Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-11-12 / 91. szám
91. szám Sepsi-Szentgyörgy 1882. Vasárnap, november 12. XII. évfolaym. & Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csilci-iitcza., Mathpovics-fólo ház, hová a lap szellőim részét illető' közlemények küldendők. Kiadó hivatal: с&г г ítMei и ^Ecuk KÖXYVXYOMPÁJA, hová a hirdetései' és előfizetési pénzek . Iiévmentésen intózendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. At „.Kiramszèki fiázupar-egjesület1* hivatalos közlönye* Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési á,r helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 0 irt — kr. Fái évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 Irt 50 kr. Hirdetmények dija: ?» hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. N y il ttér sora 15 kr. A mt‘ly noinzot nem akar politizálni. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. november 10. (?) Hogy a közönség mai napság nem politizál oly szívesen, mint azt csak nem régen is telte, igen sokan lethargiának, a nemzeti szellem hanyatlásának nevezik, különösen pedig ellenzéki lapjaink vannak nagy panaszszal, nagyon természetes lévén, hogy a közönség politizálása többnyire ellenzéki szellemű, mert hiszen a politizálásra épen úgy, mint más eszmecserére, ugyancsak a szükség viszi az embereket, és a hol a szükségnek ezen érzete nincs, ott. sem a politizálás, sem az eszmecsere nem igen forog szőnyegen, hanem a közönség mindig azzal foglalkozik, a mire a legjobban van kényszerítve. Ott tehát, hol a politizálás — plane a mai világban — nem minden napi kenyér, az csak azt jelenti, hogy az emberek hasznosabb dologgal is eltölt het ik idejüket, mint lia politizálnak ; mig ellenben ott, a hol az emberek a politizálásnak szükségét érzik, a inig ki nem beszélhették magukat, a dolog nem esik nekik jól, — na persze, mert érző idegeiket mindig rezgésben tartja az az ösztönszerü sejtelem : hogy itt, a mig a politikai helyzet nem változik, a magán szorgalomnak sincs sikere. Es a mig ez az érzés a közönség lelkében rezeg : tűzzel-vassal is hiába tiltják a politizálástól, mig lia ellenben emez érzés gyengül — amint gyengül, oly mértékben lohad a politizálási inger is. Mint az időt jelző barát, hogy rém mozdul ki az ő gunyhójá- ból, amig jő időt nem érez : épen úgy nem hagyja el az ő politizáló bástyáit a közönség sem, hanem a mint egyszer a kikelet megjött, akkor meg hiába tartóztatja vissza akárki és hiába akarják reá erőltetni a politizálásnak jó kedvét. Eu teliát a mellett vagyok, hogy a közönséget a politizálásra erőltetni nem kell soha, plane alkotmányos országban. Ha ő békében akar lenni, ha nem politizálni, hanem dolgozni és munkálkodni akar, ha a politizálásnak ingerét nem érzi — hát hogy érezze, miért azt zaklatni minden áron? Alert az a politizálás, a hol azt nem a szükség hozza magával, a hol az utat nem a szükség jelöli ki, hanem a hol a társadalom mesterségesen kavartatik föl, a hol az ő természetkiszabta rendes útjáról zaklatások, izgatások által lesz leterelve és szeme elől a czélt elvesztvén, néha a legvadabb ideák gyeplőjén vezettetik — ott aztán a rendszeres természeti és logikai fejlődésnek vége szakad, lesz tévelygés és tétovázás, plane a gyeplő is' elszakad és leszen el ragadás, meg a vak szenvedélyek dulása. Francziaorazág szolgáltatta eddig erre a legtöbb példát. Ott a politizálás alig haladt még valaha az ő rendes kerékvágásában. A franczia társadalom azon természete, hogy nagyon beveszi az izgatást és nagyon szereti a változást, mindig megteremti azokat az embereket, kik aztán izgatják és változások elé viszik. Mióta az országok és nemzetek konszolidálódtak, Erancziaországnak any- nyi baja volt már, hogy csakis nemzetiségének nagysága, területének gazdagsága s fekvésének számos előnye mentette meg a végpusztulástól. Azt a sok vér- és pónzcsapolást, fejetlenséget és őrjöngést egy nemzet sem bírta volna kiállni. És mind ez miért? Mert a nemzetét soha sem hagyták megpihenni. Ha magától nem mozgott, hát mozgatták, ingerelték, zaklatták; neki bőszitették mesterségesen, üldözték ideákkal, born irt eszmékkel ; folyton doboltak családi tűzhelye előtt, hogy mikor aztán neki vadult, a mig ki nem tombolta magát és el nem áléit a forradalmi orgiákban, hát nem -parírozott sem istennek, sem-embernek. Es hogy a mesterséges izgatásnak, a politizálásra való erőltetésnek egyéb következménye nem lehet, az magyarázatra is alig szorul. És valóban szeretném is tudni, hogy (mindig alkotmányos országot értek) ott a hol a közönség a politizálásnak nem érzi szükségét, hát minek azt arra erőltetni? lia én meg vagyok sorsommal elégedve és bekében akarok munkálkodni, — hát kinek mi köze hozzám? Ha meg nem vagyok elégedve, panaszkodom én magamtól is, ne féljenek, és az a valódi szívből jött panasz; a mi aztán, ha arra kerül a sor, kész nyilvánulni tettekben is. Ámde rám erőszakolni a panaszkodást? Hát a velünk született elégedetlenségnél fogva megtesszük, de mert nem érezzük át, hát megtesszük azt is, hogy ma panaszkodunk, holnap pedig rá szavazunk a kormányra. Hanem bezzeg, mikor az a panasz magától jön? Mikor nem esik jól a dolog addig, a mig ki nem politizálták magunkat? Mikor kaszinókban, körökben, kávéházakban, malom alatt cs a kovácsmühelyekben csakis politika bal I ik : nincs akkor szükség az izgatásra, a puszta czélzást is megértjük, és jobban feldobog az ember szive egy szótól mint ma, a mikor az időt jelző baráttal együtt künn a mezőn a dologban, és nem a politizálás falai közt érezzük magunkat jől — száz ezertől. És tudja a nemzet avagy nem tudja, vette már észre, avagy nem, de az tény, hogy politikai helyzetünknek kompetensek!) idő mutatója, annál, hogy a politizálásnak nem érezzük szükségét, — már nem is lehet. Ez az öntudati n nyilatkozat, melyet e nemzet a kormány számára önkénytelenül, tehát részrehajlatlanul állít ki, s melyet hiába akar megtámadni öntudatosan akárki, mert a szán dékosságnak és számításnak ilyen érvénye már nem lehetne. Hogy jól, avagy roszul kormányoz-e tehát Tisza Kálmán, feleljenek meg rá azok az ellenzéki lapok, melyek a politizálás szükségét nem érző nemzetet egyre zaklatják: hogy miért nem politizál? Miért ? Azért mert azt érzi: jó kezekben van. Most te há t inebetek, és n é z li etek saját dolgom u t á n. B e 1 f ö 1 cl. Uralkodónk és az orosz kiráiv találkozásának hírét eleveníti föl a prágai „bokrok,“ mégpedig azzal a bozzátevésscl, hogy a találkozás még az idén Milanóban fog végbemenni. A magyar delegácziók hadügyi albizottsága 9-én d. e. Haynald bibornok elnöklete alatt illést tartott, melyen a közös kormány részéről Bylandt gróf közös hadügyminiszter, Szögyényi László osztályfőnök, Szent- györgyi udvari tanácsos s a hadügyminisztérium képviselői, a magyar kormány részéről Tisza miniszterelnök, Orczy Béla b., ő felsége személye körüli miniszter, Tisza Lajos, a delegáczió elnöke és az albizottság tagjai teljes számban voltak jelen. Az albizottság ez ülésben befejezte a hadügyi tárcza költségvetésének tárgyalását s a rendkívüli szükséglet hátralevő tételeit megszavazta. A költségvetés végeztével a közös hadügyminisz- i ter részletes nyilatkozatot tett, melyet az albizottság j tudomásul vett s melyre nézve az albizottság jelentésé- 1 ben fogja megállapodását kifejezésre juttatni. A „B. Corresp.“ szerint a közös hadügyminiszter azt a nyilatkozatot tett, hogy mihelyt egy uj katonai akadémia felállításának szüksége beálland, az mindenesetre M igyarországon fog feállittatni. Az osztrák delegáczió elnökét, dr. Smolkát f. hó 7-én fogadta a király. Smolka mindenekelőtt belső titkos tanácsossá történt kinozeztctésél köszönte meg, mire ő Felsége kijelentette neki, hogy örömmel használta fel az alkalmat arra, hogy őt belső titkos tanácsosává kinevezze. 0 Felsége azután Smolka elnöki tevékenységéről az osztrák képviselőházban ét delegáczióban, szólott és teljes elismerését fejezte ki Smolka tapintata, erélye és elnöki ügyessége iránt. Megkérdezte egyúttal a felség Smolkát az iránt, hogy mikorra várható a delegáczió jelen ülésszakának befejezése. Li re Smolka azon nézetnek adott kifejezést, hogy reményt1 szerint a tárgyalások ezután is simán fognak folyni, s valószínű, hogy november 18-án befejezheti a delegáczió működését. Az osztrák delegáczió, mint Smolka megjegyezte, valószínűleg levonás nélkül fogja a budgetet megszavazni, mert mindenki kedvezőtlenebb eredményekre számított. 0 felsége azt válaszolta, hogy a kormány igyekezett a szükségletet a minimumra korlátolni. Egyéb dolgokról is folyt az uralkodó és Smolka között a társalgás, melyek azonban nem valók a nyilvánosság elé. Fiumei révkaptánynyá gróf Bethlen Ödön helyébe, mint a „Nemzet“ hallja, báró Rukavina neveztetett ki. Gróf Bethlen Ödön tudvalevőleg képviselővé választása miatt mondott le. Cseh programm. A prágai „Národni Listy“ hire szerint az u. n. „cseh delegáczió“ legközelebbi törekvése a következő lesz. 1. A cseh tartománygyülés felosz- 1 altassák, a mi elvileg a kormány részéről már elhatároztatott. 2. Conrad miniszternek a cseh egyetem vizs- ! gálati nyelvére vonatkozó rendelet visszavonassék. 3. A cseh egyetemnél az orvosi fakultás egészben szereztessék. 4. Az utrakvisztikus iskolák, melyek a cseh gyermekek germanizálására czéloznak, beszüntessenek s hogy oly törvény hozassák, mely nem engedné meg oly gyermeknek a felvételét, mely az illető iskolának a tannyelvét nem tudja. 4. A cseh delegáczió követelni fogja, hogy Morvaország részére megfelelő számú cseh nyelvű iskola rendeztessék be s hogy az eddig cseh községek által fen tartott cseh iskolák államkezelés alá vétessenek. Ezen kívül van még igen sok követelni való. Ilyenek a cseh tartomány minisztériumnak rendezése és betöltése oly férfin által, ki a cseh nemzet bizalmát bírja; a cseh- morva transzverzális vasút kiépittetése, a választási rend reformja stb. stb. Mindezen cseh nemzeti szükségletek kielégítése elodázhatatlan. Véren gezés Gyarmatán végrehajtás miatt. Temesvár, nov. 8. Borzasztó vérengezés történt ma délelőtt Gyarmatán (Temesmegyében), Gyertyántfy Béla helybeli bírósági végrehajtó ugyanis Jovda Ignáez és Jovda Mihály ottani nazarénus hitű lakosok ellen lakáski ürítést akart foganatosítani hetvenöt frt lakbér adósság miatt, mi biróilag rendeltetett el. Értesülvén azonban, hogy végrehajtást szenvedők fanatikus nazaré- nusok, kiket eddig adóhátralék miatt sem mertek soha exequálni, hat embert vett maga mellé, kik között olt volt Rózái* biró és Tanár esküdt. Midőn Gyertyánffy a bírói eljárás foganatosítását teljesíteni akarta és megjelenése czélját előadta, az egyik nazareus kést rántva, ezt kiáltá: „Menjetek ki, mert. . .“ Gyertyántfy erre rá parancsolt, hogy tegye le a kést, mire az engedelmeskedett; a végrehajtó azon kijelentésére azonban, hogy ő a törvény nevében jár el, a nazarénusok azt válaszolták, hogy ők csak a maguk törvényeit ismerik el és azok szerint járnak el. Gyertyántfy erre kijelentette, hogy ő kénytelen végrehajtani a törvény rendeletét és a szobában levő holmi felírásához fogott. Egyszerre elkiáltja Rozár biró magát, hogy: „jaj, megszűrünk !“ Gyertyántfy erre körültekint, keresve a felperesi ügyvéd képviselőjét, Reiter ügyvédjelöltet, de ez már eltűnt. Erre Gyertyántfy is menekült és kalap nélkül, gyalog érkezett Temesvárra. Mikor Gyertyántfy távozott, a nazarénusok az esküd tre rí>ntottak és elmetszették torkút. Erre iszonyú vérengzés keletkezett. A szobában a többi ember, a bírósági tanuk és becsüsök védték magukat, de hasztalan. Két ember meghalt, hat súlyosan és egy könnyen megsebesült. Rácz alispán a szolgabirót kiküldötte csendőrökkel a helyszínére; Mally törvényszéki elnök pedig kiküldte a vizsgálóbírót. A két tettes, kiket már Gyarmatán a huszárok elfogtak, több évvel eze’őtt Morvaországból vándorolt be. Bede helyben királyi ügyész délután kihallgatta őket ; Breuer megyei főorvos a járási orvossal kiment a helyszínére a sebesültek gyógykezelése végett. Temesvár, nov. 8. A gyarmati gyilkosok elí'o- gatása felől következő részleteket közöljük: Mialatt a vérlázi tó jelenetek történtek, a felperes képviselője az ott állomásozó huszárok laktanyájába futott segítségért. A huszárok megérkezvén, körülfogták a házat, hol a
