Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-13 / 56. szám

— 223 —

Végül szomorúan kell megemlítenem, hogy alig derülni kezdő egünkre már ily kora felhőcskék kezdenek borulni. Hirek járnak szájról szajra, melyek szerint gróf főispánunkat nem sokáig mondhatjuk mienknek s számára talán már is szebb és nagyobb állás, a bukuresti osztrák-magyar nagy- követség, volna kiszemelve. Nem tudom, mennyiben van alapja az elszomoitó fámának, de annyit előre érzek, hogy ez mindnyájunkra, fökép a brassói magyarokra, nagy csapás volna mitől óvjon Isten ! Judex.

Nemzetünk jövője.

Irta és felolvasta a „Székely miv. és közg, egylet“ 1881. aug. hó 28-án Kézdi-Vásárhelyen tartott közgyűlésén i)r. Csiky Kálmán.

(Folytatás és vége.)

A közös és egyetemes cultura a közgondolkozást is meg fogja változtatni. Az alaptalan ábrándozások helyét sokaknál el fogja foglalni az a tudat és annak az igazságnak fölismerése, hogy e hazában, melyet a történelem és a természet ezer év óta a magyarok államává tett, s melyet egy erős föntartó elem és az általános politikai körülmények szüksége ma és ezutánra is olyanul tart fenn: nincs hely és lehetőség arra, hogy itt többféle nemzetiségű államszövetség létesüljön ; de van alkalom és van ok arra, hogy mindnyájan fajkülönbség nélkül a közös magyar haza szereteté- ben és közös művelődési czélokra egyesülvén, a közös szabadság és jólét áldásait együtt élvezzük és együtt védjük meg.

Égy kérdést óhajtok még itt megérinteni, mely nemzetünknek jövője teltételeinek kutatásával egész figyelmünket megérdemli, s melyre ellenségeink már régen kedvezőtlenül feleltek meg. A magyar faj természetes szaporodásának kérdése ez. Német theoretikusok már a múlt századok óta írták, hogy a magyar hihaló-félben levő faj ; addig- addig hangoztatták aztán ezt az önkényesen és feneketlen alapossággal kieszelt tételt, mig e folyó század közepén ez a kihalóban levő nemzet egy világot bámulatra ragadó forradalommal s dicsteljes katonai tetteivel bizonyitá be életét és erejét. Ekkor kezték azután belátni, hogy a fölállított tétel hamis; mert kihaló félben levő faj nem tud, nem is akar forradalmat csinálni; a csöndes megadás, a resignatio annak főjellemvonása. Aztán a statisztika sem késett kimutatni, hogy a magyar faj ma nagyobo számú — annyi tömérdek viszontagság daczára is nagyobb számú — mint valaha a múltban volt, s bizonyára legalább is kétszerte nagyobb számú, mint volt a múlt század vége táján. Annyi azonban mégis áll, s a statisztika s legújabb népszámlálásunk adatai is bizonyítják, hogy népünk szaporodása csakugyan nem kedvező, s ezert újabban e tényre szoktak hivatkozni azok, kik nemzetünk léteiének hanyatlását hirdetik. De valamely nép szaporodásának jelenségeit csak minden oldalú megvilágitás után lehet helyesen megítélni s belőlük következtetéseket levonni. Ugyanis tekintetbe veendő a gyermekszületések arány- száma és a halálozási viszony, mert e kettőnek különbsége adja . természetes szaporodást. Nagy baj az, ha vaiam. iy társadalomban a gyermekszületések arányszáma csekély, mert ez a tünemény a prapagativ erő fogyását, és igy a társadalom hanyatlását csakugyan bizonyítja. Baj az is, ha a halálozási arányszám igen nagy, mert ez gátolja a szaporodást; de nem oly baj, melyet csökkenteni, kedvezőbbre változtatni, helyes közigazgatási politikával és a kultúra sokféle eszközeivel orvosolni ne lehetne. Ellenben a propagativ erő vagy hajlam hanyatlásán emberi eszközökkel nagyon nehéz, vagy épen lehetetlen valamit segíteni. Most már áttérve a magyar fajra, a statisztika megdönthetetlen számokkal igazolja, hogy népünk pro pagativ ereje nagyon hatalmas, a mennyiben oly nagy a gyermekszületések arányszáma, milyen — Oroszországot kivéve — Európa egyetlen más ál larnában sem található. Ezzel szemben pedig minden vészkiáltás és baljóslat a nemzet jövőjét illetőleg alaptalan szóbeszéd, a melynek értelme sincs, igaz azonban a népszaporodásnak másik tényezője: a halálozási, különösen a gyermekhalandósági v:szony hazánkban nagyon kedvezőtlen, s ez nagy mértékben ellensúlyozza a másik tényezőnek jó eredményeit.

E kedvezőtlen viszonynak, a nagy halandóságnak, okait nem nehéz lölkutatni, s épen azért orvoslása is nem csak lehető, hanem kötelessége is az államnak és a társadalomnak, mert ez a baj nemzeti kincsünk legfontosabbját, az embertőkét támadja meg, midőn annak növekedését gátolja. Maga a műveltség terjedése egyik hathatós szer ez ellen, mert hiszen azt látjuk most is, hogy a паВУ gyermekhalandóság a köznép közt pusztít, es nem a müveit osztályokban; továbbá az anyagi jólét íokozódása szintén alább szállítja a halálozások arányszámát. A helyes közegészségügyi rendészet, a nép vezetőinek, különösen a lelkészeknek e nagy fontosságú kérdés iránti tevékeny érdeklődése, a nép fölvilágositása, — mind oly tényező, melyeknek összehatása meg fogja hozni a kívánt eredményt. Föl kell tehát ez ügyet karolni a kormánynak, a törvényhozásnak nem kevésbbé, mint saját körükben a helyhatóságoknak, jótékony nőegyleteknek, a világi és egyházi elöljáróknak és a magánosoknak, hogy megmentessék azon élő anyag szaporodása, melyen alapszik a jövő; mert ez az élő anyag maga a nemzet.-A-próságrols.

Lelkész az iskolában kérdezi!

„Hát kis fiam, mit csináltak a kis Jézussal, mikor nyolez napos volt?“

A tanuló társak súgják: környtllmetélték.

Mire a kis fin felkiált:

„Körmit metélték!“

*

A budakeszi embertől, kit az ötvenes években badi törvényszék elé idéztek, kérdi a hadbíró :

— Ön azzal van vádolva, hogy azt mondotta volna, a német ilyen meg amolyan ... ! ]gaz-e ez?

— Én nem mondottam ugyan, — feleié (a budakeszi, — de szent igaz !

Radányi József gyűjteményeiből.

VEGYES HÍREK,

— Bényei István szili társulata ma (szerdán) érkezik hozzánk s holnap este a város dísztermében megkezdi előadásait a szokott belépti dijak mellett. A számos tagból álló első rendű vidéki színtársulat, mint már alkalmunk volt megemlíteni, a hazai és a külföldi szinirodalom legújabb termékeit mutatja be nálunk s hisszük, hogy közönségünk a legélénkebb pártfogásban részesiti a derék társulatot.

— A sepsi-szentgyörgyi ev. ref. egyház kispapja tiszteletes Balog Sándor ur f. hó 13 án délután 6—7 órakor fog városunkba érkezni. A földvári indóháznál az egyház küldöttsége nevében G-yárfás Lajos egyháztanácsos, a város végén a polgárság nevében Benke István tanvezető tanár, a papilakon az egyháztanács élén Révay Lajos fogják ünnepélyesen fogadni. — A beköszön- tési ünnepély f. hó 16-án fog megtartatni; az ünnepély végeztével Bikfalvi Ferencz vendéglőjében közebéd rendeztetik, melyen 1 frt 20 kr. előleges lefizetése mellett az érdeklődök részt vehetnek.

— A fö 1 d m i volé s-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter az iránt intézkedett, hogy a Kolozsvártt és Brassóban levő középfokú kereskedelmi tanintézeteket végzett növendékek zár (érettségi) bizonyítványaik alapján, úgy a magyar-óvári gazdasági akadémiában, valamint a keszthelyi, debreczeni, kassai és kolozsmonostori gazdasági tanintézetekbe fölvétessenek, és az utóbb nevezett gazdasági tanintézetek igazgatóságait utasította, hogy ezen szabványt az intézet szervezeti szabályaiba pótlólag iktassák be.

Nagy izgalmat keltett Háromszékme- gyében a román kormány azon legújabb indokolatlan intézkedése, mely szerint a háromszéki fuvarosok bélyegzett állategészségi bizonyítványokkal közlekedhetnek a két ország között. Éhez járul még az útlevelek kiállítási költsége is, melylyel együtt a szegény fuvarosok a legnyomasztóbban vannak sújtva. Az összes világ tudja, hogy a ragályos betegségek, tehát a marhavész is keletről jön hozzánk, annál érthetetlenebbnek találjuk az uj királyság e legújabb fontoskodó intézkedését , mely a viszonyoknak nevetséges tudatlanságát sejteti az oláh királyság kormánya részéről.

— Ropant hőség volt nálunk vasárnap és hétfőn. A hőmérő napon 48° C t mutatott. Kedden hajnalban erős vihar jött, minek folytán a légmérséklet ismét lehűlt, úgy hogy most vastagabb felöltőkre van szükségünk. — A hőmérséklet ezen aránytalan változása mindenesetre kedvezőtlen befolyással van a növónyélet előhaladására.

— Mezei Áronná, kit dühöngő férje összevagdalt, vasárnap halt meg a sepsi-szentgyörgyi kórházban. Leánya, kinek testén összesen 17 vágási sïb van, ropant kinok között fekszik, életéhez semmi reményt nem kötnek az orvosok.

— Orvosi műtét. Dr. Antal Mihály“ megyénk derék főorvosa múlt szombaton ismét érdé kés műtétet hajtott végre a városi orvosok segéd- kezése mellett a helybeli Ferencz József kórházban. Egy k.-szentléleki asszonynak jobb félkarján három évvel ezelőtt üszkösödés lépett fel. Orvoshoz nem fordult, hanem házi szerekkel igyekezett baján segíteni. Azonban a várt siker helyett a megtámadott rész kezdett növekedni s három évre egy emberfő nagyságú uj képződmény állott elé, melynek súlya 4 kilgrammot nyomott. A nagy zsirtörneg növekedésével, mely az üszkösödött részt maga előtt tolta, az asszony egyre soványodott s a műtét alkalmával már annyira el volt gyengülve, hogy az orvosok egyhangú véleménye szerint altató szereket alkalmazni nem is^lehetett. így a képződményt chloroform és aetherrel jól befecskendve, az asszony teljes öntudata mellett kellett eltávolítani. Ez sikerült is a nélkül, hogy az asszony a műtét alatt fájdalomról panaszkodott volna. A sok szenvedést kiállt szegény asszony, daczára a vérvesztésnek, ma jobban érzi magát.

— Félre vert harangok kongása zaklatta fel Sepsi-Szentgyörgy város lakóit hétfőn éjjel. A tűz az olt-uezában Mihály Jánosné házában ütött ki s a zsindélyes födél pár pillanat alatt lángba borult. Szerencsére a tűzoltók hamar megjelentek a vész helyén és oly ügyesen működtek fecskendőikkel, hogy az épületet a tetőzeten kívül teljesen megmentette. Dicséret és elismerés illeti a derék tűzoltókat. A tűz valószínűleg vigyázatlanságból keletkezett.-- Imreh Lázár, angyalosi birtokos, tevékeny életű s a közügy iránt nemesen érző derék fia a székely nemzetnek, f. hó 10-én d. u. 6 órakor gyomorszélhüdésben váratlanul meghalt. A fáradhatatlan munkásságu férfiút életének 44 ik évében ragadta el a halál neje, gyermekei és testvérei köréből; számos rokona és jó barátja siratja az elköltözöttet, ki szerdán délután temettetett el nagy részvét mellett Angyaloson. Legyen könnyű a föld az elhunyt porainak!

— V é г h as к ez d j á rv ány о ssá v ál n i Há- romszékmegye több községében s eddig Árkoson, Körispatakon, Káinokon és Erdővidéken lépett fel aggasztóbb mértékben. Különös, hogy az alsóbb néposztály e pusztító betegséget nem veszi valami komolyan, úgy hogy 3—4 hét is eltelik, mig a szenvedőhöz orvost hivat. À községi elöljárók mindenesetre helyesen cselekszenek, ha a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazzák a járvány meggátlására.

— Élőpatakon a für d Ő v endégek száma a hozzánk beküldött kimutatás szerint eddig 236.

A közelebbi héten a kedvező idő különben nagyon meglátszott a fürdőn ; egyre érkeznek a vendégek s úgy látszik, az idén sem fog azok száma kevesebb lenni a tavalyiaknál. Igen kellemesen hat a vendégekre a fürdőbirtokosság rég óhajtott intézkedése, hogy t. i. az országutat a fürdőből áttette annak háta mögé s igy megmentette a vendégeket bivalcsordák idylli látogatásától.

— Gyanús halállal múlt ki Káinokon id. Bedő Dániel s e miatt a községi elöljáróság vizsgálatot kért. A sepsi-szentgyörgyi járásbíróság részéről meg is jelent a bíróság s a hivatalos bon- czolás után aligha ki nem fog derülni, hogy Bedö D. nem szélhüdés következtében történt esés m ait zúzta be fejér, miután a halált hozó seb hátul van s a mellett még tompa ütés nyomai is látszanak.

A vizsgálat különben erélyesen folyik s eddig szá mos kihallgatás történt.

— Missziót, nemzeti érdekeket képvisel Szikszay István urnák és nejének azon buzgó tevékenysége, melyet Háromszékmegyében kifejtenek. A mennyiben emlékezetünk szerint e lapokban emlités nem tétetett a jeles szinészpár működéséről: időszerűnek tartjuk felemlíteni levelezőnk tudósítása nyomán, hogy háromszékmegye nagyobb községeiben rendkívül sikerült müvészestélyeket rendeznek és megérdemlett pártolásban részesülnek. K.-Vásárhelytt közelebbről tartott előadásuk alkalmával valóságos ovatióban részesültek és tudomásunk szerint visszatérésük alkalmával Sepsi- Szentgyörgyön is fognak nehány estélyt rendezni. Jelenleg Bereczkben működnek, hol a „város- egyéb nevezetességei közül az is kiváló figyelemre méltó, miszerint az előadások érdeke nem elégit ki, mert sem csepürágás, sem tüzokádás nem lelkesíti a t. ez. publikumot.

— A tisza-e sz lári bűntett. A „Függetlenség,“ mindamellett, hogry a lapok kétkedve szóltak híréről, újra határozottan fenntartja azt az ál- • litást, hogy a tisza-eszlári ügyben konstatálva van

a tényállás, s csak a corpus delicti, Solyrnosi Eszter hullája hiányzik. A nyomozás a helyszíni vizsgálat által most egyedül erre terjeszkedik ki. A tutajosoknak a helyszínére vitele a hulla keresésével és megtalálásával áll összefüggő .ben. S most már több lap is, igy a „B. H.,“ Ii ibár nem oly nyíltan, mégis eléggé kifejezi, hogy a tényállás konstatálva van. E lapnak a következőket Írják ; Három tanú a letartóztatott Lusztig Sámuel ellen több terhelő vallomást tett, a melyekre a nyomban kikérdezett Lusztig zavaros, kitérő, majd ellentmondó feleleteket adott. E terhelő vallomások szerint a tanuk Lusztig ruháján azon napon, melyen a gyilkosságnak végre hajtatnia kellett, vérfoltokat láttak. A tanuk egyike — úgymond — meg is kérdezte, hol vérezte össze ruháját, mire Lusztig azt válaszolta, hogy a zsidó vágóhídon (hol az aprójószágot vágják) járt s ott vérezhette be kabátját. Ennek ellenében Lusztig előbb azt mondotta, hogy az illető tanút nem ismeri, nem látta soha, később pedig megengedte már, hogy ismeri s rögtön utána tette, hogy illető tanú neki már régi ellensége, s ily utón törekedik vesztére. A másik két tanú azt akarja tudni, hogy Lusztigot látták a kérdéses időben a templomba menni, megszólították, de ő azt mondta, hogv halaszthatlan dolga van, s nem beszélhet most velük, mikor pedig kérdezték, hogy talán később ráér-e, majd oda nyilatkozott, hogy ma ne bántsák, mert sürgős dolga van. — Különös, hogy e három tanú is a második bűntény (álhulla és a biróság félrevezetésére ezélzó bünkisérlet) szálai nyomán jelentkeztek a biróság- nál. Különben is teljes pozitivitással mondhatom, hogy azon esetben, ha a másik bűntény elkövetése meg nem kiséreltetik, aligha sikerül a gyilkosságra vonatkozó bűntényt, tehát a főbüntényt annyira is felderíteni, mint a mennyire az lelderithető volt.

— A biró inge. A Temesmegyében fekvő Parácz község birájának egyik ingét pár nap előtt egy kuruzsló ellopta, mert a nép hite szerint a bíró inge gyógyerővel bir. A biró vizsgálatot indítván meg a tolvaj előteremtése iránt, az ing megkerült. Legérdekesebb a dologban az, hogy most a biró nem meri felvenni a kuruzslók kezéből kikerült ingét.

— Három kiló váltó. Rég nem járta meg úgy uzsorás, mint a kolozsvári Paschel bácsi egy bizonyos Vesztimiánnéval. E hölgy Paschél „futó“- ja volt s mindenfelől gyűjtögette a megszorult urak váltóit, melyekre Paschel ur roppant kamatra pénzt adott. Meg is gyűlt egy csomó ilyen papiros, s akkor derült ki, hogy neveknek ugyan nevek az