Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-12-07 / 98. szám
98. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882, Csütörtök, deczember 7. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovies-Iéle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: оВе г note itt 0Tcá tk KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte* rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap, Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre В frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A kivándorlás. Sepsi-Szentgyörgy, 1882, deczember 5. A kimagyarázhatlan idegenszerü s csudálatos láznak egy neme ragadta meg Magyarország egyes vidékeinek lakosságát : a kivándorlás láza. Lehet annak előidézésében része a közviszonyok mostohaságának is ; rósz termésű évek, e miatt nehezen elviselhető közterhek, súlyos hitelállapotok nagyban közreműködhettek egyes néposztályok elkedvetlenítésében, de hát. az Á merik а-l á z oly járványnak tetszik előttünk, mely végre népünk közt is megjelent, hogy közüle sokat hontalanná tegyen, s a szerencsések kis százalékát kivéve, a nagy többség idegen földön, idegen ég alatt nem sejtett nyomor közt menjen tönkre. Kormányunk körében komoly tanácskozások folynak a kivándorlás megakadályozására. Nem szólunk most azon módokról, melyeken az eszközölhető, azon adóügyi könnyítésekről, azon törvényhozási intézkedésekről, melyek a kivándorlás okait megszüntetve, megszüntetik az okozatot is ; nem szólunk azért, mert egy bölcs és előrelátó kormánynak ily intézkedéseket nem szabad csak egyes vidékekre korlátolnia, hanem alkalmaznia kell mindenütt, hol azok szüksége mutatkozik, a nép elszegényedését és tervszerű elszegényitését czélszerü törvényekkel megakadályozni pedig állami és nemzeti kötelesség. Most csak arról akarunk szólni, hogy ha iiazánk egy némely vidékein megvan a kivándorlási hajlam, azt nemcsak elnyomás és megakadályozás által paralyzélhatni, de irány zás által hasznosítani is lehet. Értjük ezt pedig úgy, hogy a kivándorolni akarók figyelmét hazánk azon területrészeire vezetjük, a hol a település föltételei megvannak s a hol a települést előmozdító állami s községi kedvezmények mellett az emberi munka és szorgalom a gyümölcsözésre és boldogulásra hálás és jutalmazó talajra talal. Annál inkább telietjük ezt, mert Magyarországnak ilyen településre alkalmas vidékei igen nagy kiterjedésben vannak. — Épen most olvasunk egy amerikai statis- tikai kimutatást, melynek bizonysága szerint a múlt 1881. év Julius 1-jétől 1882. junius 30-áig Magyarországból 6753 férfi és 2176 nő, összesen 8929 egyén vándorolt ki, s miután ez ily kimutatások sohasem tökéletesek, a Magyarországból a múlt év alatt kivándorlottak számát, bátran tiz ezerre tehetjük. Ha e kivándorlókat magyar földön telepítettük volna meg. a magyar földnek állandóan megmentettük volna a kivándorlás által veszendőbe ment munkaerőt s a kivándorlók nagy részét az elveszelődésben, tönkremenésben megakadályoztuk volna. E pontra kell figyelmét irányzania az államnak, a hatóságoknak és a társadalomnak. S örömmel konstatálhatjuk, hogy a kormány mír tett is erőteljes kezdeményezést és pedig teljes sikerrel. E telepit,vények, melyek ez ideig három falut foglalnak magukban, Hertelendyfalvát, N igv-Györgyőt és Ormósfa!vát, Magyarországon vannak s a telepítés élén Nagy György szegedi államjószágigazgató mint kir. kormánybiztos áll. Szabadkay Ignácz, a végvidéki magyar telepes községek építő bizottságának elnöke azt Írja, hogy eddig harmincznyolcz ezer hold kitűnő föld ármentesités által müvellietővé tétetett, s ezen van a fent említett három első magyar falu s ez évben már százezreket érő termést nyertek e földön. S a most települő s ármentesitett harmincznyolcz ezer holdu földön kivül van itt még közel nyolcz- van ezer hold ármentesitendő föld, s reméli, hogy Nagy György kormánybiztos mindent el fog követni, hogy ez is ármentesittessék s hogy ott is magyar falvak alakuljanak. Tehát magyar földön is van Amerika a ki- vándorlani akarók számára, oly kedvező feltételek mellett oly jó földet, oly jó birtokot nem nyer a kivándorló sehol a föld kerekén, mint a délvidéki kincstári telepitvényeken. E települést eszközölni s előmozdítani nemcsak a kivándorlók magán érdekének figyelembevétele, de elsőrendű magyar állami és nemzeti érdek is követeli. Magyarország déli határán nagyon gyér a magyar elem, s igy a telepítés által ott egész magyar határőrvidéket alkothatunk, a települőknek is anyagi hasznával, de a magyar államnak és nemzetnek is nagy előnyével. Az eddigi települők is magyarok Kis-Kunságból, Báesmegyé- ből, Torontálból és Debreczen környékéről. Ha tehát Magyarország némely vidékén meg van a kivándorlási láz, magyar földre kell irányozni azt, mert az alföldi határőrvidéki vagy állami területeken oly településre alkalmas hely van, melynél különbbel Amerika sem kecsegtethet. Szóval magvaroknak, székelyeknek, a moldvai, bukovinai csángó-magyaroknak a magyar alföldre átte- lepittetni első rendű állami s nemzeti érdek, melyet kormánynak s társadalomiak egyformán szivén kell hordania. H. — 1882. november 4-én. (T.) Olvasván tegnap a „Nemzet“ czikkét, melyben azt fejtegette, hegy ő Felségétől nem lehet kívánni azt, lngy az év nagy részét M ig y a r országi) in töltse, mert a bírod ilom nemesik M tgy.írországi)el állvan, itt is kell neki lenni, de másutt is. — eszembe juttott a Kossuth Lajos konfederáczionalis terve. Mert hát ugyan mi ez a mi állapotunk, ha nem konfederáczió, habár más czim alatt és sokkal szerencsésebb körülmények közt m'nt a Kossuth által ajánlott konfederáczió lett volna, avagy lenne. Ajánlá pedig Kossuth a konfederácziót akkoriban, legkivált Ausztria ellen a szláv áramlattal, fennáll pedig mist ez a konfederáczió a birodalom népeivel, a a szláv áramlat ellen. Hazánk nagy fiának kedvelt kifejezése pedig az, hogy: „úgy járt, mint az a madár, mely a kígyótól való félelemből a kígyó torkába repült.“ És vájjon melyik konfederáczióra illik jobban e kifejezés? Az-e, ha a szláv áramlat torkába szálltunk volna, vagy az, mely a birodalom különböző népfajai között létez? Es pedig mily nagyszerűen készítette ezt el számunkra a véletlenség. Akkor ugyanis, mikor Kossuth e konfederaczioná* lis tervezettel teglalkozott, az a delegáczionális intézmény, mely most köztünk és a birodalom túlsó fele közt fennáll, ismeretlen vala. 0 tehát azon a dolgon, melyet mo3t a delegácziók végeznek, úgy akart segíteni A „Nemere“ tárczája. A konyha. Dr. Cseh Károlytól. Felolvastatott a kézdi-vásárhelyi nőegyletnek 1882. november 21-én tartott fillérestély én.) (Folytatás és vége.) így van ez sok minden egyébbel is; a fehér buza- kenyér légenytartalmának csak 20°/0-a, a rozskenyérnek 32, a derezekenyérnek pedig épen 43%-a marad emésztetlen. Tehát nagyon tévednek azok, a kik a rozskenyeret táplálóbbnak tartják, mint a buzakenyeret, s még sokkal inkább azok, a ki a dercze, vagy is Gra- ham-kenyér tápértékét magasztalják. Itt még meg kívánom jegyezni, hogy világos észleletek szerint megemésztetnek : a főtt paczal és sertés láb 1 óra alatt, a sült vadhús 11/2, a kenyér és tej 2, a vadlud és malaczhús 21/3. az osztriga és sült marhahús 28/í — 31/2 óra alatt, a főtt marhahús és fris sült disznóim s 31/1—4г/а; a bárány hús 4 V2, a füstölt marhahús 5, a borjúhús és keményre főzött tojás 57a, a füstölt diszuóhus pedig 6 óra alatt. 8 az is, hogy az ételek minő melegen élveztetnek, befoiy az egészségre. Levest, kávét, theát stb. nem volna szabad soha 40° C-nál melegebben élvezni. Táncz, jutás, beszéd, éneklés stb. által megerőltetett gégére a rögtöni nagyon hideg ital könnyen ártalmas lehet; rendes lázaknál azonban a hideg, sőt a jég jótékonyan hat. Az egészségre az sem kis mértékben foly' be, ha a szájüreg mindig tisztán tartatik. A ki száját minden evés után ki nem mossa, az ne tartson igényt arra, hogy őt tisztaságkedvelőnek tekintsék, ne bámuljon, lia étvágya megromlik, ha gyakran szenved szájfekély st b-ben. Végül még csak két dolgot kívánok megemlíteni. Az egyik az, hogy az annyira elterjedt pót (sváj- czer) kávé használata nagyon is egészségtelen, sőt még a valódi kávé is, a mint-azt rendesen kereskedéseinkből nyerjük, meg lévén festve, s még pedig elég gyakran épen mérges festékkel : nem tartozik az egészséges tárgyak közé. Ennél fogva minden értelmes, gondos gazdasszonynak, mielőtt megpergelné, mindig meg kell a kávét mosnia, ekkor látni fogja, hogy mily piszkos levet kapand. A pergelt kávét pedig, mielőtt az kihűlne, ezukor- porral kell meghinteni, s ezzel jól össze rázni. így a ezukor a kávé szemeken megolvad, s azokat bevonva meggátolja, hogy a kávé illatja elillanhasson. A kávét csak gesztenyebarnára szabad pörgölni, ha azt nem akarjuk, hogy a kávé legfőbb értéke menjen veszendőbe. A másik megjegyzésem a tejre vonatkozik. A tej igen kitűnő és nagyon elterjedt tápszer. De itt is tudni kell az értelmes, jó gazdasszonynak, hogy azon anyagoknak alkatrészei, a melyeket a tehén megeszik, rendesen a tejbe is átmennek. így ha a tehén ánizst eszik, a tej ánizs szagu lesz ; az üröm keserűvé teszi a tejet; a csikorka a hashajtó tulajdonságot, a fűtej csípősséget, a sáfrány sárga szint, az árnő és több más évelő szél-fű-féle kék szint kölcsönöznek a tejnek, mit a tudatlanság kuruzslás, tej elvivésnek szokott tartani. Ezeknél fogva tehát főleg gyermekek és beteg egyének az oly tehén tejének élvezetét is kerüljék, a melyek moslékkal táplálkoznak, különben a moslékban is hashajtó s más ártalmas anyagok fordulván elő, — az illetők könnyen hasmenést s más emésztési zavarokat kapnak. A giimőkóros tehenek teje pedig épen veszélyes. Es most t. hölgyeim, ha ezen felolvasásom alatt unatkoztak, azt ne nekem, hanem ő nagyságaiknak, a kik engemet ezen felolvasásom megtartására rá kény- szeritettek, tudják bünül Ьз. Ennek legalább az az egy haszna raegleend, hogy nem leszek kénytelen többször kegyeteket untatni. Sikk asz tok El dorádój a. Egy moszkvai lap érdekes összeállítást közöl a legutóbb fölfedezett sikkasztásokról. A sort megnyitja Melniczki, a ki a moszkvai le- lenczházat körülbelül 340 ezer rubel erejéig lopta meg. Tőre közelebb végződött elitéltetésével. Ott van továbbá Smiridov pénztárnoK, a ki a moszkvai kölcsönös segélyegyletet a könyvek tanúsága szerint 257 ezer rubel erejéig károsította meg. A délnyugoti vasútnál bizonyos Safjano ur 40 ezer rubelt sikkasztott. A Skopin-féle bank deficzitje 12 millió rubel, miből Rykovra esik talán az összeg fele. Chersonban egy este kigyuladt a mezőgazdasági bank épülete, de a tüzet hamar eloltották. A bankban 170 ezer rubel volt készpénzben s 8 millió értékpapírokban. A revizió alkalmával azonban két millió hiányzott. Hogy hova lett, senki sem tudja; csak az bizonyos, hogy a tűz a pénztárig nem hatolt. Kronstadtban a bank volt igazgató-tanácsosait elfogták. Azt beszélik, hogy 3 miiló tűnt el a pénztárakból. Kostromában a községi bank pénztárnoka megelégedett 20 ezer rubel elidegenítésével, mig a kiseneffi vasúti állomás főnöke 44 ezer rubelt emelt el. Az odessai intendaturai perben 6 millió rubel forog szóban. Az úgynevezett chinin-per tárgyát (chinin- sikkasztás az utolsó háborúban) 250 ezer rubel képezi. Archangelben egy világító torony építését 80 ezer
