holnapig, mert a fürdő vendégek követelők, s azon felül a sátorban még egy rr.ás üzlete is van, sa szegény csángó vár holnapig; de ha aztán valami kihágást tesz s a jegyző ur a kellő szigorral akarna eljárni, van neki is fegyvere a jegyző ur ellen, hisz tudja ő is, hogy más hivatalt nem szabad viselni s ezzel a jegyző urnák meglágyítja szivét s a büntetés enyhül. Most kérdem: lehetséges e egy jegyzőnek három hivatalt viselni?

Kérdi egy háromfalusi

Csángó magyar.- 95 VEGYES HÍREK.

— A sepsiszentgyörgyi műkedvelők egyesülete szombaton tarja első előadását. Az erről szóló színi jelentés következőleg hangzik :

A műkedvelők egyesületének első előadása.

Sepsi-Szentgyürgym а ^ ЩЁ1 Jfe városház dísztermében

szombaton. 1882. márczius 25 én.

a ^Műkedvelők Egyesülete

által adatik :

A ZARÁNDOKOK.

Franczia vígjáték 3 felvonásban, forditt ta Császár Miklós

Deák András. Fogolyán Lukács. Bogdán Arthur. Csiaádi Lajos.

Nagy Leona.

Málik Jozsejné.

Kis Berta ; Harmathné.

Szász Istváiiné. Spitzer Mersédes. Csutak Mariska. Jakabos Róza. Zathureczky Johanka Kozma István.

Csulak József.

Biró Béla.

Nagy Anna.

Albert Károly.

Nagy Klek.

Váncsa György.

Midőn ezen előadással a műkedvelők egyesülete megkezdi működését, tisztelettel hívja fel a nagyérdemű közönség érdeklődését és szives pártfogását !

Az egyesület.

Helyárak : Körszék tíO kr. Zártszék 00 kr. Földszinti állóhely 00 kr. Karzati szárazott hely 30 kr. Karzat 20 kr. Tanuló- és gyermekjegy löldsziutre 20 kr.

Jegyek «lőre válthatók Fogolyán Lukács ur kereskedésében — esté a színháznál.

I Kezdete esti 7* 1/* órakor.

b г e m e 1 у ъ e t:

Gróf Pomkurley, testőr-parancsnok —

Séd testőrtisztek Bodo atya — —

Fèjédelemasszony a earmelita-zárdában — Oportuna, felügyelőnő — —

Zárda kapusnő — —

Mari 4 — —

Lujza ; zárdanövendékek —

Agatha' —

1- sô'O — —

2- ik ) zárdanövendék

3- ik j

k*™ ri, !• utazó barát

második» —

Clod, vendéglős — — —

Ursula, pinezérnő — — —

]'aun. . ) vendégek —

Longions/ —

Őrmester — — — —

Nép. Katonák,

— A vasárnapi felolvasási estély ke* vés számú, de valóban válogatott közönség előtt igen szépen folyt le. Kornáromy Andor kir. tanfelügyelő tartott érdekes felolvasást a XVII. század családi életéről; a vonzó előadást figyelemmel hallgatta a közönség s főkép az idevonatkozó s nagyon mulattató egykorú idézetek élénk tetszésben részesültek. A kitűnő felolvasás végén Kornáromy Andort zajosan megéljenezte a hallgatóság. A felolvasást Gyárfás Etelka Szász Istvánné úrasszony szavalata követte. Erzelemteljesen és nagy hatással szavalta el Jakab Ödönnek „Biró Márton“ ez. költeményét. Az estélyen a szüneteket a műkedvelők zenekarának összevágó és haladásról tanúskodó előadásai töltötték be. A legközelebbi felolvasást Benke István ref. gymn. tanár tartja április hó i-én.

f Necrolog. Vettük a következő gyászjelentést: Csik-Kozmási özvegy Nagy Pál ügyvédnő született Potyó Rózália a maga, valamint az elhunytnak édes .gyermekei: Katalin-Bogdáu Kris- tófné, Zsigmond bányatíszt, Lujza ö/v. Száraz Györgyné, Zsófia Biró Józsefné és Ju'ia; édes testvére; Márton, valamint számos első és másod unokák, fiú és nő testvérek, a benső fájdalom legmélyebb érzetével tudatják a szerető kedves rokon és barát, ügyeinek pontos és szorgalmas, hü teljesítője nagy-baczoni születésű Nagy Pál hiteles ügyvédnek élete 64-ik évében 1882. márczius hó 16-án estvéli 11 órakor végelgyengülés következtében történt véletlen kimultát Nagy Ajtán, mely ép akkor veté magát a kérlelhetetlen halál karjai közé, midőn nemsokára szere'ett gyermekeinek összes örömét élvezhette volna. A boldogult hült tetemei 1882. év márczius hó 19-én d. u. 2* órakor Nagy- Ajtán az ev. ref. szertartások szerint öröknyugalomra helyeztettek.

— A magyar szent korona országai vörös kereszt egylet uzoni fiókja jövő ápril hó 11-én Nagyborosnyón a községház nagytermében egy zártkörű tánczestélyt rendez, melyre legalább azok, kik a megjelenésre igényt tarthatnak, de a rendezőségtől meghivút nem kaptak volna, tisztelettel meghivatnak. Személyjegy i frt, családjegy 3 frt. Sepsi Szentgyörgyön, 1882. márczius 20. — A választmány nevében Tompa Miklósné, alelnök.

— Párbaj apa és fiú közt. Egy aradi ács a napokban azon kérdés fölött, hogy vájjon az uj tizes bankjegyeken megvan-e a magyar korona, fiával összetűzött. A szóváltás közben goromba szavakkal illette fiát, ki éppen nem maradt adósa. A kutonaviselt fiút nem merte vesszővel megfenyíteni, azért más elégtételt kért tőle. Kardok hiányában késsel rohantak egymásnak s oly eszeveszett tombolással vívták a párviadalt, hogy a szomszédok meghallották, kik a két dühöngöt idejekorá szétválasztották.

— Asszony párbaj. Tamásfalván e hó 14-én nem mindennapi jelenet fordult elő. Ugyanis, mint onnan Írják, Csermákné és Matlákné, két módos asszony, valami csekélység miatt összetűztek s örök boszut esküdtek egymásnak. A mi Colombier Mariénak, a volt színésznőnek és jelenlegi tárczairónak nem sikerült, hogy párbajt idézhetett volna elő, azt az az említett két asszonynak min- denike előidézte. Volt valóságos párbajuk. Először a szóharcz kezdődött, majd erősebb argumentu mokkái kapaczitálták egymást, mig végre Csermák né, egy valóságos herkulesi nő, férje baltáját kapta elő és ellenfelének fejét ketté hasította. A gyilkos asszonyt elfogták.

— Elsülyedt hajó. Kalocsáról távirják e hó 19-ikéről: Ma reggel a „Karl Ludwig“ személy szállító gőzös Fogthünél elmerült. A hajón rendkívüli ijedelem támadt; mindenki menekülni igyekezett és segélyért kiáltozott. Az utasok menekülésére épen jókor érkezett a „Szob“ nevű vontató gőzös, mely az egész hajó közönségét tovább szállította. Az esetről semmi részletesebb tudósítás még nem érkezett s igy nem tudható, az elme- rülésnek ki vagy mi volt az oka.

— Erdő-égés. Kolozsvárról írják e hó 18- ikáról : Tegnap este 7—8 óra között egyszerre megveresedett városunktól nyugatra a láthatár. A tűz gyorsan terjedt, s távolról úgy tűnt fel, mint egy lángokból szőtt óriási kendő. Nagy darab helyen megvörösödött a barna ég, s szép látvány tárult fel az utczákon hemzsegő közönség előtt. Mintha valami tábor tüzei gyultak volna fel a hegy ormán, vagy mintha valami óriás kohó torka tárult volna föl előttünk. Kolozs Monostor községétől balra, az uradalom cserjés vágottja égett a szálas erdő alatt. Az égés oka nem tudható. —■ A száraz avar, sok falevél és bokor a legkisebb pász- tortüzből is elkaphatta a nagy tűzben a lángokat. A mint a tűz a városba bevilágolt, élénkülni kezdtek az utczák s csoportok alakultak a jobb néző pontokon. A tűz mintegy két óráig tartott.

— A ki Hoszterért lelkesül. А „V. F. H “ írja : Berkes Antalnak hívják, asztalosság a mestersége, egy ideig Kurcz Rudolf műhelyében működött Veszprémben és ott társainak folytonosan hoszteros rabló-történetekről regélt a téli estéken. Hoszter makacs tagadása nagyon megnyerte lelkét, föltette, hogy ő is annak példáját követi, kirabol egy családot; sőt rablása színhelyéül Csoinoky László ügyvéd házát már ki is jelölte. Társat keresett. Egyik társa szinleg ráállt kérésére, ennek azután szépen elmondta, hogy hol kell