Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-21 / 41. szám
163 Hogy miért és mennyivel jobb az állami iskola, mint a felekezeti? Mennyire természetes, hogy az állami nyelv tanítására legyen kiváló gond az ily iskolában? A nép miért küldi gyermekeit az ily iskolákba szívesebben ? mind olyan kérdések, melyeknek megfejtéséhez nem kell kommentár. A község, melyből e nehány sort a „Nemere“ igen tisztelt szerkeztőjéhez útnak indítom, oly körülmények kö t var, hogy tanügyi calamitasainak megszűr t tésére, a tanügy újabb lendületére az állami iskola megszületése volna a legalkalmasabb mód és eszköz. Szólok hát a mi csodaszülött (felekezeti-községi) iskolánkról és nem csodaszülött (természetes vadságban levő) gör. kel. egyház iskolájáról, különben ez utolsót czélszerübb dolog agyonhallgatni. Csodásnak tűnik fel, hogy felekezeti-községi iskoláról szólok. Jelvilágositásul : névleg községi iskola van Nyénben, de tényleg felekezeties az irány, mely a községi iskolában követtetik. A ref egyház épületében tanulnak a községi iskolába járó gyermekek. A felekezet egy községi iskola c/.imen exis- táló intézetnek nem engedheti át saját épületét, még ha azon felekezet gyermekei járnak is azon iskolába, hanem az épület használásáért a községtől bizonyos összeg övi haszonbért követel, természetesen egész joggal, csak azért is, mivel az épület alig tiz éves múltja után már ro.-leadásnak indult állapota felett senkinek se jut eszébe a hát ralékban levő évi haszonbérek összegezése papi ron ; a község, mint az iskola névleges tulajdonosa, azt tudomásul venni nem akarja, fizetésről, haszonbérről hallani se akar. így egyiíc fél a haszonbér követelésével, a másik annak megtagadásával lévén elfoglalva, félhető, hogy a már megrepedezett kőépület, miután kellő kijavításáról gondoskodni se az egyik, se a másik fél nem tartja magát illetékesnek, rombadül; különben is az épület nem felel meg a törvényszabta kellékeknek, tekintve első sorban a gyermekek létszámát, azután az épület nedves, egészségtelen voltát. A I ománok nem csal'akoztak azon időben, a községi iskola eszméjéhez, mikor annak megtestesülésére (ezelőtt tiz évvel) a legkedvezőbb alkalom kínálkozott, ök a közsigi iskola iránt ma is ellenszenvvel viseltetnek (talán bölcs z égük miatt?) de az állami iskola gondolatával ki vannak bé- külve. Legközelebbről sok pénz és fáradság által épitett két tanlermü iskolájuktól is szívesen meg- válnának, csak az állami iskola létesülhetne. Már pedig ha volt ennek megteremtésére kedvező alkalom, akkor a legközelebbit annak lehet tartani. Az indítványozás az alkalom megragadásának érdeme derék körjegyzőnket illeti, kinek egy közelebbről tartott községi bizottmányi gyűlésen előterjesztett javaslatát a bizottmányi tagok (magyarok és románok egyformán) helyesléssel fogadták s az indítványt magukévá tették. Ha jól tudom, a gyűlés jegyzőkönyvének azon pontja, mely az állami iskola felállítását czélozza, már be is terjesztetett a közigazgatási bizottsághoz. Ha itt kellő méltánylással s a község tanügyi miseriáin segíteni akarással találkozik az indítvány, azután fel sőbb helyre ajánltatik annak elfogadása, akkor az eszme megtestesül. L község, ha az állami iskola megszületnék, 4—5 ezer forintnyi szükségletet képes volna fedezni készpénzben, természetben, kirovás utján; azután a községi iskola 197 hold erdeje is az állam sajátja lenne, miből idővel szép hasznot lehetne huzni. A község az építkezésekhez szükséges minden igás és kézi napszámot szívesen kiszolgáltatna. Itt majdnem a határszélen levő oláh elemmel Vfigyes népes községben a magyar nemzeti érdekek ápolása döntő argumentum minden bizonnyal az állami iskola megteremtésére! Ha van valahol nemesnek és hazafiasnak nevezhető missioja az állami iskolának: akkor e községben van az. Ideje volna már e községnek is magáévá tenni, átlátni e kifejezés nagy horderejű igazságát : „elvesz a nép, mely tudomány nélkül való!“ Adná isten, hogy az eszme incarnatioja mihamarább bekövetkezzék ! Caiidoj-Cand dutus. VEGYES Hírek ,. - Û Felsige a király és a királyné május 16-án délelőtt ti órakor távoztak el a lűvá- rosból az osztrák állam vaspálya udvari vonatán. О felségeik II ura előtt érkeztek meg egv egy- .‘Zfcru nyitóit udvari kocsiban. A paviilonban ür- dódy Pál közlekedési miniszter, Szapáry István pestmegyei főispán, Rátli Károly főpolgármester es PUzsovics igazgató várta a felségeket díszruhában. О felségeik kiszálltak s mintegy 5 perczig időztek a paviilonban, honnan a perronon át egyenesen a kocsiba szállottak. A király és királyné egy külön kocsiban foglaltak helyet, Mondel Nop- csa, Festetics és Fürstenberg grófnők udvari höl- «Уе e<*Ájrericzy Ida a szomszéd kocsiba szállot- ... lr.aly saját huszárezredének ezredesi egyen- rU- }? yiSeIte> íl királynén pedig egy egyszerű szúr 'e о ajzolddel átfutott utazó ruha és utazó köpeny vo t, éjén egy egyszerű sötét kalap. A vonat 7 udvari kocsiból állott, melyek közül 5 egymással* közlekedésre berendezett szalonkocsi állott a királyi pár rendelkezésére, azonkívül a személyzet és podgyász számára 5 kocsi, összesen 12. A vonatot 2 mozdony vitte és 4 óra alatt ért Becsbe; vezeté pedig Etiene főfelügyelő, mint mozdonyvezető, továbbá Hübner és Marzsó főfelügyelők, ez utóbbi a vasúti főfelügyelőség részéről. A király kíséretét az err.litetteken kívül még a következők képezték : Pápay udvari tanácsos, Popp tábornok, a katonai iroda főnöke, gróf Kinsky Farkas fő- konyhamester, gróf Rosenberg, Wolkestein és Bakó szárnysegédek, Havelka, Demenich és Kállay udvari titkárok stb. Kevéssel 11 óra után az udvari vonat lassan megindult. A király, a ki felállott kocsijában s a királyné szívélyesen üdvözölték a perronon egybegyűlteket kik a vonat elindulásakor hosszasan éljeneztek. — A boszniai és herczegovinai felkelés körül tett szolgálatokat a király a következőképen jutalmazta meg: Kober és Winterhalder tábornokok a vaskoronarend Il-od osztályát hadi díszítéssel ; Haas István tábornok és Arlow Sebestyén lovasezredes a Lipóirendet hadi díszítéssel ; Slamecka Ágost alezredes, Veill József táborkari kapitány, Zannbauer Ede ezredes, Friedrich Fermiez őrnagy, Rohrer kapitány, Pomianokowski kapitány, Landwehr alezredes, Scrabal kapitány, Descovich őrnagy, Nowy őrnagy, Kronsteiner kapitány, Freudl alezredes, Kaliwoda őrnagy, Kasperi főhadnagy, a Ill-ad osztályú vaskoronaren- det; Leddihn tábornok 1 ső rendű koronás aranyérdemrendet; Musil őrnagy, Siglitz és Regespursti kapitányok, továbbá Machese, Párducéi, Kohmann, Gerber, Perathoner, Poljan, Papaczek, Grimm, Schindler, Heiss, Kriesch, Händl, Riedlehner, Püchber, Major Árpád táborkari kapitányok a katonai érdemkeresztet a hadi diszitéssel; dr. Tonner Vilmos, törzsorvos, Brodarovics intendáns, Pinkán*, taviróigazgató, és Slany postaigazgató a Ferencz-József lovagrendet; dr. Risnyovszky Géza koronás arany érdemkeresztet kapott. A legmagasabb elismerésben részesültek Szekulics és Csveics tábornokok, továbbá Babich tábornok. A tengerészeitől kitüntetést nyertek; Wiplinger rajparancs nők altábornagy a vaskorona Il-od osztályával ; Czejke corvette-kapitány, a Nantilus parancsnoka és Meisler Leodegár sorhajóhadnagy a katonai érdemkeresztet; az egyes hajók parancsnokai előtt a király legfelsőbb elismerését nyilvánitá ki. — Iiá г о ms z é к megy e kézdi felső- és alsójárási s. szolgabirái, Cseh Emil és Barabás Albert hivatalos állásaikról lemondtak. A két jeles tisztviselő helyébe Szacsvai Gyula és Demény Ferencz neveztetett ki. — A tegnapi erős havazás, me1 y any- nyira ránk ijesztett, déli 12 óráig tartott, mikor lassankét tisztulni kezdett s a hívatlan vendég elpárolgott. Éjszakára eső lett, mely a hegyekről is elvitte a havat s így ez idő szerint komolyabb aggodalmakra még nincs okunk . — A műkedvelők egyesülete május 30 án (pünkösd harmadik napján) tartja negyedik előadását. Ez alkalommal Váradyj Antalnak „A tőr“ czimü vigjátéka kerül színre, melyet az akadémia a 100 aranyos Teleki féle pályadijjal jutalmazott. A szerepek szerencsésen vannak kiosztva s a közönség igen kedves estének néz elébe. A részle tesebb programmot közelebbi számunkban fogjuk közölni. Az előadás jövedelme felerészben a s.- szentgyörgyi iparosok olvasó egyletének javára fordittatik. — Kedves vendégei lesznek váró su nk- nak junius íl én. A brassói magyar dalkör ugyanis akkor kirándul hozzánk s egy estélyt fog adni. A derék dalkör szives látogatásáról értesítette a helybeli műkedvelők választmányát, mely egy hat tagú intéző bizottságot nevezett ki az estély ren dezése czéljából. Az előre várható igen élvezetes előadáson a műkedvelők egyesülete is részt fog venni egy egyfelvon. vígjátékkal. Annak idejében részletesebb értesítést fogunk hozni az estély tárgy- sorozatáról. — Nyilvános köszönet. Ma, midőn az egyházak iránt való érdeklődés és áldozatkészség oly ritka események közé tartozik, nem mulaszthatom el a hála és tiszteletteljes elismerés legőszintébb kifejezése mellett tudomásra hozni, miszerint t. Szabó István ur és nemes lelkű neje, Menege z Sára úrasszony szegény egyházunk iránt, folyvást jótéteményekkel bizonyítják be áldozatkészségüket. A nevezett nemes indulatu úri pár nem tekintetve vallás- és nemzetiségi különbséget, a mellett, hogy templomunk felépítéséhez jelentékeny adományok kai járult, tiz év óta a misemondáshoz szükséges bort folyton kegyeskedik egyházunk számára adományozni. A jó lelküséget egyháztanácsunk jegyzőkönyvileg örőkicette meg; e helyen pedig kedves kötelességemnek teszek eleget, midőn a t. adományozó párnak a g. k. egyháztanács ülése határozatából legháJásabb köszönetemet nyilvánosan is kifejezem. Sepsi-Sztgyörgy, 1882. május 17 én. Po- povics Elek, g. k. lelkész. — A szerdai napfogyatkozás tiszteletére a borús ég délelőtt egy kissé megtisztult a felhőktől; mintha a szép tüneménytől nem akarta volna megfosztani a kiváncsi embereket. Sokan is bámulták meg s egész értekezést lehetne összeállítani arról a sok fura véleményről, melylyel hol 1 magyarázza, hol illusztrálja a nép ezen, ma már minden iskolás gyermek előtt teljesen ismeretes természeti tüneményt. — Gyárfás Jenő „Tetemrehivás“ czimü festményét a bécsi közönség nem élvezheti kellően, mert nem ismeri Arany költeményét, mely a kép alapeszméjét szolgáltatta. Ennek folytán a magyar képzőművészeti társaság intézkedett, hogy a költemény Neugebauer I.. fordításából 3000 példányban a bécsi műcsarnoknak megküldessék és minden katalógus mellé díjtalanul mellékelve legyen. — József főherczeg és családja, mint a „Bihar“ értesül, e hó folyamában Rómer Flóris látogatására Nagyváradra érkezik, — A farkasok Kis Küküllőmegye Hon- dorf községének erdejében olyannyira elszaparod- tak, bogy a lakosság a haszonálatokat a mezőre és az erdőségi legelőkre már nem is merészeli kibocsátani', hanem oda haza drága takarmányon tartja. Már eddig is több darab tinó és juh esett a ragadozók áldozatául. Kis-Küküllőmegye köz- igazgatási bizottsága a kártékony ragadozók elpusztítására — az „O. E,“ szerint — a szükséges intézkedéseket megtette. — Gyermekgyilkos tyuk. Sztiido zalame- gyei helységből jelentik, hogy a közeli Jalsovic faluban Pufek parasztgazda és neje a mezőre men - tek, a bölcsőben hagyván bepólyázott, alig három hónapos gyermeküket. Mig ők távol voltak, egy tyuk beröpült a nyitott ablakon a szobába, letelepedett a gyermek arczán s ott ült mindaddig, mig a szülők haza nem jöttek, kik elkergették onnan ; de képzelhetni a rémülést, midőn kisdedüket halva találták. A bepólyázott gyermek, ki kezeit sem tudta használni, megfuladt a tyuk alatt. — A kivándorlókkal űzött szédelgés. A párisi rendőrség a napokban egy Wood nevű szédelgőt szolgáltatott át a londoni rendőrségnek, ki sok embert elbolonditott, hogy könnyű szerrel egy jobb világba szállítja, a hol könnyen és jól lehet megélni. Akadt elég madár, a mely lépre ment. Wood a „Nemezis“ nevű hajót bérbe vette s Európa fővárosaiban kihirdette, hogy az fogja a kivándorlókat felvenni és egy bizonyom napon az uj világba szállítani. — Mindenhonnan jöttek, csak úgy özönlöttek Londonba, s mintegy 3000 kivándorolni készülő jelentkezett Woodnál, ki először is a hajózási költségeket vette fel tőlük. Az elindulás előtti napon azonban kereket oldott. Hire hamva sem volt. Képzelhető, mennyi viszontagságon mentek keresztül a szegény jégre vitt népek, pénz és hajlék nélkül állva egy idegen város idegen lakói közt, kiknek még a nyelvét sem érté a nagyobb rész. Meg is történt, hogy a nyelv nem ismerése miatt, a mint az utczán lézengtek, a rendőrséggel is összetűztek, minek az lett a vége, hogy a hűvösre kerültek. Végre is a kormánynak kellett közbelépnie, s a „Lydion Monarch“ nevű gőzös 884 személyt szállított New- Yorkba. Az utazás alatt heten meghaltak és többen veszélyesen megbetegedtek az átélt nyugtalanságok miatt. Megvadult ménes. Szegedről Írják: Pár nappal ezelőtt az alsó tanyák néhány kapitányságának lakóit nagy zaj s földrengéshez hasonló robaj zavarta fel éjjeli álmukból. A kevéssé homokos talaj elég rémesen dübörgött és senki sem volt képes e különös zaj okát kitalá'ni. Pedig hát nem történt egyéb, mint hogy az alsóvárosi gazdakö- /önségnek ménese, mely hatszáz szilaj csikóból áll, valami zajtól megriadt s megvadulva vágtatott a tanyák elágazó utai között. Az elszabadult ménes nagy nyerítéssel bekalandozta az egész környéket s bizony több helyt a veteményekben nem csekély károkat okozott. A ménest csak harmadnapra birták összeszedni; kétszáz csikónál többet a dorozsmai hatóság fogdostatott össze. — Emberi ítélet. „Ha valami különöset akartok enni, — igy szólt H. tudor barátaihoz — hát jöjjetek ma este hozzám, én az állatkertből egy különös nagy s egészen friss struez-tojást hoztam magammal s hogy pompás ize legyen, rántottat csináltatok belőle.“ Azok elfogadták a meghívást és megjelentek a vacsorán. A tálalás előtt a házigazda kiment a konyhára, hogy a rántotta elkészítésére maga ügyeljen fel, de egy pár pillanat múlva visszajő s kihívja egyik barátját. „Te, én attól tartok, — szólt a házigazda — hogy a tojás nem fog jól izleni ; nekem úgy tetszik, mintha szagos volna!“ Barátja odaszagol s azt találja, hogy szága kevéssel áthatóbb a záptojásnál s ilyent nem szabad asztalra adni. „De mit tegyünk? — sopánkodott a háziúr — a vendégek már várják a struez- tojást 1“ — „Tudod mit? csináltass vagy húsz darab tyúktojásból rántottét s azt tálaltasd fel struez- tojás helyett!“ — »Mit gondolsz? — veté ellen a házigazda, hiszen az igen közönséges!“ — „Hadd legyen, biztatta a másik, majd meglátod, hogy nem veszik észre, ha struez-tojásként mutatod be nekik!“ Úgy is történt, A vendégek falatoztak belőle, miközben az egyik igy szólt: „Ah, mily fel- séges, mennyire más, mint a tyúktojás-rántottá!'“ — „F.n, szólt egy másik, nem találok benne semmi különöset; igaz, hogy egészen más ize van, de _ J}A mi engem illet, szólt a harmadik, már engedjen meg kedves doktor ur, ha kijelentem, hogy a tyúktojásból készült rántotta ezerszerte különb, mint e furcsa izü s csak inyenczeknek valQ