Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-01 / 44. szám
44. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, junius 1. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hovi a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: сВег miéin KÖNYVNYOMDÁJA hová a Mrcledések és előfizetési pénzek bérmeutesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat'! lap. к „Háramszéfci hizíípar-egxesület“ hmtajtis feazlduje. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre G frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Kézdi-szék, 1882. május 28. Az egyptomi kérdés. niszterhez az ipartörvény revíziójára vonatkozó „A szólásszabadságnak, a sajtószabadságnak, az egyesületi szabadságnak azzal a mértékével, mely nálunk parlamentben, törvényhatóságban, nép- gyülésen, sajtóban és társulatokban kifejezésre jut, mi teljesen meg vagyunk elégedve.“ A szentlélek megjelenésének napján, píin- köst első napján, szóról-szóra ezt olvasom egy hírlapban. Tökéletesen igaz állítás. S valamint magam azt gondoltam, úgy kétségkívül a tisztelt közönség is azt fogja gondolni, hogy ezen állítást csak valamelyik inkarnatus kormány- párti lap bocsáthatta világgá. Mert hát az ellenzéktől minden istenáldott napon csak azt halljuk, hogy az az „átkozott“ Tisza nálunk minden szabadságot megölt, zsarnokikig lábbal tápod. így hát még csak fel sem tételezhetjük, hogy ellenzéki lap ily komoly és higgadt vallomást, az egyszeri! igazságnak ily leplezetlen kimondását tehetné, még ha a szentlélek megjelenésének első leheletét érezné is. Azonban valamint én is csalatkoztam, úgy a tisztelt közönség is csalatkozik ; mert azon nyilatkozatot csakugyan az „Ellenzék“ czimü ellenzéki lap teszi a május 26-iki 119-ik számának a vezérczikkében. íme teliát, ha konkrét esetről kell szólam, ha legalább egy perezre elfeledi az ellenzék, hogy neki mindent „durch und durch“ megtámadni, ellenezni kell, — kénytelen bevallani, hogy nálunk a szabadság minden neme olyan teljes mértékben meg van, a melylyel maga az ellenzék is teljesen meg van elégedve. Valóban, igy állván a dolog, a higgadt, önzetlen és józanon gondolkozó állampolgárnak mély aggodalommal kell a jövőbe, ellenzékünkre tekintenie, látván annak rövidlátását, elfogultságát, a valódi közérdek semmibe-vételét s azon lelkiismeretlen izgatást, a mely összes ellenzékünk egész működését veres fonálként szövi át. Parlamentáris országban elkerülhetetlenül szükséges az ellenzék. Mert soha sem volt és soha sem is fog lenni kormány, a melynek ne lennének hibás nézetei, lépései (minden emberi műnek vannak gyenge oldalai, s a kormányzás nagyon is emberi mű). Ezen hibáknak feltüntetése, annak meggát,- lása, hogy azok elkövettessenek, az ellenzék tiszte és hivatása. Sőt az alkotmányosság egészségesen csak ott fejlődhetik, a hol olyan ellenzék van, mely bármely perezben is rá lehet az állam kormányzását bizni. Fájdalom, hogy mi ilyen ellenzékkel teljességgel nem bírunk. A mi ellenzékeink egyen- egyen és összesen — hogy rövidlátásból-e,°vagy olcsó népszerüség-hajhászatból, azt nem tudjuk, •— épen azon intézményeinket támadják meo- a legkérlelhetetlenebbül, a mely intézmények hazánk, nemzetiségünk létfeltételeit képezik. Es ily ellenzékre hogy bizhatná a nemzet a saját kormányzását? Hogy koczkáztathatná a saját léteiét? Mert liât a mely párt, mint ellenzék is, nem tud azon magaslatra emelkedni, hogy legalább az igazság fegyverével harczol- jon, az sohasem volt képes a kormányzásra. RUNtÍCU.4. Az egyptomi kérdést illetőleg kétféle változás állott be. Az egyik az, hogy Anglia és Francziaország elállottak attól, hogy Európa nélkül ak- czióba lépjenek, — és a másik az, hogy állítólag Bismarck befolyása következtében meg is állapodtak már abban, hogy törők csapatokat alkalmazzanak az esetre, ha az egyptomi kormány nem fogadná el az ultimátumot. Azt is jelenti egy távirat, hogy azon esetre, ha a török intervenczió eredménytelen maradna, akkor a nyugati hatalmak anyagi támogatást fognak kifejteni. Érdekes tudni azt is, hogy az angol alsóház közelebbi ülésén egy képviselő azt követelte, hogy a kormány kötelezze le magát, mikép a parlament előleges beleegyezése nélkül nem fog Egyptomban erőszakos rendszabályokat alkalmazni. Gladstone lehetetlennek nyilvánítja azt, hogy a kormány ilyen kötelezettséget vállaljon magára, jóllehet egyáltalában nem is valószínű, vájjon lesz-e szükség az erőszakos fellépésre. Kairóból azt jelentik, hogy az egyptomi kormány beadta leköszönését. Az illető okmányban a miniszterelnök kifejti, bogy a kabinet, a midőn a hajórajok Alexandriába érkeztek, utasításokat kért a portától. A minisztérium várta a választ, midőn a ldiedive tudatá vele, hogy a franczia-angol feltételeket elfogadja. Az elfogadás ellenkezik a minisztereknek azon osztatlan nézetével, hogy az idegen közbelépés megengedése sérti a szultán jogait, minél fogva a kormány ezennel átnyújtja leköszönését. A khedive a kabinet lemondását elfogadta s az angol-frauczia követelésekre nézve tudatta ez államok konzulaival, hogy a követeléseket, melyek nagyobbára belügyi kérdéseket érintenek, terjeszszék a szultán elé. — Egy távirat már azt is jelenti, hogy a kabinet leköszönése az egyptomi kérdés csaknem tökéletes megoldásának tekintendő. Paris, máj. 28. este. Kairóból jelentik, hogy a franczia és az angol konzul ma reggel meglátogatták az alkirályt és azt tanácsolták neki, hogy ne engedjen a katonai párt kivánatainak. A konzulok ezután mind összegyűltek a franczia konzulnál. Az egyptomi katonatisztek a konzulok jegyzéke ellen intézett tiltakozásukban kijelentették, hogy lia a porta követet küld, a ki az alki- rálynak való engedelmességre fogja őket felszólítani, annak tekintélye előtt meg fognak hajolni. A helyzet nyugtalanító jellege főleg abban leli magyarázatát, hogy a lakosság szívósan ragaszkodik azon hithez, hogy a szultán Arabi pasa és társai mellett van, pedig az alkirályhoz intézett táviratok világosan bizonyítják, hogy a szultán egyetért a nyugoti hatalmakkal, pártolja az alki- rály eljárását és roszalja a katonai párt engedetlenségét. Kairo, május 29. A Reuter-ügynökség jelenti : Hi г szerint Francziaország és Angolország tökéletesen meggyőződtek arról, hogy a porta ugyan nyilvánosan pártolja az alkirályt, de titokban segíti az egyptomi hadsereg akczióját, hogy a beavatkozásra alkalma legyen. Francziaország és Anglia beavatkozással fenyegették a portát, ha az egyptomi hadsereg feltétlen meghódolását nem fogja követelni. Belföld. Л képviselőház szombati rövid ülésében harmadszori olvasásra végleg elfogadtatott a 21 millió és 700.000 frt rendkívüli hadi költségekből a maSyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslat, mely most már a főrendekhez fog átküldetni. Ezután Polonyi Géza interpel lácziót intézett Kemény Gábor földmivelési mitorvényjavaslat beterjesztését sürgetve meg, mire a miniszter ur azonnal válaszolva, kijelentette, hogy mihelyt elkészül a kérdéses és már munkában levő törvényjavaslat, az azonnal be fog terjesztetni. A ház e választ tudomásul véve, még a jövő junius 2-án tartandó ülés napirendjét állapította meg, melynek tárgyai lesznek: a pénzügyi bizottság jelentése a fennállott kikindai kerülethez tartozott községek határában levő kincstári úgynevezett „überland“ földek eladásáról szóló törvényjavaslat és a cs. kir. közös hadsereg katonanevelő és tisztképező iatézeteiben magyar ifjak számára adandó 120 alapítványról szóló törvényjavaslat tárgyában. A főrendiház hármas bizottsága ma délután a nyilvános ülés után tárgyalás alá vette a boszniai hitel fedezéséről szóló törvényjavaslatot s azt rövid tanácskozás után változatlanul elfogadta. A gyula-fehérvári és kolozs-monostori levéltáraknak az országos levéltárral való egyesítéséről szóló törvényjavaslat 3-ik §-sát pedig a tulajdonjognak a változott viszonyokhoz képest, a czélszerüség és méltányosság korlátái közt teendő érvényesítése tekintetéből a következő szövegezésben fogadta el : «3. §• Jelen törvény végrehajtásával a belügyminiszter bizatik meg, ki három határidőt tűz ki oly czélból, hogy úgy az erdélyi rom. kath. státus és egyházmegye és más hitfelekezetek alapítványi és más magánokirataik kiválasztása és rendelkezé- zésükre hagyása iránt intézkedhessenek, valamint városok, községek, egyesek, testületek és családok is letétben lévő okmányaik visszavétele vagy otthagyása iránt határozhassanak.“ Az ülés végén pedig Cziráky János gróf a kalocsai főegyház megyéből érkezett több kérvényt mutatott a katholikus alapok és polgári házasság tárgyában. E kérvények a közjogi és törvényke. zési állandd bizottsághoz utasittatnak. Ezzel az ülés véget ért. A Fiume hOYátartozőságának megállapítása ügyében közelebb összeülendő regnikoláris bizottságba Fiume város képviselő testületé megválasztotta az abban részt veendő 4 tagját, miután előbb a következő határozatot mondotta ki: „A képviselő testület, viszautasitván minden más értelmezését azon autonómiának és államjogi állásnak, a mely ezt a várost kerületével együtt, mint a magyar királysághoy közvetlenül tartozó testet, törvényesen megilleti, és tolmácsolván ünnepélyesen a lakosságnak mindenkor ily értelemben nyilvánított egyetértő akaratát : hozzáfog a négy tagból álló regnicolaris deputatio megválasztásához, a melynek annak idejében a további tárgyalás végett jelentést kell tennie.“ Külföldi szemle. Londonban ir merényletektől félnek és a hirek, melyek erre vonatkozólag tudomásra jutnak, megerősítik azt, hogy Irlanddal és a féniek borzalmas erőszakával békés utón boldogulni teljes lehetetlenség. A „Daily Telegraph“ azt Írja, hogy a hatóságoknak tudomására jutott, miszerint felette komoly természetű s a jelenleg Londonban időző számos ismert politikus élete ellen irányuló terveket akarnak keresztülvinni és hogy ennek folytán az utóbbi napok alatt a rendőrség fokozott éberséget fejtett ki. A fenyegetett politikusok nevét a lapok elhallgatják, de bogy a veszély csakugyan komoly, — arra mutat az is, hogy a miniszterek mindegyikének lakását Londonban a rendőrség őrzi és hogy a minisztereket mindig polgári biztosok kísérik a parlamentbe s onnan haza s egyáltalában a legszigorúbb óvatossággal járnak eh kapunk mai száma a közbeesett ünnepek miatt késett.
