Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-16 / 92. szám

3GG —

az olasz nagykövet, Robillant gróf is. Mondják, hogy Robillant gróí nyilatkozatai is megerősítik, ltogy Olaszországban megnyugtató benyomást tettok Kálnoky gr. felvilágosításai az olasz látogatás ügyében.

A vasárnapi munkaszünet ügyében minden részről megindult mozgalom gyors eredményre látszik vezetni. A köztörvényhatósági fölterjesztések, — Írja az „Egyetértés“ - a képviselőházban s a napisajtóban nyilvánult gyakori óhajok, de különösen a hazai katholi- kus egyház főpapjainak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett sürgető megkeresései folytán, melyek mindannyian egyértelmiileg hangsúlyozzák azon eljárásnak halaszthatatlan szükségességet, miszerint a vasár és ünnepnapok megülésének fontos kérdését na- gvou figyelemre méltó vallás-erkölcsi, közrendészeti és társadalom-politikai indokból maga a törvényhozás oldja meg, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ez érdemben törvényjavaslat benyújtását határozta el és a szerkesztési előmunkálatoknak mielőbb lekötő megindítása ózdijából a folyó évben megkereste a közös külügyminisztert az iránt, hogy az osztrák-magyar monarchia külképviselete utján eszközölj ■ mindazon és külön idevágó rendeletek összegyűjtését, melyek Európa többi államaiban a vasár- és ünnepnapok megölésének s helyenként a kötelező munkaszünetnek módját szabályozzák. A közös külügyminiszter a belügyminisztérium ezen megkeresésének teljes készséggel megfelelt, s a követségek beszerezték s már összegyüljtve á.l is küldték mindazon érdekes adatokat, melyek a szóban forgó kérdés helyes megoldásánál alkalmasan használhatók. — Közvetlen forrásból nyert értesülésünk szerint ezen becses adatok összegyűjtésével a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya azon helyzetbe jutott, hogy elkészítheti a vasárnapi munkaszünetet tárgy azó törvényjavaslat tervezetét. Arra nézve, vájjon ezen törvényjavaslat tervezete véglegesen egy e őzéiből összehívandó vegyes bizottság által szövegeztessék-c, vagy pedig a törvényhatóságok és egyéb valamint a különösen érdekelt egyházi főhatóságok a minisztérium osztályában készült tervezet közlése mellett külön-külön véleményezésre szúlittassanak fel -- még a miniszterelnök nem határozott.

Albán kívánság. Л zárni „Nar. List“ — megbízható forrásból Skutariből a következőkről értesül: Az albán liga s több kiváló albán egyéniség a skutarii osztrák-magyar konztilságnál azt kérte, hogy Ferenc/, •lózsef császár és király osztrák-magyar csapataival szál Íja meg Albániát. — E hirt több lu lyen komolyan lógják föl s úgy emlékeznek, hogy Bosznia-Herczegovi- ua megszállását is hason ó „kívánságok“ előzték inog.

Politikai szóiulo.

Miután и fnuicziíi képviselőkamara csoportjai elhatározták, hogy a minisztériumot a költségvetés megszavazása előtt interpelláeziók- Ы többé nem háborgatják, a legközelebbi két hét valósziniileg nyugodtan folyik le. Ki állhatna jót hosszabb időre?! Bár nem lehetetlen, hogy a kabinet az egész ülésszakot kihúzza. Egy politikai személy' erre vonatkozólag következő megjegyzést tette : „A minisztérium helyzete olyan, mint egy kártyaváré, melyet néha kis szellő is feldönt, s máskor ismét, azt stau tudni, hogyan, még az asztalra tett erős ökölesapás sem képes szétrombolni.u

Gladstone, mint hírlik, kedden minden ívszre megnyugtató beszédet tartott Egyiptomra vonatkozólag. A „Memorial Diplomatique“ jesolyogya hirdeti: A világ hunezut, ha boldogulni akarsz, múld lelül a hunezuts igban, és figarót eszményképül ullitja lel. a. kit minden okos embernek utánozni kellenne.

Shakespearéban érdekes példát látok a pessiiniz- nms és vilagbánat közti különbség kimutatására. Athéni I anon han maga limon világbáimtos, de optimista, aki esik azért keseredett el a világ ellen, meit az embereket sokkal jobbaknak tartotta, mint a minők valósággal. Apemartas, a komikus lilozóf ellenben pessiinista; de a mellett jól érzi magár, nincsenek álmatlan éjsza- Iwii, nieit „Keble óriása“ nem zavarja. Megrrvőződése, hogy a világ egy poharát sem ér, és a szerint él. Nem bed érit az emberekre, de nem is vár, nem is kér tőlük semmit. Így aztán solisem jönnek konfliktusba egymással.

Hogy ki jár közelebb az igazsághoz. Timon e vagy Apemartus V Egyik se. Valahol a kettő között kelesetek az igazat. De azért bizonyos, hogy minden csalódás, minden fájdalom egy lépéssel közelebb hoz az lósághoz. A könnyek lemossak a világ arezárói azt a un íajta hamis, a (estéket: azért kiált' tol l.enau : A >h Sehmertz, wie bist du wahr!“

Reviczky Gyula.

f leütése szerint Dufferin lord nem marad addig Egyptomban, mint eleinte tervezték, hanem 4 hét múlva már visszatér Konstantinápol vba. Mát ezt persze nem annyira a „Mem. Diplom.“ mint inkább az angol kormám' fogja a körülményekhez képest megszabni. Azt is tudni véli a franezia közlönv, lmgv Dutferin közvetlenül a szultánnal fog levelezni s őt a foganatositan- dó reformról eleve értesíteni, a portának viszont köteleznie kell magát, lmgv rendkívüli biztost nem küld Egyptomba.

A berlini kormány és római кипа közt fen forgói viszonyokat teljes homály fedi. llog\ a viszonyok meg* nem sza,kittattak, azt több oldalról is megerősítik : de azt is bajos föltenni, mintha e viszonyok nagyon szivélves természetűek lennének. Elárulja az ellenkezőt a ,. Polit. Dorr.“ félhivatalos berlini jelentése, a mely elmondja, hogy az uj porosz országgyűlés egyik fő feladatát képezendi törvények alkotása az egyházpolitika terén, bár másrészt alig várható, hogy az illető törvényjavaslatok már az első ülésszakban terjesztetnének elő. Sőt. meglehet, hogy ez ülésszak hoz még csak válságot a Hómával rég folyamatban levő tárgyalások függő állapotába. Ezek a tárgyalások amaz értekezletek óta tartanak, melyeket Bismarck még 1.878 nyarán lvissingenben folytatott. Masella, nunczi- ussal. Igaz. hogy e négy év alatt több hó esett a tárgyalási szünetekre, mint magukra, a tárgyalásokra, de ezek végleg soha sem szaki itatta к meg; elvégre is azonban positiv vagy negativ eredményre kell vezetniük.

Berlinben bizonyosnak tartják, hogy maga \ il in os császár mint porosz király nyitja meg a porosz országgyűlést e hó 14-én. Ebből azt köyetkeztetik, hogy a trónbeszéd rövid lesz, mert az agg uralkodó állapota nem engedi meg a. hosszas felolvasást.

A görög pénzügyminiszter Kalligas által a görög képviselőkamra elé terjesztett jövő évi költségvetés 7.-> milliónyi bevételt s 89 millió kiadást tüntet fel, tehát a hiány 9 millió. Az egyensúly helyreállitilsára Kalligas a szesz, bor és dohány megadóztatását s egy-két más adónem 12 százalékkal leendő fölemelését hozta javaslatba.

A Mikó-tanoda kegyelete.

Sepsi-Szentgyöryy, 1882. november 13.

A „Mikó-tanoda“ elhunyt igazgató tanárának, (í () r ö g 1 s t V á n n a k, tanártársai, barátai és tanítványai szép síremléket készíttettek, melyet j a boldogult hamvai fölé ma délután helyeztek el ünnepélyesen. Három órakor a tanoda udvaráról indult meg a kollégium és polgári fiúiskola ifjúsága gyászlobogókkal, koszorúkkal a tanárok vezetése alaft. A zord idő daczára számosán csatlakoztak a menethez az elhunyt, ismerői és jóbarátai közül. A temetőbe érkezvén, sorfalat képezett az ifjúság s megkoszorúzták az emlékoszlopot. — Ezután a Mikó tanoda énekkara zengett egy gyász- dalt, melynek végeztével Bőd о г 1) о in okos igazgat('» tanár mondotta az ifjúsághoz a következő szép beszédet :

A halottak csendes honába jöttünk ; nem temetni, hanem, hogy felkeressük sírját egy ezelőtt nem rég elhunyt férfiúnak. E férfiú néhai Görög István, a Székely- Miké tanoda volt igazgató-tanára. Az 1877-ik év hozá másodszor iskolánkhoz. Nem volt oly rég; mindnyájan emlékezünk még: mily ifjú vala, tele hévvel; mily erőteljes, tele mnnlcakedvvel ; hosszú életpályán sikerdus munkálkodás álla előtte.

Fájdalom ! ideje gyorsan lejárt, és igy a lioszákö- tött szép remények is hirtelen megsemmisülének, midőn az 1880 ik év április 13-án megdöbbenve vettük a. liirt, hogy Görög István, a sepsi-szentgyörgyi Székely- Mikó tanoda igazgató tanára nincs többé ! Némán álltunk koporsója mellett fájdalmas könnyüket hullatva, hisz oly kegyetlen vala a sors iránta; pedig mi szép reményekkel fogadtuk őt; mi szép, mi nagy tervekkel jött ő! megküzdeni ama szép, ama nemes liarczot, mely reá várakozék.

A kegyetlen sors csak két és fél évig hagyta nemesen küzdeni, s e rövid idő után a küzdtérrőf le, az ágyba fektette őt; éspedig az 1880-ik év április 15-én az általános részvét elkísérte őt ide, a halottak csendes honába, s átadtuk c helyen az örök nyugalomnak ; azóta itt pihen. — Két és fél év óta alszik csendesen, két

és fél év óta őrzik e néma hantok békés nyugalmát, két és lél évig volt sírja oly puszta, oly elhagyatott^ hogy kő sem mutatta az elhunyt nyughelyét.

Talán a felszáradt könnyük beheggeszték a sebet, a melyet halála okozott szivünkben ; talán a két és fél évi hosszú idő elfeledteté nevét is annak, ki mint barát és mint ember oly kedves emlékeket hagyott hátra barátai, embertársai szivében V Oh nem! nevét fájó sziveinkben hordoztuk mindennap, emléke mélyen élt fájó sziveinkben; kegyeletes visszaemlékezés: ez vala az emlékoszlop számára szivünkben. De fiát csak egyszerű ember és barát vala-e ő, hogy csak szivünkben emeljünk számára oszlopot? Ó a Székely-Mikó tanoda igazgató tanára volt. Es mily időben volt! Egy sötét árny fenyegetve lebegett iskolánk felett, s habár a gr. Mikó Imre nagy szelleme elűző c sötét árnyat, mégis oly idők valának ezek, midőn nem azt kellett néznünk, hogy mit tesz, hanem hogy mit akar; igen, mert két és fél évi rövid pályája alatt a nyomasztó anyagi körülmények ólomként sulyosodtak iskolánkra. Hogy egyebet ne említsek: ott valának asztalán felhalmozva öt évről a benyújtott, de vizsgálatlan számadások, ott fekvőnek j )bbja felől a papírok, melyeknek nagy száma oly rémitőleg kiálták az iskolát terhelő adósságot; és ott valának balfelől az okmányok, melyeken a kis hetük oly kétségbeejtőleg suttogák az iskola szerény jövedelem- íorrássait. Amazokat megvizsgálni, emezeket <gymássa összliangzatba hozni, nem vala kis munka.

Es ő még sem csüggedett, megtörlietlen buzgalommal kezdett a nagy munkához, hogy megteremthesse az alapot, melyre szép terveinek fölépítését megkezdje, ezért virraszta asztal mellett, láttam, gyakran valók 'tanúja. Nagy munka után kevés eredmény: két és fél év alatt csak 10 ezer írttal könnyebbültek meg az iskola vállai.

E loppant anyagi gondok, bár idejének nagy részét fölemésztették, de nem csiíggeszték el. hogy az iskola szellemi életére is kiterjesz ze jótékony műnk is á- gát, nem! hisz lelke egész odaadással csüngött a székely ifjúság nevelésén, tudományának összes erejével munkálta tanítványainak tudományos ele hal a dúsát ; ifjú tüzével és orélyével, fáradhatlan szorgalommal huzgól- kodott. hogy megvalósíthassa másjk szép tervét, mi nem vala más, mint a székely nép legdrágább kincsének, a Székely-Mikó-tanodának szellemi felvirágoztatása.

Megegyengeté az utat, s már már azon ponton álla, honnan megkezdhető szép terveinek valósítását. ; a kegyetlen sors nem engedő, e pillanatban elragadó a halál.

Ezek röviden az igazgatótanár érdemei ; nem sok- talán kevés is — mondhatnák sokan ; de hát várhatunk-e többet két és félévi rövid munkálkodás után V várhattunk-e többet főkép oly i lobi n, midőn iskolánknak életét csak úgy kellett egyik napról a mis kra áttengetni V E nyomasztó körülmény meghiúsító minden szép tervét; hisz várhatjuk-e a szellemi életnek czélba vett s követelt előhaladását akkor, midőn az anyagi körülmények inegzsibbasztnak minden magasra törekvést?

S ha mindezek daczára két és fél évi érdemei nem lettek volna elégségesek arra, hogy oszlopot emeljünk hamvai fölé is, de a Székely-Mikó-tanoda első elhunyt igazgató-tanárának emlékét a hálás kegyelet a feledés tengerébe merülni nem enged hété.

Barátai, kartársai, tanítványai kegyeletes érzésük nemes adóját meghozók e téren is.

Itt áll sirhal ma felett az emlékoszlop, e sírkő az.

E kő az, mely az elhunyt igazgató-tanárnak nyughelyét mutatja; e kő, e mozdulatlan hideg gránit az mely a székely Mikó-tanoda első elhunyt igazgatótanárának emlékét örökiti meg.

Egyszerű e sirkő, mint egyszerű volt az, kinek nevét hirdeti; és mégis fenséges, hisz egy magasztos őzéiből a szív legszentebb, legnemesebb érzelmei euie- lék azt.

Es mi eljöttünk ide. az elhunyt egyszerű sírjához, hol két és fél év óta pihen csendesen; eljöttünk, hogy megzavarjuk békés nyugalmát s kegyeletes érzésünknek még egyszer ünnepélyes alakban adjunk kifejezést, eljöttünk, hogy a kegyelet-állitotfa ez emléket a fájó ei. zések könnyűivel megszentelve, átadjuk az utókornak, hogy őrizze meg ez is nevét és emlékét a székely Mikó-tanoda első elhunyt igazgato-tanáranak.

Barátai, kartársai, tanítványai a/, elhunytnak ! lia szivetek megdöbbent a barát, kai fais, a tanai e.hunyta felett, ha egykor fájó könnyüket hullattatok koporsójánál : dobbanjon fel még egyszer szivetek, ejtsetek még egy belső, egy néma'könnyüt e sírnál is ; a nemes szív e könnycseppjei szenteljék meg a követ, melyet az elhunyt sírja fölé a hálás kegyelet állittata veletek.

E tett megnemesite titeket, s midőn e tettel meg-