Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-12-17 / 101. szám
101. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882. Vasárnap, deczember 17. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda _ Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-ntcza. Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: mote i и 01 Cet c It KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények es nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. At f,Háromszék! háziipar-egyesülefc“ hivatalos közlönye. Megjelenik ezen lap beten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. lElÓfizetési éuT helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. Eél évre 3 írt — kr Negyedévre 1 irt. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-díjért külön Я0 kr. Nyíl ttér sora 15 kr. •--------------------------------------------------• S zerkesztőségi iroda _ Sepsi-Szentgyörgyön I f'siki-ntcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: oBc mote i n 01 Cet r li KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetései: és előfizetési pénzek i bérmentesen intézendők. A hirdetmények es nyiltte- rek dija előre fizetendő. •---------------------------_-:е_е==» A ki erősobi). Sepsi-Szentgyörgy, 1882. deczember 15. Nagyon desperátus argumentum már az, mikor egyébbel előállni nem tudván, azzal akaruuk hatást csinálni, hogy: lehet is ezzel a többséggel valamire menni, leszavaz ez mindent ! És az elvtársak, mintha ez csakugyan valami nagy argumentum volna, hűségesen adják a viszhangot : nem lehet ezzel a többséggel boldogulni, leszavaz ez mindent ! Csak az a csuda, hogy ennek az argumentumnak a hangoztatásába 15 év óta már btde nem unlak. Remélem azonban, hogy másik 15 év alatt bele fognak unni s hogy a legutolsó magyar embernek i.s lesz már akkor annyi parlamenti tapasztalata, hogy ilyen argumentummal nem áll elő. Angliában bizony nyal nem jut már eszébe senkinek azt kiáltani, hogy : borzaszt/) az a gőzmozdony, mert ha elébe fekszel, összezúz'; lévén ez annak olyan fel data, mint a parlament többségének az, hogy azt a kisebbséget, mely őt megakarja állítani működésében, leszavazza Azért parlamenti többség. Ő vezeti az ország doigát. Vagy ki kell térni előle, vagy keresztül megy azon, a ki ki nem tér, feltartóztatást nem tűrvén. Ha egyszer aztán kisiklik, vagy felfordul, akkor áll helyébe más, de mig aktív szerepet visel, addig nem. Ez a parlament feladata mindenütt. És minél szilárdabb, minél tömöttebb, határozottabb az a többség, annál erősebb, annál hordképesebb és annál biztosabban haladhat. Az ellenzék is, lia a külföldi parlamentek többségéről beszél, dicsérőleg mondja: „Erős, hatalmas többség. Erős kormány.“ Avagy kicsinylőleg: „Széthúzó, ingatag majoritás Bizonytalan helyzetű, gyenge kormány.“ Aztán mindig vau oka mindennek. A hol a többség erősen tömörült a kormány mellett, hát olyan parlamenti rendszer mellett, mint a mienk, mióta parlamentek állanak fenn, az mindig a kormányzás érdeme volt. Az ellenzék gyengesége is mindig a kormányzás érdeme. Hiszen ez a legegyszerűbb logika. Az erős és hatalmas elleuzéket mindig az a körülmény teremti, hogy erősebb és hatalmasabb emberek állnak az ellenzék, mint a kormány élén. Es nincs akkor szüksége az ellenzéknek arra, hogy a többséget mameluknak gúnyolja s olyan argumentummal álljon elő. hogy a többség mindent leszavaz, mert hatalmas és erős ellenzékkel szemben gyenge többség nem állhat fenn. Hiszen itt volt a próba, mikor még a Tisza kormányképessége nem volt ismeretes. Már bomladozni kezdett a párt és csak azóta tömörül körülte szilárdan, a mióta megmutatta, hogy mit tud. Azzai a panaszszal tehát, hogy a többség mint egy ember szavaz a kormány mellett : az. ellenzék csak saját gyengeségét tárja napfényre, a mint hogy a gyengeség érzete már maga az is, ha egv parlamenti párt el'éle panaszokhoz folyamodik. És íme, minél inkább követeli a parlamenti ellenzék a többségtől, hogy hagyja el Tiszát : a többség nemcsak hogy annál jobban tömörül, hanem az ellenzékiek kezdik ott. hagyni az ellenzéket. Mit jelent ez? Gyenge ellenzéket és erős kormányt. Nem kiabálásban, hanem tehetségben gyenge ellenzéket. Az, hogy valaki hivatalért hagyja ott az ellenzéket, épen úgy nem változtat az ellenzék gyengeségén, mint a kormány gyengeségén nem változtat, lia valaki hivatalért vagyis azon reményben megy az ellenzékre, hogy megbuktatván a kormányt, hivatalba megy vissza. A ki az ellenzék erejében bízik, az nem hagyja ott az ellenzéket hivatalért -sem ; de az sem megy ám az ellenzékre, a ki a kormány erejében bízik. Mikor Szilágyi Tiszát ott hagyta, és képes volt egy csomó embert magával vinni : hát ez a merészség nagyon roszat jelentett a kormányra nézve — épen úgy, unit az ellenzékre nézve az, hogy tagjai a kormányhoz térnek vissza. Az ellenzék követeli a többségtől, hogy ne szavazzon a kormány mellett, és azalatt az ő tagjai fogynak, nem a többségéi. Hát ez nem azt mutatja, hogy a hivatal viszi vissza az embere- 1 két, mert hisz a kormány hivatalosztási hatalma akkor is megvolt, mikor tömegesen pártolták el tőle ; hanem azt, mert az illetők érzik és belátják, hogy a mai ellenzék vezérei a kormány vezérével diadalmasan megküzdeni nem képesek. A sor pedig a mérsékeltek után a szélsőbalra fog kerülni. . . . (?) Politikai Ilinek. Obertlank, a trieszti bombamerénylö megkegyel- mezése végett, — mint Rómából távirják. — Olaszország felsőbb tanuló ifjúsága valóságos nemzetközi mozgalmat indított. Bologna város egyetemi ifjúsága táviratozott Hugo Victorhoz Parisba, hogy ő is kérje föl az osztrák császárt a megkegyelmezósre. A páviai egyetemi polgárok Andrássy Gyula gróf volt külügyminiszter közbenjárárását kérték ki. Görögkeleti papnövelde Szerajevóban. A szarajevói gör. kel. uj szemináriumot e hó 12-én ünnepélye» módon nyitották meg a hős nyák székvárosban. — A szeminárium épületében ez alkalommal Appel tbrszrn. kormányzó vezetése alatt az egész tábornoki kar, továbbá Nikolics báró polgári adlatus, a kormányszék igazgatóságai, a tisztikar és a városi hatóság képviselői is megjelentek. Az „osztrák nép hymn us“ eléneklése után Appel tbszr. és Kosanovics metropolita tartottak beszédeket. — Ivállay ninisztert tavaszra várják Boszniába. A Bulgáriában imént megejtett választások azt a pártot juttatták diádéira, mely a fejedelem politikáját támogatja. A választások végeredménye következő: 13 kerületben nagy többséggel a konzervativ-párti jelöltek választattak meg, a 14-ik kerületben, Szófiában szabálytalanságok fordultak elő, miért is e kerü létben a választások még nem érvényesek. A megválasztottak közt 12 mohamedán vallása is van. Rómában sokat beszélnek Mancini lemondásáról. A miniszter helyzete valóban sajátságos ; vezértitkára — a miniszter folytonos ingadozása miatt elégedetlen- kedve — lemondott; lemondását nem fogadták ugyan el, de hivatalától azért távol marad s Turinban tartózkodik. Mancini maga folytonosan betegeskedik s a kormány minden fontos kérdésben teljesen határozatlan, úgy, hogy már a német birodalomhoz я osztrák magyar monarchiához való viszonyok megh ideg üléséről is beszélnek. A Mancini lemondásáról való hír mégis csak fcntartással fogadandó. A „Nemere" tárczája. 1 r m a. (Folytatás és vége.) Ebből a két szóból Mozdonyt' mindent megértett. Könyörgésre fordította a dolgot. — Irinám, ha az iránta mi szeretetnek csak egy szikrája is ég még keblében, az égre kérem, ne gyötörjön. Összekulcsolt kezekkel és térdeimen esdeklem — mondja meg legalább a nevét, a ki azt a levelet irta. Mondottam már, „nem!“ s ezzel férjétől elfordulva, háló szobájába ment, s az ajtót becsapta. Mozdonyi dühében rúgott, tört és zúzott, a mi csak keze ügyébe akadt, de azért ahoz az ajtóhoz, mely neje hálószobájába vezetett, nem mert még nyúlni sem. Tomboló dühében eltávozott. Ilma csak ezt váita. Kalapot vett es az utcza szegletén kocsiba ült. Hajtatott a levél írójához. Fölfu- [ott a lépcsőkön s lihegve dőlt a bámészkodó imádó karjaiba. — Rzent isten! — mi baj Irmácskám! Ne kérdezz — nincs semmi bajom. Csak írj gyorsan. He liât mit írjak? beszédedből nem értek egy szót sem. E'j egy levelet, melyben férjemnek, a Ferencz Józad lovag keresztjével lett kitüntetése alkalmából gratulálsz. A levél nehány perez alatt meg volt Írva, s Irma köd előttem, köri utánam, ismét otthon volt я oly meg- nyugodtságot színlelt, mintha a legnagyobb rendben lett volna szénája. He ezer is volt a szerencséje, hogy nem vesztegette idejét; mert alig hogy haza érkezett, Mozdonyi iir is visszatért. Irma azt a bizonyos levelet olvasta. Mozdonyin. a szivárvány minden szinc teljes pompájában ragyogott; s Irma örömittasan és önelégülten legeltette szemeit férje fülein, melyek oly vörösek voltak, mint egy trafiklámpa. Mégis könyörülök a bolondon — gondola Irma — és elkezdett, incselkedni férjével. — Tehát adsz Kálmuskám egy szép czvikipusz.it, ha megmutatom a levelet ? — Irmácskám, mindent megteszek, csak a levelet adja ide, — Maga egy féltékeny majom bíró ; itt van és olvassa. Oda dobta férje lábaihoz, ki lázas izgatottsággal kapta fel, s csaknem szemeivel nyelte el minden betűjét. Midőn elolvasta, neje lábaihoz vetette magát, és könyes szemekkel kért bocsánatot sértegetéseiért. Szent volt a béke ismét, melyet azután a végleges elválás követett. * Ebből a viharos házaséletből származott egyetlen gyermekük, a kis Bella, meghalt; s Irina azon ürügy alatt, hogy véghetetlen veszteségét felejtse, szórakozás czöljából nagyanyjához ment falura. Mozdony inak nem volt ellenvetése. 0 hivatalában vélt szórakozást keresni. Történt azonban, hogy nejének egy heti távolléte után Bécsbe kellett utaznia. (így is, mint legdrágább kincsét elveszitett búslakodó apa, de mint szalmaözvegy is, a világ zajában keresett vigaszt szabad idejében. Pongri és Ilerkcl hallétje „Satanelia“, volt hirdetve az udvari operaháziam. Jegyét már jó eleve megváltotta. Hivatalos teendőit végezvén, a színházba _sietett s a ballet helyett nejét látta Szellemi Alfonzzal egy első emeleti páholyban. Ha zuhany zudult volna nyaka közé, nem lepte volna meg annyira, mint neje váratlan megpillantása. Te szörnyeteg, te aljas teremtés! sziszegé a boldogtalan Mozdonyi. Odahagyta a halletet s ment a levegőre, mert menten belevágott volna a lapos guta. Hosszúra nyúlt arczczal jött vissza. Egyenesen apósához rohant. Elmondotta a látottakat és kijelentette, hogy azzal a nővel, ki nevét beszennyezte s kedvesével orgiákat ül akkor, midőn gyermekét kellene gyászolnia, egy pillanatig sem marad egy fedél alatt. — Hozományát — monda Mozdonyi — elfecsérlé, Azt hiszem tehát, kedves ipám uram, nem lesz nehéz a válás. En botrányait, kicsapongásait meguntam. — Bizony ezek szörnyű dolgok ! feleié az ősz, fejét, szomorúan rázó és könyező Ludassi doktor. * Irma, négy heti távoliét után, bánatos arczczal visszatért. Már a cselédek arczárói leolvasta, lmgy baj van a háznál s a legrosszabbat sejté, midőn férje, az ő öleléseit visszautasitá. — Hizelkedéseivél torkig vagyok asszonyom; s minthogy saját szemeimmel győződtem meg aljasságairól, a melyeket Bécsben űzött kedvesével, ünnepélyesen kijelentem: megszűntünk férj és feleség lenni. A váló pert megindítottam. — Megvan őrülve, — nem értem miről beszél ? ! — Hallgasson s majd megért. Ön tudta, hogy imádom. Feledtem azért botrányos magaviseletét; megengedtem, hogy csábítója a házhoz járjon; eltűrtem szeszélyeit; szótlanul néztem őrült fecsérléseit és elviseltem az emberek gunymosolyait. Nem használt serami. Botrányt botránynyal halmozott, melyeket utolsó aljasságával megkoronázott. Egyetlen gyermekünkért csak azért öltött gyászt, hogy azt is, mint nevemet, beraocskolja.
