Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-28 / 78. szám

— a „P. LIA értesülése szerint — eddig nem vezet­tek eredményre s a nevezett lap azt hiszi, hogy a megürült tárcza betöltésére vonatkozó ezen kom- oináczió valószínűleg fel fog adatni. C*óky Aihin gróf szepesi főispán — mint a „Nemzet“ írja, a közlekedési tárczát gyenge egész­ségére való tekintetből nem volt hajlandó elvál­lalni. Ezzel Csáky gróf jelöltségét végleg el kellett ejteni s a miniszteri válság ugyanabban a stádi­umban van, mint volt Ordódy visszaleptekor. Min­den jelöltség e pillanatban még korai s különösen azon hir, hogy Tisza Eajos hivatnék meg, nem­csak, hogy minden alapot nélkülöz, de a fennforgó viszonyok közt egyáltalán nem is bir semmi való­színűséggel. A kápolnai vérengzés következtében a kor­mány — mint hírlik — katonai karhatalommal fogja az adókat behajtani Kápolnán és kornyékén. Külföld. A Illeszti bombák és Olaszország. Velencéé­ből a következőket jelentik : A íölebbezósi tör­vényszék vádtanácsa az itten elfojtottak ügyében azt határozta, hogy ha kitűnik, miszerint Lerencz József császár elleni merényletre Olaszországban készületek történtek, akkor nem politikai bűnről van szó, hanem közönséges bűntettről és akkor ki kell szolgáltatni az illetőket. Az olasz kormány­éi van határozva, hogy teljes erélylyel fog eljárni. Egy főrangú ember a napokban azt mondta, hogy az ausztriai és magyar lapok nyilatkozatai a leg- j fájdalmasabb hatást gyakorolják Olaszországban és azt lehetne következtetni belőlül;, hogy Olasz­ország a népjogon kivül akar helyezkedni és vé delmezni akarja a közönséges gonosztevőket, még pedig azon állam ellen, a meiylyel barátságos vi­szonyban él. Pécsben és Budapesten nem keli meg­nehezíteni Oiaszorsrág eljárását, melyet legkomo­lyabb kötelességének tart. Az egyptomi kérdés gyors és kedvező meg­oldása tekintetében egy londoni távirat szerint Wolseley táborkarának egy főrangú tisztje úgy nyilatkozott, hogy a britt csapatok egy részének hamaros visszatérésére nincs kilátás, mert Egyp- tom kiürítése íőképen a nagyhatalmak magatar­tásától függ.1 Az egyptomi kérdés mikénti tárgya­lását illetőleg Parisban azt hiszik az irányadó kö­rökben. hogy az angol kormány előbb közvetlenül fog alkudozni a hatalmakkal, és miután alapot nyert a közös alkudozás részére, a konferenczia összehívását fogja indítványozni. Az utóbbi tekin­tetben a párisi kormány, egyetértve a többi ha­talmakkal, Angliának engedi át a kezdemínyezést. A mi a megoldást illeti, Párisban azt hiszik, hogy Anglia a status quo lentartását fogja indítványoz­ni, a pénzügyi ellenőrzés, a közigazgatás és a Suez-csatorna feleti felügyelet némi módosításával. A c/árkoronázásra vo.iatkozólag rajával fel­merülő hírek közt túlnyomók azok, melyek a ko­ronázás legközelebb való végbemenetelét határo­zottan megczáfolják, s ismételten állitják, hogy a kiállítás megtekintése volt az egyetlen czélja a czár látogatásának. Szentpétervárról azt Írják, hogy a koronázás semmi esetre sem fog hamar és még hát az egész, emberiségben is lenni kell, csakhogy különféleképen van kifejlesztve. Ha ezt hisszük, úgy azt is hinnünk kell, hogy lelki tehetség csak is lélektől eredhet ; ez a tehetség pedig nem ered­het mástól, mint a véghetetlenség kormányzójától, kit egyik Tupán nak, a másik Gott nak, a harma dik Isten-nek, a negyedik Allah-nak, az ötödik il Dio-nak nevez. Nos, kedves kakastaréju bölcsé­szem ! mindezek után nem volnál « hajlandó ezen nagy lélek előtt, kinek egy szikrája benned is van, a taréjodat lekonyintani, a fejedet pedig mé­lyen meghajtani s elmondani : „Uram, téged imád­lak !“ ledd meg édes emberkém, mert többet ér az álbölcselkedésnél. A mi a gorilla atyafiságot il­leti, erre bátorkodunk következőleg nyilatkozni: A farkas s a kutya oly közel rokonok s oly ha­sonlók egymáshoz, hogy néha-néha egyiket a má­sikkal el is cserélik ; de attól mégis eddigelé ku­tyából nem lett farkas, se farkasból kutya, — sőt járja meg csak valaki egy farkasbőrrel a falvát: a mennyi kutya van, mindegyik protestál az atya- tiság ellen. Az ember és majom között egyáltalá­ban véve közel sincsen annyi hasonlatosság, mint a tarkas és kutya között, mert az emberi test lé­nyegesen különbözik a majométól, tehát csak tes­tileg van az ember és majom között hasonlatosság; de minthogy az emberben lelki tehetség van, hát az ember ember, a majom pedig majom marad, — az embernek vallása van, de a gorilla még nem mondatott misét. Röviden mondva, kedves kakas­taréju bölcsészem, hagyj fel a divatos sületlensé­gekkel, mert a kinek egy kevés belátása van, ki­nevet tégedet. Luk les Károly. kevésbé titokban, csupán vallási szertartásként megtartatni, hanem hagyományos módon és oly ünnepélyességgel, a mely az orosz nép által neki tulajdonított jelentőségnek megfelel. A jövő év előtt — igy szól a szt.-pétervári értesítés — nem lehet várni a koronázást. Moszkvából — honnan a legtöbb, a koronázás megtartására vonatkozó hir jött — ma azt jelentik táviratilag, hogy semmit sem tudnak arról, hogy a czár mostani ottléte alatt parancsok adattak volna ki a koronázásra vonat­kozólag. A meghívások a koronázásra és az elő­készületek majd annak idején megfelelő időközökben fognak megtörténni. — 310 — A trónörökös pár Erdélybsn­(íiirgény-S»enlimre, szeptember 24. Az udvari kápolnát virágokkal díszítették, a padokra taka­rókat vontak, a bejárattal szemben a kápolna kö­zepén szőnyegekre imazsámolyt helyeztek el a trónörökös pár részére, az imaház földére virágo­kat hintettek. A trónörökös pár kilenczkor érke­zett a misére. Rudolf trónörökös világosszürke kalapot, hosszú őszi felöltőt viselt, kísérete is pol­gári ruhában volt. A trónörökösné fején lehajló kerek szalmakalap volt, toll és havanna szinü bár­sony díszítéssel, termetét földig érő, testhez álló fel­öltő fedte. L'pót herczeg, Koburg herczeg és Pálffy grófnő balra foglalt helyet. Azonkívül ott voltak : Mitrovszky gróf udvarmesterhelyettes, Nostitz gróf szárnysegéd, Macskássy Ferencz és István, Bor­nemissza Tivadar és Andor bárók. Wurmbrand gróf haza utazott, Bethlen gróf főispánt hivatalos teendői tartották távol, Kemény Kálmán és Jósika Samu bárók látogatóba mentek báró Bánffy Zol­tánhoz. A misét Kovács Ferencz maros-vásárhelyi apátplébános végezte a görgény-szentimrei plébá­nos segédlete mellett. A mise után a trónörökös pár Lipót herczeggel lakosztályaiba vonult. A va­dásztársaság előkészületeket tett a vadászatra, mely­nek színhelyére Saurma báró előre hajtatott. Görgéuy, szeptember 24. A mai szalonkava- dászat La Zlatnym u dealu Kincsesuluiban kielé­gítő eredményű volt. Tizennégy hajtis vqlt s ezek­ben 30 szalonkára akadtak. Elejtetett 9 szalonka és 3 nyúl, melyek közül 3 szalonkát és egy nyu- lat a trónörökös, 1 szalonkát és 1 nyulat Lipót herczeg, 1 szalonkát Koburg herczeg lőtt. Holnap Karbonasban és Largában lesz vadászat. Az idő borús, a hegyek közt esik s várható, hogy még néhány medve lejön az alsóbb erdőkbe. A közvélemény ellentéte. — 1882. szept. 25. (T.) Ha Trieszt nem volna F uméhez oly közel, mint a mily közel van, s ha egy idegen hatalom ke/éb?n nem lenne oly veszedelmes Fiumére nézve, mint a milyen lenne, azt mondhatnék neki a leg­könnyebben: örülünk, hogy volt szerencsénk! De mert először Trieszt, arról az oldalról birodalmunk kulcsa, s mint olasz kikötő csak úgy érhetne va­lamit, ha Fiúmét is hatalmába keríthetné, hát Tri észtben az olasz kereskedelmi érdek oly veszedel­mes szomszédság lenne mellettünk, hogy a mint egykor Záráért folytonos harezban álltunk Velep- czével, éppen oly folytonos harezban állnánk Fi. umeért Olaszországgal. Trieszt mint olasz város Fiume mellett, mely az osztrák magyar birodalom egyetlen kereskedelmi kikö öje lenne, nem lehetne más, mint egy országtól távol eső s annak közel számos kikötőivel nem versenyezhető kihalt olasz zug. Nagyon természetes tehát, hogy Fiume nél­kül nem érne semmit. Hát egy eféle érdekkel biró vetélytársnak adni át a birodalom déli részének kulcsát: arról, a mig a kardot Dirjuk, szó se lehet! Teljes örömmel tapasztaljuk teh'it a trieszti lakosság óriási többségének és józan részének ama ragaszkodását, meiylyel, mint Fiume lakossága Ma­gyarországhoz, ö Л usztriához viseltetik ; mert tudja, érzi: hogy vagy el kellene vesznie, vagy örökös harezot vivni a létért, a mely harezok következé­seit szintén nem láthatná be előre senki! Nem bírjuk azonban eléggé csodálni magyar sajtónk egy részének azon kedvtelését, mely hol a herczegovinai felkelőknek, hol az irridentisták- nak támogatásában nyilvánul. Amazt azonban ér­tettük, noha hazafias intenziót nem igen láttunk is benne: ámde a Tisza kormánynak akartak vele ártani a közvélemény előtt; de hogy az irreden- tisták kezére miért járnak, hogy miért akar­ják Triçszt polgárságára az irridentista érzelmeket ráerőszakolni? azt nem vagyunk képesek megér­teni ! Azt, hogy a merénylet czélja mi volt? ismeri egész Európa. Első Ízben, mikor maga a közönség, maga a közvélemény tüntetett, hát akkor a me­rénylet megfélemlítést merénylet volt maga ellen a közönség, a közvélemény e.len; a mit hogy a közönség úgy is fogott föl, azzal bizonyitetta be., hogy a merénylet ellen fellázadt. A gyanús nyom­dát és szerkesztőséget ostrom alá vette sat., hogy magának a rendőrségnek kellett megakadályozni azt az elégtételt, melyet a közönség a merénylőkön venni akart. De kérdjük: mi oka lett volna az irridentá- паЧ л közönséggel szemben terrorizálólag lépni föl, ha az a közönség az irridenta felé hajlanék ? Fs most is, miért tervezték e második merényle­tet? Azért, hogy megrontsák a hangulatot. Hogy Európa szemei előtt, mely semmi esetre se ismer­heti el az irridenta jogosultságát akkor, ha maga az illető közönség is ellene tüntet, — az ünnepély őszinte jellegét elvegyék, s az ellenük való színe­zetet össze zavarják. Mert ha a közönség irridentista érzeimü, akkor ő maga tüntet az irridenta mel­lett, és nincs hatalom, mely öt ebben meggátol­hassa, ámde még csak azt sem hallotta senki, hogy a közönség az ily tüntetésekre alkalmat keresett volna; mert az, hogy egy-két olasz család eluta­zott, vagy nem illuminált, hogy az irridenta z.sold- jában álló két olasz lap az ünnepélyről tudomást nem vett: az csak egyeseknek és nem a közönség­nek tüntetése volt. Az pedig, hogy egy merénylet a közvélemény nyiivánulása : az is nagyon elhamarkodott állítás. Hiszen ezen az utón a közvélemény nem volna semmi és nem bírna semmi jelentőséggel, mert egy- egy pedárdával minden egyes ember, sőt minden gyerkőcz és suszter inas adhatná a közvéleményt. Avagy az összeesküvések képezik a közvéle­ményt Van a közvéleménynek összesküvésre szük­sége, pláne Olaszországban vagy nálunk. Hiszen ő maga a legnagyobb hatalom, hát miért akarna összeesküvéssé nyomorodni, vakondokká lenni egy világot vagy országot mozgató hatalom helyett ? Hanem igen is, kik e hatalomnak, a közvélemény­nek támogatását nélkülözik, azok folyamodnak a gyilokhoz. Kik az ő czéljaik kivitelében, melyeket a közvélemény magáévá nem tett, megátalkodot­tak, é% ki akarják vinni a közvélemény nélkül, sőt a közvélemény ellen. Oroszországban, hol a közvélemény el van nyomva, ott legalább rá lehet fogni az összeeskü­vésre, hogy közvélemény, noha a nihilizmus ott sem az; ámde az irridenta Olaszországban meg ép­pen nem az. Egy garibaldiánus töredék és nem más. Triesztben még annyi se, ott mindössze is né­hány betolakodott idegennek, s nehány meggondo­latlan fanatistának a tör kvése, mert ha közvélemény volna, akkor sem a közhangulat megrontására, sem a közönség terrorizálására nem lenne szükség. Nem tartom tehát valami helyes dolognak, hogy 3 mint valahol valami p tirda elsül, egyik - másik lap azonnal kiabálni kezd: „íme! A közvé­lemény 1“ Ördög! Nem közvélemény! Lehet, hogy an­nak éppen az ellenkezője, mit a közvélemény kö­zegeinek nem protegálniok, de eltaposniok kelle­ne! Társadalmi dudva és ne n mentő szer, a mit a társadalomból ki kell tépni, nem pedig kedvezni neki, hogy a rendes törekvéseket elnyomja ! . barczasági erdőbirtokosok értekezlete. Brassó, 1882. szeptember 23. Brassómegye al- és felvidéki szolgabirói já- ának területéről az összes erdőbirtokosok érte­keiét tartottak e hó 22-én Brassó város tanács- mében, melyen több-kevesebb tagú küldöttség al képviselve voltak: Brassó sz. kir. város, mint ddék egyik legnagyobb erdőbirtokosa, továbbá: izsnyó, Feketehalom, Volkány, Keresztyénfalva, rcza Újfalu, Krizba, Földvár, Vörösmart, bzásá­rmány és Prázsmár községek, valamint az ос a ó ev. luth, egyházak közül is azok, a me y ele lön kihasított saját erdő birtokkal rendelkeznek. Az értekezletet Pildner Ferencz alvidéki isi szolgabiró hívta össze az erdőbirtokosok ibségének felkérése folytán oly célból, hogy erdőbirtokosok megfelelő módokról gondoskod- ak, mely szerint részükről az t 79- vl trf °r tv 18 S ábán előirt követelménynek mielőbb és tél jobban eleget tehessenek. E paragrafus ugya- azt rendeli, hogy az erdőtörvény 17. §-a értei- ben hatósági felügyelet alatt álló erdők blrto- sai kötelesek legkésőbb 1881. évi Julius hó lf ■ önköltségükön elkészíttetni és felsőbb jóváha- ás végett előterjeszteni saját erdeikre nézve öldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. niszterium által e tárgyban már kibocsátott Uta- isnak megfelelő rendszeres erdőgazdasági üzem­veket ; mivel ellenkező esetben az illetők — yanazon törvény 49. §-a szerint — esetleg xooo intig is terjedhető oly büntetéssel büntetendők, ly minden félévi mulasztás után ismétlendö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom