Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-03-05 / 19. szám
— 76 városhoz már tölq hónappal ezelőtt kérdést tett, hogy hajlandó lcnne-e a városligeti epreskertet, illetőleg annak megfelelő részét műterem czéljára átengedni. Miután a város ezen kérdésben mindeddig nem nyilatkozott, leiratában sürgeti a miniszter az elhatározást, mely nélkül a tervek s költség- vetés készítéséhez nem foghat.- Az akadémiaörököl, л „Főv. Lapok“ értesülése szerint— a magyar tudományos akadémia ismét nagy örökséghez jut, ugyanis pa. cséri Szucsits Lajos, e közelébb elhunyt derék hazafi, hetven-nyolczvan ezer forint értékű vagyonát e tudományos intézetünkre hagyományozta. A jó szág haszonélvezője azonban az elhunytak özvegye: Milassin Róza úrnő lesz. — M unkác sy és n ej e f. hó. i én este 11 órakor díszes társaság kíséretében gyorsvonattal Munkácsra utazott. A nagy művészt a következők kisérték diadalutjára: Pulsz.ky Ferencz, Teleki San dór gr. Telepy Károly leányával, Keleti Gusztáv, Vadnay Károly, Karlowszky Endre, György Aladár, Játzay Antal, Litteráthy Ödön képviselők, Huszár Adolf, Gregusz Imre, Vágó Pál, Schnierer Gyula nejével, Kis/, el у S'uidor, Szunyoghy Tivadar Bartók Lajos, Ágai Adolf Rákosi Jenő, Re- öck Ilona, Kelemen Malvin. Érkezés Munkácsra 2-án délelőt ti órakor. A fogadás fényes volt. — Éghetlen vászon. Dr. Bartha János kolozsvári orvos bizonyos szert talált fel, melyben a vászon megáztatva, éghetlenné lesz. A régi festett kouliszák is minden baj nélkül bevonhatók lennének vele, a mennyiben a festékek színét nem al terálja. A feltaláló nem szándékozik titkot csinálni találmányából, s ha a megejtendő próba úgy sikerül nagyban i-t, mint kicsinyben, köztudomásra hozza a szert. Hires lövők. A lövészek történetében nem egy nagyság emelkedik ki, a kiről a nagy közönség nem tud semmit, vagy ha tud is, csupán a gyakorlatnak tulajdonítja, holott nem mindig az találja el a kitűzött czélt, a ki gyakorolja magát. Annak fejtegetése azonban nem tartozik ide, hogy ki talál jól, s miért és hogyan. Voltak hires lövök, kik reszkető kézzel is oly biztosan találtak, mint a kinek izmai vasból látszottak lenni. Ismertünk —■ írja a „M. Fold* — egy fiatal embert, jeles c-aládok utódát, ki egy leány — az ideálja — kezéből kilőtt egy feslő georginát, s olvastunk egy angolról, a kit ellenfele párbajra hitt ki, de midőn a ligetben, a párbaj színterén, annak kezdete előtt, az angol egy fára akasztá kesztyűjét a annak öt ujját öt lövéssel egyenként lelőtte, a megszeppent ellenfél sietett bocsánatot kérni. Ilyen hires lövőről tesz említést egyik napi lapunk ifj. Simonyi István puszta mizsei gazda személyében. Nevezett gazda a szomszédos „kápolna alatt“ va- dászgatott a napokban, vadászat közban két öreg rókára bukkant, s mindketőtt egy lövéssel letemette. Simonyi ötven feldobott dió közül alig hibáz el egy-egyet s fogadásból a legvakmeröbb lövésekre vállalkozik. — Nagy halottja volt — a szó szoros értelmében a — rnuntluçuni kórháznak Franczia- országban. Egy valóságos óriás halt meg ott, a kinek koporsójára nem kevesebb, mint 16 toise (egy toise 2 méter) deszka kellett. Nyolcz ember bírta csak a koporsóba emelni. Egész teste nem nyomott kevesebbet, mint 7 mázsát. — A temetési szertartás a szent József kórházban ment végbe, mert az emberek nem voltak képesek e roppant koporsót a templomba vinni. — Egy özvegyasszony tréfája. Parisban egy fiatal, csinos, szép özvegy menyecske nemrég arra a bohó ötletre jutott, hogy beiratkozott álnév alatt egy házasság-közvetítő irodájában mint gazgag de — vak házasulandó. A keze és szive után epedő urak száma légióra ment. Az özvegynek pedig pompás alkalma nyilott megfigyelni ez urakat, midőn a közvetítő bemutatta kérőinek. A kérők, kik az özvegyet vaknak tárták, nagyon elfogulatlanul viselték magukat; némelyek rongyos öltözetben jelenkeztek, mások fölrakták csizmáikat a pamlagra, — de valamenyien választékos, gyöngéd beszédmodorral éltek. Az özvegy végre is kénytelen volt fölhagyni a tréfával, mert egyszer egyik kérője az ő zsebébe is belemerészkedett kezével, bízván művelete láthatatlanságban. — Jelenet egy törvényszéki terembe n. A kalterni (Déityrol) járásbíróság tárgyalási termében e hó 23-án rémületes eset történt. Az epani Sparer testvérek 100 forint miatt összevesztek a bíróság előtt, s ez azzal végződött, hogy a testvér egy venyigemetsző kést vett elő, hogy „majd azzal elvágja nővérének torkát.“ Szerencsére azonban a kés nem volt elég éles, ha az lett volna, a leány fejét egyszeriben elválasztotta volna törzsétől. A kés igy is mély sebet ejtett a leány nyakán, ki borzasztó sikoltással rogyott össze. Az aulában nagy volt a zavar, az ott lévők közül sokan elfuttak rémületükben. Az elősiető hivatalszolgának végre sikerült a dühöng üt letegy verezni, kinek heve nemsokára annyira lehűlt, hogy sirt, mikor a börtönbe vitték. A sebesült leányt gondos ápolás alá vették. — Patti a hires énekesnőkről. Egy uj- ságiró nem rég Philadelphiában meglátogatta Patti Adelinát, ki ez alkalommal nyíltan mondta el a reporter előtt véleményét a jelenlegi hires énekesnőkről. — A diva ezen nyilatkozatával bizonyára nem sok jó barátot szerzett magának, minek bi zonyságául elegendő lesz a kövrtkezőket közölni ezen érdekekes „interwiewből“. Rep: Mit tart ke gyed Gerster Etelkáról? Patti: En kétszer hallottam Gerstert énekelni, hangja igen szép, de nem egyéb, mint egy gép, — emberi mechanismus minden kifejezés és érzés nélkül ; játéka egészen hidegen hagyja az embert. Rep: Es Nilson? Patti: Szegény Nilson! Neki ugyan jó hangja van, de már kissé színtelen; annyit enekelt nap nap után, j hogy előbbeni hangjából rendkívül sokat vesztett. Néha énekel még hangversenyeken, de mindég csekély közönség előtt. Nilson szép napjai már letűntek. Lássa én soha sem énekeltem egy héten háromszornál többször s ennek köszönhetem oly sokéven tartó siker, i net R : Hová sorozza Haack Minnicht ? Oh őt minden tekintetben fölébe helyezem Gersternek, Hauck Minnienek nemcsak kitűnő erős hangja van, hanem a mellett ö ig'en jó szi színésznő is. Lássa uram, a fődolog egy énekesnőnél az, hogy necsak énekelni, de játszani is tudjon s erre Hauck Minie képes. Már Kolleg Klárát nem tudtam soha csodálni, mert hidegen érzés nélkül játszik. Kolleg egy nagyon is túlbecsült énekesnő. libben a modorban ítélt Patti a jelenkor többi énekesnői feletf. Már most érdekes lenne az illető énekesnőket megkérdezni, hát ők mit tártnak Pattiról. — Magyar m ü v|é s z ek a bécsi nemzetközi rn ü к iá 11 i t ás о n. A képzőművészeti társulat igazgatósága legutóbb megtartott üléseben a kö.-etkező fesmtényeket jelölte ki’ a bécsi nemzetközi mükiállitáson leendő kiállításra s azokat már el is küldötte: Munkácsi Mihálytól „Ujonczo zás“, Zieh)' Mihálytól „A bor hatalma“, Gyárfás Jenőtől „Tetemre hívás“, Wágner Sándortól „Deb- reczeni ménes“, Vágó Páltól „Jár a baba“, Vulen- tiny Jánostól „Haldokló edgány“ és „Gaprii nap lopó“, Temple Jánostól „Választási értekezlet* (Rákossy Jenő tulajdona), Pállik Bélától „Etetés a szabadban“ (A királyné tulajdona) és „L bacsa- Iád“ Ligeti Antaltól „Buskarii öböl“, „Aetna és „Betlehem“ Than Mórtól „Hunyady és vitéz“, „Al föld“ (uj kép“) és „Tanulmányfej“, Locz Károly tói „Kisbéri Ménes“, Hunyadi halála“ és „Kapisz- trán“, Badicz Ottótól „Angyal Csináló“, Feszti Árpádtól „Golgotha“, Szoldatics Ferencztől „Krisztus tagadása“, Spányi Bálától „Reggeli szürkület“ „Utolsó gólya“ és „Esthangulat“, Mészöly Gézáéi „Majorudvar“ és „Vadászat.“ t — A „Regé ny világ“ 12-ik füzete a szokott gazdag és jeles tartalommal jelent meg. E vállalatnak rövid idő alatt csakugyan sikerült a legjobbak becsülését kivívni. Béltartalmára nézve nemcsak versenyezhetik, ham m még felül is múlja a külföldi hasonnemü folyó iratokat, a menynyiben a „Regényvilág“ a jónak is csak legjavát közli. — Négy oly név, mint Jókai, Ábrányi, Tolnai és Ebers, nem egyhamar található együtt akármely szépirodalmi vállalatban. Jókai ragyogó tokából jelenleg „Egy játékos, a ki nyer“ czimü jelenkori társadalmi regényt közli, melynek színhelye „Fiume“. Ifj. Ábrányi Kornél, e termékeny és tehetséges írónk „Egy modern apostol“ czimu regényét és Tolnai Lajos, „A nemes vér“ ez. er délyi társadalmi regényeinek folytatásai mellett a világhírű Ebers György „Egy polgármesterné a XVI-ik századból“ ez. legújabb és a külföldi kritika egyhangú véleménye szerint legérdekesebb regényét közli Szász Károly, első rangú müfordi ténk magyaros átültetésében. El nem mulaszthat juk a müveit közönséget újra és újra e kiváló szépirodalmi közlönyre figyelmeztetni és annak pártolására felhívni. Részletes tájékoztatót és mutatványszámot bárkinek szívesen küld a kiadó hivatal, ha az iránt levelező-lapon megkerestetik, (Előfizetési ára egész évre 6 írt félévre 3 frt, ne gyedévre 1 frt 50 kr. Előfizetni a kiadóhivatalban: Révay Testvérek könyvkereskedése Budapesten, IV. Koronaherczeg-utcza 2. szám és minden honi könyvkereskedésben). Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén 1882. február hó 28-én Magyar aranyjáradék 117.— Magyar vasúti kölcsön...........................................130.— Magy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás ioó.— Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás 88.— Magyar kel. vasúti államkötv. III. kibocs. 92.— Magyar földteher mentesítési kötvvény . 97— Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 94 — Ternes bánáti földteherm. kotv..............................95 — Temes bánáti földteherm. kötv. záradékkal 93.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 95-'~ Horvát-szlavon földteherment. kötvény. . —.— Magyar szölődézsmaváltsági kötvény . . 112.— Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . ю7- — Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 73- — Osztrák járadék papírban . * . . . . 75- — Osztrák járadék ezüstben ......................91.— O sztrák járadék aranyban.........................128.— 1860-iki államsorsjegyek..............................814.— Osztrák-magyar bankrészvény.....................288.— M agyar hitelbank-részvény...................... 299 — Osztrák hitelintézet részvény . . . . , 303.— Ezüst...................................................... — C sászári és királyi arany....................... 5.ói 20 frankos arany (Napoleon’dor) . . . 9.32 Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön, Német birodalmi^márka . ,......................58.72 London 3 havi váltókért................................120.40 Magyar papir járadék.....................................85 95 F elelős szerkesztő: Válik József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Birtokeladás. Brassóban a Bolonya-utczában 217. és 224, házszám alatti házak a hozzátartozó kerttel egyetemben, mely két ntcza közt fekszik, közel a vasúti állomáshoz, a telek raktárnak vagy bármily gyárnak felhasználható, — örök áron eladó, vagy esetleg több évekre haszonbérbe kiadó. Értekezni lehet Írásban vagy szóval Kilyén- ben — utóposta Sepsi-SzeritgyArgy — Molnár llalazs 3—3 háztulajdonossal. ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ Àrlejtèsi hirdetni my. A vallás- és közoktatásiig)i m. kir. minister 1881 évi márczius hó 4-én 5990 szám alatt kelt rendelet« folytán a uagy-baczoni községi iskola újbóli építése államsegély mellett engedélyeztetett. Ezen építmény vállalkozás utjáni biztosítása végett 1882. évi márczius hó 18-ik napján d. e. 10 órakor a háromszékmegyei tanfelügyelői irodában Írásbeli zárt ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni. Az építési költségeket a következő összegek jelzik, 11. m. 1) Földmunka 47 frt 56 кг. 2) Kőmives munka . 2437 Я 25 я 3) Ács munka 1667 Я 73 я 4) Cserepező munka . 266 Я 33 я 5) Bádogosam unka 197 я 37 я 6) Asztalos és lakatos, 1 üveges, festő munkák 1100 я 60 я 7) Általány munka . 350 я — я Összesen 60 66 frt , 84 кг. Ezen összes költségekhez a község 2680 frt 81 kr készpénz és anyagértékkel járul, azonkívül a község részéről természetben kiállítandó munkaerő 858 kézinapszámmal van előszámitva. A tervek, költségvetés, épületi leírás, az árlejtést és építési feltételek 1882 évi márczius hó 18-ig a feunemlitett irodában megtekinthetők és ugyanott átvehetők az Írásbeli zárt ajánlati minták is. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a fent kitett napon és órában az előirányzott épitési költség után számítandó 50 száztóli bánatpénzzel ellátva, a kitűzött helyen vagy személyesen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvényes Írásbeli zárt ajánlatukat az 50 száztóli bánatpénz melléklése mellett az árlejtési bizottmányhoz az árlejtési és épitési feltételekben kikötött határidőig küldjék be. Sepsi-Szentgyörgy, 1882, márcz. 1. A saját, valamint a nagybaczoni község és iskolaszék megbízottjai nevében Komáromy Andor, kir. tanfelügyelő. жжжжжжжжжж»жжжжжжжжж Hirdetmény. S.-Szentgyörgyőn egy teljesen jókarban álló cserép csűr, lakószobákkal, tizenöt hold kaszáló, továbbá egy két odru, zsindelylyel födött, takarmány elhelyezésére való nagy csűr egy területen örök áron eladó. A feltételek iránt értekezni lehet személyesen vagy Írásban alulirt tulajdonosnál. BENKÖ ELEK 3—3 Sepsi-Szentgyörgyön. ... I ■■■ i,i - 1 ~ , , n.--------------------------------V-b.
