Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-01-29 / 9. szám
— 34 — mondva a közmunka kötelesek, ha nincs mindig egy erélyes felügyelő a hátuk mögött. Forró nyári napokon lombos fák hüs árnyékában nem ritkán lehet látni — közmunkában alvó egyéneket. A kézinapszám, ha csak munkára nem kell valami távolabb helyre menni, rendesen ép a nem köz- munkaköteles gyöngébb nem által teljesittetik, az e czélra éveken át tartogatott csonka kapával vagy fél falapáttal, nem lehet ilyenkor 16 évesnél fiatalabb fiúgyermeket kapni, minden bolyhos 12 — ió éves jogosítva van apja helyett a munkát végezni. Azon mindennapi veszteség, mit e munkaerő, illetőleg nagyobb részint elvesztegetett idő képez, még nem képes oly mozgalmat előidézni, mely képes legyen a közteherviselés elvével meg nem egyező ez úrbéri kor utolsó maradványát — habár áldozat árán is — jobbal helyettesitni. Ez ideig a természetbeli közadózásnak helyes alapra fektetése s szigorú kezelése iránt törvényhozási intézkedés hiányzik. Az előbbi évek terjedelmes elíecserlésének megszüntetésére csak közvetve bir befolyással a megyei utak kezelésének némi tekintetben a kir. építészeti hivatalokra való ruházás iránt hozott törvény. A nevezett törvény ép nem biztosította a megyei utak jobb ál lapotba hozatalát. A megyei mérnökség megszüntetése alkalmával nem lettek körülirva a kir. építészeti hivataloknak a közmunkával fentartott utak ч körüli teendői, miből aztán más-más megyében az utak ad- minisztratiojának legkülönoféle variatioja állott elő; van pl. megye, hol a kezelés az államutak mintájára teljesen át lett adva az építészeti hivatalnak, a műtárgyak tervezésén és felvizsgálatán kívül az összes közmunkára semmi befolyás sem engedtetett, legfőbb helyen megint az építészeti hivatal közösen van hivatva a választott tisztviselővel eljárni; egyszóval a hány híz, annyi szokás. A variationak e leggyakrabban előforduló eseté ben is az a leggyakoribb, hol a megye autonómiájához ragaszkodva, az intézkedési jogot részleteiben is magának fentartotta, hol tehát az utfentar- tási anyag között a szalma pozdorja, vessző és más építési pótszerei az elmúlt boldog kornak még mindig helyett foglalnak, hol még panasz tárgyát képezi az igavonó szarvasmarhák körmeinek a kavics által való elkoptatása. A megyei mérnökség megszüntetése, illetőleg a közmunkával fenntartott utak műszaki szolgálatának a kir. építészeti hivatalokra történt ruházása után egyes megyék a kényszertől hatva, igyekeztek némileg a közmunka és az utak kezelésére szükséges személyzetet felállítani, de legtöbb helyen a személyzet nem a kellő számú, az ellenőrzésről kellően gondoskodva nincs és igen gyakran meglátszik a tapasztalat hiánya mellett a kinevezésnél elkövetett tévedés. Néhol a megyei önkormányzat megkívánja, hogy az állandó napszámos jellegével bíró utászok (utkaparók) mint megyei személyzet, az 1870-ik XLII. t. ez. határozata alá helyeztessenek. Nem lehet tagadni, miszerint a személyzet hiányos beállításának oka igen sok esetben a pénzhiány, de másfelől az is bizonyos, hogy ha a közmunkakötelesektől megkivántatik tartozásuk teljesítése, a munkabérhez képest országszerte olcsón megállapított váltság előnyét ellátva, az önkéntes megváltás kellő összeget fog szolgáltatni. A közmunka miképen történt felhasználásának, ritkán előforduló eseteket követve, feltétlen biztos mutatója a természetben fennakadt és a megváltásra bejelentett napszámok aránya, még pedig oly formán, hogy a hol természetben sok napszám teljesítendő, ott tartozásuk teljesítésére kellően nem szorittatnak reá. Ilyen helyeken lehet látni eliszapolt vagy elnyeléssel fenyegető sánezokat, durva kő , fövény- vagy iszaphalmokat és oly elterített fedanyagot, meh'et inkább lehetne fiastyuk kaparásának, mint emberi munka eredményének tartani. A személyzet beállításának és ellenőrzésének költsége tapasztalat szerint a közmunkának valóban az utakra forditott részéből semmit sem von el; kitelik az mindenütt a közmunkának az útról elvont részéből, mihez ha hozzáveszik, hogy gyakorlott személyzet vezetése alatt a teljesített munka is többet ér, mint azelőtt és hogy főkép azon folytonos, alig látszó munkát is végzi, mely nélkül utat jó állapotban egyáltalán nem lehet tartani — a személyzet beállításának szüksége kétségtelen lesz. A személyzet lévén hivatva a közmunka te- lyesitését első sorban ellenőrizni és vezetni, köny- nyen felismerhető már a váltság apadásából, vagy növekedéséből annak hasznavehetősége. Ezen utak állapota, fentartása nagyrészben a kezeléstől és annak is a szolgabiró kezében levő részétől függ. A szolgabiró van és lehet csak hivatva a munkások pontos kiállítását eszközölni; főképen a munka folyama alatt a természetbeli igás közmunka teljesítését. A szolgabiró, kinek még mindig elég hatalom van kezeiben, — ha élni tud vele -- ha különben nem hiányzik belőle a kötelesség teljesítésének érzéke, igen könnyen csaknem fáradság nélkül tehet, más ügyek elintézése alkalmával, ez irányban is eleget a kivánalmaknak. Nem szükséges ez alkalommal bizonyítgatnom előnyét azon eljárásnak, hol a már kipróbált és egyedül helyesnek talált államuti kezelés mintája logadtatott el; helyességét igazolják maguk az utak ; még kevésbé akarok pedig szót vesztegetni azon megyék eljárására, melyek az ősi sarat nem kívánják felszikkasztani vagy kavicscsal betölteni: a következőkben pár szóval azon megyék követ kezményére akarok megjegyzést tenni, hol a kir. épitészeti hivataloknak adatott némi befolyás az utak kezelésére és fenntartására, hol tehát átlátták hasznosságát, de legtöbbször kicsinyes okok miatt félrendszabályok alkalmazása mellett, a nélkül, hogy megadatnék az épitészeti hivataloknak az alkalom a felügyeletre, vezetésre és ellenőrzés re: teljes eredmény követeltetik, figyelmen kívül hagyva azon mennyiségtani szabályt, hogy ha több tényező közül az egyik 0, lehet a többi bár mily nagy érték — az eredmény mindig 0. L. A sepsi-szentgyörgyi önkéntes tűzoltó- egylet. A sepsi-szentgyörgy város kebelén fennálló tűzoltó egylet f. hó 22 én közgyűlést tartott, melyben az egyesület újból szerveztetett. Horváth E er en ez titkári jelentése kimerítő adatokat nyújt az egyesület munkásságáról. Adjuk a jelentést a következőkben : Tisztelt közgyűlés ! Engedjék meg nekem tisztelt uraim, hogy midőn az 1881. évi ápril hó 24-től 1882. január hó 21 ig terjedő időtartamra évi jelentésemet vagyok szerencsés önök elé terjeszteni, rövid időre becses figyelmöket kikérjem. — Előterjesztéseim ugyan nem sokfélék és változatosak, de meg vagyok felőle győződve, hogy jelentőségükben egyletünkre nézve annál fontosabbak lesznek. Az elmúlt év folyamában tartottunk 3 vá lasztmányi és 20 parancsnoksági ülést 54 jegyző- könyvi alatti határozattal. E határozatok legna gyobb részben folyó ügyek elintézésére vonatkoztak ugyan, azonban közbe-közbe nagyobb jelentőségű, egyletünk anyagi helyzetére vonatkozó eszmék is vezették a választmányt és parancsnokságot, és ezért lelkiismeretes buzgóságunknak nyíl vánosan is meg kell adni az elismerést az egylet érdekében tett munkálkodásunkban. Mindjárt az év elején a parancsnoksági ülésben meghatároztatott, hogy azon biztositó társaságok, melyeknél e város területén létező épületek tűzkár ellen mentesítve vannak, az egylet anyagi helyzetének segélyezésére felkérendők, ennek folytán a parancsnokság négy ily biztositó társasághoz küldötte el megkeresvényét, és pedig nem eredménytelenül; mert habár 3 biztositó tár saságtól még választ nem kaptunk, de örömmel kell konstatálnom, hogy a magyar általános biztosító-társaság megkeresvényünk és helyi ügynök tek. Lengyel János ur ajánlata folytán az egyletnek 100 frtot adományozott, mely összeg a helybeli takar -p.-nál mint szerkocsi-alap gyümölcsözőleg elhelyeztetett. Továbbá az egylet segélyezése végett a helyi takarékpénztár is megkerestetett, a takarékpénztár igazgatóságának értesítése folytán megkeresvényünket ugyan nem a rendes időben adtuk be, de ennek daczára mégis kegyeskedett egyletünknek ez alkalommal 50 frtot utalványozni. Ugyancsak a parancsnokság az egylet javára egy bált rendezett, mely mindamellett, hogy a parancsnokság a legnagyobb tevékenységet fejtette ki, és a rendező bizottságot is úgy állította össze, hogy a legszebb reményekre, jogosította fel, annak eredményéről — még sem mondható sikerdu«- nak, mert az összes kiadások levonásával tisztajövedelme csak 43 frt volt. A választmányt illetőleg tisztázta a Walser Ferencz - féle adósságot, mely elvégre úgy lett megoldva, hogy a főparancsnok és titkár megbi- zattak, miszerint tisztán a tőke követelésről, mirt den kamat fizetés nélkül egy kötelezvényt állítsanak ki; a kötelezvény kiállíttatván, az Walser Ferencz gépgyáros által elfogadtatott s igy az egylet több száz forintra menő kamat fizetésétől megmentetett. Ez alkalommal meg kell említenem azt is, hogy a múlt nyáron S. Sztgyörgyön időző tanuló ifjúság az egylet javára bált rendezett, mely az egyletnek 24 frt 18 krt jövedelmezett. Kötelességemnek tartom továbbá felemlíteni, hogy a helybeli jótékony nőegylet, áthatva a tűzoltó intézmény nemes czélja által, egyletünk javára felerészben tiszta jövedelemmel egy filléres télyt rendezett, melyből egyletünk pénztárába 40 frt folyt be. Most már, miután úgyis egy kissé talán hosz- szadalmasan bátor voltam becses figyelmöket igény- bevenni; de tisztelt uraim! ezek mind oly körülmények, melyeknek felemlitését szükségesnek tar tottam, azért elnézést kérve áttérek jelentésemnek tulajdonképpeni tárgyához. Az egylet létszáma a múlt év elején volt: alapító tag 2, pártoló tag 13, ebből egy elhalálozott, maradt 12. Működő tag volt 33, a múlt évben felvétetett 17, lett összesen 56, ebből kizáródott 4, felmentetett 1, eltávozott 1, összesen 6 egyén, mit levonva a kimutatott létszámból, az összes létszám jelenleg áll 50 működő tagból. A parancsnokság tagjai voltak: Benedek János főparancsnok, Horváth Ferencz titkár, Bikfalvi Ferencz felügyelő-szakaszparancsnok, Csinádi Lajos mászó szakaszparancsnok, Kis Ödön í. osztályú és Mihály Elek II. osztályú parancsnokok Kupferstich József pénztárnok és dr. Szász Ká roly egyletorvos. Az egyleti tagok három osztályba a következőképen voltak beosztva : 1) Mászó osztály 7 taggal, 2) szivattyús osztály két szakaszszal. I. szakasz 11 taggal, II. szakasz 13 taggal, 3) felügyelő osztály 10 taggal. A tagok közül egy az egylet körében előforduló segédteendőke t végezte s ezen kívül mintj; appalit őr az őrtanyán reggeltől estig az őrségi szolgálatot eljesitette ; négy egyleti tag pedig kettösivel felváltva, e^yenkint 30 kr. díjazás mellett az éjjeli őrséget teljesítette. A múlt évben tartatott 13 szakasz- ós 4 ősz- s igy összesen 17 gyakorlat. Itt meg kell jegyeznem, hogy a tagok, nehány kivételével úgy a szakasz- valamint az üssz- gyakorlatokra is pontosan megjelentek, s lehetővé tették a gyakorlatok tartását, és azt, hogy gyakorlati oktatásban részesüljenek. A parancsnokság a tagok ügybuzgalmát méltányolván, a szorgalmuk és pontosságuk által kitűnt io tagot egy egy vászon rendruhából álló és 5 tagot 2—2 frt, 5 tagot 3—3 frt és végül 5 tagot 4—4 írtból álló ju- talomdijban részesítette. Másfelől, a mint a parancsnokság a szorgalmas és pontos tagokat megjutalmazta, úgy nem mulasztotta el a hanyag és pontatlan tagokra a büntetéseket a legszigorúbban alkalmazni, a miről a tisztelt közgyűlés az alábbi adatokból meggyőződést szerezhet. f A múlt évben tehát elsőtokulag büntettetett 15 tag, másodfokulag büntetetett 6 tag és végül harmadfokulag büntetetett 4 tag. Hogy a büntetések száma nem oly nagy, mint talán máskor lehetett volna, ez nem a parancsnokság elnézése miatt van, mert a mint fennebb is jeleztem, a legnagyobb szigorral jár el: hanem jele annak: hogy a tagok általában véve pontosak voltak s azért dicséretet s egyszersmind köszönetét érdemelnek. Örvendetes jelenségként említem meg, hogy oly tüzeset, melynél az egylet tagjai működési körüket kifejthették volna, egy sem fordult elő. Az egylet vagyonát képezik a rendszeres tűzoltáshoz szükséges szivattyúk és szerelvények, melyek a leltárban összesen 4887 frt 42 kr. becsárban vannak feltüntetve, ebből 25 százalékot, a használatért leütve, az összes vagyona 3665 frt 57 krt teszen. A pénztárnok ur által beterjesztettt s a választmány által felülvizsgált és elfogadott számadás szerint az egylet bevételeit és kiadásait a következőkben részletezhetem. Összes bevétel teszt n 1513 frt 12 krt. —• Az összes kiadás pedig teszen 1341 frt 62 krt ; az 1513 12 kr bevételből levonva az 1341 frt 62 kr kiadást, pénztári maradvány lesz 171 frt 50 кг, ehez adva a takarékpénztárba elhelyezett 140 frtot, készpénze van az egyletnek 311 frt 50 kr. Ezen kívül Künle Józsefné ő nagyságának 100 frt úrbéri kötvényből álló alapítványa 12 frt ebbeli kamat és két lejárt 4 frt 88 krt képviselő szelvény. Az egylet összes adóssága teszen 1696 frt 50 krt, az egyletnek van a városnál 250 frt követelése, ehez adva 311 frt 50 kr készpénzt, teszen: 561 frt 50 krt, ezt levonva az 1696 frt 50 krbó’, marad tiszta fedezetlen adósság 1135 frt o. é.-ben. Ezekután jelentésemet bezárva, az ebben felhozott sáfárkodásunk elbírálását a t. közgyűlésre bízom. HoiyáíU Ferencz, egyl. titkár Végh Antal, székely naturalista, meghalt, Alsó-Cseniáton, 1882. január 24. Tekintetes szerkesztő ur ! Egy oly férfiút kisérénk örök nyugalomra községünkben tegnapelőtt január b2-én, ki megérdemelné, hogy a nemzet érezszobrot emeljen emlékének ; de úgy látszik, hogy miként életében nem részesült jutalomban közhasznú munkálkodásáért, úgy halálát sem veszi számba senki. Pedig a magyar nemzetnek megvan az a szokása, hogy nagy fiainak érdemeit legalább haláluk után el szokta ismerni. A megboldogult nagy hazafinak, úgy látszik, ebben is kivételt kell szenvednie. Bocsásson meg a tisztelt olvasó, hogy egy nagy hazafinak emléke faragásához kortár kezekkel kénytelen nyúlni egy oly ember, ki csak a falusi iskolában végezte tanulmányait; de ha lelkiismerete vádolá, hogy ha más senki nem, hát ő miért nem emlékezik meg egy pár sorral a nagy halottról : mit tehetett egyebet lelkiismerete megnyugtatására, mint azt, hogy jelen igénytelen sorainak közrebocsátását elhatározá, hogy az által legalább fölhívja a nagy halott iránt a közfigyelmet s oda kiáltsa az avatottabbaknak, hogy „nézzetek utána, hogy ki volt a megboldogult s ne legyetek hálátlanok legalább emléke iiánt,u Az örökre elszenderült nagy hazafit Végh Antalnak hívták. De hát ki volt ez a Végh Antal? ö egyike volt azon három hazafinak, kik akkor bizonyították be rendithetlen hazafiságukat, midőn a jó hazafinak bizonyos jutalma: börtön, golyó és bitófa volt. De ők nem rettentek vissza a bizonyos háláitól, hanem előállottak hazájok vé*
