Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-01-19 / 6. szám

6. szám Sepsi-S'/entgvörgvön, 1882/ Csütörtök íanuár 19 XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgycn-gyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illétö közlemények küldendők’ Kiadó hiTfitaí : J3ernste:n ЦIárk könyvnyomdája Hová a hirdetések ез előfizetési penzek bérnientesen intézend&’k. A hirdetmények és nylltte- rek diia előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ;épirodalmi és közgazdászat! zműíet” lap. 1 Í«J №S Megjelenik ezen jap beten- kí.ot kétszer: OHtltértokén és vaa&r--.xp. KLÓ FIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva, var у vidékre postán kü.dve Egész évre , , 6 írt — kr. Fél évre ... 3 írt — ki. Negyedévre , . i frt $o kr. fiînliîtméïÈjek dija : 3 b.asÁboa petit-fiorüT’, vagy anrivxk helyéért 6 ke. Bélyeg díj külön 30 ki. NyilttOr sora kr. i •&« r Előfizetési felhívás „N E ж"E R E“ tizenksttodik évfolyamának első negyedére. EHőíIaeéesá fellétolfek-: Egész évre............................6 frt — kr Háromnegyed évre . , . 4 frt 50 kr. Fél évre ......................................3 frt — kr. K egyed évre.................................! frt 50 kr. E gy hóra....................................— frt 50 kr. K ülföldre egéa?. évre ... 8 írt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket, megújítani, vala­mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejeko­rán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyoiuattathatunk. Az előfizetés íegczélszerübben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bern­stein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szeutgyörgyre küldendők. A „REFERE“ kiadó-hivatala. Eolioncsy Gedeon. Sepsi-Szentgyörgy, 1882 január 18. (?> A nagy közönség figyelmét ma ismét Ro­ll 0 il c z y tartja ébren, a ki a Várady affaire óta O’van sajátságos nevezetességre tett szert. A kö­zönség, mely előtt az allarmot egy függetlenségi lap pár nappal e tárgyban megfúrta, roppant iz­gatottsággal várta a dolgok fejlődését. Rohonczy magán körben csütörtökön és pénteken oly nyilat­kozatot tett, hogy ő a kormánypárt s főleg a köz­lekedési minisztérium körében elharapódzott, cor- ruptio ellen a szombati ülésben eddig még isme­retlen adatokkal fog kikelni, a melyek Hieronymi államtitkárt súlyosan kompromittálják. Nem lehet tehát csudálkozni, ha a szombati ülésen tömve volt a ház s megteltek a karzatok elegáns női és nagyvilági úri közönséggel. Rolionczy a mit ígért, meg is tette. Beszélt. Es pedig csakugyan nehéz gyanúsí­tásokkal teljes beszédet mondott, melyben mulasz­tással s itt-ott tisztátalan kezű eljárással gyanúsí­totta a közlekedési minisztérium közegeit főleg a tiszai részeken véghezvitt mérnöki munkálatok körül. A közönség a magas hangú intonatio után botrányt várt és rendkívül megbotránkozott, hogy a botrány elmaradt. Egy kis felsülés volt, me­lyet a szerint Rihoaczy sokkal ügyesebb kézzel hoz.ott színre, nrnt az öreg csataló a magáét. — Rihonczy nemcsak a nagy publikumot sütötte fel, hanem maga is olyan szépen felsült, hogy még legnagyobb ellensége is meg lehet vele elégedve. A fővárosi és vidéki lapok nagy egyhangú­sággal Ítélik el Rohoaczy fellépését, mely, mint az Egyetértés írja, „megfontolatlan s kel­lően elő nem készített volt.“ Lapjaink bizony ritkán .jegyzőnk fel ily esetet — párt- küiünbség néiaül védelmére keltek az igaz ügynek s min lénia véleménye oda megy ki, hogy a so­káig nyögő vajúdó hegyek szültek — nevetséges egeret. Ide törpült le Rohonczy felfújt elefántja. Az ember bizonyos szánakozás nélkül nem tekinthet ma Rohonczyra, a ki személyesen akarván bántal­mazni Hieronymit, ennek talpraesett válasza után kénytelen volt egy bocsánatot kérő hangú felelet­ben kinyilatkoztatni a ház előtt, hogy ő „nem az államit.kár urra vonatkozott“. Vádjai üres hado- názástok voltak a levegőben, minden positiv állítás, a legkisebb concrét eset fölemlitése nélkül. Rohon czy harangozott a szélben s az üresen kongó sza­vak el is hangyottak a néma levegőben ; nem hagyván hátra egyebet a közönség ama sújtó ité- leténé, mely országszerte kárhoztatja a könnyelmű vérű báró nagyúri hetvenkedését. Rohonczy Gedeon a kormánypárti padokon ül, tehát „elvtársunk“ volna, de. ő maga kijelenté több Ízben, hogy őt a kormányhoz személyi ér­dekek fűzik. Ez érdekviszonyokat mi nagyon is tiszteljük. Ám a Hieronymi ügyben elfoglalt állás­pontjaival mi, sem senki a világon nem képes menOhif ha meggondoljuk, hogy Hieronymi állam­titkár veje azon Váradénak, kit ő a közelmúlt­ban oly kíméletlenül' meghurczolt a nagyvilág előtt. - Ennek az egész erköicshirói рал Kosznak nagyon csúnya háttere van : a ni a g á n b 0 s z u. Rohon- czyt magánérdek köti a kormányhoz és m a- g á n é r d e к adja szájába az ni vádakat, melyek­nek éle egy előtte gyűlölt, család ellen van fordít­va, de melyeket bizonyítékok hiányában úgy fel nem használhatott, mint szerette volna. Emlegették a lapok Rohonczy kilépését a pártból s a „Pesti Napló“ várta azon nyilatkozatot tőle, hogy a mérsékelt ellenzék táborába megy át. Őszintén mondjuk, ezt mi is vártuk Rohonczytól. A mérsékeltek között, nem- ugyan tüzes vére mér­sékleténél fogva, hanem azon kiváló tulajdonáért foglalna méltó helyet, hogy őt is, mint ama pár­tot, személyes é r d e k és személyes b0- s z u kergeti minden lépésében. Rohonczy t műn irigyel nők meg attól a párból, sőt nagyon szíve­sen verniük, ha ilyen „elvi“ meggyőződéseivel minél hamarább gazdagítaná a nagyon tisztelt tár­salgó ellenzéket. Van még egy körülmény, melyre a lefolyt botrányos eset alkalmából reflektálnunk keli. Ez a Rohonczy ur fellépésének erkölcsi oldala Az a hatás, melyet ő fellépése által az erkölcs- politikai világra várt, nemcsak teljesen elmaradt, sőt egészen más eredményben osz’oit fel. Rohonczy erkölc.-dnrói szerepre vállalkozott s egymaga meg akarta tisztítani a képviselőházat és a politikai társadalmat a korrupcziótól. Akár csak egy isten • ember a galambárusoknál. Ő érzett magában álég erőt erre ; van társadalmi állása, tekintélye a ma­gas világ előtt s van már bizonyos tekintetben „múltja“ is; féligmedd g hivatkozhatott eme nagy elszántságánál a Várady-ügy szerencsés (!) megol­dására, A közvélemény figyelme jóformán engagei- rozva is volt ; a győzelmet teljesnek hitte. Mikor aztán a fórumon állott, irányt vesztett s az álta­lánosságok tömkelegében addig tévedezett, mig vé­ge lett minden iHusionak. Rohonczy megtanulhatta s a nem várt ered­mény után elvonhatta azt az igazságot, hogy arra, miszerint valaki a társadalom „morum censor“a legyen, nem elégséges a rang, a nagyvilági befő lyás, sem pedig az ügyesség a párbaj vívásban ; — ide sokkal több kell : erkölcsi tekintély. Belföld. A kópviselöháznak folyó hó 14 dikén izgatott ülése volt. Már az ülés előtt híre terjedt, hogy Rohonczy Gedeon képviselő meg fogja támadni a közlekedési minisztérium államtitkárát, a mi ter­mészetesen nagy érdeklődést keltett. Az ülés le­folyása a következő volt : Több kérvény bemutatása és kisebb jelentő­ségű ügyek előterjesztése után a költségvetési vi­ta folytattatván, Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter szó­lott fel és vette éles bonczkés alá ama bűnök lajstromát, a melyekkel őt s illetve a kormányt Somssich és Eötvös megtisztelték. Kifejté, hogy azok a hazafiasoknak nevezett aggodalmak alap talanok s épen hogy azokra ok ne legyen, kéri a költségvetés elfogadását. Az ellenzékieskedés4- jel­lemzőkig felhozta a miniszter, hogy Eötvös és pártja azzal gyanúsították a kormányt, hogy a pest-zimonyi vasutat magánérdekeknek építteti s most, hogy államivá lett, azért zúgolódnak. A be­széd, melyet későbben bővebben lesz alkalmunk ismertetni, nagy hatást tett s a többség már rég­óta nem kisérte egy pénzügyminiszter beszédét sem annyi helyesléssel, mint ma. Utána Rohonczy Gedeon szólalt fel. Előre bocsátotta, hogy a budgetet elfogadja, mert a kor­mány s nevezetesen a miniszterelnök és a pánz- ügyminiszter iránt bizalommal viseltetik, de kény­telen felszólalni az általános nyomor és Ínség mi­att, mely az alsó tiszavidéket sújtja. A költségve­tésről szólva, kiemeli, hogy a mezőgazdaságra nagy súlyt fektet s szerinte ennek gyökeres javí­tását csak a f ö 1 d m i v e 1 é s i külön.minis z- t er i u m felállításával lehet eszközölni. A „Gazda­körétől sok jót vár, több jóravaló intézkedés is történt a földművelési miniszter részéről, de mind­ezek nem elégségesek, s azért a külön földnuve- lési minisztérium felállítása lenne képes csak ál­lamháztartásunkban az egyensúlyt helyreállítani. Ezután sorra veszi az egyes tárczákat s a közle­kedési minisztériumot hiúáztatja, hogy nagyban hozzájárul e minisztérium az általános nyomorhoz és pedig a szabályozási munkálatok nagy tévedé­se által. Felemlíti ama gyanúsításokat és híreket, melyek a közlekedési minisztérium ellen intéztei­nek s melyek által szerinte a minisztérium kom­prom írtál va van. Indítványozza, hogy egy vegyes bizottság küldessék ki a ház tagjaiból, mely a vizsgálatot haladéktalanul megindítsa. ílieronym i Károly államtitkár a Rohon­czy által emfft általános vádakra röviden felelve, azok alaptalanságát igyekezett kimutatni. Utána Ordódy miniszter tiltakozott szintén nagy erély- lyel azon eljárás ellen, mely általánosságban, ada­tok nélkül vádol egy egész minisztériumot. Végül Tisza korm ínyelnök jelentette ki, hogy ha egyéb és konkrét eset hozatik fel, kérjenek vizsgálatot, — de azt a kormány lógja megejteni, mert a kor- mány kezéből a vizsgálat ki nem vehető. Külföld. Л <Ш<Шniücziai lázadásra vonatkozólag a „Corresp. de Pesth“ Belgrádból ieleplezéséket közöl, melyekből kiderül, hogy e lázadás orosz befolyás alatt áll s illetőleg orosz részről élsszte- tik. Az illető közlemény igy hangzik: „A szláv agitátor, Matanovics Péter, bevé­gezte rablóbandájának szervezését, melylyel Kri- voseziába fog menni. Matanovics ur, kit a belgrádi orosz követ nagy előzékenységgel fogadott, tete­mes összeget kapott Mihály volt metropolitától azon hadjárat költségeinek fedezésére, melyet a tisztelt rabló urakkal akar szervezni. A pánszláv egyesületek, melyeknek Szerbiában és a Balkán­félszigeten kifejtett agitáczióját Aksakoff moszkvai agitátor vezeti, Belgrádban valóságos főhadiszál­lást alapítottak.“ A pánszlávizmus áskálódásai nem voltak is meretlenek eddig sem, de az mégis meglepő, hogy orosz pénzzel fizetik a krivoseziai szövetkezett banditák költségeit. Kiváncsiak vagyunk, vájjon az orosz kormány fog e nyilatkozni e fölötte kom­promittáló ügyben s mit szól ahhoz, hogy pán- szlávjai az összeesküvést egész mesterség módjára űzik és rablásaikat a politika köpenye alá rejtik. Ói oszorssúgbun fontos rendeletet tettek köz­zé, mely valószínűleg a parasztok égbekiáltó sé­relmei folytán hozatott. — E rendelet szerint az 1882 ik év folyamán a földbirtok megváltása vé­gett, önkényfces szerződések megkötése a parasz­tok és földbirtokosok közt megengedtetek ; az 1882 ik év lefolytéval azonban az összes meg nem váltott földek a parasztok tulajdonába mennek át. A korona 1882. január 1 tői fogva a megválta- tandó földek becsértékének 80 százalékra rugó kárpótlásában fogja részesiten ia földbirtokosokat. Gambetta, ellen az elkeseredés a franczia képviselőhöz körében folyton nő. A „Times“ pári­si levelezője a legutóbbi ülésről irt jelentésében azt írja, hogy a képviselőház folyosóin csak arról beszéltek Gambetta eddigi leghevesebb pártólóil hogy meg kell öt buktatni. A harcz tényleg meg­kezdődött Gambetta ellen. A kamra el van hatá­rozva, hogy a lajstrom szerinti választásra vonat­kozó javaslatot elveti, Gambetta viszont, ha ez el­vettetik, le akar köszönni Ezen kérdés körül fog megkezdődni a harcz. Beszélik, hogy Gambettát legjobb barátai arra kérték, hogy ne terjessze elő a javaslatot: de Gambetta kijelentette, hogy in­kább megbukik, semhogy azt elejtse. Egy távirat is azt jelenti, hogy kétséget nem szenve 1, hogy Gambetta szilárdan el van határozva a kormány­ról visszalépni, ha a lajstrom szerinti szavazás el дет fogadtatik. Gambetta állítólag kinyilvánitá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom