Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-02 / 88. szám

— 350 —

A tekintetes városi polgármester és járási szol g obi ró líráknál: és az érdemes községi elöljáróságoknak.

Ma 12-ik napja, hogy a nagy méltóságú magyar királyi pénzügyminisztérium magas rendeletével Brassées Fogarasmegyék királyi adófelügyelői állásáról Három- székmegye kir. adófelügyelői állomására áthelyeztetvén, hivatalos állásomat elfoglalni szerencsém volt, mely rövid ittlétem alatt a hivatal beliigyeivel elfoglalva lévén, csak most veszek magamnak alkalmat, hogy ezen uj állomásom elfoglalása után a tekintetes polgármester és járási szolgahiró urakat s az érdemes községi elöljáróságot őszinte magyar nyíltsággal üdvözölve, tiszta hazafiui érzülettől áthatottan felkérjem, hogy ezen nehéz és tövises pályán nemcsak hivatalos állásukból kifolyólag, de igaz hazafiui érzettel az édes haza, az önök és mindnyájunk érdekében támogatni szíveskedjenek.

Erős a hitem, hogy önök tudják és ismerik állásom terhes voltát s a mint tudják és ismerik a királyi adófelügyelő jogait és kötelességeit, úgy érzik azt is, hogy mily fontos tényezők azok, a melyeket a törvény- hozás önökre hízott, melyeknek — az adóügyet véve — az adók kivetése és behajtása az oroszlánrészét képezik.

Nem kívánja az állam senkinek túlterhelését, sőt a lehetőségig módokat is nyújt a magas kormány arra nézve, hogy a törvényes alapokon megállapított kötele- zettség a méltányossággal összeegyeztetve legyen loróv ható; de ép úgy gondoskodnia kellett a törvényhozásnak arról is, hogy a törvényes alapokon megállapított kötelezettségek —az államháztartás és igy mindnyájunk érdekében szükségelt kiadások teljesithetésére - - biztosan és pontosan leróvassanak, illetőleg befolyjanak.

Örömemre szolgált líáromszékmegye tekintetes közigazgatási bizottságának folyó évi szept. hó ő-én 1 222, sz. alatt hozott ama határozata, melyben kijelentette, hogy az állami követelések behajtását az állami végrehajtók alkalmazásba vétele nélkül kívánja eszközöltetni; mert az én meggyőződésem az, hogy ezek behajtását a tekintetes polgármester és járási szolgahiró urak, valamint az érdemes községi elöljáróság jóakarat és hazafiui készség és körültekintő gondossággal nemcsak legképesebbek foganatosítani; de a nagy közönségben a fizetési hajlani )t is nemcsak fülébresíteni, de kötelességük önkéntes teljesítésére re i szoktatni és igy kellemetlenségek é< terhes költségektől megkímélni a leghivatottabbak is.

Szükségtelen ezekután kijelentenem, hogy én az állami végrehajtók alkalmazását csakis a legvégső esetben tartom czélszerünek és szükségesnek, s hogy ezek évről-évre alkalmazása a viszenyok rendezetlen állapotának a legkirívóbb tanúságai.

Л bizalom bizalmat szül. Legyenek önök meggyőződve arról, hogy nehéz feladatom teljesítésében a nagy közönség érdekét az állam érdekével összeegyeztetni tö- rekvendek, hogy a buzgalom és ügyszeretettel párosult tevékenységét mindenkor a kellő és megérdemlőit méltánylás és elismerésben fogom részesíteni, hogy a legnagyobb készséggel fogom önök jogos és igazságos ügyelt támogatni. De midőn ezeket ígérem, ne kívánják azt tő- h*m, hogy a kötelesség teljesítésében pontatlan és ha- nyag eljárást elnézzem; mert ezt annál kevésbé fogom tanm, minthogy az érdemet kellőleg jutalmazni erős és töltött szándékom.

Bízva az önök hazafias jóakarata támogatásaikban, maradtam

hazafiui üdvözlettel

Sepsi-Szentgyürgy, 1882. október hó 29-én

Babarczy Ferencz,

magyar királyi adófelügyelő.

A ..Hánmsz’*kmpgyei tanítótestület^ közgyűlése.

E ezim alatt lapunk múlt számában közölt tudósításunkhoz még az alábbi részleteket vettük :

A szép számú közönség előtt — miután elnök gyengélkedő állapota miatt a gyűlésen nem jelenhetett meg, másod-elnök, László Lukács, szép és eszmékben gaz- d ig s az egyetértést ezélzó beszéddel a gyűlést d. e. 10 órakor megnyitotta. A megnyitás után fölolvastattak a megerősített alapszabályok, a melyek a szerkesztendő „Evkönyv“-be határoztattak mellékeltetni. Ezután különböző bizottságok neveztettek ki : u. m. a gyakorlati tanítás meghallgatására: a tisztviselők választására; az országos tanítói gyűlés képviselőinek megválasztására szavazatszedő bizottságok; és végül egy 15 tagból álló bizottság is küldetett ki, a mely a humanistikus intézmények iránt oly annyira érdeklődő és tevékeny magas rangú urhölgy báró Szentkereszty Stephanie ő mélt^sá- gásak — a testület nevében legmelegebb üdvkivánatát fejezze ki.

Ezen intézkedés után felolvastatott a titkári jelentés, mely hű képét adta a testület múlt évi munkálkodásának. Ha merültek is töl drffjrencziális kérdések, de általában véve n múlt évi munkásság fényes bizonyíték arra nézve, hogy a testület minden egyes tagja föl tudja lógni ama magasztos czélt, melynek egyik igénytelen napszámosa. A titkári jelentést gyűlés éljenzéssel tudomásul vette.

Értekezést olvasott fel \ aj n a Ivárcly ily czimen : „Mik a legszükségesebb teendők a tanítói állás emelésére erkölcsi és anyagi tekintetben'?“ Ezen, valóban gonddal írott értekezést a gyűlés figyelemmel hallgatta végig s nem is késett Írónak jegyzőkönyvileg köszönetét szavazni. Az értekezésben fölhozott „segély-egyleti“ eszmét pártolta, s azt bővebb tanulmányozás végett áttette a választmányhoz. — Előterjesztetett titkár által az or- I

szágos tanítói árvaház eszméje. Ezen magasztos eszmét gyűlés melegen karolta fül annyiban, a mennyiben ha- tározatilag kimondotta, hogy társadalmi utón is fog gyűjtést rendezni ; e végből megbizatott minden tanítói kör elnöke, jegyzője és pénztárosa, hogy a gyűjtést úgy a maga kebelében, mint a társadalomban eszközölje: kimondatott továbbá, hogy minden nagygyűlés alkalmával tartandó hangverseny tiszta jövedelmének 1 a nevezett ezélra fog fordittatni. Nsgos Komáromy Andor kir. tanfelügyelő ur pedig 10 éven át. évenkínt 10 irtot ajánlott fel az orsz. taintói árvaházra, s ezen kívül ígéretet tett, hogy egymaga is, mint gyűjtő bizottság fog működni. Megyénk érdemes tanfelügyelője e tette nem szorul dicséretre.

Olvasta Szász János ily czimii munkáját: „Miké- penlehetne a természetrajzi oktatást a gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal összekötni?“ írónak a munkásságért köszönet szavaztatott.

Az első napra kitűzött tárgysorozat lejárván, miután az ember nemcsak szent igével, hanem kenyérrel is él, közös ebédre mentünk. Alig, hogy a test melegítőt magunkhoz vettük, megeredtek a pohárköszöntések.

Pohárköszöntő mondatott : dr. Trefort Ágoston, vall. és közokt. miniszter ur ő nagyméltóságáért, mint tanügyünk vezércsillagáért; a közokt minisztérium ve* zérfértiaiért; főispán ő méltóságáért; megyénk tanfelügyelőjéért; testületi elnökségért; /ágon községi iskolaszékért s lelkes közönségért stb.

Este 8 órakor hangversenynyel összekötött táncz- vigalom is rendeztetett, felerészben az Eötvös-alap, fele részben az orsz. tanítói árvaház javára. A hangverseny sikerültéről elmondják véleményüket mások; a jövedelemre nézve pedig, mint ki tartozom tudósításom keretébe fölvenni, álljanak itt a következő számok: brutto bevétel 94 Irt. 98 kr.. ebből leszámítva a költségeket, marad netto 50 frt 84 kr. Rendeltetésük helyére a választmány í el к üldend i.

*

Második nap, okt. 24-én.

Tárgyalás alá vétettek a választmány javaslatai,

1) A magyarnyelvtan tanítása olvasókönyv alapján. E javaslatot a gyűlés elfogadta és pedig kérelmezni fogja a vall. és közokt. minisztériumnál, hogy oly olvasókönyvek szerkesztessenek, a melyeknek alapján a. magyarnyelvtant sikeresebben lehet tanítani s e kérelem pártolására hasonló kérelmek fölterjesztésére a hazai tanítótestületeket is felszólítja.

2) Hozzuk kapcsolatba ,a tanitó-egyesületi gyűléseket az iskolaszékekkel javaslata a választmánynak némi vitára adott alkalmat.

Mindazonáltal a gyűlés többsége kimondotta, hogy kéressék meg vallás- és közokt. miniszter ur ő nrnéltó- sága, hogy bocsásson ki a megyei kir. tanfelügyelőhöz egy oly rendeletet, melynek alapján a kir. tanfelügyelő utasítaná a községi iskolaszéket is, hogy a gyűlésbe menő tanítójukat, vagy a#hol több tanító van, a testületet szólítsák fel, hogy a tanítói gyűlés tanácskozását figyelemmel kisérve, arról hazajövet az iskolaszéknek tegyenek kimerítő jelentést.

Ezek után a kiküldött bizottságok tették megjelentéseiket, és pedig a tisztújító szavazatszedő bizottság. (A választások eredménye közölve volt lapunk múlt számában. Szerk.)

A gyakorlati tanítás meghallgatására kiküldött bizottság jelentéséből örömmel győződött meg a gyűlés, hogy a zágoni iskola a kornak megfelelőleg van berendezve; a Tattiás Eerenczné és Kovács Bálint tanításai a nevelés oktatás- színvonalán állanak.

A méltőságos báró Szentkereszty Stephanie magas rangú urhölgyhöz küldött bizottság jelentését harsogó éljenekkel fogadta a gyűlés, kívánva, hogy ő méltóságát, mint a humanistikus intézmények védangyalát, a mindenható sokáig éltesse !

A megyei központi tanítói könyvtár ügyében tette meg jelentését ngos Komáromy Andor ur, mint a könyvtár szervező bizottság elnöke. Örömmel győződött meg gyűlés a jelentésből, hogy egy rövid év alatt mily szép eredménynyel működött az e ezélra kiküldött bizottság.

— A terjedelmes jelentésből kiemeljük, hogy a Mikó- tanoda igazgatósága a könyvtára rendezése alkalmával a duplumok és hiányos munkák egy részét, összesen 110 müvet 280 drbban a tanítói könyvtár részére adó mányozta ; ngos Komáromy Andor, Benke István a Mi- kó-tanoda tanvezetője és Nagy Géza muzeumőr urak tartottak c ezélra felolvasásokat; tagsági dijakból és magán adakozásokból teszen tehát az egész összeg 105 frt GO krt.

Nem is késett a gyűlés, úgy a bizottságnak a fáradságot nem ismerő munkásságért, mint Benke István és Nagy Géza uraknak a szives adományért, illetve buzgó közreműködésükért jegyzőkönyvileg legforróbb köszönetét kifejezni.

Olvasta Kovács Dénes ily czimii értekezését : „A családi nevelés befolyása az egyén társadalmi állására.“ Ezen értekezés absolut becsűnek ismertetvén el. a szerkesztendő „Évkönyvébe határoztatok fölvétetni.

Előterjesztette titkár feldobolyi veterán tanító és szakképzett méhész Mátyás Mihálynak abeli javaslatát, hogy egy méhészeti egyesület létesittessék. Ennek tárgyalásába azonban az idő rövidsége miatt nem bocsátkozhatott a gyűlés; tüzetesebb tanulmányozás végett áttette a választmányhoz, de a 83 éves kartárs, legnagyobb sajnálatára a gyűlésnek, javaslatát visszavette.

Jövő évi nagygyűlés helyéül — meghívás folytán

— U z о n jelöltetett ki.

Demeter Sámuel ev. ref. lelkész urnák a község nevében tett köszöneté és az elnök záróbeszédé után

„Isten aidd meg a magyart“ hymnus eléneklésével a gyűlés délutáni fél 2 órakor véget ért.

Adjon az ég hazánknak sok oly lelkes s a tanügyért melegen érző községet, illetve honfiakat, mint /ágon s annak élén álló fórfiai — s akkor a magasztos ügy rövid idő alatt el fogja érni kitűzött czélját.

Egy legyen !

Gyöngyösi István,

titkár.

31 agya г szim'\sz<‘t.

Brassó, 1882. október 3o.

В hét folytán ismét több jeles darab került színre. Hétfőn, folyó hó 28-án „Az uj háziúr“, Henri Chi- \"t „5 emeletes“ bohózatát adták. Közönség igen szép számmal volt s kitartó béketüréssel hallgatta s nézte végig eme nem igen (legalább a brassóiak által nem) „kedvelt“ darabot, melynek, mint mű-darabnak, feles számú hiányait csak azért tűrjük anuyira-amennyire, mivelhogy a fővárosban „kedvelik“, meg aztán, mint a ezime is mutatja, bohózat, még pedig „üt emeletes“ éi semmi egyél».

Annál érdekesebb, tanulságosabb volt a keddi óarab, L'Arronge „Aszalai uram leányai“ czimii* 4 fel - vonásos vigjátéka. A „Czif'ra nyomorúság“ hasonmása, mely igazán a nép életéből van merítve. Sok jelenet könnyeket csalt a kevés számú közönség szemeibe. Sok mi ismerhetett volna önmagára Xlorbála asszonyban (ífo- mokainé), kinél a nagyzás hóbortjai minden természetest felforgatván, sem lát, sem hall, mígnem egész családját a bukás örvényébe rántja magával, — ha ugyan nem akadnának Aszalai uramhoz (Püspöki) hasonló egészséges eszű, munkás férjek, kik határozott komolysággal még idejében oda kiáltják: netovább! Homokai- né és Püspöki, mint mindig, most is derekasan megoldották nehéz feladatukat. P. Rótt Mari (Róza) ezen kitűnő tehetségű drámai alak, és Sárdi M. (Szántai) kit oly örömmel látunk mindennap a színpadon, mintha csak a legnemesebb versenyre keltek volna a mindkettejük által kiérdemelt babérért. Kecskeméti 1. (Sárika), Fábiánná (Emilia), Csikász L. (Pataki) és Németh (Parányi) csinos játékaikkal mozditák elé a darab sikerült előadását.

Gsötörtökön telt szinház mellett Leterrier és Yan- loó „Kisasszony feleségem“ czimii, igen sz'p zenéjU 3 felvouásos operetteje került szilire. A darab meséje igen egyszerű, de elégé erőltetett. Az írókat Charles Lecocip a darab zenéjének szerzője, jóval tulszárnya'ta. A mi a zenei részt illeti, derék városi zenekarunk szépen érvényesítő a szerző gondolatait, Bényeiné (Marjolaine) dalaival pedig az elragadásig voltunk megelégedve. Szabó B. (Avelin) pár sikerült dalát szívesen megtapsoltuk. Német (Erikkel) és Lendvai (Palamed) sok szép áriát hallattak s „a vig legények társaságának tagjai“ áta- lában jól viselték magukat.

Alig sikerült még egy darab úgy, mint Suppé ferencz igen kedvelt operetteje, a „Boccaccio“, mely szombaton, folyó hó 28-án került szilire. A szinház is „zsúfolásig“ telt meg; sokan nein is kaptak jegyet. A darab iránt mutatkozott érdekeltség mindvégig megmaradt, sőt néhol ritkán tapasztalható, feszült figyelemmé fokozódott, elannyira, hogy gyakran a mély csendben „még a légy röppenését is meg lehetett volna hallani.“ Boccaccio (Bényeiné) akár mint frivol diák, akár mint még frivolabb .beszélyiró, avagy mint koldus, de főkép mint lángkeblü szerelmes mindvégig uralta a közönséget, mely őt, kedvenezét, őszinte tetszésnyilatkozataival halmozta el. Igen szép feledata van a darabban Fiamettának, Boccaccio „angyali“ imádottjának. Es e szép feladatnak Tóth Berta lt. a. dicséretesen megfelelt. Ez volt az ő eddigi legnehezebb szerepe, melyben, ha n m is teljes, de mindenesetre iskolázott s tiszta csengésű, magas szoprán hangjával és kellemes játékával vált tetszésünkre. Kitünően alakított Isabella szerepében P. Iíott Mari és sikerültén énekelt Beatrice (Szabó Berta). Scalza (Völgyi), Lotteringi (Lendvai) és Lambertuccio (Püspöki) triója nagy tetszésben részesült és Pietro (Csikász) csinos játékával hódított. Csikászról egyébiránt örömmel jegyezzük fel, hogy egy év óta és a'att szépen haladt a színművészet terén ; ha igy halad, szép jövő vár reá. — Megemlítem még, miszerint a Püspöki által componált, találós szöveg, mely a nagy közönségre, a mai előadás menetére és helyi viszonyainkra olyan a propos illett, kellemes áriájával együtt tapsviharban nyilvánuló tetszéssel fogadtatott.

Ki merem mondani, hogy „Boccaccio“-val teljesen meghódította Bényei ur a brassói közönséget, mely hogy nem marad háládatlan, minden jel arra mntat! Valóban arra mutat, mert hiszen a inai napon még a szászok sem maradtak részvétel nélkül. Es ezt vastag betűkkel jegyzem fel. Természete a magyar embernek a megbocsátás, a feledés s legveszettebb ellenétől is szívesen ragadja meg a feléje nyújtott kezet. Nem czélom a jelzettek által a szászokat úgy tüntetni fel, mint a magyarok esküdt elleneit ; nem ! — Hanem, tudj’ Isten, én úgy érzem, hogy nekünk már az is igen jól esik, ha magyar színészeinkhez úgy néha-néha ellátogatnak. Tegyék meg többször, többen !

A szinház nagyon jó iskola azokra nézve, kik bárminemű gyűlöletet hordanak kebleikben; s ha találkozik valaki, ki eddig kaján szemekkel nézett reánk, jöjjön el a mi körünkbe s látni, érezni fogja, hogy a magyar nem méltó senki megvetésére. ^ .

Tegnap végre Lukácsy S. „A szerelem sötét verem“ — czimü .8 felvouásos népszínműve került szinre. A közönség egészen megtöltötte a színházat; hanem a da