Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-01 / 44. szám
magyar. Középett a szent király vágtató szürke lovon egy szembe rohanó kunt üstökön ragadott s vagy bárddal lenyakazni akar, vagy jogarával vállon érinti (talán kegyelmet s életet osztva). Ez utóbbi feltevés annyival valószínűbb, hogy a király itt harczi sisak és ruházat nélkül palástban lászik lenni. A király alakja, arczát kivéve, nagyon meg van rongálva, miért lába is alig hogy kivehető, lova azonban majdnem teljesen ép. A királytól jobbra és balra, illetőleg előtte és háta mögött egy-egy kun, sas orr, nagy szakáll és hajjal, okker sárga ujjasokban. E kunok egyikét a király, másikát pedig a király háta mögött a kun felett ábrázolt sisakos bajusztalan vitéz ragadta üstökön, karddal vagy tőrrel vállon szúrva. A király által üstökön ragadott kun felett is van egy sisakos vitéz, ki egy tőle jobbra levő kunt szúr dárdával nyakon vagy hátba, mert a kun lova farán esik keresztül, arczczal lefelé. A király lova alá tepert s az imént említett kun felett s tőle jobbra következő nyilazó alak s egy másik fej töredéke egészítik még ki e csoport alakjait. E jelenet harczi mozgalma s az egymás mögött föllépő alakok ügyes metszése elfeledteti velünk a kép symmetrikus elrendezését. Ugyanis a király jobbján és balján egy magyar vitéz, s alatt egy-egy kun. Az utolsó kuntól a következő alakig hiányos a kép,s itt újra a király alakja látszik, de már paizsosan, sisakosán, dárdát feszítve az előtte futó leányrabló kunra. A király lába, lova s a kun lába, a leány egész alakja, homloka és félszeme kivételével, valamint a kun lovának dereka és lábai teljesen hiányoznak. Jellemző a kun hegyes fővege és karvédje. A kun lova feje már beér a következő jelenetbe, hol a király birokra kelt a rablóval. Itt legépebb a király sisakja, de arcza orrától lefelé teljesen hiányzik. A kunból is csak a fej és egy kis derék látszik. E csoportbóla kép végéig mégelfért egy grupp, de a falon végig folyó esővíz már jó régen leontotta az egész vakolatot. Hogy csakugyan volt még egy jelenet, azt a kép kerete s némi megmaradt vaícolatnyomok beigazolják. E csatakép korául a 14. század második fele leginkább elfogadható föltevésnek látszik. A déli oldal olajfestményei szent László királyt ábrázolják, a mint a kunt űzi, legyőzi és megöli. A rajz nem épen kifogástalan, különösen a lovaké, de az arczok (kivált a királyé) mind a három képen nagyon egyéni és karakterisztikus. A király fehér lovon, dárdáját kifeszitve űzi a leányrabló kunt, ki nyilat lő reá. A király lovagfegyverzete feltűnően elüt a sajátságos hegyes sü- vegü s könnyű fegyverzetű kunétól, kinek arcza- bőre is szerfelett fekete a királyé és a rablott leányé mellett. Ló és nyeregszerszám a kunnál is királyilag ékes. — A második képen a király lova fához van kötve ; szt. László a torkán fogja p kunt, ki könyörögni látszik. Feltűnően szép az elrablóit leány, zöld szinü ujjatlan köntösében. — A harmadik képen László féllábával a kunra lépve, dárdáját mellének szögezte, mig a leány két kézre fogott karddal igyekszik a földre tiport kunt lenyakazni. A leány háta mögött a kun lova vad vágtatásban rohan el. A színek igen élénkek. Az alakok festői mozgásban s bár a karok kissé hosszúak s a lovak nem épen hibátlan rajzuak, e képcsoportozat mégis majdnem egyike a legjobb freskóinknak. E festmények korául a 16-ik század első fele kínálkozik elfogadható festési korul, mert azelőtt nem volt az olajfestés használatban freskó helyett. E fal olajba festett legendájának első jelenete felett még egy későbbi s talán mindezeknél primitívebb freskóból látszik egy alak lábszára vasrostélyra kötve, s alatta egy fújtató hóhérlegény. Valószínűleg egy jelenet a túlvilág kéjeiből. A tisza-eszlári eset. A nagy sensatiót keltett eseményről még máig sincs a titokzatosság leple lehúzva. Annyit tudunk csupán bizonyosan, hogy a vizsgálat erélyesen folyik s hogy eddig az eltűnt leányt nem sikerült megtalálni. Az alábbi levelet az „Egyetértés után közöljük; annyit meg kell jegyeznünk róla, hogy hatásra van számitva; az ott elmondottak valódiságáért különben maga a tudósító sem kezeskedik. A kérdéses levél emigy szól: Tisza-Esziár, 1882. május 26. A legérdekesebb, mit az ügy jelen állásáról irhatok, az, hogy Schwartz Salamonról, a gyanúsított metszőről az a hir van elterjedve, hogy ö kevéssel a bűntett elkövetése után a faluból családja hátrahagyása után eltűnt, s máig sem tudják, hova lett. Ezt a fontos körülményt eddigelé úgyszólván teljesen agyonhallgatták, pedig ez a leggyanusabb jel, mert nevezettnek eltűnése még arra az időre esik, a mikor a vizsgálat megindításáról szó sem volt. Tegnap óta az egri metsző is el van fogva. Jelenleg ezzel együtt 10-en vannak fogva; az el- ogottak közül csak négynek sikerült megtudnom a nevét, úgymint Lusztig, Braun, Grosz és Spitzer metszők neveit. A Solymosy Eszter esetének részleteire nézve fölemlítem a következőket: Solymosy Eszter április i-én, virágvasárnap előtti szombaton tűnt el. Eltűnésének eddig két variáczióját hallottuk; az egyik az volt, hogy Solymosy Eszter elvesztette a reá bízott pénzt s megszökött, a másik az, hogy esetleg lélekvásárlók kezébe esett. A két magyarázatra vonatkozólag sikerült kiderítenem, hogy Solymossy Eszter nem idegennél, hanem keresztanyjánál, Huri Andrásnénál szolgált, a ki őt szerette, fogadott lányaként tartotta, s vele úgy bánt, hogy a veres festékre adott nehány krajczár elvesztéséért Solymossy Eszter semmi esetre sem szökött volna meg tőle. Bizonyítja azt először Kohlmayer József kereskedő a Belfa- luban, kinél a lány a vásárlást tényleg megtette, továbbá a Solymossy Eszter kis testvére, ki Eszterrel ápril elsején a vásárláskor találkozott, s kinek Eszter örvendezve beszélte el, hogy keresztanyja nagyon meg van vele elégedve, s öt frtot Ígért neki ünnepi ajándékul. Ez a két vallomás teljesen kizárja azt, hogy Eszter elvesztette volna a pénzt, és hogy ha el is vesztette volna, azért mindjárt megszökésre gondoljon. írták különben azt is, hogy a lány Nagyfaluba ment szolgálatba. Első gondom volt átrán- dulni Nagyfaluba, s ott tudakozódni kezdtem Soly- mosi Eszter után. Nagy meglepetésemre ott Solymossy Esztert senki sem ismeri s bárha úgyszólván házról-házra jártam, senki ily nevű leányról egy szót sem tudott mondani. Fenmaradna tehát még a lélekvásárlók szereplése. Csakhogy itt nagy bökkenő van! Kikérdeztem a falu apráját-nagyját, bizony mindnyájan azt vallották, hogy szegény Eszter épen nem volt szép leány, sőt a falubeli leányok közt szépségre ugyancsak hátul járt. Beszélték azt is, hogy a leány esetleg a Tiszába ölhette magát, vagy szerencsétlenségből esett belé. Ezzel szemben ott van a kis testvér vallomása, ki határozottan állítja, hogy ápril else jén, az eltűnés napján egész a zsinagógáig kisérte szemével a testvérét, s az csak ott tűnt el előle. Megjegyzendő, hogy azóta a környéken három hullát vetett ki a Tisza vize, ezek közt egy férfi hulla, a kettő másik nőé, de ez utóbbiak közül egyikben sem ismertek Solymosy Eszterre. Hozzáveendő mindehhez a sakter két fiának vallomása, kik közül az egyik 6 éves, a másik 13 éves. Az előbbi gyermek játsztóársainak beszélte el az esetet, kérdezés nélkül ; az utóbbit, mikor elfogták, részletes vallomást tett. Elmondta, hogy atyja a lányt megkötözte, estig élni hagyta. Éjjel aztán bevitte a zsinagógába, ott asztalra kötözte s nyakát elvágván, vérét egy edénybe fogta. Az esetről ennyit sikerült kifürkésznem. — Hogy mind igaznak bizonyul-e, nem merem állítani ; annyi kétségtelen, hogy ma a dolgot maga a környékbeli zsidóság igen kompromittálónak tartja s retteg a következményeitől. — Az a hir, hogy katonaságot küldtek volna a faluba, teljesen alaptalan.-^próságrols:. Tanító az iskolában: Az embernek legszebb előjoga a szabad akarat. Károly! van neked szabad akaratod? Károly: Nincs! Tanító: Hogyhogy, te buta! Károly: Én nem akarok az iskolába járni, s mégis mindennap ide kergetnek. Ez csak nem az én szabad akaratom 1 * Engel nevii hires tanár ebéden volt egy főárnál. Evés közben azt mondja a four: — Igyunk tanár ur! Semmi sem ér fel egy pohár borral! — Nekem egy palaczk mégis többet ér! — jegyzé meg elmésen a tanár. * Nagy Frigyes egyszer felhívta komornyikját, bogy olvasson neki valamit az asztalon fekvő imakönyvből. A könyvben igy állott: „Az Ur áldjon meg téged és őrködjék feletted!“ A komornyik azonban igy olvasta: „Az Ur áldja meg Felségedet és őrködjék Felséged felett!“ Mire a király boszusan kiáltott oda: — Olvasd helyesen semmirevaló! En a jó isteu előtt épen olyan gaz vagyok, mint te ! * N. város tanácsa folyamodott a kormányhoz egy elmebeteg felvételéért a tébolydába. A folyamodvány hátára ez volt irva : „N. tanács kérvénye a tébolydába való felvételéért.“ Tévedésből az elmebeteg neve kimaradt. H-* 1849-ben egy császári generális egy magyarországi nagyobb községbe csapataival megérkezvén, ezen kérdést intézte a helység sváb bírójához : — Milyen érzelmünk itt az emberek ? A bíró igy felelt : — Mi itt mindnyájan jó érzelmüek vagyunk, csak a plelj átlósunk .sárga-fekete. Hivatalos jelentés. Nem régiben N. község elöljárósága a közbiztonságra vonatkozólag ilyen irálya jelentést tett a [feusőbb hatósághoz : „Mióta a magas törvényhatósági bizottság nálunk járt, azóta községünkben többé gaznép nem fordult meg.“ jje Amei'ikában tavaly egy atheista-kongresszuson egy szónok igy kezdette beszédét : „Polgártársak! En bála Istennek, atheista vagyok!“ Eadányi József gyűjteményeiből. VEGYES HÍREK, — A sep s i-sz en tg y ör gyi műkedvelők egyesülete által kedden rendezett előadás díszes közönség előtt, rendkívüli sikert aratott. —■ Az előadás fele részben az iparosok olvasó egylete javára tartatott és az iparosok nagy közönsége érdeklődését jelesen tanúsította — távolléte által. Az előadás részleteiről nem szólunk, de a közvéleménynek adunk kifejezést, midőn a legsikerültebbnek jelezzük azt és konstatáljuk, hogy nagy haladást láttunk minden egyes szereplőnél. — A felvonások közét a zeneosztály töltötte ki nagy bravourral előadott darabjaival ; különösen tetszettek a „Millimári“ népszinmüböi való népdalok, melyeket a közönség ismételten megujrá- zott. Az estély általában a legélvezetesebbek közé tartozott és csak sajnálni lehet, hogy épen azok, kikért annyi önfeláldozó, fárasztó erélyt fejtenek ki egyesek, akkora ridegséggel viseltetnek olyan nemesítő élvezetek iránt, melyeknek becsét kellően méltányolni máshelyt annyira kötelességnek és természeti szükségnek érezi a humán czélokért lelkesülő közönség. Ilyen nálunk nagyon ritkán látható ! — A sepsi-szentgyörgyi iparosok olvasó egylete által hétfőn rendezett majálist a zöld erdőből bekergette Jupiter Pluvius a városba, a Benkő kertbe. — A rendezőség ügyes pénzügyi operácziót hajtott végre, midőn a mulató kercbe tette át a színhelyet és nemcsak, hogy megmentette a majálist, hanem a negyven krajezáros belépti dij mellett biztosított némi jövedelmet is; rendezett e mellett olyan pompás mulatságot a nagyszámú közönségnek, hogy a tánezolók még éjfél felé sem mutattak valami nagy hajlandóságot a táncz félbeszakítására. A rendezőség lapunk jövő számában fogja közzétenni a jövedelemről számadását. — Elő|pataki hirek. Az előpataki fürdő idei „óvad-ivadjatí pünköst másodnapján ünnepélyesen megnyílt. A vidékről nagy társaság gyűlt ösz- sze ez alkalommal, különösön Sepsi Szentgörgy- ről. A zenekar ugyan még nem érkezett meg, hanem azért a vendégek kitünően mullattak Móra bácsinál. A nagy-enyedi zenekar, Rácz (junissimus) vezetése alatt, junius 2-án érkezik meg; őt kegyelte, a sors, hogy pöngetésével gyönyörködtesse ez évadban az előpataki fürdőzőket. Fürdőorvosul dr. Schwarcz Zsigmond ur, az eddigi, közkedveltségben részesült orvos választatott meg. Hétfőn egy szép záportól áradt meg a patak s annyira dagadt, a mederben az ár, hogy az újonnan szabályozott meder támfalának egy kis részét alámosta és ledöntötte, a mi a télen, fagyban és nem valami különös kötés szerint épített falazat minémüsége mellett nem is valami különös dolog. — A megyei áthelyezett útvonal kisajátítására vonatkozó eljárás valahára befejeztetett és az uj útvonal nemsokára át fog adatni a közlekedésnek. Sietni ezzel rnu- laszthatatlan érdekében áll a fürdőbirtokosságnak, hogy a rendetlenség, a locs-pocs helyett csinos és rendezett sétányok álljanak a vendégek kényelmére. — — Erdőbirtokosaink figyelmét saját érdekükben felhívjuk a következő hirdetményre: Az erdőtörvény alapján készítendő rendszeres gazdasági üzemtervekhez szükséges erdőrendezési táblázatok azon czélból, hogy az erdőbirtokosok által jutányos áron s minden nehezebb és igy költségesebb utánjárás nélkül megszerezhetők legyenek, külön nyomatva kiadattak, s ezennel köztudomásra ho7atik, hogy a hosszas használatnak megfelelően jó, tartós papírból készült nyomtatványok minden kir. erdőfelügyelőségnél az ivenként 5 krral megállapított árnak készpénzben való lefizetése mellett kaphatók. Megrendelések az összegnek beküldése mellett közvetlenül az illető kir. erdőfelügyelőséghez intézendök ; megjegyeztetvén, hogy 40 ívnél kisebb mennyiség ki nem szolgáltatható. — Budapesten, 1882 febr. hó 7-én. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. — Az Oroszországból kiűzött zsidók segélyezésére Budapesten alakult bizottság az ed- dig gyűjtött összegekből, mint első részletet, har- mincz ezer forintot küldött a Bécsben működő központi segélyző bizottsághoz, melynek három, Bécsben tartózkodó magyar honpolgár is tagja. — Az adakozó községek és egyének járulékairól szóló részletes jelentés rövid idő múlva nyilvánosságra jut. Annyit azonban már most is konstatálhatunk, hogy hazánk lakossága, valláskülönbség nélkül, nagylelkűen sietett részt venni az oly égetővé vált segélyezésben. — Figyelmeztetés. A háromszéki gazdaközönséget figyelmeztetjük, hogy a háziipar-egye- sület rendelkezése alatt mintegy 20—30 hectoliter jóminőségü rigai lenmag van készletben. Most mi*
