Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-04 / 45. szám

— 178 — még két zsidót elegyitett a dologba. Pénteken el­szállították őket Nyíregyházra, hol elcsukták mind­nyájukat, hová az első napon 13 zsidót idéztek be5 kik közül kettő le is tartóztatott. A templomban az oltárnál és azonkívül, a temetőben és a fürdőhe­lyen ásatásokat vittek keresztül, de semmi gya­núst nem találtak. Az itteni zsidók közt nagy izgatottság és' fé­lelem uralkodik, mert mindennap és minden .he­lyen kutatnak. A zsidóknál lakó keresztyéjn cselé, dek gazdáikat ott hagyják. A paraszt nép annyira izgatott, hogy minden perczben a legi-o- szabbtól lehet tartani. Az ingerültség különösen a zsidó korcsmárosok iránt aggasztó mérvben nö­vekszik. Külföldi szemle. Az orosz ezár családja ellen a nemesség egy összeesküvését fedezték fel állítólag, s ha bár ez a hir csak nagy tartózkodással fogadható, mind­azonáltal figyelemreméltó, hogy egyszerre két nagy külföldi lap értesül róla az orosz fővárosból jött tudósítások alapján. Ezek szerint az orosz udvar­ban rendkívüli izgatottság uralkodik, melyet egy a koronázás ügyében Moszkvába érkezett magán- egyén idézett fel, kit a czár kihallgatáson fogadott s kinek jelentései alapján a czár az összes euró­pai udvarokat fölkérte, hogy ne készüljenek a ko­ronázási ünnepélyen való részvételre, mert ezt kü­lönösen fontos okokból el kell halasztania. Л czár családjában borzasztó az elkeseredés és az ijedt­ség. Л czár egy jegyzőkönyvben olvasgatva, kíno­san nyögött, s Ilii* szerint oly egyének nevei vol­nának abban, a kiket soha gyanúba шоп vettek ; nevezetes, magas állású és gazdag egyénekről, kik az úgynevezett orosz párthoz tartoznak s a kik Oroszországnak az idegen elemtől való purifikálá­sára törekednek, kétségtelen tudomást, nyert a czár, hogy nihilista jellemüek, a czári család ellenségei s a koronázás alkalmára egy. terrorista mintára tervezett merényletre készülnek. Ez egyének az orosz dúsgazdag nemességhez tartoznak s oly koa- licziét képeznek a czátral szemben, melynek leve­résére az ő hatalma nem elégséges. A helyzet Egyptombau a krízis tetőpontjára ért s a forradalom elkerülhetetlennek látszik. Ara- bi pasától függ- az idegen lakosság sorsa, sőt maga a khedive élete is az ő kegyelmétől függ. A ka­tonaságot ugyan még visszatartja, de a khedive letételét már kimondotta s uj alkotmányt akar- proklamálni s a szultán nevében azt a hirt ter jcszti, hogy Egyptom alkirályává Hálim pasa ne­veztetett, ki, es hogy a szultán egy bizottságot log küldeni, a mire aztán az összes európai lakos súgnak Egyptomból távozni kell s az adosságo. k it a külföldnek nem keilend fizetni. Ily viszo­nyok közt nem csoda, hogy a félelem nagy mér­tékben növekszik. Kairó és az ország belső ré­szeinek keresztyén lakossága Alexandriában me­nekül. A vasutak alig győzik a menekülő sze­mélyek szállítását. Francziaország és Angolország, mint melyek Egyptomban leginkább érdekelvék, azt kívánták a portától, hogy ez tiltakozzék a katonai párt ac- tioja ellen, de a porta azt a kívánságot visszauta­sította, úgy hogy most az említett államok a por­tanuk, mint Európa mandatariusának, a korlátolt beavatkozást javasolják. A beavatkozás török meghatalmazott küldé­sivel log kezdődni, a ki török hajó fedélzetéről, a szultán nevében föl fogja szólítani a katonatisz­teket, hogy hódoljanak meg az alkirálynak és egy­úttal ki fogja jelententeni. hogy a porta helyesli az alkirály minden intézkedését. Egy egyptomi államférfiu e tekintetben úgy nyila kozott, hogy a meghatalmazott, küldetése a legnagyobb hiba volna, mert legalább 8000 főnyi török csapatnak kellene kikötni, hogy az anar­chia elnyomathassák s az egyetlen reménységet a szultán gyors fegyveres beavatkozása képezi. Egy k i írói távirat is azt közli, hogy a pánczélos hajók hatalma nem elég, mert az egy tömi hadseregben 1.0xeletes foirongás uralkodik és a veszély órán- kint nő. Olaszországgal mostanában igen gyakran fog­lalkoznak Oroszországban. Hogy mint fogják ott fel az egységes olasz királyság jövőjét, erről ér­dekes tanúságot tesz a „Golosz“-nak : „Olaszor* szág a nagyhatalmi állás után kapkodva“ czimü C7ikke, melyben előadja, hogy Olaszországnak nem sikerült megkötni a szövetséget sem Ausztria-Ma- gyarországgal, sem Németországgal, sem Franczia- országgal és igy folytatja; „Oroszország minden­kor rokonszeuvvel kisérte a fiatal olasz királyság belső erejének fejlődését és minden más hatalom­nál nyugotabban tekinthet hadierejének növeke* désére. Egy erős Olaszország, mely ellensúlyozza Ausztriát délen és Francziországot a Földközi-ten­ger öbleiben, bennünk csak a tisztelet érzetét kelt­heti fel.“ Egy lőporraktár elleni terv. Külön csapatokat küldött az angol kormány Woolvichból múlt hétfőn Puríleetba egy az essexi rendőrség által küldött tudósítás következtében, a melyben az van állítva, hogy a féniek a pourfleeti lőporraktárakat föl akarják robbantani. Azonnal vizsgálatot indítottak meg, de mindeddig semmiféle akna nyomára nem akadtak a raktár alatt. De azért a jelentés, melyben erről a tervről szó van, oly tüzetes és körülményes, hogy a kormány azt nagyon is figyelembe vette és ennek következtében rendelte el katonaság küldését és óvrendszabályok megtételét. Л purlleeti kormánybeli lőporraktár a legna­gyobb a világon, egyszersmind pedig edg:g a leg­biztosabbnak és legjobban őrzöttnek is tekintették azt. Rendesen 50—60 ezer hordó lőpor van ott lerakva, vagyis 3000 tonnányi lőporkészlet. Л föld­alatti boltik falai 5 lábnyi vastagságúak, a bol­tozat olyan erős, hogy azon még a legsúlyosabb bomba sem törhet he. Mills őrnagy, ki 7 év óta parancsnok e raktárban, a legnagyobb éberséget és vigyázatot tanúsított, úgy hogy szinte hihetetlen, mikép lehessen azt kijátszani és merényletet ter­veim e raktár ellen. Mindeddig a raktár őrizetére 1000 katonát alkalmaztak. A laktanya, a tiszti szállások, a katonai ruhatár, a munkások műhelyei mind a falakon belül vannak. Л kapun át semmi­féle idegent nem bocsátanak he és még oly sze­mélyek is, kik valamelyik tiszttel összeköttetésben állanak, csak katonai kiséret mellett jöhetnek a raktárba. Hétfőn a katonai és polgári őrök mind ébren voltak és minden idegen, ki a raktárhoz közele­dett, el lett tiltva onnét. Л vár falain egy hirde­tés azt mondja, hogy maradjon mindenki távol a raktártól és ne hagyja el az országutat, mely a várkeritésen kívül vonul el. Egy más ut a Them­se mellett van, de erről az oldalról nincs bemenet a raktárba. Piirfbet maga kis falu és még eddig a lako­sok mit sem hallottak a fémekről újabb időben. 1868-ban ugyancsak hasonló merénylettől tartot­tak és ekkor nemcsak szárazon, hanem a Themsén is voltak katonai és polgári őrök, kik ladikjaikkal ott czirkáltak. A lakosok most még inkább félnek, mint akkor, mert most hasonló tervek és merény­letek gyakrabban fordulnak elő. Adalék a Mikó-tanoda alapításához. (Folytatás és vége.) Nem késik tehát ezen választmány örömmel ragadni meg a kedvező alkalmat, minden tehetsé­gét felhasználni arra, hogy mentői több siker ko­ronázhassa ezen szent kezdeményt, s midőn mint mellőzhetetlen körülményt, azt látja legelőbb is át, miszerint közintézmény ügyében csak általános közremunkálás teremthet elő kívánt eredményt; valamint a méltóságos cs. kir. kerületi hivatalt, mint a nép jólétére czélzó minden intézkedések, főképen a tudományos nevelés kifáradhatatlan buzgalmu pártfogóját alázatosan megkéri nélkü­lözhetetlen s mindég sikert előteremteni tudó párt­fogásáért, úgy felszólitja s megkéri e népes kerü­let minden községeit, minden egyes lelkes polgá­rát, méltóztassanak községileg s egyénileg mentői több, hathatósabb segedelmezéssel lenni, hogy egy ipartanoda megnyitásával gyujtathassék egy szö- vétnek, melynek fényje e .kerületet jótékonyan fogja megvilágositani, világosságban s fényben tar- I tani, mely mintegy kiapadhatatlan forrásvíz a szá- i rasság miatt lankadt plántát elevenítse életre, se­gítse méltó polgári erőre s erényekre e népet, mely magában annyi kifejezésre váró magasztos erőkkel bír. Tisztelt községek érdemes lakói ! S.-Szent- György szintúgy fő helye, központja ezen kerület­nek -- együtt kell az élet szükségeivel küzde- ! nünk, s egyiit élvezni a jót is a szerint, mint egyik­re, vagy másikra, vagy minkettőre érdemesítjük magunkat. Tudjuk, hogy iskola nélkül durvák ma­radunk, mint pöröly alá nem került vasdarabok ; anyagi tehetségünkhöz mérve messze van tőlünk minden olyan iskola, honnan átalános nevelést vár­hatnánk kerületünk polgárai számára. Lelkesül­jünk fel tehát, alapítsunk ipartanodát. Szentgyörgy a fennirt tőke mellé máris sokat adott, s még fog többet adni aláirás utján, — különösen reménysé­günk van, hogy a körülmények szerint szép isko­laházat, s az iskolához szükséges kertet is ád. Sz.- György oly közel van e kerület minden helységé­hez, hogy ide kivétel nélkül minden polgár pár évre be segítheti kedves magzatát, önön magának, s e honnak jövő reményét, még tulajdon kézimun­kája segítségével is; adjon tehát minden közönség, adjon minden lelkes polgár valamit, szánja föl község és egyén azt, mit oly polgári örömmel föl­ajánlott kölcsön a státus számára, s igy kettős czélt ér el adakozásával, mert segítette az álladal- mat és segít önmagán , oly kincset vásárolván meg gyermeke jó neveltetése által, melyet a lopok el nem lophatnak, s a viszontagságok fergetege meg nem emészt. Ilyen nézettel aláírási ivet nyitunk s küldünk meg, biztos honfiúi reménnyel lévén, hogy ezen üdvös czél elérésére egymást buzdítani, jó pél­daadással megelőzni minden jó polgárnak fő törek­vése leend. S minthogy illő, miszerint az anyagilag meg­közelítendő, sőt hihetőleg elérendő jó czélt szelle­mileg is közösen gyámolitsuk: meghívjuk most alakult s megerősítést nyert kebli választmányunk mellé minden ezen ügyet lelkesen pártoló közön­ségnek legalább egy közbizodalmát érdemlő tag­ját s minden olyan egyént, ki legalább 100 pfttal s mentői több sikkerrel járul hatályos befolyása által a szent czélhoz ; mert midőn legcsekélyebb számítás szerint is, egy ipartanoda alaptőkéjének százezer ezüst forinton felül kell lenni, hogy a tanítói fizetéseken felül a szükséges iskolai könyv­tár-, muzeum-, állat-, ásvány-, gazdasági műszer-, idegen pénzek sat. gyűjteménye szereztessék, igaz­sággal megegyező, hogy ilyen szép tőke feletti közvetetlen rendelkezés éppen az alapítók befo­lyásával s közreműnkálásával történjék. Megjegyzendőnek látjuk végre azt, hogy ez­úttal községektől s egyénektől is csak aláirás ál­tal teendő kötelezés fogadtatik el bizonyos pénz- mennyiségről, — kész pénz pedig sem mint töke, sem mint kamat mindaddig nem, mig nem látja ezen választmány a fölkért bizottmányi tagokkal együtt: vájjon lehet-e az aláírandó alaptőke ereje mellett ezen ipartanodát valósággal megnyitni ? mert különben, ha egy csekélyebb összeg bekerü­lésével egyéb segédiorrások megnyithatása iránti reményünk elveszne, akkor kénytelen lenne ez en választmány vagy visszaküldeni az aláírási iveket, vagy közakarattal más intézkedést kisérteni meg. Sepsi Szentgyörgy, 1854. október 11. A sepsi-szentgy örgyi ipartanodát szervező választ­mány nevében : Császár Bálint, m. k. főbíró és választmányi elnök. Demeter József, m. k. választm. jegyző. Azon választmánynak, mely ezen felhívást kibocsátotta, választmányi tagja volt néhai t. t. Gödri Ferencz esperes ur is. A nevezett esperes ur a választmány egyik ülésében azon indítványt tette, hogy jó lenne a Rikán belőli ev. ref. communitasnak pártolás vé­gett megküldeni. Ezen felhívás a Rikán belőli ev. ref. communitasnak megkiildetvón, ennek elnöke Gödri Ferencz az elnöklete alatt 1855. május 14- én tartott Rikán belőli egyház közgyűlésében je­lentését ezen szavakkal teszi meg: „Noha az egy­házi elöljáróságoknak azon felhívásuk, mely szerint Sepsi-Szentgyörgyön ipartanoda lelállitása czélo/- tatik, megküldettek, az egyházi elöljárók által az ekklézsiák és községek hozzájárulásra serkentet­tek, mindazonáltal még eddig várt eredménye nem lett.“ — Ezen időben az udvarhelyi ev. ref. tano­dát veszély fenyegette, miután az Entwurf szerint megkívántaié 12 rendes tanár hiányzott, melynek hiánya esetében a tanodától az Entwurf értelmé­ben a nyilvánosság megvonandó volt. Ez időben az udvarhelyi tanoda előljat ósaga. mindenfelé kopogtatott, hogy a tanodának alapját oda növelje, hogy abból 12 rendes tanár tartható legyen. Ennek folytán a fennebb említett gyűlés­ben felmerült azon nézet, hogy jó lenne az udvar­helyi tanoda fennállhatására nézve segédkezet hogy az azon helyzetbe jöhessen, hogy mint főtanoda, nyilvánosságát ne veszítse el, s ha ez elérhető nem lenne, oda hatni, hogy a Sepsi - Szentgyörgy által czélba vett ipartanodával — az udvarhelyi tanoda S.-Szentgyörgyre áthozatván — egyesittessék. Azon fennebb említett szempontból, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom