Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-04 / 45. szám

— 178 —

még két zsidót elegyitett a dologba. Pénteken elszállították őket Nyíregyházra, hol elcsukták mindnyájukat, hová az első napon 13 zsidót idéztek be5 kik közül kettő le is tartóztatott. A templomban az oltárnál és azonkívül, a temetőben és a fürdőhelyen ásatásokat vittek keresztül, de semmi gyanúst nem találtak.

Az itteni zsidók közt nagy izgatottság és' félelem uralkodik, mert mindennap és minden .helyen kutatnak.

A zsidóknál lakó keresztyéjn cselé, dek gazdáikat ott hagyják. A paraszt nép annyira izgatott, hogy minden perczben a legi-o- szabbtól lehet tartani. Az ingerültség különösen a zsidó korcsmárosok iránt aggasztó mérvben növekszik.

Külföldi szemle.

Az orosz ezár családja ellen a nemesség egy összeesküvését fedezték fel állítólag, s ha bár ez a hir csak nagy tartózkodással fogadható, mindazonáltal figyelemreméltó, hogy egyszerre két nagy külföldi lap értesül róla az orosz fővárosból jött tudósítások alapján. Ezek szerint az orosz udvarban rendkívüli izgatottság uralkodik, melyet egy a koronázás ügyében Moszkvába érkezett magán- egyén idézett fel, kit a czár kihallgatáson fogadott s kinek jelentései alapján a czár az összes európai udvarokat fölkérte, hogy ne készüljenek a koronázási ünnepélyen való részvételre, mert ezt különösen fontos okokból el kell halasztania. Л czár családjában borzasztó az elkeseredés és az ijedtség. Л czár egy jegyzőkönyvben olvasgatva, kínosan nyögött, s Ilii* szerint oly egyének nevei volnának abban, a kiket soha gyanúba шоп vettek ; nevezetes, magas állású és gazdag egyénekről, kik az úgynevezett orosz párthoz tartoznak s a kik Oroszországnak az idegen elemtől való purifikálására törekednek, kétségtelen tudomást, nyert a czár, hogy nihilista jellemüek, a czári család ellenségei s a koronázás alkalmára egy. terrorista mintára tervezett merényletre készülnek. Ez egyének az orosz dúsgazdag nemességhez tartoznak s oly koa- licziét képeznek a czátral szemben, melynek leverésére az ő hatalma nem elégséges.

A helyzet Egyptombau a krízis tetőpontjára ért s a forradalom elkerülhetetlennek látszik. Ara- bi pasától függ- az idegen lakosság sorsa, sőt maga a khedive élete is az ő kegyelmétől függ. A katonaságot ugyan még visszatartja, de a khedive letételét már kimondotta s uj alkotmányt akar- proklamálni s a szultán nevében azt a hirt ter jcszti, hogy Egyptom alkirályává Hálim pasa neveztetett, ki, es hogy a szultán egy bizottságot log küldeni, a mire aztán az összes európai lakos súgnak Egyptomból távozni kell s az adosságo. k it a külföldnek nem keilend fizetni. Ily viszonyok közt nem csoda, hogy a félelem nagy mértékben növekszik. Kairó és az ország belső részeinek keresztyén lakossága Alexandriában menekül. A vasutak alig győzik a menekülő személyek szállítását.

Francziaország és Angolország, mint melyek Egyptomban leginkább érdekelvék, azt kívánták a portától, hogy ez tiltakozzék a katonai párt ac- tioja ellen, de a porta azt a kívánságot visszautasította, úgy hogy most az említett államok a portanuk, mint Európa mandatariusának, a korlátolt beavatkozást javasolják.

A beavatkozás török meghatalmazott küldésivel log kezdődni, a ki török hajó fedélzetéről, a szultán nevében föl fogja szólítani a katonatiszteket, hogy hódoljanak meg az alkirálynak és egyúttal ki fogja jelententeni. hogy a porta helyesli az alkirály minden intézkedését.

Egy egyptomi államférfiu e tekintetben úgy nyila kozott, hogy a meghatalmazott, küldetése a legnagyobb hiba volna, mert legalább 8000 főnyi török csapatnak kellene kikötni, hogy az anarchia elnyomathassák s az egyetlen reménységet a szultán gyors fegyveres beavatkozása képezi. Egy k i írói távirat is azt közli, hogy a pánczélos hajók hatalma nem elég, mert az egy tömi hadseregben 1.0xeletes foirongás uralkodik és a veszély órán- kint nő.

Olaszországgal mostanában igen gyakran foglalkoznak Oroszországban. Hogy mint fogják ott fel az egységes olasz királyság jövőjét, erről érdekes tanúságot tesz a „Golosz“-nak : „Olaszor* szág a nagyhatalmi állás után kapkodva“ czimü C7ikke, melyben előadja, hogy Olaszországnak nem sikerült megkötni a szövetséget sem Ausztria-Ma- gyarországgal, sem Németországgal, sem Franczia- országgal és igy folytatja; „Oroszország mindenkor rokonszeuvvel kisérte a fiatal olasz királyság belső erejének fejlődését és minden más hatalomnál nyugotabban tekinthet hadierejének növeke* désére. Egy erős Olaszország, mely ellensúlyozza Ausztriát délen és Francziországot a Földközi-tenger öbleiben, bennünk csak a tisztelet érzetét keltheti fel.“

Egy lőporraktár elleni terv.

Külön csapatokat küldött az angol kormány Woolvichból múlt hétfőn Puríleetba egy az essexi rendőrség által küldött tudósítás következtében, a melyben az van állítva, hogy a féniek a pourfleeti lőporraktárakat föl akarják robbantani. Azonnal vizsgálatot indítottak meg, de mindeddig semmiféle akna nyomára nem akadtak a raktár alatt. De azért a jelentés, melyben erről a tervről szó van, oly tüzetes és körülményes, hogy a kormány azt nagyon is figyelembe vette és ennek következtében rendelte el katonaság küldését és óvrendszabályok megtételét.

Л purlleeti kormánybeli lőporraktár a legnagyobb a világon, egyszersmind pedig edg:g a legbiztosabbnak és legjobban őrzöttnek is tekintették azt. Rendesen 50—60 ezer hordó lőpor van ott lerakva, vagyis 3000 tonnányi lőporkészlet. Л földalatti boltik falai 5 lábnyi vastagságúak, a boltozat olyan erős, hogy azon még a legsúlyosabb bomba sem törhet he. Mills őrnagy, ki 7 év óta parancsnok e raktárban, a legnagyobb éberséget és vigyázatot tanúsított, úgy hogy szinte hihetetlen, mikép lehessen azt kijátszani és merényletet terveim e raktár ellen. Mindeddig a raktár őrizetére 1000 katonát alkalmaztak. A laktanya, a tiszti szállások, a katonai ruhatár, a munkások műhelyei mind a falakon belül vannak. Л kapun át semmiféle idegent nem bocsátanak he és még oly személyek is, kik valamelyik tiszttel összeköttetésben állanak, csak katonai kiséret mellett jöhetnek a raktárba.

Hétfőn a katonai és polgári őrök mind ébren voltak és minden idegen, ki a raktárhoz közeledett, el lett tiltva onnét. Л vár falain egy hirdetés azt mondja, hogy maradjon mindenki távol a raktártól és ne hagyja el az országutat, mely a várkeritésen kívül vonul el. Egy más ut a Themse mellett van, de erről az oldalról nincs bemenet a raktárba.

Piirfbet maga kis falu és még eddig a lakosok mit sem hallottak a fémekről újabb időben. 1868-ban ugyancsak hasonló merénylettől tartottak és ekkor nemcsak szárazon, hanem a Themsén is voltak katonai és polgári őrök, kik ladikjaikkal ott czirkáltak. A lakosok most még inkább félnek, mint akkor, mert most hasonló tervek és merényletek gyakrabban fordulnak elő.

Adalék a Mikó-tanoda alapításához.

(Folytatás és vége.)

Nem késik tehát ezen választmány örömmel ragadni meg a kedvező alkalmat, minden tehetségét felhasználni arra, hogy mentői több siker koronázhassa ezen szent kezdeményt, s midőn mint mellőzhetetlen körülményt, azt látja legelőbb is át, miszerint közintézmény ügyében csak általános közremunkálás teremthet elő kívánt eredményt; valamint a méltóságos cs. kir. kerületi hivatalt, mint a nép jólétére czélzó minden intézkedések, főképen a tudományos nevelés kifáradhatatlan buzgalmu pártfogóját alázatosan megkéri nélkülözhetetlen s mindég sikert előteremteni tudó pártfogásáért, úgy felszólitja s megkéri e népes kerület minden községeit, minden egyes lelkes polgárát, méltóztassanak községileg s egyénileg mentői több, hathatósabb segedelmezéssel lenni, hogy egy ipartanoda megnyitásával gyujtathassék egy szö- vétnek, melynek fényje e .kerületet jótékonyan fogja megvilágositani, világosságban s fényben tar- I tani, mely mintegy kiapadhatatlan forrásvíz a szá- i rasság miatt lankadt plántát elevenítse életre, segítse méltó polgári erőre s erényekre e népet, mely magában annyi kifejezésre váró magasztos erőkkel bír.

Tisztelt községek érdemes lakói ! S.-Szent- György szintúgy fő helye, központja ezen kerületnek -- együtt kell az élet szükségeivel küzde- ! nünk, s egyiit élvezni a jót is a szerint, mint egyikre, vagy másikra, vagy minkettőre érdemesítjük magunkat. Tudjuk, hogy iskola nélkül durvák maradunk, mint pöröly alá nem került vasdarabok ; anyagi tehetségünkhöz mérve messze van tőlünk minden olyan iskola, honnan átalános nevelést várhatnánk kerületünk polgárai számára. Lelkesüljünk fel tehát, alapítsunk ipartanodát. Szentgyörgy a fennirt tőke mellé máris sokat adott, s még fog többet adni aláirás utján, — különösen reménységünk van, hogy a körülmények szerint szép iskolaházat, s az iskolához szükséges kertet is ád. Sz.- György oly közel van e kerület minden helységéhez, hogy ide kivétel nélkül minden polgár pár évre be segítheti kedves magzatát, önön magának, s e honnak jövő reményét, még tulajdon kézimunkája segítségével is; adjon tehát minden közönség, adjon minden lelkes polgár valamit, szánja föl község és egyén azt, mit oly polgári örömmel fölajánlott kölcsön a státus számára, s igy kettős czélt ér el adakozásával, mert segítette az álladal- mat és segít önmagán , oly kincset vásárolván meg gyermeke jó neveltetése által, melyet a lopok el nem lophatnak, s a viszontagságok fergetege meg nem emészt.

Ilyen nézettel aláírási ivet nyitunk s küldünk meg, biztos honfiúi reménnyel lévén, hogy ezen üdvös czél elérésére egymást buzdítani, jó példaadással megelőzni minden jó polgárnak fő törekvése leend.

S minthogy illő, miszerint az anyagilag megközelítendő, sőt hihetőleg elérendő jó czélt szellemileg is közösen gyámolitsuk: meghívjuk most alakult s megerősítést nyert kebli választmányunk mellé minden ezen ügyet lelkesen pártoló közönségnek legalább egy közbizodalmát érdemlő tagját s minden olyan egyént, ki legalább 100 pfttal s mentői több sikkerrel járul hatályos befolyása által a szent czélhoz ; mert midőn legcsekélyebb számítás szerint is, egy ipartanoda alaptőkéjének százezer ezüst forinton felül kell lenni, hogy a tanítói fizetéseken felül a szükséges iskolai könyvtár-, muzeum-, állat-, ásvány-, gazdasági műszer-, idegen pénzek sat. gyűjteménye szereztessék, igazsággal megegyező, hogy ilyen szép tőke feletti közvetetlen rendelkezés éppen az alapítók befolyásával s közreműnkálásával történjék.

Megjegyzendőnek látjuk végre azt, hogy ezúttal községektől s egyénektől is csak aláirás által teendő kötelezés fogadtatik el bizonyos pénz- mennyiségről, — kész pénz pedig sem mint töke, sem mint kamat mindaddig nem, mig nem látja ezen választmány a fölkért bizottmányi tagokkal együtt: vájjon lehet-e az aláírandó alaptőke ereje mellett ezen ipartanodát valósággal megnyitni ? mert különben, ha egy csekélyebb összeg bekerülésével egyéb segédiorrások megnyithatása iránti reményünk elveszne, akkor kénytelen lenne ez en választmány vagy visszaküldeni az aláírási iveket, vagy közakarattal más intézkedést kisérteni meg.

Sepsi Szentgyörgy, 1854. október 11.

A sepsi-szentgy örgyi ipartanodát szervező választmány nevében :

Császár Bálint, m. k.

főbíró és választmányi elnök.

Demeter József, m. k. választm. jegyző.

Azon választmánynak, mely ezen felhívást kibocsátotta, választmányi tagja volt néhai t. t. Gödri Ferencz esperes ur is.

A nevezett esperes ur a választmány egyik ülésében azon indítványt tette, hogy jó lenne a Rikán belőli ev. ref. communitasnak pártolás végett megküldeni. Ezen felhívás a Rikán belőli ev. ref. communitasnak megkiildetvón, ennek elnöke Gödri Ferencz az elnöklete alatt 1855. május 14- én tartott Rikán belőli egyház közgyűlésében jelentését ezen szavakkal teszi meg: „Noha az egyházi elöljáróságoknak azon felhívásuk, mely szerint Sepsi-Szentgyörgyön ipartanoda lelállitása czélo/- tatik, megküldettek, az egyházi elöljárók által az ekklézsiák és községek hozzájárulásra serkentettek, mindazonáltal még eddig várt eredménye nem lett.“ — Ezen időben az udvarhelyi ev. ref. tanodát veszély fenyegette, miután az Entwurf szerint megkívántaié 12 rendes tanár hiányzott, melynek hiánya esetében a tanodától az Entwurf értelmében a nyilvánosság megvonandó volt.

Ez időben az udvarhelyi tanoda előljat ósaga. mindenfelé kopogtatott, hogy a tanodának alapját oda növelje, hogy abból 12 rendes tanár tartható legyen. Ennek folytán a fennebb említett gyűlésben felmerült azon nézet, hogy jó lenne az udvarhelyi tanoda fennállhatására nézve segédkezet hogy az azon helyzetbe jöhessen, hogy mint főtanoda, nyilvánosságát ne veszítse el, s ha ez elérhető nem lenne, oda hatni, hogy a Sepsi - Szentgyörgy által czélba vett ipartanodával — az udvarhelyi tanoda S.-Szentgyörgyre áthozatván — egyesittessék.

Azon fennebb említett szempontból, hogy az