Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-10-29 / 87. szám

— 347 —

ban is a komipczió buktatott meg ; a gyanú, mely lelkében élt, nagyon átvihető volt az utódra, ki meg „immár a nemzet jogaiból csap vásárt“. Es ha meggondoljuk, hogy mily állapotban voltak pénzügyeink, hogy a kormányzást adóemeléssel kellett kezdeni és hozzá az izgatottság, melyet a szomszédban kitörő háborúnak kibontott zászlója okozott, és a legnyomorultabb rágalomnak az a pokoli találmánya, hogy : „a kormány eladta magát a muszkának !“ Soha az ellenzéknek kedvezőbb helyzete és a kormány szétrázására, — nem megbuktatására, de összetiprására nagyobb tere és alkalma nem volt.

Es a. miniszterelnöki székben még csak alig ülő, a kormányzás tapasztalataiban nem gazdag, az ellenzéki sorompókat csak az imént elhagyott, úgyszólván fiatal kormányférfi és pártvezér, az emberi nagyságnak egyik fölként, tettekben és tapasztalatokban gazdag, emlékéljen a nemzet által bálványozott alakja után, ily helyzetben és ily körülmények közt nem vesztette el fejét még sem.

Ha a nemzetnek a gondolkozásra ideje lett volna, már akkor felismerte volna benne a nagyság ama vonásait, melyeket a nyugogtabb idők beálltával felismerni még csak most kezd.

Es ezekben a vészterhes, zavaros időkben, ekkor lett az ellenségeskedés netovábbja kifejtve. Azok, kik a szabadelvű pártból kiváltak, összefogtak egykori legnagyobb ellenségeikkel, a szélsőballal és oly elkeseredéssel intéztek Tisza ellen minden támadást, oly forradalmi fogásokkal izgatták és korbácsolták a közvéleményt, oly népszerűtlen és lázitó hírekkel dobálták az izgalom közé a tüzes üszkot, hogy ezeket a támadásokat kitartani és az ország bel békéjét megőrizni kicsiny vagy közönséges ember nem lehetett volna képes.

Es Tiszának még csak hangját is alig lehetett hallani, pedig Gileatnak mesés munkáját végezte a felkorbácsolt közvélemény tengerével szemben. Míg végre az orkán kifáradt, a lázitó eleinek az eredménytelen harczban kimerültek és arról győződtek meg, hogy a gúnyosan fogadott indigenában sokkal nagyobb emberrel van dolguk, mint a milyennek őt képzelték. Es ha meggondoljuk, hogy abban a harczban, zűrzavar és pokoli zsivajban folyton haladt az ország s fejlődésének kerekei egy pillanatra sem álltak meg; hogy azonfelül még okkupáltunk is és bukás helyett a deticzit .megszűnése helyeztetett kilátásba, még pedig 18Öl-ro, — lehetetlen, bogy ne bámuljanak ők maguk is.

De bámulnak is. Bámulniok kell, noha azt, hogy e bámulatot bevallják, nem kívánjuk tőlük. Egyébiránt azok, kik a kicsinylés hatásának első pillanataiban elhagyók, visszatérésről gondolkoznak, sőt a visszatérést már meg is kezdték; és hogy folytatni fogják, nincs benne semmi kétségünk. Ezt a visszatérést azonban annál kevésbé nevezhetjük fúziónak, mert hiszen itt elvi különválás nem volt úgy sem. Ez nem két különböző vegyi elem összeolvadása, hanem az eltávozottak visz- szatérése lesz oda, a hová valók, de a honnan azért váltak el, mert: Tiszában kevesebbre, magukban pedig többre becsülték az erőt.

A liároiiiszékni. tanítótestület közgyűlése.

Zágon, 1882. október 24.

Háromszékmegye általános tanítótestületének folyó évi közgyűlése jelen hó 23. és 24-ik napjain tartatott meg Zágonban.

Az egyesület alapszabályai magas miniszteri jóváhagyással ellátva, e gyűlést megelőzőleg érkeztek be az egylet elnökségéhez, ebből kifolyólag tehát az egylet uj szervezkedése most létesült. Elnöknek — miután eddigi elnök Erdélyi Károly felső népiskolai igazgató ur visszalépett — Baló L. kézdi-vásávhelyi felső népiskolai tanitó ur választatott meg; másodelnök László Lukács ilye falvi tanító ur lett, Gyöngyösi István felsőnépiskolai laid tó ur megválasztatott titkárrá.

A járáskörok eddigi beosztása az uj szervezet által annyiban módosítást szenved, hogy az alapszabályok értelmében a volt sepsi szék három járáskört fog az eddigi négy helyett képezni. Miután az ilyefalvi központtal biró járáskor tagjainak csekély számát tekintve, önként egészen az llzon központtal biró sepsi-felsőbe beolvad. — A kérdés czélszerüen megoldatott.

A jövő évben miniszter ő nagyméltósága által Budapesten valószínűleg összehívandó országos tanitő- gyülésre az egyesületet képviselni megválasztattak M. »Székely János és László Lukács urak.

Xag} érdekeltséget költött az országos tani tői ár- vabáz ügye, hataroztatott, hogy minden járáskör tartsa kötelességének azonnal egy három tagú gyűjtő bizottságot szei vezni s о bizottság legnagyobb buzgalommal törekedjék hivatását teljesítve, a gyűjtött összeget a budapesti országos központi bizottsághoz beszolgáltatni.

_

K

öszönettel és éljenzéssel fogadtatott Komáromy Andor királyi tanfelügyelő ur azon kijelentése, hogy 10 évig evenkint 10 forinttal fog ez árvaliáz létesítéséhez hozzá járulni. Nalamint éljenzéssel fogadtatott azon jelentése is, hogy báró Szentkereszty Stefiimé ö frtot kegyeskedett e czélra adui.

A gyűlés főbb tárgyai közül kiemeljük még a zugoni mintaszerüleg berendezett és kitünően vezetett iskolában özvegy Tattiásnó által tartott és kitünően sikerült, tennészettani mintatanítást, Kovács uzoni és Szász papolezi tanitó urak értekezéseit.

A gyűlés első napján szépen látogatott és szellemes, emelkedett hangú pohárköszöntőkkel fűszerezett közebéd volt.

E<te a kezdi-v ásárholyi tanítói dalkör, a zágon

dalárda, Szabó Emma tanitó kisasszony, Király István sepsi-szentgyörgyi, Baló íjászló, Gyöngyösi J. kézdivá- sárhelyi tanitó urak szives közreműködésével rendezett igen élvezetes hangverseny volt, melynek tiszta jövedelme fele részben az Eötvüs-alap, fele részben a felállítandó tanítói árvaliáz javára fordittatott.

Nem fejezhetjük be közleményünket a nélkül, hogy Zágon községének, kivált ügybuzgó iskolaszékének, valamint az itteni iskola vezérszellemének, tiszteletes Demeter urnák, a tanítótestület mély háláját, mint annak egyik igénytelen tagja, ne tolmácsoljam.-r. — I.

A székelyföld freskói.

Sepsi Szentgyörgy, 1882. okt. 28.

A monumentális történelmi festészet hogy menynyire el volt terjedve a székelyföldén, a Huszka József által megkapart s lerajzolt régi templomok képei eléggé bizonyítják. Eddigelé hat templom képeit vakarta ki a több százados mész és vakolat réteg alól s mindenik magyar tárgyú történeti előadásokban sokkal inkább bővelkedik, mint idegen avagy bibliai tárgya képekben. Besenyő, Geleneze, Bibarczfalva, Füle, il.-Szentmárton, M.-Gálya ama helyek, hol régi emlékszem festészetünk megbecsülhetlen maradványait felfedezte és a bontó mész meg vakolatréteg alól napfényre hozta.

A templomhajó északi öldalán sohasem szokott ablak lenni s igy igen alkalmas tér nyílt nagyobb történeti képek előállítására. Fel is használták elődeink, mert Huszka úgy találta, hogy ezen oldal kivétel nélkül fent közvetlen a menyezet alatt szent László cserhalmi ütközetét s alatta vagy Jézus, vagy magyar szt. Margit történetét tárgyazza, egymástól ráma által el nem választott jelenetekben.

Nem lesz érdektelen összeállítanunk e hat templom freskóit tárgyuk szerint.

Besenyő, Geleneze, Bibarczfalva, Etilé, Il.-S/.ent- Mártonban szt. László cserhalmi ütközete a következő jelenetekkel : A trónon ülő király előtt térdelő férti

alak, talán a nagyváradi püspök, kinek leányát a kunok elrabolták; pánezélos, sisakos vitézek csatarendben kivonulnak a kunok után, köztük a saikantyutlan ország-zászlósával. Az ütközet kard, dárda és nyíl fegyverekkel, gyalog és lóháton ; a király mindenütt fehér ménlovou. Leányrabló kun, űzve a dárdát feszítő király által. A király és kun birok-tusája, mit a kun iovát le- bárdoló leány dönt el. A kun fejvétele, hol a király üstökét fogva húzza le a fejet, mit a leány egy felette görbe karddal a törzstől elválaszt. Végre a király pihenése a leány ölében.

E csatakép alatt 11 -Széntmártonban magyar szent Margit története több jelenetben, melyek köztit azonban még eddig csak a cseh király szövetsége és az eljegyzés látható.

Bibarozfalván a pár megmaradt lő szintén szt. Margit legendájára enged következtetni. Fülében a reá épített chorus elfedi, de hogy van, azt a chorus fölé érő szentfények eléggé bizonyítják. Gelenczén szt. Margit története a déli oldalra került. Az éjszakin az ütközet alatt Jézus élete és halála van, jcruzsálemi bevonulás, utolsó vacsora, lábmosás, Pilátus előtt, ostorozás, felfe- szités és feltámadást ábrázoló jelenetekben. A besenyői templom éjszaki falán pedig sem szt. Margit, sem Jézus élete nincsen öszefüggő jelenetekben, hanem ráma által elválasztott különböző szentek, köztük magyar szent Erzsébet és a fejjel lefelé fölfeszitetett apostol. A Mar- git-legendában, úgy látszik, a magyar és antiocliiai Margit egygyé van olvasztva, mert a koronás szent leány a végen vértanúi halált szenved. — A dályai templomban csak a végjelenetét kaparhatta ki Huszka a Margit legendának, hol a vesztőhelyre kisérteté«, üdvözülés és alatta a szentté avatás van ábrázolva számtalan koronás világi és egyházi méltóságokkal, köztük a 3 tiorás római pápával.

Gelenczén az utolsó Ítélet és menyország ábrázolása mellett még szt. Kálmán története is meg van, ki is tudvalevőleg magyar királyi leánytól származott.

A mint a felsoroltak bizonyítják, elődeink többnyire magyar szentek történetét festették; szt. László tisztelete s a cserhalmi jelentékeny ütközet ábrázolása Huszka nézete szerint talán a székelyek bizonytalan eredetére is nyújthat valami tájékoztató pontot; mert bár szt. László Erdély védszentje volt, a többi ismert erdélyi freskók nem hirdetik cserhalmi győzelmét.

Az említett történelmi s bibliai tárgyú falfestmények festésének ideje, a mint Huszka a tájékoztató adatokat összevetette, mind előbb esik a tizenötödik század közepénél, csak a dályai és gelenczi szt. Margit képcsoport esik a tizenötödik század végére.

A fülei szt. László csataképe pedig, ha a lemezekből alkotott vaskeztyii támpontul szolgálhat a kor meghatározásánál, csak a tizenhatodik században festetett.

A felsorolt templomok közül kettő háromszéki. A besenyői templom már évek előtt felhagyott templom, napról napra pusztul, pedig itt vannak a legrégibb falfestmények; mint Huszka állítja, építészeti díszletük és festési technikájuk a tizenharmadik század vége, vagy a tizennegyedik eleje volt, A gelenozei is felhagyott lesz maholnap, s a most még talán legépebb falfestményei megyénknek szintén pusztulásnak néznek elé. E műemlékek conserválására nem tudna-e. Háromszékmegye módot találni?

VEGYES HÍREK.

— Arany János a királyi családnak rendkívül kedvelt költője volt, A királyné többször olvasta Arany remekműveit, Valéria főherczegnő pedig az első költeményt, melyet szóról-szóra betanult, Aranyból választotta. — A „Méh románeza“ czimü gyönyörű költemény volt ez, mely a főherczeg kisasszonynak legkedveltebb költeménye.

— Arany János létesítendő szobrára a nemzeti színház tagjai folyó hó 3l-én a budai várszínházban előadást fognak tartani.

— Arany János irodalmi hagyatékára vonatkozólag biztos forrásból arról értesül a „K. Közi“, hogy a nagy költő halála után közvetlen, ha László, Szász Károly jelenlétében, az asztalán levő összes kéziratokat betette és bezárta az asztal f iókjába, hol szintén nagy iratcsomagok feküsznok. Hogy e kéziratok mit tartalmaznak, arról még senkinek sincs biztos tudomása, de hogy Arany tényleg dolgozott „Buda halála“ czimü époszának a megjelent első rész előszavában megígért folytatásán, azt úgy fia László, mint Szász Károly és Gyulai Pál is tudják s csak az az irodalmikig fontos kérdés marad megoldatlan az irodalmi haha,gyaték átbuvárolásáig, hogy a hősköltemény teljes egész, vagy csak töredékek vannak meg belőle.

— Nyéki János színtársulata, mely jelenleg Szebenben igen szép pártfogás mellett tartja előadásait, a következő pár hónapot városunkban fogja tölteni, Nyéki társulata kitűnő erőkkel van ellátva s főkép népszínmű és drámai személyzete egyike a vidéken a legjobbaknak. A legelső előadást november 5-én tartja nálunk. Előre is felhívjuk müpártoló közönségünk figyelmét az uj társulat jövő előadásaira.

— Gyakori tüzeset volt közelebb a múlt napokban Erdővidéken. Száraz-Aj tán például csak a mióta a gabonát betakarították, négyszer volt nagyobb égési eset. Természetes, hogy vigyázatlanság legtöbb- nyire az oka az ily tűzvészeknek, de hogy alapos okok vannak a szándékos gyújtogatás gyanújára, kitűnik önnön, hogy már befogatások is történtek.

A nagyhaczoni medve vadászatot illet) közleményhez még annyit, küldöttek szerkesztőségünkhöz pótlólag, hogy az egyik medvét baczoni Bardocz Árpád honvédtizedes egy jól talált lövéssel ej tett s e', a másik a hajtők előtt lassan mehetett, inig a felállítástól nem messze egy hajtó gyors futásnak indítván, egy sűrű fiatal bükk növésen keresztül egyenesen /. Lászlónak szaladt, a ki csak legfenne-bb hat lépésre lőhetett rei. S mivel egyenesen tartott neki a medve, a lövés ho niokát érintvén, halálos nem is lehetett. Hanem ezen lövés folytán a medve hirtelen jobbra térvén, Budai Gábor és Kovács János vadászok kedvező kilövésük, folytán baloldalán és különösen nyakán két golyó által találva, esett össze. A Z. László lövése mindenesetre koczkáztatott volt, tekintve, hogy semmi fedezetet nem nyújtó sűrűségben állott s lőtt a medvére úgy, hogy a közelében álló belső szomszédja nem is mert lőni. Szemtanú.

— Sző vésze ti iskola felállítása, Nagy-Szeben- .ben. A sepsi-szentgyörgyi ipar fel ügyelő Binder Lajos, szombaton és vasárnap Nagy-Szebenben volt és illeté- kes, érdekelt körökkel tanácskozott egy Szebenben felállítandó szövészeti iskola felől. A tanácskozásoknak üdvös eredményük lett és az iskola megnyitása mir a jövő év elején meg fog történni.

— Szerelmi tragédia. Berlinből távirjá'c о hó 24-dikéről: Ismét gyilkossággal és öngyilkossággal végződő szerelmi tragédiáról kell megemlékeznünk. Schrötter báró százados agyonlőtte kedvesét: Jakóbi Vilmát és aztán szivén lőtte magát is revolverével. Schrötter rendkívül magas, erőteljes, szép férfi volt; viszonya Jacobi Vilmával, egy németalföldi nővel több éven át tartott, együtt is laktak. A hannincz éves, deli szép nőnek a századostól egy négy éves gyermeke is van, kit Hollandiában Jacobini Vilma rokonai tartanak. Egy idő óta a szerelmes pár czivódni kezdett, néha zajosabb jelenetek is fordultak elő. Okul azt mondják, hogy Schrötter szakitni akart kedvesével és gazdag nőt szándékozott oltárhoz vezetni. Ma hihetőleg tettleges- ségig fajulhatott a rósz viszony, mert Schrötter holt testén az ing eleje szét volt szakítva, melle felkarczol- va. Valószínű, hogy vívódás közben ragadt revolvert a százados és agyonlőtte kedvesét, ki azonnal szörnyet balt. Schrötter fölemelte a holttestet, pamlagra fektető s pár perez múlva önmagát lőtte szivén.

— Felrobbant vitriol kan na. Nagy ijedelmet okozott csütörtökön déltájban a külső stác/.ió-utcza és szüz-uteza sarkán egy teherszállító kocsin levő vitri- ólos kanna felrobbanása. Három teherszállító kocsi ösz- szesen mintegy 100 darab ládákba pakolt vitriolos kannát szállított be a magyar államvasut pályaudvarából a fővárosba. A stáczió- és szüz-uteza sarkán — dél lévén — bementek egy kis korcsmába ebédelni ; alig voltak azonban bent pár perczig, midőn óriási robbanást hallottak, mely az egész korcsmát, sőt a szomszéd házakat is megrázkódtatta úgy, hogy a közeli házak lakói rémülve mind kicsődültek az utczára. A dolog nyitja pedig abban áll, hogy az egyik nyitott láda kannájához ismeretlen módon tűz jutott s ez felrobbanva, még más két kannát lerúgott a kocsiról s a kiömlött vitriol a kövezeten szétfolyva, égni kezdett s csakhamar átláthatlan füstfcllegbe borította az egész környéket és iszonyú szúró bűzt terjesztett.

— Házasság szertartás nélkül. A hires franczia író Reclus Elisée barátait lakomára hívta meg és ez alkalommal két leányát két fiatal embernek adta nőül, minden polgári vagy egyházi szertartás nélkül. Reclus azt tartja, hogy se az egyháznak, se a maire - nek nincs semmi köze a házassághoz, az kizárólag csa-