Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-06 / 54. szám
54. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, julius 6. •---------------------------------• Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cB гъпь te i n 01Саг& KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdedések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. • — — • Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászai XII. évfolyam. Megjelenik ezen lap lieteu- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 firt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Ny il ttér sora 15 kr. Előfizetési felliivás a „N К M E R E“ tizenkettodik évfolyamának harmadik negyedére. К lő fizetési feltételek : Egész évre......................6 frt — kr. H áromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre...........................3 frt — kr. Negyed évre.......................I frt 50 kr. E gy hóra.............................................— frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem uyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szeutgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadó hivatala. Az egyptomi bonyodalmak. Sejm-Szeiitgyörgy, 1882. julius 4. Igen kevés az, a mit a konstantinápolyi konferencia eredménykép eddig a magáénak nevezhet s már berlini diplomácziai körökből jelentette egy távirat azt a meggyőződést, hogy a konferen- czia alkalmasint eredménytelen is marad. Azok a sokat hiresztelt javaslatok, mikkel a nyugati hatalmak a konferenczia elé készültek, sehol sincsenek még s a mi főleg Francziaországót illeti, ez egyetlen szóval sem lépett még elő a nagykövetek tauácsábau, hol úgy látszik, most Angliáé a vezérszó — az erőszakossági politika irányában. Pir- re azonban a többi hatalmak oly kevéssé hajlandók, hogy most már London felől is békésebben fuj a szél, ámbár a „force-majeur“, mely a kon- fereuczia legutóbbi határozatának szövegébe befurakodott, — tiszta angol gyártmány. Általában a konferenczia eddigi folyásáról a következő képet állítják össze : Az első ülésen a konferenczia tagjai általános eszmecserére szorítkoztak ; a másodikon aláírták az öuzetlenségi jegyzőkönyvet s a harmadikon elhatározták, hogy elkülönítve egyet, len hatalom se léphessen föl, csupán force majeur esetében, vagy ha az Egyptombau tartózkodó európaiak élete veszélyeztetve lenne. Beavatkozni ugyan, mint ma már állítják, Anglia még ebben az utolsó esetben sem akar maga, hanem csakis török csapatok által való beavatkozást, contemplât, csakhogy ez utóbbira a porta a hatalmak kedvéért nem hajlandó. Beavatkozik, ha saját érdekeit, tekintélyét, fcuhatóságát látja veszélyeztetve; de addig, a mig e tekintetben semmi aggodalma sincs, csupán a franczia es angol érdekek kedvéért nem szándékozik maga ellen bősziteni saját alattvalóit. Arra sem volt hajlandó, a mit Anglia akart, hogy t. i. a porta olyanforma érintkezésben álljon a konferencziával, mint annak idején a berlini görög konferencziával állott. Ekkor ugyanis a porta esetről-esetre nyilatkozott ama határozatok felől, melyeket vele közöltek. — Most azonban teljesen teljesen visszautasitólag tartja magát a tanácskozásokkal szemben és semmikép sem lehet rábírni, hogy magatartását megváltoztassa. A konferenczia határozatai ilykép csupán egyoldalúak és akadémikus természetűek, mert a porta egyszerűen kimondhatja, hogy azok rája nézve nem léteznek, így áll a helyzet ma s bár a diplomáczia felsülésének csak örülni lehet, mégis félő, hogy a porta ez által teljesen elszigetelt állásba juttatja magát, ha ugyan Anglia vagy Francziaország olyasmit nem tesznek, a mi a rokonszenveket ismét visszafordítja a porta felé. A beavatkozás kérdését illetőleg Párisban a következő nézet uralkodik : Nem volna észszerű, már a priori beavatkozásra gondolni ; először is meg kell állapítani azokat a követeléseket, melyeknek teljesítését az egyptomi kormánytól kívánni kell ; személykérdés itt szóba sem jöhet. Francziaország erre nem gondol. Ha valamely egyptomi minisztérium loyalisan teljesiti Európa akaratát teljesitik. A szuezi csatorna szabadsága és Egÿp- tom függetlensége természetesen a fődolog, ezután következik a múlt zavarokért való kárpótlás, a jövőre való kezesség, a pénzügyi megállapodások tiszteletben tartása stb. Ha a követelések aztán meg vannak állapítva, akkor az egyptomi kormánynak bizonyos időt kell engedni azok adoptálására. Az európaiak vagyona és élete érdekében mindenesetre igen óvatosan kell eljárni. Az esetre, ha az egyptomi minisztérium nem leime képes ama követeléseket teljesíteni, akkor Európa mandatáriusait kell fölléptetni. Egyetlen hatalomra bízni ily mandátumot, nem volna czélszerü, mert önző törekvések is játszhatnának közre. Még egyedül Törökországot kiszemelni sem lenne czélszerü megoldás. A konferenczia e pillanatban a török beavatkozással foglalkozik ; ámde Törökország aligha lesz abban a helyzetben, hogy a konferenczia által megállapított feltételeket elfogadja. Politikai hirek. A közös miniszteri értekezleten, mely ő Felsége elnöklete alatt Bécsben tartatott, végleges határozatok hozattak a gyalogos csapatok újjászervezése iránt; ez az újjászervezés a létező anyag czélszeriinek látszó tovább fejlesztésére irányul. — A tanácskozás szubstrátumát a jövő évi hadügyi előirányzat képezte, melynek megszavazása alkalmával a delegácziók a tervezett szervezés felett is határozandók lesznek. Azt is jelentik Bécsből, hogy a hadügyminiszter nemcsak hogy beéri októberig az eddig megszavazott paczifiká- czonális hitellel, de szándéka, hogy ez évben, ha csak újabb komplikácziók be nem következnének, egyáltalában nem kér újabb költséget. A megszállott területen levő hadcsapatok lassankénti redukálása már julius hóban fog megkezdetni. Egyptomban teljes anarchia uralkodik, s mint egy párisi lapnak Alexandrából távirják, a köz- biztonság egészen a katonáktól függ. Ez a körülmény indíthatta arra a konferencziát is, hogy tekintve az európaiakat fenyegető veszélyt, a haladéktalan fegyveres beavatkozást tartja szükségesnek, de török csapatok alkalmazását nem javasolja, s csak oly feltételek alatt engedné meg a török intervencziót, ha a közbelépés nem fog megszállássá átváltozni és nem fogja Egyptom függetlenségét és kiváltságait csorbítani. A törökök — mint már többször nyilatkoztatták — aligha fognak rá- állani a fegyveres beavatkozásba s igy a konferenczia határozata kétszeres fontosságot ad a nyugati hatalmak készülődéseinek. Anglia már napok óta készen áll csapait a csatorna védelmére küldeni s mint egy jul. 1 i párisi távirat közli, a franczia legfőbb haditanács i-én Grévy elnöklete alatt ülést tartott, hogy megállapítsa, mely csapatokA „Nemere“ tárczája. A hold nehány tulajdonságai, я. A csillagászok állítása szerint nem szenved kétséget az, hogy a holdlakók, a mennyiben a mieinkhez hasonló szemekkel bírnak, földünk nagy városait és folyóit képesek látni. Annál bizonyosabban láthatják tehát földünk kontinenseit, szi- getcsopoi tjait és tengereit, melyek a napsugarak kisebb vagy nagyobb mérvbeni visszaverődéséhez képest, különböző szinü foltokban mutatkoznak előttük. Midőn nálunk ujhold, azaz újság van, akkor náluk főidtől te van.' Ilyenkor délben Európa Ázsia és Afrika egy összefüggő fényes tömeg gyanánt tűnik fel előttük, melyet minden oldalról e ry sötét sik, t. i. a tenger vesz körül. — De 12 óra múlva megváltozik a jelenet, mert most már az ó világ eltűnt szemeik elől s a helyett Amerika és a déli tenger számos szigeteivel tárul fel előttük. Eszerint a holdlakók Amerikát Kolumbus előtt, Ausztráliát pedig К00к előtt előtt jócal ismerték; és a nálunk inég meg nem oldott kérdés a dél sarki nagy száraz földob a Keletindiába vivő északkeleti átjárásról náluk rég eldöntött dolgok, mert eze kef.. otf mindenki havonkint szinte harminczszor feljönni s lemenni látja. A nagy vizözönt is, melyről nekünk csak ho- mályo'- íireink vannak, a holdlakók ősei kétségkívül ;p oly nyugodtan nézték, a mint a jelenlegiek hadsergeink felvonulását s nagy csatáink du- iongásait szemlélik. A hold megjelenésének egy különös sajátságáról teszünk itt most említést, melyet némi figyel- metesség mellett bárki is észrevehetőit ugyan, annak oka azonban némelyek előtt mégis ismeretlen lehet. Ez abból áll, hogy a tele holdnak nyárban mindig igen alacsony, télben pedig igen magas állása van a délkörben. A telehol- dat ugyanis nyáron, midőn kulminál, azaz tetőpontját eléri, mindig oly alant látjuk, mint a napot télen, s viszont télen mindig oly magasan, mint a napot nyáron. Ezen első pillantásra igen feltűnő jelenség megfejtését egyszerűen abban leli, hogy a telehold a nappal mindig átellenben áll, nyáron tehát a napút (eccliptika) azon részében tartózkodik, melyet a nap télen foglal el, s mivel a napút ezen része az egyenlítő alatt legmélyebben fekszik, ezért a teleholdnak is igen csekély magassága van a a láthatár felett. Télen ellenben a telehold a napút azon részében tartózkodik, melyet a nap nyáron foglal e), vagyis az egyenlítő felett legmagasabb helyen. Háromszék vidékére nézve a telehold nyárban 20^3 fok, télben 67'/2 fok magasságot érne el deleléskor, ha a hold pályája a napúttal összeesnék; de mivel az előbni ez utóbbit 5 foknyi elhajlásban átmetszi, ennélfogva a telehold magassága nyárban néha 1573 fokra száll le — mig ellenkezőleg télben 72г/а emelkedik fel. Ezen 570 nyi különbség elvégre a kevésbé figyelmes szemlélő előtt is fel- tünhetik. A hold hegyeinek magasságát a csillagászok több mód szerint határozzák meg. Egyik ilyen mód az árnyék hosszának az apránymérő (mikrométer) segélyével való megmérése, miből aztán a mértan szabályai alapján a magasságot kiszámítják. Schröter több hegyet mért meg a holdban. Ezek közül a Bradley nevű 14600 párisi láb, a Huyghens nevű 19800 párisi láb, a Dörfel nevű 25000 párisi láb és a Leibnitz 25200 párisi láb. A Leibnitz magasságát a föld legnagyobb hegye nem sokkal haladja meg, minél fogva a hold átmérőjét (466 mrtf.), a föld átmérőjével (1719 mrtf.) egybehasonlitva, kiderül, hogy a hold hegyei aránylag csaknem négyszer nagyobbak a földhegyeinél. — Bámulandó azon természeti erő, mely ezen hatalmas tömegeket ily szörnyű magasságra feltornyozta, de ép ily bámulatos az is hogy a távcső ezen holdbéli hegyek mellett szinte mindenütt egyenlő mélységű krater-alaku holypa- dásokat és hasadékokat mutat. Azon okok között, melyek a holdhegyek ezen nagymérvű magasságát előidézték, egyik tényezőként a holdnak földünkénél sokkal csekélyebb su* lya s ebből folyólag sokkal kevesebb vonzereje, közvetlenül szerepelhetett. Azon erő ugyanis, melylyel a hold a felüle • tén levő testeket magához huzza, a föld vonzerejének csak mintegy hatoda. — Ebből következik, hogy a mi puskaporunk a holdban sokkal nagyobb lőtávolt érne el, mint nálunk. Egy ágyúgolyó a földön függőleges irányban (800 láb sebességgel az első másodperczben) kilőve, 26 másodperce alatt folyván felfelé menne*), s 10600 láb magasságra emelkednék, mielőtt a földhöz visszatérne. A hold felületén ellenben a golyó, ugyanazon kezdőleges sebesség mellett, 156 másodperczig hágna s 63600 láb — vagy is hatszor nagyobb — magasságot érne el. Ha tehát a hold belsejében ugyanazon erők, *) Azért nem 26-szor 800^= 20800, mert a földben létező vonzezö (26* X 10200 lábbal késlelteti.
