Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-16 / 92. szám

ölökitétek az igazgatótanár emlékét, akkor megdicsőité- tek a Székely-Mikó-tanodát. Őrizzétek meg sziveteknek e nemes érzelmét s tartsátok meg továbbra is emlékét annak, kinek emlékét az utókor számára megörökité­tek most. Te pedig megboldogult ! vedd szívesen kegyeletes érzésünk e szerény ajándékát ; szellemed őrködjék az intézet felett, melyet nagygyá tenni volt szived leghőbb óhajtása, — Es most fogadd még egyszer búcsúnkat, nyugodjál tovább csendesen. Isten, Isten veled ! ! Az emlékbeszéd az ifjúságra s a jelen volt közönségre látható érzékeny benyomást tett ; kö- nyek közt hagyta oda, mindenki az elhunyt derék férfi hantját. Eegyen áldott emlékezete ! Д sírkő szürke gránitból Gerenday Antal budapesti műtermében készült s rajta ez eg} szerű szavak olvashatók : A sepsi-szentgyörgyi Mikó-tanoda igazgató-tanára Görög' István emlékére. Emelte a к e gy e 1 e t. Született 1842. — Meghalt 1880. A Székely közművelődési egylet gyűlése. Budapest, 1882. nov. 12. A székely mivelődési és közgazdasági egylet köz­ponti választmánya Hajós János elnöklete alatt köze­lebbről ülést tartván, több, a székelység ügyének elő­nyös előmozdítására ezélzó intézkedésein kivid elhatá­rozta. hogy folyó 1882. év deczember hó 14-ére köz­gyűlést hiv össze Budapestre. A meghívók, melyek a programtant is magukban fogják foglalni, közelebbről küldetnek szét, s bogy a lovolabb lakó tagok megjelenése is . lehetőleg meg- k ön nyit tessék, a magyar államvasutak igazgatóságához fordult mérsékelt jegyekért. Ugyanez alkalommal kiterjesztette figyelmét a Iléj- jasfalvától Sz.-Udvarhelyig kiágazó helyi érdekű vasút tervére s elhatározta, hogy mihelyt az előmunkálatok annyira hal. d iák, az egylet is közre fog működni er­kölcsi erejének egész súlyával e nagy fontossággal biró vállalat előmozdítása érdekében. Tárgyalta a székely naptár ügyét, s megnyugvás­sal szerzi tt meggyőződést arról, hogy ezen vállalat, ha az egyletre nézve különös hasznot nem hoz is, de a kitűzött czélnak megfelel, mert tartalma és kiállítása oly előnyös arányban áll csekély (30 kr.) árával szem­ben, hogy a inig egyfelől minden szegény székely s más család is megszerezheti, addig hasznos és helyesen meg­választott közleményei, a méltányos igényeket teljesen kielégítik.----Ennek egyébiránt egyik legbiztosabb jele az on nagy kelendőség, melyben részesül. lovabbá tájékoztató tudomás vétetett az egylet javára f. évi október hó ö-én tartott sorsjáték ered­ményéről is, mely azt mutatja, hogy mig egyfelől a sors­jegyek vevői több értékes, pl. 50 — 100—500; sőt 2000 forintos tárgyak elnyerése áltálé a részökre kilátásba helyezett előnyöket élvezhette, addig másfelől az egylet részére is az általános viszonyok között kielégíthetőnek mondható eredmény marad. A végleszámitás s igy a valódi eredmény biztos megismerése azonban a még hátralevő teendők miatt természetesen csak pár hónap múlva fog megtörténhetni. Az egylet költségén a váozi^kosárfonó tanműhely­ben kiképeztetek két székely fiú közül az egyikre nézve tudomásul vette, hogy az már Marosszéken Lázár Jenő giof megyesfalvi birtokán a kosárfonás tanítását tény- Jeg megkezdette, a másik fiúnak lehetőleg Csikszékben elhelyezése illetőleg ezen fontos iparágnak a székely- ió.dön \ aló terjesztése érdekében a megkezdett lépése­ket tovább vezetni elhatározta. r. I. Magyar szinő,szót. Brassó, 1882. november 13. I lél főn, f. hó 0 án, „Try Pál, a kotnyeles“ 4 fel­vonásom vígjáték került szilire. Az iró, s igy maga a darab is, angol ; do azért távol minden hidegvérű ko­molyságtól, annyi jóízű, könnyekig nevettető humor van henne. miszerint az egész előadás alatt legkevésbé sem gondoltunk a morósus angolokra; mintha csak minden íilak ereiben csupán vig franc.zia vér pezsegne. Az elő- mhs minden részletében korrekt volt, mint főkép Lé­nyei (Hardy ezredes) művészi játékának, Völgyi (Wi- .iherton) jeles alakításának s Püspöki (Pry Pál) megnye­ri) modorának köszönhetni Kedden „A bagdadi bcrczegnő“-t adták. Színmű 3 fid vonásban ifj. Dumas S.-tól. Kitűnő franczia darab, mely-bon szerző egy igen egyszerű alapgondolatot utá­nozhatatlan művésziességgel dolgozott fel. Alakjai mind­nyájan bevégzeft emberek, mely körülmény igen kelle­mes benyomást tesz a figyelmes szemlélőre. P. Rótt M.) (Lionette, a bagdadi berczegnő) mint mindig, ma is le­bilincselte a közfigyelmet. Lényei (Jean, gróf). S. Mi­hályi (Nourvady) s Völgyi (Richard) mindnyájan mély érzéssel játsztak. Szerdán Szilágyi Léla ur, operetté- és népszinmü- énekes első vendégjátékául, ,s közkivánatra másodszor adatott „Boccaccio“ vig operetté A múlt alkalommal elmondottak után kevés észrevételünk marad s ez is az előadás előnyére válik. így például Szabó L. (Beatrice) j s még inkább Tóth B. (Fiametta) és Csíkász (Pietro) ma sokkal jobban játsztak; mig Lényemé (Boccaccio) a régi kedves alak, a régi kitűnő énekes maradt. Mé­gis mintha némi elnyomott bánat tört volna át néha- néha a leggyönyörűbb áriáin’ . . Igaz-eV vagy csak a kritikus képzelődésében keletkeztek a barna foltok ! — Szilágyi urat illetőleg, ki ma Lotteringi, bodnármester szerepében lépett fel, örömmel konstatálhatjuk, hogy Lényei ur társulata sokat nyert általa. Játéka a régi, gyakorlott színészre vall, hangja pedig férfias erővel és tiszta csengéssel bir. Csütörtökön P. Rótt Mari jutalomjátékául s Láng ujjonnan szerződtetett hős-szerelmes első felépteül ad­ták Tóth K. „Dobó Katicza“ czimii 3 felvonásos nép­színművét. Ez volt az első történelmi darab, melyhez bevezetésül a városi zenekár által kifogástalan pracci- sitással játszott „Iíákóczi-induló“ oly igen jól illett, mint a minő édesen esett nekünk a régen hallott bűvliango- kat hallgatni, mellettük a „régi dicsőségről“ elmeren-- géni. . . A színház teljesen megtelt közönséggel, mely körülmény a jutalmazandó iránt való elismerésnek csal­hatatlan bizonyítéka. De buzgóbb tisztelői máskép is kifejezték hálájukat: mindjárt első megjelenésekor egy gyönyörű koszorút nyújtottak át. Ha P. Ilott Mari, ki ma Dobó Katicza szerepében tüntette ki magát, kiérde­melte a brassói közönség elismerését, úgy most a kö­zönség önmagát tisztelte meg, midőn a jutalmazandó iránti emez elismerését ily szépen nyilvánitá. így az­tán a vándor-szinész csordultig telt ürömpoharába is hullanak néha-néha örömeseppek. . . A darab előadása összevágó volt. Láng (Dobó István) megjelenése tisz­teletet parancsoló ; vele is egy jeles taggal több van a Lényei társulatában, melylyel most már alig mérkőzhet valamely vidéki színtársulat. Sárdy (Homonnai). Csi­kasz) (Balassa) többszörösen kiérdemelték a tapsokat. Szombaton, f. hó 1 1-én Charles Lecocq 3 felvo- násos, közkedvességü operettjét „A kis herczeg“-et ad­ták. Ha szerdán bánat vagy betegség bántotta Lényei­nél, úgy ina Parthené herczeg szerepében gazdagon kárpótolta a —fájdalom! kevés számú közönséget. Gyö­nyörű jelmezében valóban mint egy 10 éves virgoncz, rózsás kedélyű ifjú herczeg tűnt fel; énekelt egész lei­kéből, szívre hatóan s játszott úgy, a mint talán még egyszer sem. A közönség minduntalan zajos tapsokban tört ki s hangosan fejezé ki tetszés nyilatkozatait. Sű­rű tapsokat nyert Szilágyi (Monlandri) ur is, ki azokat erőteljes, mély bariton hangjával és remek játékával ér­demelte ki. Tóth Berta (Dősato), Püspöki (Frimusz) és Szabó Berta (ilövölde igazgatónő) részint kellemes da­laikkal, részint csinos játékaikkal hatottak. Tegnap két darabot hoztak szmre. Az egyik „Hős Pálffy“ történeti dramolette 3 képben, melyet Jókai Mór a felséges királyi pár 25 ik évi jubileumára irt; a másik „Tündérlak Magyarhonban“, Szentpétery Xsig- mond 2 felvonásos ismert né]»színmüve. Mindkét darab nagy tetszésben részesült. Elsőben főkép Láng, (Pálffy, ezredes), másodikban pedig Lényemé (Marcsa) és Szilá­gyi B. (Gyuri) tűntek ki. Utóbbinak a tábornok kertjében lefolyt jelenetet oly meglepő természetességgel adták, mely dicséretére vált volna akármely nagyvárosi színpad­nak. Sárdy (Vámházi gróf) szokott kedvességben szere­pelt. Dicsérettel kell megemlékeznünk Völgyiről, e sok­oldalúan képzett, fáradhatatlan színészről, kinek úgy lát­szik, nincsenek nagy igényei, de ki annál többet tesz; az egész idény alatt talán egyetlen előadásból sem ma­radt ki s minden fellépte közmegelégedéssel találkozott. Hazafi. VEGYES HÍREK. — Legfelsőbb kitüntetés. Király ő Felsége f. évi november hó G-án kelt legfelsőbb kéziratával Lö r? hárt F ere n ez erdélyi rom. kath. püspöknek a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A nagy­érdemű főpapot érdeme méltó kitüntetéséhez mi is őszin­tén gratulálunk ! — Nyéki J á nos színtársulata szombaton tartotta első előadását Vidor népszínművével „A vörös sapka“- val ; vasárnap Bérezik A. népszínművét „Az igmánrli kispap“-ot adták s kedden a „Szélháziak“-át, Rákosi J. énekes bohózatát. Az előadások nem emelkedtek fő­iül a középszerűségen; még legjobban sikerült „Ar ig- mándi kispap“ s a mennyire e három előadásból meg lehet Ítélni, úgy tetszik, hogy legtöbb sikert a népszín­művekben mutathatnak fel. A társulat Tolnainéban elég jó énekesnővel rendelkezik, ki „Az ígmándi kispap“ nép dalaival, mint Esztike, határozott sikert aratott; kár, hogy játéka túlságosan élénk s gesticulatiója is kissé modoros; erről 1c kell szoknia, ha a vidéki énekes­nők legjobbjai közé «kar emelkedni. Ben к ő Jolán nem ismeretlen a s.-szeutgyörgyi közönség előtt; a jó hirt, melyet maga után hagyott, most is igazolta. „Lazsált Zsuzsáiul “-ja (Az igmándi kispapban) egyike a legjobb alkotásoknak; oly tulajdonságot kell játékában kiemel­nünk, melyet a vidéki színészeknél vajmi ritkán van alkalmunk feljegyezhetni: a mérséklést; „Lazsák Zsu­zsanna“, c fővárosi affoktáló szobaleány szerepe olyan, mely nagyon könnyen túlzásokra ragadhatja azt, ki c jellem különböző vonásait nem fogja fel; Benkó J. fi­nom játéka szerencsésen kikerülte a túlzásokat. — A „Szélhá/iak“-han, melyben „Cseresznyéi Alfréd“ szere­pét játszotta, mint énekesnő mutatta be magát] s nem lehet mondani, hogy ez hátrányára lett volna; bár hangja gyenge, bebizonyította, hogy Ízléssel azt is lehet értékesíteni. A többi szereplők közül még Sebőköt és Re j tény it említjük meg; amattól pár csinos dalt hal­lottunk „Az igmándi kispapban, a „Szélháziak“ cup- lettjeit pedig zajos tetszés mellett énekelte el; Rejtényi a zsidó szerepeket, melyeket tőle láttunk, elég jól adta. Figyelmeztetjük még a társulat tagjait, hogy a súgóra ne támaszkodjanak oly nagyon, mint eddig tapasztaltuk ; a hatást mindig rontja az, ha a közönség előre hallja, mit a színésznek kell mondania. — Meghívás. A sepsi-szentgyörgyi jótékony nő- egylet 1882. november 2G-án délután 3 órakor Sepsi- Szentgyörgyön a városház nagytermében közgyűlést tart, melyre a nőegylet tagjait tisztelettel meghívom. Sepsi- Szentgyörgyön, 1882 november 10. Özv. Cserey János­áé, nőegyleti elnök. — A sepsi-szentgyörgyi jótékony czélu nő egylet, folyó hó 15-én (szerdán) a városház nagy­termében az „önkénytes tűzoltó egylet“ javára fillér­estélyt rendez a következő miisorozattal : 1.) Nyitány, a helybeli zenekar által. 2.) Talányok néma képletben. 3.) Szavalat Harmath Domokosné úrasszony által. 4) Ta­lányok. 5) Táncz. Kezdete 7 órakor, belépti dij : 30 kr. A t. ez, közönség pártfogását az ügy érdekében ké­rik : Kelemen Lajos né és Stöger Adél, háziasszonyok. — Meghívás. A helybeli korcsolyázó egylet tagjait folyó hó 19-én (vasárnap) délután 3 órakor, a kaszinó olvasó termében tartandó rendes közgyűlésre ezennel meghívom. Tárgysorozat: a) Titkári jelentés, a választmány működéséről ; b) a tisztikar újjá alakítása; c) múlt évi számadások megvizsgálása; d) inditváryok. — S.-Szentgyörgy, 1882. november 14. Báró Apor Gábor elnök. — C bobot Ferencz, a szabadkai községi gym­nasium jeles tanára, folyó hó G-án jobblétre szendnrült. A megboldogult egyike volt a helybeli Mikó-tanoda egykori növendékeinek s születésére nézve is három­széki. Béke poraira ! — Rétyi Autos G y ö r gy huszár hadnagy, A n- tos János hovédezredes derék fia, a napokban elhunyt. Béke poraira ! — Székely agyafúrtság. Kiadták a szigorú parancsot, hogy gyalakuti Császár Mózesen éxequálják a restantiát ; a rovatok igy voltak kitöltve: egyik ro­vatban volt egymás alá írva a kereszt- és vezetéknév : „Császár Mózes“ ; a másikban szintén megszakítva, két sorban: „Gyula-Kúta“. Biró uram, ki valószínűleg nem örömest végezte volna ezt az executiót, összeolvasta a sorokat és lelkiismeretes hűséggel és hivatalosan bizo­nyította, hogy az ő községében Császár Gyula és Mózes Kata ismeretlenek s igy a követelés felhajt- ha'atlan. — Greguss nótája. Az 1869-ik évi választások alkalmával a nagylaki kerület Deák-pártja Greguss Ágostot állította fel képviselőjelöltül ; azonban a balpárt győzött és nógrádi Szontagh Pál lett a képviselő. Midőn Greguss a bukás után az akadémiában megjelent, Arany következő versecskével üdvözölte : Isten veled Nagylak! En téged elhagylak, Mert nekem asz’ondták Jobb követ a Szontágh. — A csongrádi fejetlen holttest. A bon- czoló orvosok szakértő véleménye szerint a holttest legalább féléves; a fej a nyakról természetes utón rothadás következtében vált le, a testen pedig nincse­nek oly nyomok, melyek a halál okául külső erősza kot tennének valószínűvé. — Ennélfogva az orvosok annak a föltevésnek adnak kifejezést, hogy a felbonczolt hulla egy Öngyilkos nő holtteste. E vélemény alapján Megyery nyíregyházi törvényszéki biró folyó hó 12-én délelőtt végzést hozott, melyben kijelenti, hogy miután a hulla-lelet az eszlári esettel nem húzható kapcsolatba, az ő specziális küldetése megszűnt s a vizsgálat további vezetését a terület szerint illetékes csongrádi kir. já­rásbíróságnak adja át. A további vizsgálatot tehát Ke­resztes Nagy Sándor aljárásbiró fogja vezetni, a mi minden val ősz inüség .szerint annyiból fog állani, hogy a vizsgálat besrüntetését fogja indítványozni. A holttes­tet f. hó 12-én délután el is temették. Megyery tör­vényszéki bíró, Bary jegyző és a fővárosi hírlapírók már elhagyták Csongrádot. — A tisza-e szí ár i bűntény dolgában Scharf Móricz és társai roppant terjedelmű kérvényt adtak be védőik által a törvényszékhez, melyben azt akarják bi­zonyítani, hogy a dadai hulla — Solymosi Eszter volt. Kérik a hulla kiásatását és uj vizsgálat alá vételét. A vádlottak memorandumát több lap közli s teljes szöve­ge - - csak harmincz hasábot foglal el az „Egyetér­tésben.“ — Nyíregyházról nov. 10 ről jelentik: A soká keresett koldus, ki Scharf Móricz állítása szerint Solymosi Esztert Scharféktól a zsinagógába vitte, biz­tos hírek szerint, feleségestül Tokajon tartózkodik. Kor- nis törvényszéki elnök már intézkedett elfogatása iránt. A tisza-dadai hulla begyepesedett sírját Jármay szolga­lom a katli. pap, a helyiség bírái és több paraszt je­lenlétében hétfőn felnyittatta. Meggyőződvén tartalmá­ról, a szolgabiró a sirt ismét betemette s igy bízta Láncz Gábor jómódú paraszt őrizetére, ki újévig lett # őrül felvéve 7ü írtért s egy öltő ruháért. A zsidók a hullát féltik s nem bíznak Lánczban. — M e gj e 1 e n t az „( ) n ügy v é d“ Hl. kiadásá • nak 13d-ik füzete (irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Na­gel Ottó Budapesten, a Nemzeti színház bérházában). К füzetben folytatja a szerző a .bizonyítás módjai ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom