Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-02 / 10. szám

Nem tagadhatjuk, miszerint korunkat, a létküzdelemnek óriási harczában, az anyagiasság utáni kapzsiság jellemzi, de kellőleg méltatva a dolgot, ki kell mondanunk, hogy létjogosultsága csak azon nemzetnek van, mely a vagyonosodás felé írányitá lépteit és tőkeszerzéshez fogott. Ha áll ezen feltevés egy nagy nemzetcsaládrói, miért ne állhatna a nemzetet alkotó családokról is. A mi egészben igaz, részeiben is igaznak kell maradnia.

A megélhetés és ebből folyó boldogulás eszközei mai napság száz- meg százféle alakban integessenek felénk, s bármily szétágazók legyenek is az arra vezető utak, végeredményeiknél egy pontban találkoznak, a mi két szóval kifejezhető; munkásság és takarékosság. Az „Erdővidéki Népbank“ szövetkezése is ezen jelszókat irta fel kitűzött lobogójára, mert hiszi, hogy ezen jellel győzni fog. Es ma, három év múlva, le vannak küzdve a kezdet nehézségei, szép számmal állnak előttünk az olyan családok és emberek, a kik a Népbankba összehordogatott filléreikből tisztességes összeget biztositottak önmaguknak. Azon kraj- czárokból összegyűlt majdnem 16 ezer frtnyi tőke, mely az önöké uraim! intézetünk nélkül idegen kezekbe vándorolt volm-i át, s önök ma 16 ezer forinttal szegényebbek volnának. Midőn tehát a munkásság és takarékosság ily szép példáit mutatják, az emberi szívbe irt erkölcsi törvényeknek adóznak s észrevétlenül bár, emberi rendeltetésük nemesebb czélja felé küzden ík. lvi tudja, hogy amaz erények nélkül, egy csábitó pillanat nem vezethetett volna e sikamlós utakra, a hol most elpusztult egészségünk, vagyonunk s tán jövendő boldogságunk összetört reményein buson- ganánk.

De nem kevésbé fontos intézetünk élethivatása, ha egy más a pillanatnyi szükség enyhítésében g/akorolt munkásságát mérlegeljük. Azon kerek számmal kifejezhető 40 ezer frtnyi forgalom, melv az 1881. év gyümölcse, sok szükölködőnek szolgált enyhítő balzsamul, mely nélkül talán ők a nyomor kietlenébe tévedtek volna el.

Intézetünknek nem czélja a takarékpénztárakkal versenyre szállni, következőleg nagy kölcsönben segélyt nem nyújthat. De felesleges is az, mert egyesületünk nagyobb számú tagjai a kisebb birtokos és iparos osztályból kerültek ki, kiknek anyagi állásuk korlátoló körülmények között mozogván, nagyobb kölcsönösszegeket nem is igen óhajtanak. A fennebbiekkel ellenkező eljárás nem volna czélra vezető, mert igy bekövetkezhetnék azon visszás állapot, hogy nshányan kimerítenék a pénztárt, s a százankint jelentkező kérelmezők előtt pedig az ut bezárulna. Intézetünknél a kiutalt kölcsönösszegek alapját leginkább a személyes hitel képezi, mi által a folyamodók könnyű szerrel olcsó kölcsönhöz juthatnak, mig a jelzálogon alapuló kölcsönök a felek nagyobb megter- heltetését vonják maguk után.

Ennyiben kívántam t. közgyűlés! megvilágítani egyesületünk tágabb értelmű intensiv hivatását, most áttérek a külesemények rövid ismertetésére, a miért is van szerencsém a következőket felolvasni:

Az Erdővidéki Népbank 1879. márczius 19-én kezdette meg hivatalos működését. Az egylet létre hozatalában buzgólkodtak : Bartha S. és Török Á. urak. Kisebb-nagyobb segélyben egyletünkért áldoztak Dánér I., Bartha K., Debitzky M. és íncze Gy. urak. A két részben tartott majális eredménye 2Ó frt 46 kr. lett.

Volt az 1881. évben a Népbanknak 359 tagja összesen. A legkisebb betét xo kros, a legnagyobb 3 frtos volt, A kölcsönösszeg maximuma 200 frtot, vie az igazgatóság a pénz felszaporodása miatt kényszerítve volt nehány nagyobb összegű rendkívüli kölcsönt is adni. A tagok betéteinek és tőkésített kamatainak összege: 15517 frt 43 és fél

krajczár.

Az üzletforgalom az 1881. évben igy áll:

Bevétel: Pénztárkészlet 1880. decz. 31 én 99 frt 18 kr. Visszafizetett kölcsönökből 12465 frt. Rendes kamatokból 836 frt 73 kr. Késedelmi kamatokból 242 frt 16 kr. Betétek és letétekből 7 ezer 542 frt. Elszámolás és átruházási díjból 17 frt 20 kr. Könyv- és alapszabály díjból 54 frt 30 kr. Kötvény díjból 14 frt 21 kr. összesen 21270 frt 78 kr.

Kiadás: Kölcsönkötvényekre 19063 frt. Visz- szafizetett be- és letétekre 1034 frt 30 kr. Háztartási költségekre no frt 96 kr. Állami adó 1880. évre 9 frt 35 kr. Tartalékalap 1880. évre 51 frt 92 kr. Tisztviselők díjazása 1880. évre 450 frt. Napi biztosok díjazása 1881. évre 31 frt. Pénztárkészlet 1881. decz. 31 én 520 frt 25 kr. Összesen 2 1270 frt. 78 kr.

Az „Erdővidéki Népbank“ vagyona 1881. decz. 31 én. Követel: Be- és letétekért 14940 frt 72V2 kr. 6 százalékos kamatért 5 76 frt 71 kr. Nyeremény egyenleg 724 frt 4'/2 kr. Összesen 16251 frt 48 kr.

Tartozik: Kötvényekért 15068 frt. Beruházás- és háztartásért ixo frt 96 kr. Állami adóért x88o. évre 9 frt 35 kr. Tartalék alapért 1880. évre 51 frt 92 kr. Tisztviselők díjazásáért 1880. évre 450 írt. Napi biztosok díjazásáért 1881. évre 31 Irt. Pénztárkészlet 1881. decz. 31 én 520 frt 25 kr. Összesen 16241 frt 48 kr.

Iliró Albert,

aligazgató.

Emlékirat

a brassómegvei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881. évi deczember hó 14 — 23. napjain tett eljárásáról.

Folytatás

Tekintve továbbá azt is, hogy a nép életképes volta mellett, törvényes tulajdonát, ha állami érdekek nem parancsolnák is, a bizonyitott jog alapján vissza kell most már szabad rendelkezésére sietve kapni, — deczember 14 én a Hétfaluk választott képviselői, a nép irányadó férfiai, a fővárosban előbb a miniszterelnöknek — és ügyeikben határozataikkal jog- és népmentő befolyást tanusitó minisztereknek, ezek után a napi lapok, a sajtó nagy terén és a tudomány befolyásában kitűnő férfiainak a jelen volt és elfoglaltságaik közt megtalálhatott országgyűlési képviselők és tisztviselőknek, mint a törvény és igazság őreinek tisztelegtünk. Törvényes jogaikat, százados elnyomásukat most a Inép kitűnő vénei — bírái adák elő. Felsőbb és alsóbb körökben, pártszinezet mellőzésével, a nép küldöttei, vénei kegyesen fogadtattak. Jogos és törvényes ügyeik kiérdemlett meleg pártolása, igényeiknek mint nemzeti érdeknek megfelelő hivatásszerű tulajdonnak, az igazság szabályai szerint mielőbbi teljesítése különbség nélkül biztosíttatott. A főváros napi lapjai, a mindennapi élet ezen egyedül jogosított tudományos nagy hatalma, a főváros értelmisége nagy kiváló figyelme és érdeklődése tárgyává tévé a birodalom széléről hozzájuk elnyomott jogaik életre hívása érdekében pártolást esdőleg felzarándokolt, az elnyomatás és küzdelemben már kifárad nemzeti feleink derék és tekintélyes küldöttei. Es hogy az hazafias érdeklődés az erdélyi hazarész e kitűnő népe hat százados sarczolásai felett, a tudomány örökösen áldozatkész nemes munkásai, az irók és művészek osztálya, részéről is méltó nyilatkozatot tehessen, deczember 21-ére a művé szék és irók körhelyiségébe, gyűlést hivtak ösz- sze. Ezen hazarészünk ügyei felett eddig egyedüli, hazafias, törvényes és nemes értelmi és nemes érzelmű gyűlésben, melynek határozatai a deczember 22-iki minden főbb napi lapokban ismertettek, tőlem kivántatván a Hétfaluk ügyei felett az előkészületi idő rö vidségéhez mérten is előjesz- tést tenni: határtalanul megtisztelő felhívásnak en gedve, a menynyire emlékező tehetségem segitsé gemre va la, a jóakaratot tanúsított, de egyes tagjaiban előttem nagy részben ismeretlen tudós értelmiség népes gyűlés előtt megközelítőleg követ kező vala töredékes előadásom.

Mélyen tisztelt gyűlés!

Nékem jutván a nem remélt szerencse a tu domány — általam legnagyobb hatalomnak ta r tott — képviselői értekezletében-a brassómegye úgynevezett Hétfaluk csáng'ó-magyar és román la _ kosainak földbirtokuk és személyes jólétük, által szövevényessé tett, de jelenleg törvényes alapra állított fontos ügyeiben tájékozást nyújtani, bátor leszek, előre is elnézésüket kérve, a már 10 évek óta oltalmaztam nemzetfeleink letelepittetését, birtokviszonyait és személyes szabadságukat tárgy- kutatásaim és tanulmányozásom eredményét röviden a következőkben körvonalozni.

I ) II. Endre magyar király 1211-beli, a német lovagrend részére adott adománylevélben a többi szabadalmak közt a Hétfaluk földterületét és minden népeit minden adóktól és magán jogi terhektől szabadnak jelöli. Fejér HI. I. юб és 338 I. és

III. II. 246 I. — Egyedüli kötelmük a régi és uj települőknek a szélhelyek őrzése és Törcs városban katonai őrszolgálatok teljesítése lévén Hunyadi Mátyás, Nagy Lajos, Zsigmond, Ulászló, Bethlen Gábor, Rákóczy György, Báthory István, stb. magyar királyok és fejedelmek királyi adomány, kiváltság és szerződés leveleik szerint. Ezen nyert és megerősített szabadalmak és kötelmek mellett létesültek mostani védenczeim elődei által századokon keresztül újból benépesített Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu Hosszufalu, Tatrang, Pürke- recz és Zajzon községek a legrégebben Paraho most Tömösi-szoros és királyi országút, az ósán- czi és bodzaiország- és birodalomszéíi vég- és közlekedési területeken.

2) 1675. évig Brassóval együtt a székelyek ispánja, siculorum comes főnöksége alatt éltek ; mindazonáltal

3) a brassói szászok kérelmére és sürgetésére II ik Ulászló magyar király Brassóval szorosabb viszonyba hozza, sőt az 1500. évben kiadott szabadalom és adnectáló levéllel Brassó város és vidékéhez csatolja adózási, katonáskodási tekintetben a brassói és más szabad szászokhoz hasonló jogok és kötelezettségek teljesítése feltétele mellett, az illető királyi adományievél következő szavai szerint: de medio regnicolarum illarum regni nostri Transylvanarurn ex speciali gratia nostra perpe- tuo duximmus eximendos, exonerandos et suppor- tandos, imo eximimus, exonentes, ut ipsi deinceps sicut antea tam in solvenda contributione sive taxa nostra regia, quam etiam in exercitando in medium saxonibus nostris etiam exercitare, et omnia ea facere debeant, quae elii saxones nostri facere tenentur.

4) Bethlen Gábor fejedelem 1625-ben, Rákóczy György fejedelem 1651-ben a Törcsvárát és a mellette Oláhországba elvonuló vámoshelyek használatát bizonyos csekély összegig inscribálják, zálogba bocsátják szerződésileg, melyet Brassó

városa soha se teljesített, a népek és a több földterületet az előbbi jogok és kötelezettségek használása és teljesítése mellett, továbbra is Brassó város és vidékéhez csatoltan hagyják ; az Apr. C.

III. r. 82. czimébe felvett kötlevél 6-ik pontjában kikötvén utóbbi, miszerint; „ex bonis castri Törc;- vára nullus miles sub Vexillum comitatus aut inter pedites universitatis saxonicae accipiatur, % *d pro necessitate temporis talis atiam miles secundum dispositionem principis legitimi, pro praesi- dio in Castro Törcsvára relinquatur.“

(Folytatása következik.)

Egy kis körút Hetfalukan.

(Folytatás és vége)

Es most, tisztelt hölgyek, tolakodásomért bocsánatot kérve — van szerencsém magamat önöknek újból ajánlani, csupán azon egyszerű okból, nehogy valaki által azzal vádoltassam, mintha tán én, levelembe valami rágalmazást írtam volna ; mert ha ezt tenném, ugy-e bár, megharagudnának rám? már pedig azt nem akarnám, miután ismerem a női fegyvereket.

Barátom távozása alkalmával arra kért, kisérném el őt az indóházig.

Teljesítettem kívánságát.

Hát ezen kívánságának nem meg volt az oka? De bizony meg, mert a midőn Türkösben ama már régtől fogva félig felépült, és már csaknem romlásnak indult házig elértünk; megálljt vezényelt és komoly hangon arra kért, mondanám el ama háznak történetét.

— Nagyon kevés, a mit tudok róla; másoktól hallottam, hogy a tulajdonos számításában csalatkozott, azaz : a terv kivitelére nem volt elég tehetsége.

—||Hogy eddig fáradtál, köszönöm, most még csak azon egy kérdésemre felelj, vájjon amaz említett szép szerepre vállalkozott hölgyek nem igy jártak ?

— Nem ! határozottan nem ! mert ők a szerzett kincset szerény kamat mellett, biztos helyre letéteményezték, és várja rendeltetése czéljának megvalósítását.

— Most ennyit, levelemből bővebb felvilágosítást fogsz nyerni.

Midőn az igazságot az őszinteség jóakaratu hangján mondottam el, azt hiszem, nem rágalmaztam.

En nagy érdemű közönség, felolvasásomnak azon esetben becset tulajdonítok és fáradságom is bőven meg lesz jutalmazva, ha sikerült önök kebelében olyan húrokat .pendíteni meg, melyek a múltat visszaidézik, és azon okulva, a jelenben olyan magokat hintünk el, a melyek a jövőben áldásos gyümölcsöket fognak teremni a haza szent oltára számára; mert ha sokan lesznek ilyenek, nemcsak ezen, hanem más körökben is : akkor a haza élni, növekedni és virágozni fog.

Úgy legyen!

Bede Dániel.

Farsang.

Kézdi-Vásdrhely, 1882. január 29.

T. szerkesztő ur !

Megbuktunk, csúnyán megbuktunk . . . Igaz, nem egyébbel, hanem csak a kaszinób állal, 30 egy nehány forint a deficzit. Örök szégyenére K.- Vásárhely polgárságának. Mindenütt egyebütt a polgárság büszkeségének tartja, ha a kaszinó bálban — mint a jhol a város miveltsége, szelleme összpontosulnak — részt vehet; minden más bál megbukhatik, de a kaszinóbálnak megbukni nem szabad. Ez az áltuláno ; szabály mindenütt. Kivételt csak К.-Vásárhely képez. Itt a más nemű bálok flóráinak; de a kasziuóbálnak meg kell buknia. Miért? Feleletül a költővel (azt kérdhet- nök: „Mi a kevés? erő vagy az erény?!!“ Lehet, mind a kettő :

Az úgynevezett intelligentia gondolja meg, hogy ha ő az őt megillető vezérszerepre még csa к nem is vágyakozik, ezen közömbössége, lustaság a reá magára nézve válhatik a legveszélyesebbé; a polgárság pedig ne feledje, miszerint meg vágyó n írva, hogy: „elvész a nép, mely tudomány nélkül

I r

A.z egyébiránt, hogy a kaszinóbál ilyen fé =,en sikerült, magára a kaszinóra s rósz omen, n testület különben is csak teng-leng, kong ад iségtől ; alig képes 3 — 4 lapot tartani, s azt is lesen saját otthonjában szokta egy pár ur vasni. Es — mint hallom, mert a piaczszeren üres szállás van —• tetemesen felemelt szállás- *el oda akarják áttenni a kaszinói helyiséget.

Oh jaj nekünk, haldoklik egyletünk! Eddig ihogy még csak kijutott 3 — 4 lapra ; ezután d megérjük a hetenkint 4-szer megjelenő (a _4-es n itt is szerepel) „Sz. F.“-el. Elég is ez nekünk g! Az alexanderi könyvtárt felégető kalifa is mondotta: a koránon kívül — az minden bői- iséget magába foglalván — semmi más konyv- íincs szükség. így mi is megtalálhatunk minden zsességet — egész a semmiig — ezen 4-szeri ban.

Kaszinói tag-