Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-12-03 / 97. szám
о о. 97. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882/Vasárnap, deczember XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda _ Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Mathfiovies-fólc ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: 01cá i (г eve г и Me m KÖNYVNYOMDÁJA, hood a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászai lap. к „Háromszék! hivatalos közlönye* Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorérfg^vágy annak helyéá^l&^r.11' Bélyeg-díjért ki}jön 30 kr. Ny il ttér sorit! rí 5 kr. "T Kik az igazi törvónvsértők ? tánczoljon az örömtől, mikor ilyen mulatságra tett e 1 fö 1 (l. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. decz. 2. (?) Komolyan, átgondoltan, az ősz szavai után haladni helyes, de nem mulatság minden emberre nézve. Ebben csak azok találnak mulatságot, kik alapos ismeretekben és tapasztalatokban keresik a cselekvés tárgyát; inig azok, kik mulatságból politizálnak, szenvedélyből és nem meggyőződésből hazafiaskodnak, azok megkívánják a változást és a vérfrissítőt — a mi pedig már régen nem volt Kapóra jött tehát a mult hó végén a hevesmegyei kérvény s alkalmat adott a csendesedő víztükör felkavarására ; de hogy az eféle mesterséges fel- kavarások zajlása meddig tart, tanúság reá e bét vége, mely már ismét a régi kerékvágásban találja a kedélyeket ; pedig csak két nappal előbb is a hevesi kérvényről s az erőszakosan, vagy lngy is mondjuk, — mesterségesen felzuditottt országházi bábomról beszélt minden ember. Bizony, szegény Heves is azok közé a megyék közé tartozik, melyek nem akarják elhinni magukról, hogy akkor járnak el legokosabban, mikor hallgatnak. Mindig fel akarnak tűnni a nagy hanggal s magukat a tömeg előtt hidegtető tetsz- vágygyal, s épen ezért az értelein előtt mindig elárulják beszámít hatlanságukat. Ki ne tudná aztffpéldául, hogy a nyomtatványok kiárusítása — a könyvárusokat kivéve — csakis rendőri engedély mellett volt eszközölhető, mind e mai napig. A döhánytőzsdékben és egyéb helyeken való kiárusítás ugyan, uzusba vétetett, de csakis rendőri engedély folytán, a mit a rendőrség csakugyan akkor is tilthat he, mikor neki tetszik. Miután pedig az az egri irka-firka olyan természetű esztelenség volt, mely epidemikus hatással lehetett volna a rokon szellemekre, a rendőrség nem engedhette meg az ő felügyelete alá tartozó kiárusitási módozatot, s hogy az ipse ezen tilalmat ki ne játsza, az irka-firkára „biztosítási végrehajtást“ vezetett. Ez az egész. De mert a do.og a heczre alkalmasnak mutatkozott, hát nem azért irányt adó elme Heves vármegyében Németh Bérezi, hogy az a hevesi sok nagy tehetség ne bet szert. A mely váltót aztán egy minden áron feltűnni igyekező vármegye kibocsátott, azt kezébe vette és forgatinányozni kezdte egy minden áron feltűnni akaró ügyvéd, alias képviselő. Mert hogy a képviselői pálya a másképen zöldágra vergődni nem képes ügyvéd urakra nézve — már t. i. ott a fővárosban, sőt még a kisebb városokban sem rósz üzlet, azt nem egy eset bizonyítja. Csak azt resteljük, hogy ebbe a heczbe (de hiszen annak is természete) Szilágyi Dezső is belement és némi tekintélyt adott a szélbali nadragulyának. mely aztán inegkábitotta Hódossyt is, kik egyébiránt ezen állásfoglalásukkal jelezték, hogy (t. i. ha addig meg nem gondolják magukat) mi várható tőlük habaréki bomlás esetében. A sértés definiálására különben nemcsak a jogászok vannak hivatva. Sértésnek ugyanis az mondatuk, ha valaki valakit tettleg bántalmaz vagy róla roszat, tesz föl, állít avagy beszél. Ha a 48-iki sajtótörvények a lázitó ponyvairodalomról határozottan rendelkezve, azt mondanák, hogy igenis : minden aljas és botrányos munka hivatva van arra, hogy a társadalomban gyökeret verjen s igy terjesztése meg nem akadályozható, igenis, akkor az ily botrányos törvények ellen tenni törvénysértés lett volna ; de, mert a 48 iki sajtótör- 1 vények a botrányirodalmat védelmükbe nem veszik s a rablás és rablógyilkolás elvének szabad hirdetési postulatumát nem képezik: nem az a sértés, a mit T i s z a Kálmán feltételezett róluk, a feltételezés szellemében intézkedvén, hanem az a sértés: olyat feltételezni ama törvényekről, hogy azok a társadalom felforgatóinak érdekében lettek hozva, ezen urak kezéből a gyújtogató csóvákat kivenniök nem szabad. Ezt feltételezte Hevesmegye a 48-iki törvényekről akkor, midőn ezen értelemben kelt. védelmükre, határozottan kompromittálván a törvények szellemét is, meg a törvényhozók intenczióit is. Ezen törvénysértés részesévé tette magát я szél - bal s mindazok, kik pártoskodási szenvedélyből a hevesi bogár után mentek. A képviselöház november 29-diki ülésében folytattatok a jövő évi költségvetés általános tárgyalása. — A költségvetés ellen érdekes beszédet mondott Som- sich Pál, melyben különösen azt hangsúlyozza, hogy ne pazaroljuk haderőnket a boszniai politikára, mert háború esetén haderőnk megoszlik és le lesz kötve. Kiismeri ugyan, hogy a pénzügyminiszter mindent elkövetett az ál lám háztartási költségek fedezésére, de azt az ő általa követett módon elérni nem lehet, t. i. a foly tonos adószaporitás utján. Az igaz — mondja tovább, hogy ha a nép mindazon terheket, melyeket a pénzügyminiszter ur rá ró és még rá róni szándékozik, elviselni képes, akkor a deficzit oly minimura fog szál- lani, hogy ezen minimum eltörlését a ház önkényt elfogja fogadni. De ép az я kérdés, hogy képes-e erre? 0 e kérdésre határozott nem-mel felel. Ezután a költségvetést, mint olyat, mely még folyton uj adókat ró a népre, még általánosságba'n sem fogadja el. — Szóltak még gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter és Lánczy Gyula a költségvetés mellett. Ezzel a tárgyalás a zárt ülés miatt befejeztetett. Л gyűlés eloszlása előtt még elnök tudatja a házzal, hogy a főrendiház öblökével azon megállap Másra jutott, hogy az együttes ülés a koronaőr választása iránt csütörtökön 10 órakor lóg megtartatni. Egy u: tál tudatja, hogy az ülés a képviselőházban fog megtartatni, s ez alkalomból a képviselőház ülést ne n fog tartani. A koronaőr választására nov. 30-án délelőtt a főrendi- és képviselőhíz elegyes ülésre gyűlt. Elnököltek az ülésen Majláth országbíró és Péchy, a képviselőház elnöke, A főrendek a jobb, a képviselők a baloldalon foglaltak helyet. A főrendek majd kivétel nélkül s a képviselők közül is számosán diszmagyar ruhában jelentek meg. A karzatokon nagyszámú közönség volt jelen. Az ülés megnyitása után felolvastatott a legfelsőbb királyi rendelet, mely Szlávy József, Szentiványi Márton, gróf Csáky László és báró Kemény Jánost jelölte ki a koronaőri méltóságra. Közfelkiáltással Szlávy József választatott meg. Délután két órakor volt a nagy díszes fevouulás a királyi lakba s az uj koronaőr letette az eskütő felsége kezébe. Ugyancsak ma tette le a hivatalos esküt Kr- dődy gróf uj főlovászmester, és Lönhárd Ferencz erdélyi püspök is a belső titkos tanácsosi esküt. Festetics Gy. gróf főudvarmester beteg. A képviselöház kérvényi bizottsága kedden 5 óra koz ülést tartott, melyben a 20-ik sorjegyzékbe foglalandó kérvények adattak elő. Ezek közül kiemeljük a A „Nemere“ tárczája. A konyha. Dr. Cseh Károlytól. (Felolvastatott a kézdi-vásárhelyi nőegyletnek 1Я82. november 21-én tartott fillérestélyén.) (Folytatás.) De ezek közül egyik csoportozat is egymagára nom képez az emberre kellő táplálékot. Hogy czélsze- riieu táplálkozhassunk, arra szükséges, hogy az egyes tápanyagok bizonyos arányban kevertessenek egymással. A bus pl. egyik legkitűnőbb tápszer, s mégis tisztán csak ezzel nem volna képes az ember táplálkozni ; nem, mert egészen zsírmentes húsból egy ember 24 órai táplálására körülbelül ö font igényeltetnék ; ez pedig oly roppant mennyiség, melyet az emberi ’gyomor nem képes felemészteni, nemcsak, sőt az ember a legnagyobb undort kap az étel ellen, ba ily adag isméiében vétetik a gyomrába be. Ezen fennebb 5 csoportra osztott tápszereket megint két csoportra osztják: 1 • szerv képző és 2. li ő к é p z Ő-l égz é s i t á p s z e г с к r e. A szerv képzőkhöz tartoznak a fehérnyék; a zsírok és keményítők együttesen képezik a légzési tápszereket. Hogy pedig czélszeriien táplálkozhassunk, aira 1 rész fehérnye-félékhez 3—4 rész zsir és keményitő-fé- lek szükségeltetnek, A hol ezen arány nincs meg, ott a táplálkozás egyfelől nem czélszerü, másfelől pedig sok tápanyag pocsékolt,atik cl, azaz: a táplálkozás drága. Ezek kepezik a táplálkozás elementáris tételeit, a. melyeket minden szakacsilónak, g.izdasszonynak tudnia, vagy ösztönszerüleg szem előtt kell tartania. S ez az oka, hogy pl. a léncsét, borsót, paszulyt zsírral s pecsenyével szokták gárnirozni, a puliszkát tejjel, túróval stb.-vel tálalják fel, és igy tóvább. De vizsgáljuk egy kissé tüzetesebben a dolgot, íme: a szakácsnő épen a leveses fazakat vette elő. Vájjon szükség-e itt valamire figyelni?! Igen bizony. Először is magára a fazékra, s másodszor hogy miképen történik maga a „hus-odavetés“, illetőleg a főzési folyamat. Az ételek főzésénél használt fazakaknál ügyelni kell, nehogy azok mérget (a mázukból ólmot) adjanak át az ételnek. Ezt kikerülendő, az uj edényeket használat előtt legalább vízzel, de még jobb eczetes vízzel, mindig jól ki kell főzni. Az igy jól kifőzött fazékban aztán oda tesszük a húst, még pedig hideg, vagy meleg vízben, a szerint, a mint a fő súlyt a levesre, vagy a húsra fektetjük. Mert ám a szerint, a mint meleg, vagy hideg vízben tesszük oda a húst, az egyik esetben a leves, a másikban a hús lesz izletesebb, táplálóbb. A húsban úgy, mint a levesben ugyanis a főtáplálékot a fehérnye képezi. Igen, de a fehérnye 05—70° C i iái megolvad. Ha tehát a húst meleg vízben tesszük oda főzni, ekkor a felületén levő fehérnye rögtön meg- aluszik ; az olvadt fehérnye pedig a vízben oldhatatlan, nemcsak, sőt ezen megolvadt fehérnye a hús felületén a pórusokat elzárván, meggátolja, hogy a hús tömegéből a íehérnye és a sós nedvek a levesbe ki szivárogjanak. így tehát akkor, ha t, i. meleg vízbe tesszük a húst főni oda, a hús lesz Ízletes, tápláló; a leves pedig izetlen, sovány. A ki azt akarja, hogy a levese legyen Ízletes és lehetőleg tápláló, annak hideg vízben kell a húst tűzhöz tenni s még pedig kis darabokba aprítva. Ekkor a viz csak lassan és fokozatosan melegedvén meg, a hús fehéruyéjének nagy része feloldódik s ez, valamint, a hús sói is átmennek a levesbe. Tehát akkor lehetőleg tápláló és Ízletes levest fognak kapni: a hús azonban izetlen és taplós leend. Itt azonban meg kívánom jegyezni, hogy a leves habját nem szabad leszedni és elhányni, mert épen ez a hah képez: a fehérnyét vagyis a leves legfőbb tápláló részét. S mégis hány gazdasz- szony van, a ki képes volna leveses tazeka tetején ezen habot megtűrni? Itt még azt is megemlítem, miszerint van egy módja annak, hogy ne csak a hús, de a leves is Ízletes legyen, ha t. i. a lmsról a csontokat és inakat leválasztjuk s ezeket, minthogy számunkra ezek úgy is élvezhetetlenek, kellőleg felapritva, hideg vízben, a megevendő húst pedig meleg vízben tesszük tóin, s aztán a végén a két levet összeöntjük. Nem árt, ha gazda3Z- szonyaink szakác-méikkal is megértetik ezt. Még egyet. Általában az a balhiedelem van elterjedve, hogy a leves valami rettenetes tápláló. Dehogy! A leves, mint ilyen, édes kevés táplálékot tartalmaz. A miiünk szokásos alakban nem lehet ugyan attól minden tápértékét megtagadni; de ezen kevés tápérték főleg az abban levő tészta, kása stb.-ből veszi eredetet, mert maga a tiszta husié inkább csal; élv-fűszer, mint táplálék; tehát ha egyéb nincs mellette, még az éhhalált sietteti. S a leves ezen tulajdonsága annyival inkább előáll, minél több zöldséget tesznek abba. S igy az, a mit gazdasszonyainak rendesen „erős“ levesnek nevezne c, a lábbadozó betegre egymaga roszabb, mint a tiszta kutviz. Hogy ez igy van, arról bárki is meggyőződhetik. Vegyen pl. két egyenlően táplált kutyát; az egyiknek adjon csak tiszta kittvizet, a másiknak pedig tiszta hus- levet, semmi egyéb táplálékot ne. S azt lógja látni, hogy a hősiével táplált kutya — éhség miatt hatna•
