Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-05 / 89. szám

gény emberiségen. De legyen bármikép, én részemről megvallom, hogy gyakorlati szempontból nem látom tisztán az utat. Képtelennek érzem magamat bármely konkrét javaslat előadására, a mely előmozdítaná ama czéluak gyakorlati megvalósítását, mely az önök szeme előtt lebeg — e czélét, melyet én úgy emberségig mint társadalmi szempontból^csakdicsérhetek. Jvz egyik oka annak, a miért bocsánatot kérek, hogy nem teljesítem kívánságát, mely abból áll, hogy küldjék egy iratot, melyet az értekezleten felolvassanak; a másik ok az, hogy nem rég fejezvén be irataim har­madik vaskos kötetét, szerződéses kötelezettségem van bizonyos idő alatt elkészíteni a negyedik kötet kézira­tát. Kincs tehát időm semmi más munkára, mely ta­nulmányt és pontos mérlegelést” igényel. Ámde, bár embereknek nem adatott az eszményt elérnie, az megadatott, hogy közelebb-közelebb jusson hozzá. Azt mondanám hát önnek és társamnak: „Allez tourjours“ .... előre a haladás véghetetlen utján ! Ta­lán nem érik el azt, hogy békebirósággal helyettesítik a háborút — legtölebb oly nemzetközi vitás esetekben, melyek miatt nem érdemes háborút koczkáztatni ; de el­érhetik azt, hogy kevésbé gyakoriakká teszik a hábo­rúkat : hogy a czivilizált világ tilalmi átka alá helye­zik a szükségtelen háborúkat, hogy enyhítik ama hábo­rúk által okozott szenvedéseket, a melyek szükségesek, hogy elegyengetik az utat oly nemzetközi törvény elvei­nek esetleges elfogadására, a mely jótékony lett az em­beriségre s a gyakorlati okszerűség világításába helyez­ve a tárgyat, a nagy állandó hadseregek romboló appa­rátusa nélkül gondoskodván az államok nemzetközi biz­tonságáról: talán rá fogják bírni a közvéleményt, hogy hajoljon meg tovább is a mértéktelen áldozatok ráerő- szakolása előtt, a mik csak arra valók, hogy szertelen fegyverkezésekre pazaroltassanak. Eme pontok bármelyikének keresztülvitele társa­ságukat az emberiség jóltevői közé fogja sorolni. így hát, jó munkálkodást, s adjon Isten szeren­csét az ügyhöz ! Az ön által küldött lapból látom, hogy társasá­gok alakítása van czélban minden országban s hogy ezek nemzetközi szövetkezetté egyesíthessenek. Hosszas száműzetésem daczára dicsekediietem vele, hogy nem vesztettem el honfitársaim jóakaratát. Meg fogom látni, hogy mit lehet tenni ez irányban Magyarországon. De hogy tisztán lássam utamat, köszönettel venném öntől az angol társaság alapszabályainak s az értekezlet jegyzőkönyveinek egy példányát. Nagy becsülésem s szives tiszteletem kifejezésével vagyok igaz hive Kossuth. Családi följegyzés a XVIL századból. Szoroséi István ur a napokban két régi könyvet s egy Kossuth-bankót volt szives ajándékozni a Székely Nemzeti Múzeumnak. A könyvek közül az egyik XVII. századbeli magyar nyomtatvány, Chasman Ottó Ideoló­giai müvének fordítása ; czime : „Christianus suspirans, Azaz, Mind Az Életben, s mind az Halaiban, fohászko­dásokkal megrakodot, Nevel es valósággal való igaz Keresztyen. Az Szent írásból öszveszedegettetett es irat­tatot Otho Chasmantul. Mostan penig deákból Magyar­ra íordittatot Debreczeni Ianos Deák áltál. Debreczen, lblő. 8. r.“ Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtárában“ 4u4. sz. a. több példányt sorol fel belőle, mindamellett Szőrösei ur ajándéka egyike a legbecsesebb tárgyaknak, melyekkel múzeumunk ez évben gyarapodott. A XVII. századbeli magyar nyomtatványok napról nap La íitkulnak s mind nehezebben szerezhetők meg; az említett műnek ezenfelül még kiváló érdeket kölcsö­nöz az, hogy egy öt levélre terjedő naplójegyzet van hozzákötve, melyben Vízaknai Hajdú Oyörgy, a könyv kmi biitokosa Ibii Jő közt született kilencz gver- 111 eke születési s némelyiknek halálozási idejét jegyezte föl. A napló, melyet a közlésre elég érdekesnek "’talál­tunk, alább következik. „Laus Deo in aeternum. A(nno) 1017. die 23. Apiilis délután 5 és ö óra kózót Áldását mutatván há­zasságunknak atta Elseo Rajunkat, Vasarnap Zeutgeoi'gy napjan, kinek zent fizta es kerezeni alazatos nevekede- tet kívánom. Niolczad napra megkeroztelven nevezünk Soíiká- nak. kei észt attya volt Desi István, Fiuzesi János, Ko­ma asszony I holdalagine Jonosne Asszoniom, Eiuzesine es Ágoston Deakne Asszoniom. 21. N obi is (novembris) megbetegett estve nagy hirtelen 22. Nobris Istennek megattuk. 1 emetese leüt az Deesi felseo Templomban az bari ctuariu итак másodikjában az Fodor András széki alat az fal mellett szemben Del feleol való oldalúval Keosziklat bontottunk fel es oda helyheztettük, kinek Isten ágion bodogh feltamodastt. Amen. Második Leanioinatt atta az Fristen A(nno) 1019 die 3. Meusis Aprillis bzeredan Del taijban 9 es tíz óra között, voltt az Atyamfia mellett Ágoston Deakne es Ambrus Deakne es az Eaba, az Desi Camora háznál az felseo hazban. Kerezteltek megli 10. Április S-czad napon, Erse­het neve, agia Isten, hogy zent es fizta eletiu legjen. Ivóinak ugian Desi 1st.(van) es Fiuzesi Janos, Enyedi lerencz Deák. Koma asszouíok Ágoston Deakne Cavasi- neü'j lünzesine. Duhaj (leorgi pap kereztelte meg az ( iiiiii óra háznál ott Degen az ucza feleol való elseo Hazban. 4 Äug. 1Ö30. megli betegedek hirtelen, Kedden elállót az szava es iszoniii keze, inaj, lab.ij rangatasban volt, halai ara készülvén czyesteorteokon Isten hirevel Hajnalban 3 orakkor megli szollalt. Zalanczine Komám azoni eoltozteté (?). Isten ágion zent lelket, . . . bogi Istent imágiunk az Isten kglmejert (kegyelmejert). Harmadik magzatunkat fiat adót az Úristen in A(nno) 1020, dje 20 Septembris, elmúlván az nap Eyel 12 orakor vasárnapra viradvan, fin magzatot,^Istvánt, niolczad na]) megkeroztelven ugian Yizaknan. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. — Kinevezések. A m. kir. igazságügyrainisz- Éltcs Zsigmond, csik-szentmiklósi kir. aljárásbirót Nagy-Aj tár a járásimévá nevezte ki. — S oly m ősi Anna, sepsi-szentgyörgyi polgári iák. munkatanítónő Brassóba a nőipariskolához szintén munkatanitónoül a vall. és közokt. miniszter által kineveztetett. — Meghívás. A házi ipart és ipari oktatást fejlesztő Székely-egye(siilet tagjait f. hó 9-én délután 3 órakor, a megye házánál tartandó gyűlésre tisztelettel meghívom. Sepsi-Szentgyórgyön, 1882. november 2-án. Elnöki megbízásból : Révay Lajos, titkár. — Fill ér estély. A sepsi-szentgyörgyi nőegylet legközelebb nov. 11-én tartandó fillérestélyét a helybeli tűzoltó-egylet javára rendezi; házi asszonyokul Kele­men Lajósné úrasszony és S tő g er Adél kisasszony kérettek föl. S közönségünk, hisszük, hogy a jóté­kony czél iránti tekintetből nem fogja megfelelő párto­lás nélkül hagyni a derék nőegyleti tagok fáradozásait, annyival is inkább, mert a rendezők mindent elkövet­nek az estély emelésére. Részletesebb programúiét jövő számunk fog hozni. — A sepsi-sze n t g y ö r g y i j ó té к on y czél u nőegylet ez évi rendes közgyűlését november hó 20- án vasárnap fogja megtartani. A gyűlés tárgyai lesz­nek: 1) Elnöki megnyitó. 2) Titkári jelentés a választ­mány ez évi működéséről. 3) Pénztárnoki jelentés. 4) Indítványok. Ezen gyűlésre a nőegylet tagjait, valamint az ügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Sepsi- Szentgyörgy, 1882. november 3-án. Ozv. Cserey János- né, elnök. Révay Lajos, titkár. — Nyéki János színtársulata, mint lapun­kat értesíti az igazgató, Nagy-Szebenbén f. hó П-án ját­I szik utolsót az őszi saison alatt s igy Sepsi-Szentgyör- gyön f. hó 11-én, szombaton fogja első előadását tar­tani. A jól szervezett társulat az „Amerikai pár­baj“ czimü kitűnő színmüvei mutatja be magát váro­sunkban, második előadásul a „Vörös sapka“ tűze­tett ki. Nyéki ur bérletárai az eddigieknél jóval olcsób­bak lesznek s igy azt hisszük, a közönség támogatása sem fog elmaradni. — Insé gmunk a. Emii tettük volt, hogy Három- székmegye törvényhatósági közgyűlése a Kezdi felső já­rás idei és tavalyi gyenge termése miatt az azon vidék lakossága részére inségmunka által adandó segélyt kért a kormánytól. A kormány e munkát az ojtozi Magya­ros hegyen engedélyezte is, mely körülbelül 40—50000 írtra fog rúgni. Ez intézkedés mindenesetre sokat fog könnyíteni a megszorult lakosság helyzetén s kilátás van rá, hogy a munka már a napokban kezdetét veszi, minthogy az uj útszakasz a helyszínén is kitüzetett már. —- „A közbiztonság és vagyon biztonság nem volt feltűnőbben (!) háborítva, nevezetes bűneset fordult ugyan elő, de általános rémületet nein okozott.“ Ilyenforma referádát hallanánk legközelebbről is a köz- igazgatási bizottság valamelyik gyűlésén, daczára, hogy különösen a vagyonbiztonság ellen naponként hallunk olyan esetekről jelentéseket, melyek a kommunisz- tikus irányhoz in praxi nagyon is közel állsnak. Többek közt a hires csztelnoki Jánosé került e héten a csend­őrök kezébe, a ki bereezki Bardocz I.-nek két szép tulkát egyik éjjel oly ügyesen elexpediálta az istállóból, hogy csak a legnagyobb erélynek sikerült megakadá­lyozni, hogy „hagymás tokány“ ne váljék a jámbor jár- másokból. Mikor a derék Jánosé megérezte a sáfrány- il'atott, illetőleg a lőpor szagát, olyan ügyesen juttatta el az állatokat a legelőre, mintha csak véletlenségbŐl tévedtek volna el a bereezki istáiéból az esztel neki ha­tárba. A gyanú alapossága azonban aligha nem ked­veskedik az ismeretes betyárnak ingyen szállással a téli évadra. — A „Bem hídnak“, az ojtozi államuton sok más építményekkel ez évben épült monumentális Hove- rendszerü hídnak megnyitása jövő kedden történik a fe­lülvizsgáló bizottság által. Ugyanazon alkalommal fog­ják az évi kavics-mennyiséget számba venni, melyből egy jókora rész • I íáromszékmegyére esik, mint vállalko zóra. A folyó évben megyénkben végzett középitkezé- sekről alkalom adtával egy statisztikai kimutatást köz­lünk kapcsolatban építő iparunkat és közlekedési álla­potai akut tárgyaló észre vé telein к к el. — A r a n y J á nos sir к ö v é r e P. Thewrewk Árpád ur a következő cpitaphiumot küldötte be la­punkhoz : Bár ki csín// и sir/rud: па;/// káli") n;jnj<zik (dalia, Л ki az épasz, dal, Ind hűin ine.slere, ml/. Szent álmái ne zacard Idillijeiddel, hun fi, halónként Mer/ ne sirasd: hiszen él lánjszerü in "treiben. — Az Arany-szobor bizottság tagjai meg- választattak. A t. akadémia 8 tagot, a Kisfaludy-társa­sig pedig 4 tagot választott. A bizottság névsora a kö­vetkező: 1 lanfalvy Pál, Ipolyi Arnold, Fauler Gyula, Henszlmatm Imre, Ktocck József, Szász Károly, Beöthy Zsolt, Fraknői, Tóth Lőrinc/., Degré Alajos, l’ulszky Fe­I rencz, Vadnai Károly. — Arany J á n о s halálesetét október 28-án vette föl az elhunyt lakása után erre nézve illetékes V. ke­rületi elöljáróság jegyzője. E szerint a hagyaték mintegy százezer forintot tesz ki, mely az elhunyt költő fiára, Lászlóra van bízva. E fölvételben örökösül az elhalt öz­vegyén és fián kívül, még a végrendeletből is ismeretes Szél Kálmán nagyszalontai reform, lelkész leánya, Pi­roska van bejelentve. — Almásy Pál e hó 1-én hunyt el hosszas szen­vedés után. Özvegyén szül. Almási Malvinon kívül szá­mos rokon és ismerős fájlalja elhuny tát. A holttest e hó 3-án délután 3 órakor szenteltetett be a gyászháznál. (Bajza-utcza 13. sz. a.) Az engesztelő mise e.lió 4-én volt a íerenc-ziek templomában. — Egy időben sokat em­legetett férfiú volt, ki rajongott a szabadságért és buz- gólkodott, tevékenykedett akkor is, midőn a megmocz- czanás veszedelemmel járt. A 04 éves öreg ur már rég betegeskedett, nem vett részt a közügyekben. A hatva­nas években és sokkal azelőtt is már érdekes alakja volt a magyar társadalomnak. 1803-ban részt vett ab­ban a titkos mozgalomban, melyet a külföldről az emig ■ ráczió szított. Kossuth Lajos emlékirataiban meg is em­lékezik Almássyról, ki Komáromy Györgygyel volt köz­vetlen összeköttetésben. — Almásy Pál e mozgalom kö­vetkeztében fogságot is szenvedett. Előkelő gazdag ur volt, lovagias tetőtől-talpig s nemes minden izében. Nemzeti ügyért nem sajnálta a pénzt, a szabadságért szívesen áldozta volna fel életét. A hatvanas években egy tréfájáról sokat beszéltek az akkori lapok. Az ínsé­gesek javára bazárt rendeztek a főrangúnk, s Almásy is elment a bazárba. Egy fiatal, szép grófnő mosolyogva kérdezte, hogy hát ő mitsem vásárolV Almásy körülné­zett és aztán mosolyogva mondta: „nincs itt olyan por­téka, a mit akarnék!“ „Hátha! Jó pénzért az Ínségesek javára!“ — „Csókot szeretnék!“ szólt Almássy. — „Ezer forint az ára!“ Almássy kihúzta tárczáját és átadta az ezer forintot és megkapta a csókot. Az ínségesek áldot­ták e csókéit a grófnőt és Almássyt is. Jó szive, sze­retető az ínséggel küzdő hazafiakat mindenütt felkereste. Tekintélye minden körben el volt ismerve. Az életerős férfi pár év előtt fogyni érzé ereiét s többé vissza sem nyerhette. — A „Magyar Híradó“ kőuyomatu lap nov. 2-iki száma Írja: „Izgalmas jelenet folyt le ma a Muzeum kávéházban. Délután 2 órakor egy magas fiatal ember lépett be a nevezett kávéházba, hol Yerhovay Gyula egy asztal mellett ült s beszélgetett. A fiatal ember egye­nesen Yerhovay felé tartott, lei mihelyt a felemelt bot­tal feléje közeledőt észrevette, revolvert vett elő s о szavakkal irányozta feléje: „Ha megmozdul, lelövöm!“ A fiatal ember, a ki nem más, mint az a Nagy Sán­dor, ügyvédjelölt, ki Yerhovayt egy pár nap előtt egy nagy napilap Nyiltterében megtámadta, s azzal lénye­gété, hogy Bartók fegyverével fog vele szemben élni, oda lépett Verhovaÿhoz s azt kérdezte tőle : „En vagyok az a hitvány zsidó V“ Yerhovay erre igy felelt: „Ha azt mondta, akkor az!“ Nagy S. erre Yerhovay karja felé nyúlt, de ő hirtelen visszarántó karját s még egyszer azt mondta : „Ha megmozdul, lelövöm.“ Nagy S. erre botjával fenyegetve igy szólt: „Megállj ..... majd ve­szek én magamnak elégtételt.“ Ezzel hátat fordított neki s az ajtó felé tartott. Yerhovay erre a nagyszámú kö­zönséghez fordulva igy szólt: „Lássák, milyen gyáva!“ Nagy erre visszafordulva azt monda: „Te vagy a gyáva, mert revolverrel véded magad “ Ezzel eltávozott. E je­lenet nagy izgatottságot keltett a közönség közt. — Éhen haltak. A nagyváradi „Szabadság“ írja: Olasziban, a két utczában Ántoni Miklós napszá­mosnak két gyermeke halt meg, kiknél az orvosi vizs­gálat konstatálta, hogy a kiéhezés következtében állott be a halál. A két gyermek közül a nagyobbik 14, a kisebb csak 2 hónapos volt, s tagjaik annyira elasztak, hogy csak kicsiny csontvázuk miradt meg. A szegény család irtózta tó nyomorban szenved. A szegény napszá­mos apa a legnagyobb igyekezettel sem szerezhet any- nyit, hogy nagy családjának elég oleségei is juttasson. — Vérfagyasztó es a 1 á d i d r á m a sz inhelye volt a pestm egye i M ácsa község f. hó 2(1-áh reggel. Vauké litván, ottani bognár ugyanis a nevezett nap reggel szép fiatal nejét fejszével, anyját egy fúróval, s 3 hetes kis gyermekét szintén fejszével agyonverte. A szerencsétlen embert lépésre a féltékenység vitte rá. Fiatal s szép nejével eddig a legjobb viszonyban élt, egész 25-én estig. Még ez este neje atyjánál ^ voltak együtt, s innét nejét egész szépen hívta haza. Ez el is ment vele. Haza érvén, csöndben tértek nyugalomra я csakis reggel szállta meg a borzaszt') gondolat, bog) hármas gyilkosságot kövessen el. Felkelvén, egész hideg­vérrel hozzálátott borzasztó munkájához. Nejét baltával össze-vissza vagdalván, az rögtön meghalt. Nem gondolva ezzel s nem hallgatva neje kétségbeesett jajveszéklesére egy nagy fúrót vett, s azt anyja fejébe szúrta. Ámbár a döfés a halántéknak volt irányozva, nun műit а szánt helyre s igy az anya nem is halt meg rögtön, életéhez azonban kevés a remény. Ekkor csocsem i gyer­mekét vagdalta össze s ez rögtön mg is halt. A bor­zasztó tett után a padlásra mint lel s ott felgyújtotta a ház fedelét, s önmagán is 3 szúrást ejtett. Mikor azon­ban a ház már jól kezdett égni, <í 1 'Ugrott, de akkui már tele volt égési Sebőkkel. Rögtön elfogtak s átadták az igazságszolgáltatásnak. Mondják, hogy beszámítli itiuu állapotban követte el tettét, ez azonban orvosilag mag konstatálva nincsen. |>C sei, A s z é p s é g v e r s e n у z ő к a r e z к é p e i. A i,|,io«.„».lmtrirte X g “ nem ró gib "i h uta a szí it-Iitvan- napi szép ség versenyen dijat nyert m tg,var h »’gyek sike­rült arczképeit. E kópemportozath >z Klein Hugó, a „N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom