Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-09 / 55. szám
220 veréb, melyről most az ének szól. Két előkelő hölgy* sétált az utczán a napokban, kiknek egyike tarka virágokkal diszitett kalapot viselt. Az utón a hölgyek egy úri emberrel találkoztak, a ki a virágos kalapu nőt igy szólitá meg: „Ejnye nagyfád, ihát ki látott már verebet viselni a kalapon ? A többi hölgyek koribrit, vagy más kedves és csillogó tollú madarat viselnek, de ezt a kopott filisz.tert egyik sem teszi fel!“ „Verebet?! De mi csoda tréfa akar ez lenni !“ szólt álmélkodva a nő. Csakhogy az a veréb kezdett életjelt adni magáról; megmozdult, tollászkodott a virágok közt, sőt a szemtelen még emléket is hagyott ott. Csak a<c- kor repült el, midőn az ur hozzá közeledett. Kétségen kiviil, ez a művirág-gyártók diadalát jelenti, mert a veréb bizonyosan azt gondolta, hogy azoic élővirágok s azért szállt le; mert ott tovább időzött s meggyőződött hogy azok csak csinált virágok — ez meg a veréb szemtelenséget jelenti. — Mindig divatszerüen! Egy ur szakadó esőben találkozik a minap egy ismert urhölgygyel, ki bár igen szép esernyőt tartott kezében, azt nem nyittota fel. Az ur ennek okát kérdé, mire a hölgy szomorúan igy válaszol: „Ah képzelje csak, mily iszonyú ! Tévedésből egy más esernyőt vettem. E porczellánszinü ruhához s e maroonszinü toliakhoz, melyek kalapomon lengenek,csakis az olajzöld szinü esernyő illik tengerzöld szegélylyel, én azonban a bronzbarna esernyőmet hoztam el, mely perzsa szalaggal van szegélyezve és ezt csak beláthatja ön is, hogy nem nyithatom fel. — Meghalt elővigyázatból. A kanadai orvosi lap egy jellemző esetet említ: Egy Nyugat- Amerikából való férfiú nagyon félt, hogy a himlőjárványnak esik áldozatul. Hogy tehát óvószert használjon, megivott egy pár liter whiskeyt, mert azt hallotta, hogy ez jó óvószer. Elmaradhatatlan következménye az volt ennek az esztelen kúrának, hogy a jó amerikai rögtön felfcrdu’t. Az orvosok, igy gondolta mindenki, rögtönölő alkohol mérgezést fognak konstatálni, a jury azonban, mely a hullát megvizsgálta, e jelentést tette: „Az ember meghalt túlságos elővigyázatból.“ — Éppen azért! „Papám, neked nagyon vitéz embernek kell lenned!“ szólt egy fiúcska apjához. „Honnan tudod kis fiam?“ „Tegnap a péknél azt mondták a legények, hogy te ezer embernél többet öltél meg!“ „Én fiacskám? Hiszen nem voltam én katona, én csak húst szállítottam a hadsereg részére!“ „Hát hiszen azt mondták azok a legények is!“ — Amerikaisan. Egy előkelő methodista pap egy uj csengőperselyt talált fel, mely úgy van készítve, hogy mihelyt egy fületlen gombot vagy egy átlyukasztott vagy hamis tizcentes pézdara- bot vetnek belé, mindjárt hangot ad és lövéshez hasonló dörej támad, mig ha igazi pénzt dobnak belé, hallgat. Vasárnap, melyen az uj perselyt először használták, oly éktelen zaj támadt a persely folytonos zörgése közben, hogy a rendőrség a templomba rontott, azt hívén, hogy valami gyilkos csatározás folyik az Ur békés hajlékában, a mi Amerikában nem is oly ritka valami. Irodalom. — Mehner Vilmos budapesti könyvkiadónál (papnövelde utcza 8. sz.) legújabban megjelentek a következő füzetek: A „Népszerű orvosi tanácsadó, vagy házi lexikon az egészséges és beteg emberről“ czimü 20 — 23 füzetei. A szerző (dr, Ziffer Károly budapesti gyakorló orvos) tehetségén'k, szorgalmának, ismereteinek újabb bizonyítékát képezik az előttünk fekvő füzetek. Az egészben 260 ábrával s 16 táblázattal megjelenő mü jelen lüzetei is gazdagabbak tartalomban, sem bogy azt egy futó ajánlásban felkarolni lehetne. Kimerítő czikkek szólnak a mozgásról, munkáról, nátháról, nehány hazai s külföldi fürdőről, a nő- bántálmákról, az oldó-szerekről, oltásról, orbáncz- rol, önfertőzésről, öröklési bántalmakról, a pálin- káról, pezsgőkről, poklosságról, ragályokról, ráng- görcsökrül, rekedtségről, ^ruházatról, sántitásról, sápkórról, sárgásáról, a sérvekről stb. stb. A nagy diszszel kiállított füzetek darabonként 30 krért kaphatók. Ugyancsak Mehner Vilmosnál jelentek meg legújabban az „Általános magyar-franczia sz aká cs könyv'* j 4—16 füzetei. Igaza van a nagy e egantiával kiállított boríték-lapnak, hogy a mü „nélkülözhetlen kalauz minden háztartásban.“ Egészben véve elüt e mü a szokásos szakácskönyvektől, melyekben vagy elkészithetlen ételek halmaza iratik le, vagy melyek nincsenek tekintettel a kisebb s egyszerűbb háztartásokra s inkább a kiilöncz- ködők ízlésének állanak szolgálatába. E műből minden magyar gazdasszcny tanulhat; a franczia, angol s magyar konyhák kellemes, okszerű vegyiteke az egész mü. Ki kell emelnünk a gyönyörű színes képet, melyek a füzetekhez mellékelvék s melyek annyira hívek, hogy szinte felgerjesztik az étvágyat. Egy füzet ára 30 kr. Tessék vele próbát tenni. — Megjelent az „Önügyvéd“ III ik kiadásának 5-ik füzete, irta Knorr Alajos. (Kiadja iíj. Nagel Ottó Budapesten). E füzetben a szerző a pénzkölcsön szerződések ismertetését befejezvén közli a magyar földhitelintézet, a kisbirtokosok országos földhitelintézete és a pesti hazai első ta- karélcpénztárak kölcsönök engedélyezése körüli eljárási szabályzatát; azután a zálogszerződéseknél ismerteti a kezesség és kifizetés, engedmény, utalvány és átvállalás szabályait s a kereskedelmi utalványokat; előadja a meghatalmazás Szabályait; azután ismerteti az adásvevési-szerződések különböző nemeit, az eziránti szerződések tartalmát, továbbá a csere és bérleti szerződéseket, s végre megkezdi a munkabéri és szolgálati szerződések ismertetését, és pedig a szolgálati szerződésekből a fontosabb szolgálatok iránti szerződések, az iparos, gyáros és segédszemélyzete közti szerződések és a gyári munkások jogviszonyainak ismertetését. E gazdag tartalmú füzet ára 30 kr. — Táborszky és Barsch nemzeti zenemű- kereskedésében Budapesten megjelent: „A vörös sapka“, Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségé dalai: 1. „Felszántottam kertem alatt“ Nicolich Sándortól. 2. „Ugyan rózsám“. 3. „Sokszor nézek tel az égre.“ 4. „Galagonya bojtorján“. 5. „De nehéz igaz szivet találni“, Szentirmay Elemértől. 6. „Ha bemegyek a csárdába“ Barna szeretőmnek. 7. „Az én kedvem olyan, mint a csalfa szellő“, Nicolich Sándortól. 8. „Hallja-e kis violám“, Révay Arnoldtól. 9. „Jula, Jula, beje, huja“. 10. „Lakodalom, arany lakodalom“. 11. „Szeretni, szeretni“, Szentirmay Elemértől. 12. „De fáin,“ Szentirmay Elemértől. Enekhangra zongora kísérettel, (vagy zongorára külön) szerzé Erkel Elek. Ára I forint. Фффффффффффф 90 szám 1SS2. Hirdetmény. Hivatalos árfolyamok a budapesti dru- es er tek tu: s den 1882 julius hó 7 én. Magyar aranyjáradék ........ 120.M.agyar vasúti kölcsön.......................................................134.Magy. kel. vasúti államkotv. I. kibocsátás Magy. kel. vasúti államkölv. II. kibocsátás Magyar kel. vasúti államkotv. Hl. kibocs. Magyar földteher mentesítési kötvvény Magy. földteherment. kötvény záradékkal. Ternes bánáti földteherm. kötv ................................. T emes-bánáti földteherm. kötv. záradékkal Erdélyi földtehennentesitési kötvény . . Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény Magyar nyeremény sorsjegy-kölcsön . . Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . Osztrák járadék papírban........................................ O sztrák járadék ezüstben........................................ O sztrák járadék aranyban ... . i860 iki államsorsjegyek .... Osztrák-magyar bankrészvény . Magyar hitelbank-részvény . . . Osztrák hitelintézet részvény Ezüst....................................................... C sászári és királyi arany 20 frankos arany (Napoieon’dor) Német birodalmi márka . London 3 havi váltókért . Magyar papír járadék . . . 1 . 91. 1 I o. 9598. 979797* 9997 1 20. 1 i o. Ilii' 95>3‘823. 326. 323. 5' 9 58 1 20 87 65 95 70 .20 ,6o Felelős szerkesztő: Malik .lé/scf. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Melynél fogva köztndomásra hozatik, hogy Cidúfalva kézségének italmérési joga a jövő 1H83. év január 1 tői az 1885 ik év deczember 31-ig terjedő 3 évre folyó július 11 -éli délelőtti 9 órakor Gidólalván a község házánál nyílt árverés utján haszonbérbe fog adatni. Л haszonbéri feltételek addig is úgy alólirt szolgabirónak irodájában mint szintén a község házánál is megtekiut- » let ók • Sepsi-Szentgyörgy, 1882. június 1-én. Tompa Miklós, 2—2 szolgabiró. ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ-ЖЖЖЖЖЖЖЖЖ 383. sz. 1882. árvsz. Árverési hirdetmény. S -S/eufgyörgy város árvaszéke, mint gyámhatóság által ezennel közhírré tétetik, hogy sepsiszentgyörgyi Nagy László apai gyám kérésére Uis- kom gyermekei Nagy Klek, Anna, László, Mária és Zsuzsámul tulajdonát képező az előpata'c-hidvégi 400. sz. és az árapataki 307. sz. telekjegyző- könyvben foglalt „Károly román fejedelemhez“ czimxett fürdői idézet és tartozmányai, két laktelek s azokhoz tartozó kertek önkéntes árverése engedélyeztetvén, az árverés Élőpatak község házánál f. év július hó 30-án délelőtt 10 órakor fog megtartatni azon hozzáadássá', hogy a jelzett ingatlanok a megállapított 7009 iVt, 2000 frt. és 1000 IVt. kikiáltási áron eladatni nem fognak, és hogy a jelzáiogilag biztosított hitelezők jogai tekintet nélkül a vételárra fentartatnak. Venni szándékozók az árverési feltéte'eket ezen árvaszéknél a hivatalos órákban megtekinthetik, és lemásol hatják, nem különben nz előpataki fürdőbirtokosság vezérigazgatósága vezérirodájában és Élőpatak község házánál. Sepsi-Szentgyürgyön, 1882. j uni из 26 án tartott üléséből. 2—3 A városi árvaszék. > ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф ф Ф ф ф ф ф фффф ф ф ф ф* ф1ф ффффффффффф Ф MéSé Űzletnagyobbitás szerelő müholylyel, 8'2°' ф Kivànatra árlapok és költségvetések bérmentesen küldetnek. ФФФФФФФФ ффф фафгффффффф Ф ффффф Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentg} örgyön.
