Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-30 / 61. szám

A regále-ügy megoldása — a „H.“ értesülése szerint — gyorsan halad előre s a kormány az illető törvényjavaslat alapjára nézve már megállapodott. A megoldás lenne : a községek saját megváltása, államvégrehajtással olyformán, mint az ár- mentesités. A czélra összesen 120 millió írt készpénz szükséges. Ennek beszerzésére a pénzügyminisztérium ajánlatot, illetőleg tervet kért a főbb hazai pénzintézetektől melyben röviden előadja a terv alapjait: a törlesztés a mostani jövedelemre lenne fektetve, úgy, hogy azzal a kölcsön 40—50 év alatt törlesztetnék. Az évi befizetést, a kormány végrehajtása és a külön tartalékalap képez né, melyek más czélra, sem kizárólag, sem közigazgatásilag le nem foglalhatók. A pénzügyminiszter az iránt is kérdést intéz a hitelintézetekhez, hogy mennyi év alatt és milyen papírral, esetleg ennek mily fix ár melletti átvételével lennének képesek [u kölcsönt adni. Kikötvén azt, hogy a megváltási árnak két év alatt egészen lefizetve kell lenni, az ajánlatok beadási határideje augusztus hó 7-ike. Egyszersmind kérdés van intézve a bankokhoz az iránt is, nmcs-e más javaslatuk e tárgyban. Mint látjuk, a kérdés megoldása erélyesen kézbe van véve. Még csak azt említjük fel, hogy a miniszter első sorban hazai intézetekkel szándékozik azt keresztül vinni.

Külföld.

Egyptomban a csatározások megkezdődtek. Az angolok egy vadász zászlóaljat küldtek Arabi ellen, a ki Ramlehet megszállva tartotta. A csata eredményéről bővebb részletek még hiányzanak, csak annyit jelentenek táviratilag, hogy a csatározás egy óráig tartott és hogy az angolok Ram- leht elfoglalták. Mindkét részről 700—700 ember vett részt az ütközetben, /vrabi harczolva vonult vissza, de újabb támadást intézett, melynek kimenetele felől mitsem tudnak. Az „Inflexible“ parancsot kapott, hogy Ramléhból Ara bit bombázza ki.

Ezzel tehát megkezdődött Arabi ellen a hadjárat, daczára annak, hogy a támadást oly nehéznek tartották. Most már bizonyosan tudják, hogy Arabi 8000 emberrel és 36 ágyúval rendelkezik. A tulajdonképeni háború azonban még mindig nem kezdődött, mert Anglia hadereje még nem teljes Egyptomban és aztán — a konferenczia tárgyalások még mindég nem vezettek eredményre. Sajátságos a bécsi „Neue Freie Presse“ londoni levelezőjének az az értesítése, hogy Anglia, daczára Francziaország irányában tanúsított látszólagos kordialitásának, titkon arra törekszik birni a szultánt, hogy Egyptomba csapatokat küldjön, és e törekvés czélja az, hogy Francziaország beavatkozása elkerültessék. A szultán az angol külügyér- től 4 napi időt nyert gondolkozásra, és ha a csapatokat megindítja, az angolok azonnal átadnák

Ez a Föld és minden világ sorsa.

De ebből a szomorú jövőből még nem következik, hogy valaha az egyetemes mindenség e folytonos pályavégzések következtében nem lesz egyéb egy végtelen fekete sírnál. Nem : mert különben az eddig elmúlt örökkévalóság óta már is az volna. A csillagászatnak rendületlen hite van a Cxondviselésben, mert Isten imádása tudományon alapul. Az istennek, létezése első pillanatától, tehát öröktől fogva kellett világokat teremteni s teremt ezután is. A természet erői nem maradhatnak tétlenül. A csillagok fel fognak támadni hamvaikból; a régi romok összeütközése uj lángokat csal ki és a mozgásnak hővé átalakulása újjá teremti a ködfoltokat és a világokat. Egyetemes halál sohasem fog uralkodni.

A halál uj életnek ad helyet. F e lt á m a d u nk !

(«.)

— Dumas pére bőkezűsége. Egy fran- czia lap idősb Dumas életéből egy adomát közöl, mely arra mutat, hogy fia, kinek takarékossága a fösvénységgel határos, ezt a tulajdonságát nem apjától örökölte. Dumas egy este azon veszi magát észre, hogy elfelejtett pénzt magával hozni. Epen M . . . Pál barátjának lakása közelében van s ahhoz megy. Ez azonban nincs otthon csak neje. „Mitakar kedves Dumas férjemtől ?“ „Oh igen egyszerű valamit“ és elmondja zavarát. — „Végtelenül sajnálom, de férjem pénztára kulcsát magánál tartja s nálam nincs több, mint a mennyi a háztartáshoz kell.“ — „Mennyi az?- „Istenem! egy Louis.“ — „Csak adja ide. Könnyebben el fog lenni nélküle, mint én. Tulajdonképen 100 frankra van szükségem, de mindamellett ez kezdetnek eleg ; az ördög esküdnék ellenem, ha a hátralevő ösz- szeget egy óra alatt nem tudnám előteremteni.“ Kezet szőrit M . . . asszonysággal és elsiet, de- ez utána szól: „Apropos, tudom, hogy ön szenvedélyes ugorkaevő; én ma ugorkát savanyítottam és egy fazékkal valót önnek szántam.“ — „Ön nagyon kedves — adja csak ide.“ — „Oh kérem, a leány majd elviszi kocsijába.“ — Dumas beszáll kocsijába, elveszi a leánytól a fazekat s óvatosan maga mellé^állitja s azt mondja a leánynak: „Köszönöm gyermekem, ön igen csinos . . Erre zsebében kotorász s azt mondja: „Vegye ezt fáradságáért“ oda adva neki a most kölcsönbe kapott Louisdort.

neki az erődöket és a tengerészkatonákat visszavonnák. Az angol hajóraj azonban a szultán haderejét támogatná, az esetre, ha Arabi ellenséges magatartást mutatna a szultán ellen.

Nem az európai konfliktus előhirnökei e hírek ?

Egyptom és a keleti kérdés“, ezek összefüg- gését”fejtegetik az oroszok is, és a legelső orosz lap e részben igy nyilatkozik: „Mondottuk már és újra ismételjük, hogy Kgyptom török tartomány, hogy fölötte a jog, igazság és történeti hagyományok nevében az izlam fejének kell uralkodnia és nem az európai czivilizáczió foszlányával takarózó, de azért minden barbarizmuson aluli rablást és elbánást megengedő polgári alapú képviselőknek. A Boszporusnak pedig, szintén a jog, igazság és történeti hagyományok alapján a miénknek kell lennie.

A muzulmán hit és történeti hagyományok nem fogják engedni, hogy a Nílus partján nem izlám uralkodó jelvénye lobogjon. — A muzulmán mozgalomról régóta Írnak és tőle óvnak. Ha az angolok elfoglalják Egyptomot, a muzulmánok kibontják a próféta zászlaját és isten a megmondhatója, hogy mit eredményezhet a keresztények és mozlimok közti harcz az afrikai partokon. De vájjon úgy hozza-e magával érdekünk, hogy a muzulmán világ ellen foglaljunk állást. A keleten ismerik törekvései iket és részben igazaknak ismerik el azokat; a Boszporusz átengedését ott is csak idő kérdésének tekintik. Török háborúink nem Oroszország háborúi voltak a portával, hanem Oroszország hadakozása Anglia önhaszonlesésével és Ausztria ravaszságával, a kik ez ügybe belekeverték Európát. A jelen pillanat arra való, hogy az angolok és francziák Ízleljék meg a helytelen alapra fektetett keleti kérdés minden kellemetlenségét.“

l’j fejedelemfalálkozás hírét jelentik, most az egyszer — Bukurestből, tehát oly helyről, melyhez nem igen fűzhetnek magas politikai következtetéseket, még a mellett sem, hogy a román politikai körökben a legjobb benyomást gyakorolja Károly román királynak Ferencz József császár-királynál tervezett látogatása, mely mint mondják, nem Bécs- ben, hanem Budapesten fog végbemenni.

Vájjon nem az „irók és művészek“ aldunai útja egyengette e látogatás hírének útját ?

Megint fe.jedelemtalálkozást fedeztek fel „ebben a nagy melegben,“ a melyből valószínűleg ép pen úgy lesz tény, mint az e czimen számtalanszor viliággá bocsátott „biztos“ hírekből. Most a szentpétervári legelőkelőbb politikai körökben beszélik, hogy az orosz czár azt a kívánságát fejezte ki, hogy az egyptomi és a ke^ti kérdés végleges meg oldása végett találkozni óhajt Németország, Ausztria Magyarország és Olaszország uralkodójával.

Ha el is hiszük, hogy a czár szeretne találkozni uralkodó „testvéreivel,“ kétségeink vannak az iránt, hogy min utazna a szegény szorongatott hatalmas czár, hogy találkozásait megejtse. Mert vasutai alá vannak aknázva, s azon egyetlen ha jóra, melyen eddig biztonságban érezte magát, alig ha mer felszállani azóta, hogy megtudta, hogy e hajó személyzete benső barátságban volt az e napokban nihilizmus gyanúja miatt elfogott Ticholeki örnagygyal, kinek elfogatása a czár bizalmát any- nyira megrendittette, hogy fájdalmasan sóhajtá: „kiben bizhatom meg már most?“ Szegény czár!

Az orosz czár koronázására megint történnek előkészületek, melyekre valószínűleg épen úgy vár a „dugába dőlés“ sora, mint a sok megelőző előkészületi intézkedésre. Most abból áll az előkészület, hogy azon csapatok, melyek szolgálatot fognak teljesíteni a koronázás alkalmával, hir szerint parancsot kaptak, hogy aug. i-én (13-án) Moszkvába induljanak. A koronázás napja azonban még nincsen megállapítva.

Jellemző az orosz viszonyokra nézve az a hir, melyet egy szentpétervári távirat tartalmaz, azt jelentve, hogy Woronzow-Daskow gróf több heti utazásra indult az ország belsejébe, az állana- ménesügy vizsgálatára, a mi azonoan csak ürügy, mert egyúttal jelentik, hogy „a gróf nyugalomra vágy kis időre 3 ezért elhagyja az udvart, melynek örökös izgatottsága és a teendők lázas rohama tönkreteszik az idegeit.“ No, azt elhisszük. — Nem is fog ez az izgalom mindaddig megszűnni, mig az abszolutizmus fegyvereivel küzdenek a nihilisták ellen s nem adják meg az orosz társadalomnak azt a jogokat, melyek szükségességét legjobban bizonyítja, hogy a czár most már a saját hadseregében sem bizbatik, s hogy a titokban működő szervezetek behatolnak a czári uralom kellő közepébe.

Arabi pasa készülődései.

Arabi pasa a fanatizmus felélesztésére minden lehetőt megtesz Egyiptom mohamedán lakossága körében, hirdeti a vallásháborút mindenfelé s lazításainak megvan már is az a sikere, hogy a gyülevész hadak óriásilag felszaporodnak. Ha igaz, a mit egy jul. 26-iki táhral jelent, hogy Arabinak

50,000 emberből álló haflserege, 125,000 darab lőfegyvere s temérdek lóhere vana akkor kemény

munkába fog kerülni hadseregét leverni, daczára annak, hogy eddig a hadiszerencse nem igen ked vez a félholdnak. De ha az angolok minden csatában győzni fognának is, a mészárlásokat, melyek most mindenfelé elkövettetnek, nehezen fogják, csak sok ártatlan vér folyása után, végképen megakadályozhatni. Ma úgy áll a doiog, hogy egyetlen európai élete sem biztos, de az angolok diadala sem az, mert maguk az angol lapok jelentik, hogy Arabi katonái nagy bizalommal harczolnak és sok veszteséget okozhatnak az angoloknak, ha valami vei ügyesebbek lesznek a tüzelésben.

Arabi hadserege, hir szerint, szerdán ismét megtámadta az angolokat, de részletek a támadásról nem érkeztek. — csak annyit tudnak, hogy 12 század angol katonaság Arabi táborával szemben erős állást foglalt el.

Most csütörtökön, julius hó 27 kén kezdették meg Londonban a csapatok hajóra szállítását, melyek az egyptomi hadjáratot tulajdonkénen megindítják.

Anglia tehát, úgy látszik, nem vár a ko.de- rencziára, akár jönnek a törökök, akár nem, — s úgy az a fondorkodó politika, melyet Francziaor. szággal szemben róla hireszteltek, alaptalan. A londoni „Times“ legalább ezt írja az egyptomi ügyről: „Egészen világos immár, hogy Angliának egyedül és akadálytalanul kell megkisérlenie Egyptomban a rend helyre állítását. Az akczió egységét, melyet Anglia keresett, a nemzetközi mandátumot, melyre Anglia számított, a szárazföldi ha talmak határozottlansága meghiusitá. — Nem vagyunk rá hivatva hogy másokat ócsároljunk, de kötelességünk a legvilágosabban elébünk van szabva. Érdekeinket, de magát Egyptomot sem engedhetjük át a fosztogatóknak és anarchiának, bátran és hamarosan kell végeznünk a munkát, melylyel Európának úgy kellett volna bánni, mint nemzetközi feladattal. Ha ez megtörtént, akkor nemcsak annak elismerését igényelhetjük, hogy a magunk és a czivilizáczió érdekeit védelmeztük, igényelhetjük a függetlenséget is, melyet bizonyos körülmények között csak nehezen értünk volna el.

Tiz év múlva.

Brassé, 1882. julius 23.

— Adalék Brassó város tanácsának pontos ügykezeléséhez. — (Folytatás és vége.)

Jól tudjuk ugyan, hogy a Tekintetes Tanács jóakaratu törekvéseit száz és száz irányban igénybe veszik s igy Bolonya szabályozását általunk nem ismert akadályok le nem győzhetése tette lehetetlenné mostanig, mindazonáltal — nem ma gunkért, — hanem az utazó közönség előnyösebb véleményéért sokkal több és erélyesebb intézkedést vártunk volna Bolonya részére, mint történt mostanig; minek következtében alázatos kérésünk első sorban oda irányul, bogy a bolonyai vasuti- utczának, mint a közlekedés gyupontjának tervezése még a téli időszak alatt kidolgoztatnék s annak kiépittetését a jövő évi tavaszon a tek. Tanács foganatosíttatni kegyeskednék a már említett indokok alapján. Megbotránkozásunk főtárgyát pedig Bolonya összes vizvezetői képezik, undorítóbb látványt még a képzelet sem képes festeni, mint ezen patakok által a belvárosból hordta extrementumok felhalmozódottsága nyújt. Addig is, mi4 a vízvezetékek mérnöki szabályozás alá vétetnének, kérjük a tek. tanácsot, intézkedni kegyeskednék, hogy a belvárosból lefolyó vizvezetők a nagy-uteza és fekete utcza végén vasrostólyokkal láttassanak el ezen áradmányok meggátolása végett, valamint a patakok fölé épített árnyékszékek beszüntetése iránt is.

Mig Bolonya közlekedési eszközei a legkez- detlegesebb állapotnak örvendnek, nem kevésbé hasonló minőségű a vagyon- és személybiztonság, miután itt helyben sem rendőri felvigyázat, sem másnemű közhatóság e czélra felállítva nincs, ha többet nem, legalább egy rendőri őrházat naponkint három szolgálattevő rendőr beosztásával, részint az utazó közönség, részint a helyben lakó polgárok sürgős ügyeinek elintézésére okvetlen szükségesnek mutatkozik, miután ismeretes, hogy mig mi a belvárosból nem igen mozgékony rendőreinkből egyiket vagy másikát lekérjük, a távolság miatt mulasztott idő tűzvész, verekedés, lopás vagy betörés alkalmával bekövetkezhető szerencsétlenségek nagyobb mérvet öltve, kipótolhatlan veszteségek okai lehetnek, mig ezt helyben állomásozó rendőrök talán csirájában képesek lettek volna megelőzni. Különben e tárgyban történhető intézkedésig kérjük a tekintetes tanácsot, hogy a Bolony ába szolgálatra kiküldött rendőreit utasítsa a szolgálati szabályok pontos megtartására, hogy azok állomásaikon és ne egyebütt töltsék idejöket, úgyszintén a szolgálati idő alatt senkitől semminemű italt el ne fogadjanak, mely tekintélyük és önállóságuk rovására szokott történni.

Harmadik kérésünk ; Bolonya főutezájában felállítandó rendőri kirendeltséget az utazó és helyben lakó polgárok személy- és vagyonbiztonsága szempontjából.

Az egészségügyi és rendőri szabályok nem ismeréséből származó visszaélések és kihágások Bolonya külvárosban napirenden vannak. Az udvarok, vizvezetők, emésztőgödrök tisztátalansága, s az utazó közönség által elkövettetni szokott ut-