Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-08-10 / 64. szám
— 255 — felterjesztetik illetékes elbírálás védett a nagymél- tóságu íöldmivelésügyi minisztériumhoz. Sepsi-Szentgyörgy rendezett tanácsú város erdeinek használati módja és állapota sem felelvén meg a törvény értelmében támasztható igényeknek : a kir. erdöfelügyeló inditványára meghall- gattatik az erdőbirtokos város is, és ezen adatok alapján az ideiglenes használati terv elrendelése végett fölterjesztés tétetik a földmivelési minisztériumhoz . Végül az erdőbirtokosok felhivatnak az üzem tervek készítéséről gondoskodni, mivel e tekintetben a törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba a mulasztásért. A m. kir. p ostaigaz gató s ág beküldött jelentése szerint a megye területén levő posta- és távirdahivatalok állapota a lefolyt hóban változást nem szenvedett. A posta közlekedés a 19-iki felhőszakadások miatt több helyen pár napig fenn volt akadva; a baj azonban hamar elhárittatott. Utóhangok a Kriza-ünnepélyrőL Nagy-Ajta, 1882. augusztus 1. Alig tudjnk fékezni lelkűnkben a méltó föl- háborodást, amaz emberi gyengeség fölött, mely- lyel némelyek a szív legnemesebb érzéseiből is gúnyt űznek és piaczra viszik olcsó árért. Ha meg nem történt volna, el sem hinné az ember, hogy julius 30-án Nagy-Ajtán a Kriza-ün- nepély alkalmával akadt ember, kit nem a kegyelet nemes és szent érzése hozott oda, hogy akad székely ember, kinek itt más dolga is van, mint szivében, lelkében ünnepet szentelni halhatatlan jelesének ; hogy az az ember, ez a született székely, éppen az ünnepély színhelyéről nevezett választó kerületnek országos képviselője Incze József ur ! Örvendettünk, mikor az ünnepély reggelén ötét is körünkben s az ünnepély színhelye, a papilak és templom felé sietni láttuk, hol hitfelekeze- tek lelkészei, világi elöljárói, politikai pártfelek legélesebb ellentétei, a kegyelet szent érzésétől áthatottan, félretéve a fegyvert, melylyel egymás ellen szokott harczolni, siettek a székely nép g e- n i u sá n ak lábaihoz borulni, hol a kolozsvári unitárius főtanoda nemes ifjúsága hozzá méltó lelkesedéssel óvja meg a teledékenységtől a hajlékot, melyben Kriza János, „a feledhetetlen püspök, költő, püspök és iró“ született. Oh, mily lélekemelő is volt az az ünnep minden mozzanatában 1 Szeretnők átélni az ihletettsé- get újból, midőn az unitárius hitfelekezet főpásztora rokonszenves halvány alakjával fölemelkedett a szószékre és buzgó imájában a föld gyermekét a porból fölemelte az örök isten zsámolyához a menybe; majd az ifjúság összhaugzó éneke felelt a megható imára, mint angyalok szent zsolozsmája, keresvén útját sziveinkhez. Mikor a viszhang is elnémult, egy az ünnepélyes pillanat meghatottsá gától sápadt arczu hitszónok reszkető hangon hivja fel a Hallgató közönséget : „tartsátok meg a néktek adott tudományt“ s aztán fölfejtve, hogy mi az a tudomány, melynek ő hirdető apostola, kipirul arcza s elfeledi, hogy mint égették meg azt máglyán, mint dobálják sárral még ma is . . . elfeledi, mert az ő hite és reménye „prófétái a távol jövőben“, hol az igazság győzedelmet vészén; mintha csak az apostol, kitől a jeligét vettb, leikébe szállott volna egész hite és reménységével ; mintha csak a thessalonikai gyülekezet lett volna előtte s bár más szavakban, de azt mondta volna: „hol vagyon halál a te diadalmad, hol vagyon koporsó a te fulánkod? az istennek legyen hála, a ki adott nekünk diadalmat az ur Jézus Krisztus által, a ki tegnap és ma ugyanaz volt, mindörökké ugyan az is leszeni“ Oh milyen szép, milyen lélekemelő volt az ifjú hitszónok lelkesedése, mely magával ragadta a hallgató közönséget. Majd a kis igénytelen papi lak telt meg zsúfolásig minden zugában s a gyermaksereg a kert fáira mászott, hogy hallja a megnyitó beszédet, melyben az öröm és fájdalom kettős érzése küzd skér meghallgatást; ismét szép összhangzó éneke az ifjúságnak, hogy helyet adjon az apró részletekig kitűnő emlékbeszédnek, mely az országos hirü tudós ajákáról követte azt; majd a meleg hangon irt szép óda lelkesített és a már-már megpróbált és fáradt figyelem a zárbeszéddel, a közebédre ment a hallgatók lelkében, hogy a szebbnél-szebb pohárköszöntökben újra felelevenedjék, s hogy később az ünnepély teljes befejezése, az ifjúság jótékony czélra rendezett tánczvigalmában egészen megfrissüljön. — Lélekemelő szép volt az ünnepély s a kit ez meg nem hatott, a ki egész leikével nem érezte ez ünnepet, a kinek még egyéb dolga is volt e napon, a Kriza-ünne- pélylyel kapcsolatosan végezni: ez Incze József ur volt; ő beszámoló beszédet tertott, arról a mélységes hallgatásról, melylyel nézetünk szerint igen bölcsen képviselte választó kerületét. Lz a képviselőnek joga is, kötelessége is; de nincs joga akkor tartani, midőn a választó közönség, bármilyen számban más czélból, mások egybe hívására gyűlt egybe és nem kötelesség, de sarla- lánság, eszeveszett bárgyuság, akár önelhatározás, akár pártfelei rábeszéláséből ilyen magatartásra határozni el magát, melylyal botránkozást idéz elő, ha csak egy embernél is. Megbotránkoztunk rajta sokan, 3 ha az ifjúságnak a képviselő ur ezen magatartás feletti fölháborodását a higgadtabb rész nem mérsékeli és az szabad utat nyer, méltólag lett volna a kép viselő ur beszámolója fogadva: kifütyölve. Ettől megmentették képviselő urat, nem pártfelei, de|épen mások, s hogy elmélkedjék a mentő ke- 2ek fölött, nem is mutatunk rá, csak e szóban : loyalis ellenfelei. Nem akarunk martyrt csinálni a t. képviselő urból, de emlékeztetjük rá, hogy e napon a t. képviselő ur nem képviselte választó közönségét; mert itt és e napon minden választója a Kriza-ünne- pélyre és nem az ön beszámolójára volt hivatalos; megfeledkezett ön a köteles tiszteletről, melylyel egy a szegénység, úgyszólván a porból magát országos tekintélyre felküzdött, áldásos munkásság és eredményekben gazdag élet szelleme iránt viseltetni köteles lett volna; elfeledte ön, hogy e napon a székely nép a Kriza János szellemében, a székely nép geniusa előtt borult le s mikor a tisztelet és kegyeletnek ilyen tárgya van: eltörpül ez előtt az önéhez hasonló élet munkásságról való számadás, még azon esetben is, ha ezt öntől választó kerülete elég tapintatlan lett volna épen e napra kérni ! Sikerült önnek beszámolója, vagy nem, megtapsolták-e párthívei érette, vagy neszét vévén a méltó felháborodásnak, uj beszámolásra határozta el magát: azt nem tudjuk, de elég, hogy ön megpróbálta; hogy önt a Kriza ünnepélyen kívül beszámoló beszédének egy Krizához igen, de önhöz még ma nem illő népes közönség előtti rnegtartha- tásának reménye is vonta: ez ma előttünk szomorú tény. Még e szomorú históriával kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy az ünnepély előtt hetekkel keringett a hir a képviselő urnák ezen beszámoló csinyjéről; de senki sem hitte, nem még azon a napon és ott jelenvalók sem, míg a képviselő ur után tolongó gyermek és asszony népség azon zsongó lármával nem tódult: „menjünk, hallgassuk meg a képviselőnket, mert beszélni fog.“ Fejet csóváltunk rá s azt mondtuk: legjobb lesz agyon hallgatni az egész dolgot s úgy hisz- szük,alig is vesz tudomást róla mis lap; de mi azon sajnos helyzetben vagyunk mint vidéki lap s a képviselő ur szerencsétlenségére épen az ő választókerületének is minden a nyilvános élet mozzanatait érdeklő események figyelemmel kisérő orgánuma, hogy teljességgel nem hagyhattuk a dolgot szó nélkül, ha mulasztással nem akartuk vádoltatni magunkat lelkiismeretünkben ; nem hagyhattuk szó nélkül a nagy-ajtai választókerület reputatiója érdekében sem, nehogy, habár csak kéz alatt, tudomást vészén az ön magatartásáról, a Kriza szelleme iránt tisztelettel viseltetők itt meg nem jelent nagyserege, azzal vádoljon minket, hogy öntől beszámolót vártunk e napon. A mennyire meghajlunk egy országos képviselő előtt, ha ő a politikai élet küzdteréről, hol önnek eddig egy haja szála sem görbült meg, ide jő sebzett szivével gyógyulást keresni, a keresetlen tisztelet és hódolatban, melylyel a nyáj feledhetetlen szelíd pásztorának, a hős faj lelkesitni tanító dalnokának, a tudomány a kivívott tekintélynek, az elismerés a valódi érzelemnek adózik : ép úgy meg- botránkozunk az országos képviselőn, ki daczára annak, hogy a tiszteletnek mindezen tárgyai részletesen és egy tömör egészben képviselve, megtestesülve működtek a Kriza földi életében s élnek ma is szellemében, nem veszi észre saját parányiságát s számit a közönség tapsára, a dicsőség egy foszlány sugarára; a lelkesült közönség egy mosolyára a puszta névért: országos képviselő! Nagy gyengeség biz ez és megróv- juk érette a nyilvánosság előtt a t. képviselő urat. Az ünnep eltelt, most tessék felhívni választóit s beszámolni nekik; de ha még ilyen ünnep lenne megyénkben és épm az ő választó kerülete székhelyén, az ehhez tartozó községek valamelyikében: legyen óvatosabb ne tömjénezzen parányi munkásságának; vagy ha párthívei unszolásara tette, jövőre járjon a maga lábán, hallgasson józan eszére és ielkiismerete s.avára. — Kérjük az ünnepélyen jelenvoltak kő ül: Többen. VEGYES;,HÍREK, — Színház. Múlt szombaton bérletben adatott a „Kapitány kisassiony“ 3 felvonáso.s vig Operette. Ctak a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg az előadásró. Egyike volt ez a legjobb estéknek. A szereplők közül főleg Bényeiné (Fan- chet Mishel) teljesen eemében volt. Ily könnyűd- séggel és kedvesen játszani őt alig láttuk párszor. A közönség minden jelenetében bő tapsokkal jutalmazta. Mellette Püspöki tűnt ki leginkább, mint főczeremoniás mester as ő finom humorával, a közönséget folytonos derítésben tartva. Tótfalusi, a a királyné titkos férje kitünően a'akitott. Kápol nay (Don Januario) jó énekelt, de Ízléstelen játékával rontotta az illuzót. A többi szereplők mind résztvettek a sikerben — Vasárnap a Balázs Sándor „Körösi lány“-a '.ózta enthuziazmusba a karzati közönséget. Nen tudom, a budapesti lapok hogy ítéltek ezen dar-bról, de mi nem kérünk belőle. Az egész darab nem egyéb erőltetett mond va csinált valaminél, áz a részeges tótzember az ő kedves feleségé vei, no meg Verái Hazafi János rendőr kollegájával cak úgy illenek be az egész históriába, mint a szekérbe egy ötödik kerék. Különben a szereplők mindent elkövettek a darab megmentésére, a mi főleg Tharaszovits Marinak sikerült legjobban. — Kedden Bónyei társulata egyik legrokonszenvesebb tagjának, Kecskeméti Irmának volt jutalomjátéka, mely alkalommal Barriere drámája, a „Völgy lilioma“ került színre A tapsok és virágok, melyekkel a közönség fogadta, midőn mindjárt az első felvonás elején, mint Emmeline, megjelent, jól megérdemlettek valának, Mert Kecskeméti Irma határozott tehetség, hivatott személyesitője^a' naiv kis leányoknak, a salo- nok naiv kis leányainak, kiknek naivságával igen jól megférnek egy kis affectálás, kényeskedés, duz- zogás, ártatlan csintalankodások s apró cselszövények. Egész egyénisége ily elemekből való szerepkörre utalja s oly szerepekben, melyekben • vonások vannak összeolvadva, mint pl. a „Pry Pál“-ban Eliz, vagy a „Becsületszódban Róza jellemében mindig igen kedves jelenség. Mostani szerepében is azon jelenetek voltak a legsikerülteb bek, melyekben a fönnebb jelzett vonásokat kelle kifejezésre juttatni, mint az első és negyedik felvonásban, kivált azon jelenetekben, midőn Emmeline panaszkodik apjának (Sárdi) Félixre (Fábián), vagy midőn bevallja neki, hogy Félixet szereti. Kevésbé felel meg egyéniségének a naivság azon neme, melynek egyik alapvonását a sentimentalismus képezi ; oly jelenetekben, melyekbe sentimentalis vagy pathetikus elem vegyül, kissé egyhangú s taglejtése nem eléggé markirozott, de annálin- kább érvényesítheti ilyenkor azon valóban ritka kincset, melyet kifejezésteljes szemeiben bir. Szerettük volna a többi szereplő közül még Bényei (Mortsauf), P. Rótt Mari (Henriette) és Fábián (Vandenesse) szép játékát is részletesebben jellemezni, de kifogytunk a helyből. Velük együtt Sárdi (Chessel), Tharasszovits Margit (Arabella) és Németh (Cerni) emelték még az előadás sikerét. — Meghívó. A háziipart és ipari oktatást fejlesztő székely-egyesület választmányi tagjait, f. hó 15-én délután 3 órakor, Háromszék megyeházánál tartandó gyűlésre tisztelettel meghívjuk. -— Sepsi-Szentgvörgy, 1882. augusztus 8 Potsa József, elnök. Révay Lajos, titkár. — H aj tó vadász a t. Augu sztus 13-án Nagy- és Kis-Borosnyó s Egerpatak községek erdőségeiben ragadozó vadakra hivatalom hajtóvadászat fog tartatni, melyre a vadászat kedvelők oly é - tesitésse! hivatnak meg, hogy ezen vadászatra a vadászjegyek a fenn irt napon Kónya Gábor szolga bíró segéd úrtól fognak kiosztatni. —■ Sepsi- Szentgyörgy. 1882. augusztus 7. Tompa Miklós, szolgabiró . — H ent er Lajos tímár legény folyó hó 5-én főbelőtte magát. E végzetes tettre az vezette, hogy mint annyi más, jövedelmét Ö is elkártyázta Most egyéve fiútestvére akasztotta fel magát. — Tímár István alsó-cseniátoni jó módú gazdánál f. hó 5-én d. u. 2 órakor egy teljesen fel- resztungozott álarczos lovag tette tiszteletét. Minden bemutatás nélkül a háziasszony előtt azon szerény kívánságának adott kifejezést hogy 200 forintra van szüksége, melyet ha hiány nélkül átvehet, azonnal távozik, különben erőszakhoz folyamodik. A házi asszony a pénzt elhozta. Lovagunk pedig az asztalon szépen megszámlálva, miután meggyőződött, hogy abból egy krajczár sem hiányzik, tovább állott Most ütik bottal a nyomát. — R ej té 1 y es g y i lkо sság. Drágomér Miklós, helybeli lakost folyó hó 6 án szobájában fel- alakasztva találták. A rendőrség értesülvén a do - logrói, jelentést tett a kir. járásbíróságnál, mely a helyszínére kiszállva, a törvényes bonczolatot tegnap végre is hajtotta. Mint a bonczolásnál felvett jegyzőkönyvből kitűnik, Drágamér magát nem akaszthatta lel, hanem halála után követte ezt el valaki rajta. E mellett bizonyít az, hogy ő évek óta magával annyira tehetetlen béna volt, hogy mankó segítségével is alig léphetett egyet kettőt. A szobában megejtett vizsgálat alkalmával pedig kitűnt, hogy a szij, melylyel fel volt akaszva,a szoba felső gerendájához volt megerősítve, lába alul pe dig egy szék kirúgva. A bíróság véleménye szerint ö a szijut fenn meg nem erősíthette, sem pe- dig egy magas székre fel nem állhatott. E mellet bizonyít a bonczolat, mert azon jelenségek, a melyek akasztás után elő szoktak főleg az agyon fordulni, Drágamérnél nem voltak kimutathatók. Az orvosok véleménye özerint mérgezés következtében halt el s csak a gyanú elhárításáért hajtották végre rajta az akasztást. A belek vizsgálata és a bírósági nyomozat folyamatban van. — Barátosi apróságok. Az aratás már nagyobb részben elvégződött. A tavaszi szárazság igen kártékonyán hatott a gabnaféléknek nemcsak növésére, hanem kalászképzödésére i s; e miatt középszerű termésünk volt. A kukoricza jobban áll s további kedvező időjárás esetében bő termést adhat. — Deák Mihály barátosi lakos nak múlt hó 23-án éjjel 400 o. é. írtját sikkasztották el. A tettes ismeretlen. — Légutazás. Barátos- ról egy tanítójelölt augusztus hó folytán légutazást kiván tenni egy saját maga és kollégája által készitett lég-jármüvön. -- Barátoson a múlt hóban két halottat temettek el pap, mester és harangszó nélkül; az egyiket a kovásznai harmadrendű zenekar három tagja ének szó helyett zenével kisérte örök nyugalomra s erre irta „Borivó“ a következő alkalmi sirverset: „Sem kenyere, зет ereje nem volt,“ — atb.
