Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-30 / 96. szám

96. szám.

Sepsi-Szentgyörgy 1882. Csütörtök, november 30.

•------------------------------—•

Sz

erkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön

Csiki-utcza, Matheovics-félc

ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal:

сВег n Me i 11 ifÿlcci t'fi

KÖNYVNYOMDÁJA,

hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézeudők.

A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.----------ЩК—•

E

KE.

Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap.

XII. évfolyam.

Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

Politikai szemle.

Sepsi-Szentgyörgy. 1882. nov. 28.

Az egyptomi kérdésben egybehívandó konfe- renczia mellett egy másik konferencziárdl szóló hir is merül fel újból, mint a mely a dunai kérdéssel lenne hivatva foglalkozni. Pl konferenczia feladata főkép a dunai bizottság mandátumának meghosszabbításában állana. — Hogy mikor ülne össze ez a konferenczia, ez a kérdés még egyáltalában nincs eldöntve. A mi a helyet illeti, a választás most meg London és Páris közt ingadozik. Jelenleg a hatalmak közt tárgyalások vannak folyamatban, melyeknek az a czélja, hogy a man- datum-meghosszabbitás alapelve megállapiftassék. A folyamrendőrség kérdése a konferenczia tárgyalásaiból ki lesz zárva. Az osztrák magyar к valószínűleg a berlini kormány is eliufézettnek tekinti e* kérdést a Barrére féle javaslat által, melyet Ito- rnánia kivételével valamennyi hatalom elfogadott. A hatalmak most azon fáradoznak, hogy ama javaslat elfogadására Romániát is rábírják.

Giers orosz külügyminiszter utazásáról a „P. Corresp.“ egy sugalmazott péter /ári levelet közöl, mely azt mondja, hogy az orosz miniszter utazása sem nem kivételes, sem nem jelentőségtelen tény. A való e két véglet között található fel. Giers, ki a hosszas munkában elfáradva, üdülés végett családjához utazik, felhasználja ez utazás alkalmát. arra, hogy a béke s az Oroszország és a két szomszéd birodalom közt fennálló viszony jó megerősítése, valamint a függő kérdések fölött való megegyezés ezé íjából a bécsi és berlini vezélő ál- férfiakkal érintkezzék. Az utazásnak tehát külön politikai czélja nincs, de azért politikailag czélta- lantiak sem lehet mondani. Természetes, hogy az orosz külügyminiszternek Bismarck herczeggel és Káluoky gróffal való értekezései fontosak lesznek az általános békére nézve s valószínűleg megállapodást eredményeznek bizonyos fenforgó nehézségekre nézze is, melyek közvetítők vagy levelezők utján sem oly gyorsan és biztosan, sem oly kielégítően nem volnának elegyenlithetők.

Vladimir orosz nagyherczeg — a ki imént

Becsben is megfordult — mint Berlinből jelentik, a német császári udvarhoz meghívást vitt az orosz czár koronásásáraj s nem valószínűtlen, hogy a német trónörökös Moszkvában meg fog jelenni.

Az orosz hadseregben most hajtják végre az uj egyenruházást, mi a tisztek körében elégedetlenséget okoz a vele járó költségek miattt ; ez az elégedetlenség már nem egy esetben nyert nyílt kifejezést is. A pavlovgradi huszárezred parancsnoka és tisztikara pedig, minthogy ezt az ezredet is dragonyos-ezreddé akarják átalakítani, beadta lemondását. A parancsnok, Tersetoff szárnysegéd, már föl is mentetett állásától.

GambePáról a „France“ azt a hirt hozta forgalomba, hogy társadalommentő terveinek megvalósítása czéljából egy tábornokot keres, mert ő maga nem bir a szükséges marcziális tulajdonokkal s lóháton nem igen impozáns alak. Czéljaira a neki vakon engedelmeskedő Campenon tábornokot szemelte ki, a ki alatta hadügyminiszter volt. Gambetta magánlakásán ugyanis — beszéli tovább a „France“ — pár nappal ezelőtt politikai értekezlet volt, melyben Grévy halálának eshetőségével foglalkoztak. Voltak, a kik Brissont, a mostani képviselőházi elnököt kandidálták, de élénk vita után nemcsak azt az eszmét vetették el, hanem Gambetta kandidálását is reménytelennek ismerték el. Mikor aztán az értekezlet semmit sem tudott egyebet mondani, Gambetta Campenont hozta javaslatba. E hírrel szemben, melyet sokan alaposnak állítanak, a gambettista Páris egész fölhábo- rodással jelenti ki, hogy egyeden republikánus se gondolt arra, hogy a köztársaság sorsát egy — bármennyire loyalis — katona kezébe szolgáltassa. A „Fr “ azonban fentartja hírét, sőt azt mondja, hogy több külföldi képviselőt, kik Grévy halála esetére a radikális köztársaság bekövetkeztétől féltek, Gambetta a Campenon elnökségére való utalással nyugtatott meg, s midőn néhány diplomata kételyét fejezte ki e kandidátura sikere iránt, — utaltak Garfield jelöltségére, mely eleintén szintén reménytelennek látszott.

B e 1 f ö 1 (1.

Kitüntetés. A hivatalos lapban a következő királyi kézirat jelent meg: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Jaeger Henrik budapesti kereskedelmi akadémiai tanárnak, 25 évi hasznos működése elismeréséül, Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Gödöllőn, 1882. évi okt. hó 29-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k.

A képviselöház f. hó 26-íki ülésében a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával Madarász József kihagyatni kívánta a jegyzőkönyv utolsó pontját, melyben az állt, hogy a ház a kérvények tárgyalásának folytatását azon napra tűzte ki, mert szerinte még csak akkor kellett volna szavazni a fölött, hogy mikor foytat- tassék a tárgyalás. Hasonló értelemben nyilatkozott Mo- csáry Lajos is, mig az elnök és Tisza miniszterelnök azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a jegyzőkönyv híven adja vissza a történteket. Horváth Gyula is úgy értelmezi a szavazást, hogy azzal a ház csak a fölött döntött, tartassék-e ülés, vagy sem; azt hiszi, hogy a jegyzőkönyv kiigazításával csak a tényállás állittatik helyre. A miniszterelnök azután azzal vetett véget a vitának, hagy miután a történt felszólalásokból kiderült, hogy megelőző napon a kérdés a zajban nem volt jól hallható és igy a ház nagy része csak az ülés tartására szavazott: most történjék a napirend iránt a szavazás.

A ház ezután elhatározza a kérvények tárgyalásának folytatását. A vitában részt vettek Szederkényi Nándor, Győry Flek, Hődossy Imre, ki a P.donyi különvéleményéhez hasonló tartalmú határozati javaslatot nyújtott be, végül pedig Szilágyi Dezső. Ezzel a vita be- rekesztetvén, a zárbeszédek és a szavazás megejtése következő napi ülés napirendjére tűzettek.

A hadsereg reorganizácziója folytán— mint Prágából jelentik, — az osztrák honvédelmi miniszter a landwehr-intézményben szükségessé vált újításokat tette megfontolás tárgyává. Arról van szó, hogy a zászlóaljak ezredekbe osztassanak, s a honvédparancsnokságok az uj területi hadtest prrancsnokságokkal egyesittessenek.

A budapesti ügyvédi kamara folyó hó 26-iki rendkívüli közgyűlésén Idódossy Imre elnök azt a jelentést tette, hogy az igazságügyminiszter megküldötte a kamarának a bűnvádi eljárás tervezetét. A választmány nevében indítványozza, hogy a közgyűlés az ügyvédi kar kebeléből válasszon egy bizottságot, melynek feladata lesz a bűnvádi eljárás tervezetére vonatkozólag egy előterjesztést készíteni a közgyűléshez, illetve az

A „Nemere“ tárczája,

A konyha.

Dr. Cseh Károlytól.

(Felolvastatott a k^zdi-vásárhelyi nőegyletnek 1882. november 21-én tartott fillérestélyén.)

(Fob tatás.)

A konyha a család egészségére befoly :

1) helységénél és

2) az abban végzendőknél fogva.

Л konyha helyiségére vonatkozólag nagyon tévednek azok, a kik azt hiszik, hogy a konyha helyisége a család egészségére egészen közönbös.

Nem ! épen nem közömbös, sőt nagyon is fontos egészségügyi tényező az !

Hány szorgalmas minta-gazdasszony (a szakácsnők, szolgálók stb. cselédségről nem is szólva) lett egyedül a konyha áldozata? Ezer meg ezer életvidor, fiatal nő szerezte meg az őt oly korán elsorvasztó tüdővészt, az izom- és iziheti csuzt, s az éhből kifolyó szívbajt a konyhában és (hogy többet ne említsek) hány gyönyörű szem lett a konyha áldozata, homályosuk abban örökre el?

Hogy a konyha helyisége a család egészségére kártékonyán be ne folyjon, arra szükséges, hogy a konyha :

t á g a s,

világos,

tiszta,

egészséges levegőjű és jól szellőztethető legyen, a nélkül azonban, hogy benne légvo- n a t и га 1 ko dj é k.

Tágas legyen a konyha, mondom, ne csak azért, hogy abban egyfelől a konyha készletei kellőleg elhelyeztethessenek s másfelől, hogy ott szabadon és kényelmesen lehessen mozogni ; hanem azért is, hogy az kellő mennyiségű tiszta levegőt tartalmazhasson ; s igy a szorgalmas és gondos házi asszony ne legyen kénytelen folyton és tisztán konyha-gőzzel teljesen saturait, telített levegőt, ezt a szakácsnők tüdővészének oly lényeges faktorát, szívni be.

De tágassága mellett világos is legyen a konyha, ne csak azért, hogy szakácsnő és gazdasszony bárminő tisztátalanságot az edényeken és az ételanyagok közt, azonnal és könnyen megláthassanak, hanem azért is, hogy a konyha sötétsége se a konyhaszemélyzetét, se a gondos szorgalmas gazdasszonyt ne foszsza meg egészséges, jó látásától, vagy épen szem világától. Igen, mert látásunk összetörésére alig folyhat valami inkább he, mint a sötét konyha, a melynek levegője még ártalmas gőzökkel is tele van.

Hogy a konyha tiszta legyen, annak fölemlitését igen sokan talán fölöslegesnek is fogják tartani. Pedig nem, nem az! Tisztaság és tisztaság között is nagy a különbség. En a tisztaságról egészségügyi szempontból beszélvén, nem csak azt érteni a konyha tisztán tartása alatt, hogy abban a szemét meg ne gyűljön; hanem azt is, hogy annak falai, padozata semmi zsíros, piszkos folyadékkal vagy más anyaggal be ne íródjanak, lie ne mocskittassanak. Csak nem régiben is fordultam meg egy családnál, a mely egy azelőtt mások által konyhának használt szobát ebédlővé és háló szobává akart átalakítani. A szoba nagy, tágas, világos ; a gondos és pontos tisztogatás minden nemén átment s a család még sem tartózkodhatott ezen szobában, mert abban a leggondosabb szellőztetés daczára is állandókig rósz, egészségtelen szag érzett. Igen, mert a korábbi lakók, úgy látszik, elégségesnek tartották, ha onnan (mert hát hiszen az akkor konyha volt) a meggyűlt, látható szemetet kiseperték, s legfönnebb olykor-olykor a padozatot felsurolták; hanem hát azt épenséggel nem tartót ták szükségesnek, hogy zsíros, tisztátalan folyadékkal a padozatot be ne öntözzék, vagy ha beöntözték, azt legott és azonnal felsuroltassák, eltávolíttassák. Nem, ezt nem tették. S miért is tették volna .J hiszen a konyha csak konyha! Es igy nemcsak a padozat maga, de még az azalatt levő talaj is egészen át lett ivódva zsíros, piszkos anyagokkal, a melyek kiálihatatlan, az egészséget tönkretevő gőzökkel árasztották és árasztják el az egész szobát.

S már most képzelhetni, hogy, ha jelenleg és midőn a tisztántartás minden eszköze foganatosittatik, ily, az egészséget tönkretevő gőzt, bűzt lehel azon helyiség ki : milyennek kellett annak lenni akkor, midőn az konyhául használtatott. De ebből az is világos, hogy a konyha tisztán tartása annyival is inkább szükséges, mert az abban szükségképen kifejlődő konyhai és másnemű egészségtelen gőzökre, szagra stbre mint egy pa- lástolólag hatnak; épen úgy, mint a szokásos füstölők, a ki áll háti an egészségtelen szobai gázok, szagokra; úgy az egyik mint a másik esetben ezen gőzök, szagok kártékony hatása mit sem változik: a czukkorral vegyített arsenicum csak is, mint árzénikum hat ; legfennebb csak az a különbség állhat be, hogy azt ezukornak képzelve — bátrabban élvezzük; de aztán a méreg hatása is annál gyorsabb és hamarább is tönkre tesz bennünket.

T. hölgyeim! az egészséges levegőre minden emberi tartózkodási helyen szükségünk van ; a konyhában azonban ez nemcsak szükséges, de épen elkerülhetetlen; annyival inkább elkerülhetetlen, mert itt meg a rendes konyhai gőzök ártalmas voltát is (mert bizony ártalmasok, egészségtelenek azok a konyhai gőzök) ellensúlyozni kell, a mi ha meg nem történik, az abba11 tartózkodó egyének egészségének okvetlenül ala kell ásatni.

Igen, de a konyha levegője csak úgy lehet egész-